Fürdőmánia

Mióta úszik az ember?

2018. szeptember 17. - fürdőmánia

Valami miatt sokunkban él az a képzet, hogy az úszás modern divat, és a régmúlt embere nem volt igazán jó úszó. Egyre több történeti forrás igazolja, hogy ennek az ellenkezője igaz, az úszás része volt az emberi műveltségnek már időtlen idők óta. 11b.jpg

Kép

 
"Azon műveletlen emberek, akik sem úszni, sem írni-olvasni nem tudnak nem kaphatnak közhivatali állást” - mondta Platón. De nem csak az ókori görögök, hanem az egyiptomiak, japánok, kínaiak, germánok, magyarok mindennapjainak is fontos része volt az úszás. Kőkorszaki barlangrajzokat találtak Délnyugat-Egyiptomban és Líbiában, melyek úszó elődeinket ábrázolják. Az asszírok harci kiképzésének is szerves részét képezte az úszásoktatás, erről domborművek maradtak fenn, miként Izrael fiataljai is kötelezően részesültek az úszás tudományában. Heródes (i. e. 73–i. sz. 4) minden fiúgyermek részére kötelezővé tette az úszás megtanulását. Egyiptomban olyan relikviák is akadnak, melyeken több úszásnemet (gyors, hát, mell) ábrázolnak, ilyen található Benihasanban a 11. dinasztia korából i. e. 2000-ből. A királysírokban található úszóábrázolások alapján feltételezhető, hogy a gyors, a hát- és a mellúszáson kívül ismerték még a „tártkarú hátúszást” is, amit ma pároskarú hátúszásnak nevezünk. Japánban a szamurájok képzésében is fontos szerepet szántak az úszásnak. Az egyik nemesi készség közé tartozott. A történelmi feljegyzések szerint az első ismert úszóversenyt is itt rendezték i. e. 36-ban, melyet Suigui császár szervezett. Kínában a testkultúra virágkorát a Csou-dinasztia (i. e. XI–III. sz.) idején élte. Ebből a korszakból már folyamátúszásokról számolnak be a történészek. Persze az ókorban is akadtak kivételek. Nagy Sándor például állítólag nem tudott úszni. china-swimming.jpg

Kép

Sötét középkor

Az úszás - és az egész testkultúra terén - a középkor jelentette a törést. A pestisjárványok terjedése miatt az emberek a vizeket okolták, ezért a fürdés és így az úszás is kikerült a mindennapok gyakorlatából. Eleink harci sikereinek egyik oka is az úszni tudásuk volt, hiszen sokszor előfordult, hogy a nyugat-európai ellenséges hadak folyóparton vertek tábort, mert a folyó felől védve érezték magukat, viszont a magyar könnyűlovasság bárhol átúsztathatott a legszélesebb folyókon is, így nem várt irányból intézhetett támadást.

A középkori módi hol hamarabb - már a reneszánsszal - hol később ment ki a divatból. A 17. századtól Európa-szerte sorra jelentek meg úszást oktató könyvek, vagy olyan testgyakorlati szakkönyvek, melyek úszással is foglalkoztak. 1741-ben adták ki a holland Jean Frédéric Bachstrom könyvét, mely a vízből mentés talán legelső szakirodalma. Míg Bachstrom az úszásoktatás iskolai bevezetéséért harcolt, addig Mária Terézia iskolaügyi rendelkezésében, a Ratio Educationisban éppen betiltotta  az úszást. A fordulatot a napóleoni háborúk hozták el. Miközben Napóleon seregében az úszás a kiképzés részévé vált, addig számos országban, így hazánkban is tiltott volt a nyíltvízi fürdés és úszkálás. A napóleoni háborúkban katasztrofálisan magas volt a Habsburg birodalom katonáinak vízbefulladási aránya. Ez egy kissé felnyitotta az úszásellenes tábor szemét, ezért az 1810-es évek második felében favázas folyamuszodákat létesítettek Zágrábban, Pozsonyban, Budán (a mai Lánchíd környékén) és Komáromban. Kezdetben ezeket kizárólag katonák használhatták, majd szép lassan a nagyközönség számára is engedélyezték a bejárást.

Hazánkban az úszás népszerűsítésében kiemelkedő szerepe volt gróf Széchenyi Istvánnak, aki szinte naponta úszott a Dunában, sőt, többször át is úszta. A korszak legismertebb és egyik legnagyobb úszójának Wesselényi Miklóst tartják. A Balatonban való úszás népszerűsítését is neki köszönhetjük. 1836-ban az Anna-bált követően Füred és Tihany között úszta át a Balatont. Első nagy hosszútávúszónknak Szekrényessy Kálmán számított. Szekrényessy katonatisztként edződött uszodában, s az állomáshelyein gyakran nagy úszásokkal bizonyította rátermettségét. Konstantinápolynál átúszta a Boszporuszt, majd 1877-ben a szuezi tengeröblöt. whiteonlyswimm.jpg

Kép

Az úszósport

Az úszásban sokáig nem az idő, nem a gyorsaság motiválta az úszni tudókat, hanem a táv, amit leküzdhetnek. Sokáig folyó-, tóátúszásokról, tengerparti népeknél öbölátúszásokról számoltak be a krónikák. Az első versenyeket is folyókban, tavakban, tengeröblökben rendezték. Az úszás történetének nagy eseményeként 1875-ben Matthew Webb Dover és Calais között 21 óra 45 perc alatt átúszta a La Manche-csatornát. A táv 34 kilométer volt, de állítólag, mivel cikk-cakkban úszott, a végére 64 kilométert teljesített. A testét a 16 fokos víz miatt vastagon bekente zsírral. A feljegyzések szerint a távot végig mellúszásban teljesítette.

A 19. század második felétől Európa legtöbb országában sorra alakultak az egyesületek, melyek úszóversenyeket is rendeztek, 1908-ban pedig megalakult az úszás nemzetközi szervezete a FINA (Federation Internationale de Natation de Amateur). hajos-e1517486874501.jpg

Kép

Az első, 1896-os játékok műsorától kezdve az úszás minden olimpián szerepelt. Az első három olimpián még nyílt vízben úsztak a versenyzők, az 1908-as londoni olimpia óta viszont medencében rendezik az úszóversenyeket. Athénban a Zea öböl rendkívül hideg 11–12 fokos vizében lett első újkori olimpiai bajnokunk Hajós Alfréd. Hiába kente be testét viasszal, a hideg víz elmerevítette végtagjait, "úszott az életéért" – írja könyvében – végül 100 és 1200 méteres gyorsúszásban is olimpiai bajnok lett a görög újságok által „magyar delfinnek” elkeresztelt úszó. british_freestyle_relay_swim_team_that_won_the_olympic_gold_medal_in_1912_lccn2003677466.jpg

Kép

Habár a nőket már 1900-ban beengedték az olimpiára, 1912-ig csak férfiak állhattak rajthoz. A hölgyek elindulhattak ugyan versenyeken, de csak megtűrt személyek voltak. Nehéz is volt versenyezniük, hiszen a nyakuktól bokáig zárt, szemérmes fürdődresszek nem voltak alkalmasak az úszásra, még a fürdőzés is nehéz volt benne. Ha indulhattak az olimpián, akkor is csak 100 méteres gyorsúszásban, illetve a 4 × 100 méteres váltóban. Az akkoriban szemérmetlennek számító, hasat és melleket mutogató hátúszást még 1924-ig tiltották. 

 

Forrás:

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Biro_Melinda-Uszodai_sportok/ch01.html#ftn.id489192  

5 betegség, melyet elkerülhetünk a gyógyvizek fogyasztásával

Amikor gyógyvizekről hallunk, akkor lelki szemeink előtt gyógyulni vágyó, idősödő emberek jelennek meg, akik több száz kilométert is hajlandók utazni azért, hogy enyhülést kapjanak fájdalmaikra, bajaikra. Mi a helyzet azokkal a szerencsésekkel, akik nem betegek, egészségesnek érzik magukat. Számukra felesleges vajon a gyógyvizek fogyasztása? Lehetséges, hogy egyenesen ellenjavallt? Gyerekek például fogyaszthatják-e a gyógyvizeket? ynrdzak4ckswstjxhm4jnj1nwtkrlmkypadz0ytoriprjub7pwkvs8tyb6gkoqa5o-bizvzuygsfdtcqnjqowyi28-zyycydgt-8bookob7sbtdvjuwia2ijjqlifcg8du1auivzty-rnrocgkljb4y8c9p-4doemuiiu9xwyshryz_lgny_s2048.jpg

A fenti kérdésre azonnal rá lehet vágni a választ: nem csak betegségekkel küzdő embertársainknak javasolt a gyógyvizek fogyasztása, hiszen a gyógyítás jó esetben nem akkor kezdődik, mikor már megtörtént a baj, a megelőzés fontosságát minden elkötelezett orvos hangsúlyozza. Életformánk számtalan kihívást tartogat szervezetünk számára, és a legoptimálisabb táplálkozás és életmód mellett is ki vagyunk téve betegségeknek, testünk elhasználódik, és sohasem árt egy kis karbantartás.

Vannak olyan egészségügyi problémák, melyek eleinte nem okoznak látványos tüneteket, nem járnak fájdalommal, de ahogy a szuvas fog sem fáj azonnal, a lerakódások, gyulladások, hiányok már jelen lehetnek, noha nem érzékeljük jelenlétüket. A következőkben olyan egészségügyi kockázatokat sorolunk fel, melyek szinte mindenkit érintenek akkor is, ha még nem alakultak ki a tünetek, és feltérképezzük azt is, hogy milyen gyógyvizek fogyasztásával lehet elejét venni a komolyabb tüneteknek.

1) Ásványianyag-hiány

Szervezetünknek számtalan kémiai anyagra van szüksége a zavartalan működéshez. Ezek között van olyan, amelyet nagy mennyiségben kell bevinni nap mint nap, és vannak olyan nyomelemek, melyekre csak kis mennyiségben van szükség, de ha hiányzik valamelyik, akkor hosszú távon hiánybetegségek léphetnek fel. A legtöbb ásványi anyaghoz a táplálékból jutunk, de a növények sem tartalmazhatnak mindenféle anyagot, éppen ezért érdemes olyan gyógyvizeket fogyasztani, melyek nagy mélységből jönnek a felszínre, és útközben olyan kőzeteken haladnak át, melyekből kioldódnak a legkülönfélébb nyomelemek is. Nyáron és nyár végén különösen fontos az ásványi anyagok pótlása, hiszen a néhány hetes kánikulai időszak során a megnövekedett verejtékezéssel együtt ásványi anyagok is távoznak szervezetünkből, és ezek pótlása nélkül fáradékonyság, emésztési gondok, keringési rendellenességek léphetnek föl. Magnézium, kalcium, nátrium. Ezek azok az ásványi anyagok, melyek visszapótlásáról gondoskodnunk kell a fokozott verejtékezés utáni időszakban, tehát olyan gyógyvizeket érdemes keresni, melyekben ezek az elemek magas százalékban jelen vannak. gkopy5u-h42ixyvupduyiq1zb-xylxzab677a6vl4a9umkt2dwwefuzxkpjo7a9iwjgllwdhva-go8iyu2b-smsvmbwo-fvgh8jw_rjvmvmd71x6rdbz6_0ujdwn5yjqm8ndxw0pkrximlxqv7x5ywqapywwftdvhp6sovjpujwydxgsrus_s2048.jpg

Kép

2) Vérszegénység

Testünkben a vér szállítja el minden sejthez az éltető oxigént, a vér vörösvérsejtjeinek felépítéséhez pedig vasra van szükség. Sokszor előfordul, hogy a táplálékból nem jutunk elegendő vashoz, ilyenkor vérszegénység léphet fel, amelynek tünetei nem látványosak, egyszerű fáradékonyság jellemzi ilyenkor az embert, viszont nem érdemes kibékülni ezzel az állapottal, alternatív forrásból is beszerezhetjük a vasat, például gyógyvizekből. A vasas gyógyvizek vastartalma fürdés során is felszívódik valamennyire, de az ivókúrák jóval hatékonyabbak. A vas más elemek felszívódásához is szükséges, például a csonterősítő kalcium sem épül be vashiányos állapotban.

3) Immunerősítés

Immunrendszerünk állandó harcban áll a külvilágból érkező kórokozókkal és a belül kialakuló sejtszintű elváltozásokkal szemben. A mai világban különösen nagy kihívás előtt áll az ember immunrendszere, hiszen sokkal több inger éri a távolról érkező táplálékban idegen fehérjék fordulhatnak elő, soha nem látott baktériumok és vírusok utaznak a globális közlekedési rendszerekkel együtt, és a betelepülő idegen növényfajok pollenjei is irritálják védekező rendszerünket. Ez megzavarhatja az optimális működést, és a viszonylag egészséges emberben is kialakulnak allergiás tünetek és egyéb immunbetegségek. Az immunrendszer egy nagyon bonyolult szisztéma, melynek működését még nem látjuk át teljes mértékben, viszont tudományos kutatások bizonyítják, hogy a kénes gyógyvizek fogyasztása jótékonyan hat az immunrendszer működésére. A gyógyvizes fürdőmedencék fölötti sós gőzök pedig a tengerparti levegőnél is hatékonyabban csökkentik a légutak nyálkahártyáinak irritációját.

4) Ízületi bántalmak

Nincs olyan ember, aki ne lenne kitéve annak a kockázatnak, hogy az ízületei sérüljenek, hiszen testünk ezen részei folyamatosan súrlódnak egymáson, és noha szervezetünk gondoskodott arról, hogy jusson kenőanyag is közéjük, ennek ellenére kopnak, és ha nem épül újra a porc, előbb-utóbb tünetek is jelentkeznek. A glauber-sós gyógyvizek fogyasztása segíti az ízületi porc regenerálódását, ezáltal fékezi annak kopását. A földes-meszes gyógyvizek pedig a csontritkulás kialakulását odázzák el. gyogyvizivokut.jpg

Kép

5) Keringési problémák

Érdekes, hogy míg bizonyos szövetekben éppen az a gond, ha nem épül be a kalcium, addig más szövetekben éppen az a baj, ha beépül. Még érdekesebb, hogy a glaubersó az egyik szövetbe segíti beépülni a keménységet biztosító kalciumot, míg a másik szövetbe megakadályozza azt. Érrendszerünk egy hosszú csővezeték, melynek fala fiatal korban még rugalmasan igazodik az átáramló vérmennyiséghez, így biztosítva azt, hogy mindig elegendő életerő jusson az egyes szervekhez. A kor előrehaladtával lerakódások keletkeznek az érfalon és az érfalban, így annak rugalmassága csökken, az esetlegesen kialakuló elzáródások pedig akár végzetesek is lehetnek. Az érelmeszesedés korunk népbetegsége, sokan a koleszterint okolják ennek kialakulásáért, de nem önmagában a koleszterin a felelős, hanem annak rosszul szabályozott beépülése az érfalba. Ezt a szabályozási mechanizmust segítik optimálisan működni a glaubersós gyógyvizek.

Természetesen elmondható általánosságban, hogy a magas ásványianyag-tartalmú gyógyvizeket csak kúraszerűen érdemes fogyasztani, tehát néhány hétig fogyasszuk rendszeresen, utána hagyjunk szünetet, hiszen a túladagolás ugyanolyan probléma lehet, mint a megvonás. A kúra pontos részleteit mindig érdemes orvossal egyeztetni, hiszen ő látja át részletesebben az egyéni szempontokat. Ha ötletszerűen fogyasztunk gyógyvizet, abból sem lehet baj, sőt szinte biztos, hogy jótékony lesz a hatása, ha kis mennyiségben fogyasztjuk és váltogatjuk az egyes fajtákat.

 

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/ivokurak

http://midra.uni-miskolc.hu/document/15825/8403.pdf

100 éves a Gellért fürdő!

A magyar történelem szinte összes lényeges eseménye nyomott hagyott a Gellért fürdőn. A jelenlegi fürdőépület éppen 100 éve nyitotta meg a kapuit, de már azelőtt is mozgalmas történetet mondhat magáénak a hely, és az elmúlt 100 év sem volt eseménytelen.

800px-budapest_xi_2c_gell_c3_a9rt_gy_c3_b3gyf_c3_bcrd_c5_91_fortepan_94204.jpg

(1935) Kép

A Gellért-hegy egy geológiai törésvonal mentén emelkedik, ezért lábánál több hőforrás is a felszínre tör. Három fürdő is épült ezekre a forrásokra: a Rácz, a Rudas és a Gellért. A Gellért fürdő helyén már II. András a 13. században kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén, melyről Evlija Cselebi a feljegyzéseiben azt írja, hogy "messze földről jönnek oda kocsikon a betegek, mert vize a francia betegségre (szifilisz) és más hétféle bajra hasznos". apcjd2y54-cdmlub8qswd_sxvt0koyte13apbwcrhglmfbadj0ifd7zpr4g32admpofguu2gql_nyycwzku2cfrcym8xoeze3ycdyobjmxwmq63psjjnls5ofgcqm3zfiwoiuqmr3ltbkw_s2048.jpg

Kép

A 17. században - Buda visszafoglalása után - a fürdő I. Lipót császár udvari orvosának tulajdonába kerül. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. Akkoriban a fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő értékes finom forrásiszap miatt. Ez a természeti kincs azóta sajnos elapadt. 1894-ben a Ferenc József híd (mai Szabadság híd) építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés kisajátította a Sáros fürdő forrását és telkét. A ma is látható fürdő és a szálloda felépítésnek terve jórészt az első világháború alatt, 1912 és 1918 között valósult meg. Az építkezésen orosz hadifoglyok és dolgoztak az első világháború utolsó évében. gellert-szallo.jpg

A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg késő szecessziós stílusban, ekkor a Gellért fürdő nem csak a magyar főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, de Európa legkorszerűbb termál gyógyfürdőjének is számított. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Az egészségügyi részlegéhez számos orvosi laboratórium és állandó orvosi felügyelet társult. A konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig.

Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926–27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelmes fénnyel árasztották el a medence vizét.

Ebben az évben (1934-ben) Budapest elnyerte a fürdőváros címet, és 1937-ben itt rendezték meg az első nemzetközi balneológiai konferenciát, és a Gellért termálfürdő lett a Nemzetközi Balneológiai Társaság állandó székhelye.

pasted_image_0_4.pngAz épület szecessziós stílusú, ami önmagában is azt jelenti, hogy rengeteg dísz, indás, organikus minta jelenik meg a falakon és az ablakokon, ám ezen felül még jó néhány neves szobrászművész alkotása teszi még gazdagabbá a képet. Ezek a szobrok nem egyszerre kerültek a fürdő épületébe, még a hatvanas években is gazdagodott az épület műalkotásokkal.

Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. Egyik a női, másik a férfi termál részleg, csak az ezredforduló után változtattak a működés eredeti rendszerén: hétköznapokon megtartották ezt a rendszert, hétvégén pedig koedukáltan üzemelt az egykori női és férfi részleg. 2013. január 1-től viszont kizárólag koedukáltan üzemel az egész fürdő. Lám mennyivel kevesebb kárral jár egy ilyen "forradalom", mint a 20. század többi társadalmi átrendeződése! Mert hiszen röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe. Ha ezt nem számítjuk, akkor megnyitása óta csak egyetlen alkalommal zárt be, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt, még a második világháború alatt is működött, pedig a női részleg egy belövés következtében szinte teljesen megsemmisült. A háború után a súlyosan megsérült épületrészt felújították, és számos műtárgyat pótoltak. A folyamatos apróbb felújítások még a 90-es évek végén is zajlottak, a fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat is.  pasted_image_0_2_1.png

A Gellért fürdő gyógyvize ízületi betegségekre és gyulladásokra, gerincbántalmakra és keringési zavarokra is ajánlott. Vizét a Gellért-hegy alatt húzódó rejtélyes alagútrendszerben fakadó forrásokból nyeri. Régebben ezek a források a felszínen törtek a felszínre, de az évszázadok során történt különböző építkezési munkálatok miatt ma már a "mélyből" - 18 méterről kell a felszínre hozni. west-bank-danube-gellert-hotel-budapest-at-night-1566316.jpg

Kép

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

 

Nem a bikini volt az első botrányos fürdőruha - és nem is az utolsó

Régen inkább eltakart, ma inkább megmutat, de a botrány végigkíséri a pályafutását. A fürdőruha régen valóban ruha volt, manapság alig néhány grammnyi textil. A strandi öltözködés - vagy inkább vetkőzés? - folyamatosan az érdeklődés középpontjában állt, és jó néhány botrányt mondhat magának ez a műfaj, a bikini nem az első volt, és nem is az utolsó.

60121.jpg Brigitte Bardot 1956-ban az "És Isten megteremté a nőt" c. film forgatásán. Kép forrása.

A bikinit 1946-ban dobta piacra Louis Réard, nevét az amerikai atombomba kísérletek helyszínétől vette, de a szó elején a "bi" szócska arra is utalhat, hogy kétrészes. Vele egy időben szintén Franciaországban Jacques Heim egy hasonló, "Atom" fantázianevű, még kisebb kétrészes fürdőruhát dobott piacra. Az atom szó a ruhadarab kicsinységét kívánta kifejezni. Úgy tűnik, a bikini valahogy összefonódik az atomkor kezdetével. A botrány már a bemutatás előtt elkezdődött, mert a bikiniben egyetlen manöken sem óhajtotta megmutatni magát, ezért Réard egy sztriptíztáncosnőt volt kénytelen alkalmazni a bemutatóra. A bikinit Amerika legtöbb államában azonnal betiltották, és Európa konzervatívabb országaiban - mint pl. Olaszország és Spanyolország - is törvény tiltotta a viselését. Maga a pápa is említést tett az ördögi ruhadarabról. A bikininek mintegy 16 év kellett az elfogadottság megszerzéséig, ebben sokat segítettek olyan ikonikus filmek, mint Roger Vadim 1956-os És Isten megteremté a nőt című alkotása, melyben Brigitte Bardot először mutatkozik bikiniben a filmvásznon. Az erkölcs és a bikini közti háború utolsó csatáját pedig egy 1962-es James Bond filmmel nyerte meg az atomkor, a Dr. No-ban Ursula Andress fehér bikiniben lép ki a tenger habjaiból annyira meggyőzően, hogy innentől kezdve már minden nő arról álmodott, hogy saját bikinije legyen. A botrányok jót tettek a bikini-üzletnek, egy lázadó korban senki sem szeretne maradinak látszani, úgyhogy a 20. század végére globális szinten a nők évente már kb. 800 millió dollárt költöttek bikinire. 

annettekellermanrecumbent.jpg

Annette Kellerman a maga tervezte viseletben az 1900-as évek elején. Kép forrása.

Boldog békeidők?

A bikini előtti évtizedek sem zajlottak botrányok nélkül, hiszen ahhoz, hogy egy ennyire minimál ruhadarab elfogadottá váljon, nagyon sok harcot kellett vívni a szabad testkultúra híveinek. A 19. századot megelőző időkről nem nagyon van feljegyzésünk fürdőruhák körüli botrányokról, pedig biztosan sokan átlépték az adott kor elfogadott normáit. A középkorban a nők és a férfiak külön fürödtek - meztelenül. A felvilágosodás korában pedig a fürdőzéshez használt ruhák szinte semmiben sem különböztek az utcai viselettől, legalábbis anyagukat és takarási felületüket tekintve.

A bikini előtti botrányok egyik mérföldköve volt az 1907-es év. Az ausztrál Annette Kellerman, aki az első nők egyike volt, akik megpróbálták átúszni a La Manche csatornát, egy új egyrészes fürdőruha típust hozott létre, ami nem takarta a női test körvonalait, de még az egész testet elfedte. Erre azért volt szükség, mert a korábbi, a testet fedő, és buggyos fürdőruhák lehetetlenné tették az úszást. Annette Kellerman előadóművészként is működött, egy vízzel töltött tartályban, egyfajta szinkronúszásra emlékeztető balettet adott elő. Mindehhez pedig egy rövid ujjú, rövid szárú, testhezálló fürdőruhát viselt, amit a férfiak úszódressze alapján készíttetett magának. Mikor a hölgy 1907-ben Bostonba látogatott a műsorszámával, az első előadás után közbotrány okozásért letartóztatták…

Később is a szabad testkultúra és a fitnesz élharcosa volt, egy 1916-os filmben, az Istenek lányában ő volt az első jelentősebb színésznő, aki teljesen ruhátlanul mutatkozott, csupán a haja takarta a testét. A feminista mozgalmakhoz közelálló törekvések szép lassan átverekedték magukat a viktoriánus erkölcsön, először az 1912-es olimpián úszhattak a hölgyek a Kellerman-féle egyrészes úszódresszben, később a nadrágrész egyre rövidebb, a nyak és a váll egyre dekoltáltabb lett, noha a 20-as években még mérőszalaggal vizsgálták az ellenőrök egyes amerikai strandokon, hogy a nadrág alja és a térd között nincs-e túl nagy távolság. A korabeli strandfotók tanúsága szerint a 30-as években már kevesen törődtek a fürdőruhával, mindenki természetesen mozgott benne, és élvezték a vizet és a napfényt. Ez volt az az időszak, mikor új anyagok jelentek meg a fürdőruhapiacon. A pamut és a gyapjú nem igazán alkalmas az úszódresszek készítésére, mert rengeteg vizet szív magába, nehézzé teszi a viselését. Ráadásul a pamut átlátszóvá válik a víz hatására, ami kellemetlen pillanatokat okozhat a viselőjének. Viszont a jersey és más műszálas anyagok rugalmasak, nem szívják magukba annyira a vizet, így a ruhaforradalom terepe áthelyeződött a formák világából az anyagok világába egy időre. 4968.jpg

Gellért gyógyfürdő, 1930. Kép forrása.

Botrányok a bikini-kor után

Napjaink sem mentesek a fürdőruha botrányoktól annak ellenére, hogy az erkölcsök jóval szabadabbak, mint régen. Mégis vannak bizonyos konvenciók, melyeket nem nagyon szokás átlépni. A harc folyamatosan az egyén jogai és a közösség elvárásai között zajlik, noha manapság az egyén áll nyerésre, és a közösségi elvárások inkább csak utóvédharcokat folytatnak. Az is érdekes, hogy a fürdőruha botrányok szinte csak a nők ruházkodásáról szólnak, mintha az ő meztelenségük vagy takartságuk fontosabb lenne, mint a férfiaké. De úgy tűnik, ez az asszimetria nem nagyon zavarja a férfiakat.

A legutóbbi idők egyik jellegzetes botránya a gyerekek - azon belül is természetesen a gyereklányok - fürdőruhái körül alakult ki, ugyanis botránygyanús gyerekfürdőruhákat dobott piacra az Abercrombie & Fitch nevű cég. A divatmárka szivacsos bikiniket árusított a 8 és 14 év közötti korosztálynak, amitől természetesen érettebbnek tűntek a lányok a valódi koruknál. A régebbi botrányok felnőttekről szóltak, és talán meg is mosolyogtuk a fontoskodó erkölcscsőszöket, ám napjaink kiskorúi eddig sosem tapasztalt szexualizáltságnak vannak kitéve, ami veszélyes lehet a személyiség-fejlődésükre. Nem csak a nekik szánt ruhadarabokkal, de a túlságosan fiatal modellek bemutatásával is a gyerekek szellemi érését veszélyeztetik e vállalatok, úgy kezelve őket, mintha érett, szexi felnőttek lennének. methode_2ftimes_2fprod_2fweb_2fbin_2fc4a75910-68eb-11e8-996c-7589300f03c9.jpg

Kép forrása.

Egy másik mai botrány szintén a bikiről szól, de nem a strandon, hanem a szépségversenyek világából. Sokan megalázónak tartják, hogy a szépségversenyek résztvevőinek egy szál bikiniben, vagyis szinte ruhátlanul kell mutatkozni a zsűri és a közönség előtt, ezért pl. a Miss America versenyen már hiányzik ez a megmérettetési forma. A szépség fogalma - úgy látszik - átalakulóban van, és a puszta testi szépség irányából újra az éteribb régiók felé tolódik. Nincs ezzel semmi baj, ha őszinte igény hozza létre, viszont ezt a fóbiát sokan összefüggésbe hozzák az utóbbi évek zaklatási botrányaival, és manipulációt sejtenek a háttérben. burkini1.jpg

Kép forrása.

A túl sok is baj - a burka-botrány...

Ahenda Zanetti 2004-ben Ausztráliában alkotta meg a burkinit. A szó a burka és a bikini összevonásából származik, és olyan fürdőruhát jelent, amit hithű muzulmán nők is viselhetnek, hiszen takarja a testet és a hajat, viszont alkalmas a fürdőzésre. Ki gondolta volna, hogy a bikini után fél évszázaddal már nem abból lesz a botrány, hogy a nők túl keveset takarnak magukból, hanem abból, hogy túl sokat. A burkini hatalmas siker lett már az első évben, viszont ellenérzéseket keltett több okból is. Egyrészt mégiscsak egy ellentmondás feszül abban, hogy az erkölcsre sokat adó muszlim nők egy medencében fürdőznek felöltözve a szerintük tehát ledéren öltözködő nyugati bikinis nőkkel, az ellenzők szerint vagy vállalják a közösséget az öltözködésben is, vagy fürödjenek máshol. Ez a helyzet hasonló ahhoz, mikor a nudista strandon ruhában fürdőzők felé pillantgatnak rosszallóan a meztelenek. A botrány másik fele komolyabb következményekkel járt, Nyugat-Európa néhány országában ugyanis betiltották a burkini viselését részben egészségügyi okokra hivatkozva, részben arra, hogy ez egy vallási jelkép, és ezért nem szabad hordani. Úgy látszik, a világ némely pontján mindig kell valami, amit be lehet tiltani, és ennek természetesen az újságírók örülnek a legjobban, hiszen egy-egy témán hónapokon, sőt éveken át lehet csámcsogni. Arról kevesen beszélnek, hogy a burkini egy praktikus strandviselet, hiszen hatékonyan véd az erős napsugárzás ellen, ezért a nem muszlim nők körében is egyre népszerűbb.

 

 

Kép:

https://cdn.images.express.co.uk/img/dynamic/galleries/x701/60121.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/76/AnnetteKellermanRecumbent.jpg

https://mult-kor.hu/image/gallery/657/.1000x1000/4968.jpg

https://www.thetimes.co.uk/imageserver/image/methode%2Ftimes%2Fprod%2Fweb%2Fbin%2Fc4a75910-68eb-11e8-996c-7589300f03c9.jpg?crop=2955%2C1662%2C41%2C39&resize=685

http://anyamborogass.cafeblog.hu/files/2016/08/burkini1.jpg

Tippek a Strandok éjszakájára

A strandolás képzetéhez jellemzően a nyári napfény kapcsolódik, de egyre népszerűbbek a fedett fürdőkomplexumok, ahol télen is lehet csobbanni, és a fürdőzésre szánt idősávok közé az éjszaka is kezd beszivárogni. Vajon miért szeretünk éjjel is megmártózni valamilyen fürdőhely melegvizében? Az biztos, hogy egyre több strand kínál éjszakai fürdőzési lehetőséget, és a Strandok éjszakája nevű rendezvény keretében a budapesti strandok közül pl. a Palatinus fürdő várja különleges programokkal vendégeit július 27-én. pexels-photo-9422.jpg

Ha strand, akkor napozás. Kézenfekvőnek tűnik, pedig számtalan olyan helyzet van, amikor szívesebben megyünk a víz közelébe napnyugta után. Ezt diktálhatják praktikus indokok is, hiszen sokan vannak, akiknek a bőre nagyon érzékeny a napfényre, könnyen leégnek, sőt az is előfordulhat, hogy egyenesen napallergiáról beszélhetünk. Ilyenkor már kevés napfény hatására is csúnya gyulladásos tünetek, akár kiütések is kialakulhatnak a bőrön. Szintén praktikus oka lehet az éjszakai strandolásnak, hogy valaki nappal dolgozik, de nem akar kimaradni a nyári strandolós életérzésből, vagy egyszerűen csak jól esik úszni egyet a munka után. A strand és a fürdő nem csak egyéni rekreációs lehetőség, de a barátságok ápolásának is fontos terepe - már a római idők óta jól tudjuk ezt. És mikor tudnak a barátok összegyűlni, ha nem este a munka után? Milyen remek dolog, hogy olyankor nem csak egy gyors csobbanásra van idő, hanem hosszan el lehet diskurálni az élet dolgairól a medence szélénél, és nem kell aggódni, hogy bezár a fürdő, rohanjunk valahová máshová! 

A praktikus szempontok mellett nem szabad elfelejteni a szubjektív szempontokat sem! A fürdő élmény, és ebben a szubjektív szempontok talán sokkal fontosabb szerepet játszanak, mint a praktikum. Jó érzés ugyan a vakító napfényben alámerülni a medence hűsítő vizébe, de ha ugyanezt éjjel, a még mindig meleg nyári éjszakában teszi az ember, akkor ebben van valami misztikus, alvilági érzés, abban az értelemben, hogy ilyenkor talán mélyebb szinten tudunk találkozni önmagunkkal, mint nappal. A nappal a cselekvés, az aktivitás ideje, talán csak a nyári szieszta ideje töri meg ezt a szabályt, viszont az éjszaka az igazi kikapcsolódás, a mélyebb ellazulás fázisa, ebben segítenek a halovány fények, a fény és a sötétség finom egyensúlya. cm4jav.jpg

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2014/08/cm4jav.jpg

Strandok éjszakája

Akármi is legyen a jó az éjszakai fürdőzésben, az biztos, hogy egyre több strand és fürdő biztosít erre lehetőséget az év során is, és talán ennek okán vált hagyománnyá megrendezni a Strandok éjszakája című rendezvénysorozatot. Ezen az éjszakán kedvezményesen juthatunk be a fürdőkbe, és  a legtöbb fürdő jóval tovább tart nyitva a szokásosnál. A program a külföldi turisták számára is kuriózum. Van, ahol egyenesen party-hangulat lesz DJ-vel vagy sztárénekessel, van, ahol tűzijátékkal készülnek, másutt élőzenés koncerttel, különleges masszázsokkal, fényfestéssel, lézershow-val, koktélbárral, és van, ahol pusztán a kedvezményes belépőkre és az éjszakai hangulatra alapoznak. Azok a szerencsések, akiknek a környezetében több fürdő is részt vesz a programban, választhatnak, hogy inkább a csendes éjszakai ellazulást, vagy valamilyen pörgősebb medencés bulit választanak. A budapesti strandok közül a Palatinuson például alapvetően gyerekprogramok és extrém sportbemutatók lesznek: break dance, freestyle kosárlabda és Flatland BMX bemutató, interaktív slackline kitelepülés, workshoppal, bemutatókkal, valamint AirTrack show. Az előbbi programokat kiegészíti a Fővárosi Nagycirkusz 1-1 artista produkciója.

serebrennikov_iurii_2.jpg

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://www.facebook.com/events/279900126114217/

Így használd jól a napozókrémeket!

Akár divat a barna bőr, akár nem, az erős nyári napfényben kénytelenek vagyunk védekezni a leégés ellen. Lehet, hogy valaki úgy dönt, hogy megőrzi téli fehérségét, ám neki sem árt tudni, hogy mikor, mennyi és milyen napvédő krémet kenjen magára, ha mégis kénytelen napfénynek kitenni a bőrét.

pexels-photo-261268.jpeg

Melyik hatóanyagban bízzunk?

A napozókrémeknek alapvetően két fajtája van. Az egyik hatóanyaga kémiai védelmet nyújt a napfény sejtroncsoló hatásával szemben úgy, hogy közben a hatóanyag maga is lebomlik, ezért idővel elmúlik a hatása. A kémiai hatóanyagú napozókrémek felszívódnak a bőrbe, és ott a lebomlás során olyan alkotóelemekre esnek szét, melyeknek hatásmechanizmusa nem mindig ismert. A másik fajta napozókrémben fizikai fényelnyelő hatóanyagok vannak (titán-dioxid, vagy cink-oxid, ezek jelenlétét kell figyelni az alkotóelemek között), amelyek elnyelik a napfényt, ezért a hatásuk hosszabban tart, és nem is bomlanak le, ezért az egészségre ártalmatlan anyagokról van szó. Olyan hatóanyag nem létezik, amelyik a bőrt magát teszi alkalmassá a napvédelemre, tehát ha nem vagyunk eleve lebarnulva, akkor már csak a napozókrém hatóanyagában bízhatunk. Esetleg mégis ez utóbbi kategóriába sorolhatók a napvédőkrémek azon hatóanyagai, melyek a napfény révén létrejött káros anyagok hatását csökkentik, ilyenek az antioxidáns vitaminok, de ezek hatása nem erős, inkább csak kiegészíti a védelmet.

suncream-1337629_960_720.jpg

Napozás előtt mennyi idővel kenjük be magunkat?

A fentiekből következik, hogy a fizikai napvédő anyagot tartalmazó napozókrémek hatása azonnal jelentkezik, tehát nem kell várni semmiféle felszívódási időre. A kémiai hatóanyag felszívódik ugyan, de hatását nem azáltal fejti ki, hogy felszívódik a bőrbe, tehát itt sincs szükség várakozásra. Az egyéb vitaminok és antioxidánsok felszívódásához valóban kell egy kis idő, de ez nem lényeges szempont. Sokkal lényegesebb szempont, hogy a bőrünk úgy működik, mint a fotópapír, tehát ott ég le, ahol a nap éri. Mivel a krém nem oszlik el magától a bőrünkön vagy a bőrünkben, ezért súlyos leégés lehet a vége, ha bekenjük ugyan magunkat, de bizonyos testrészekről megfeledkezünk. Különösen a már önállónak tűnő nagyobbacska gyerekek hajlamosak azt hinni, hogy elég tessék-lássék bekenni magukat a naptejjel, az biztosan ugyanúgy hat, mint mondjuk a szúnyogriasztó vagy a parfüm.

Kenőcs vagy spray?

Az, hogy krém, vagy spray formájában visszük-e föl a bőrünkre a naptejet, csak annyiban lényeges, hogy sikerül-e egyenletesen, és megfelelően vastag rétegben eloszlatni azt a napnak kitett összes felületen. Lehet, hogy valakinek megkönnyíti ezt, ha spray formájában juttatja a bőrére a napvédő réteget, más viszont úgy gondolja, hogy a spray csak az egyenletes eloszlás illúzióját adja meg, és közben maradnak befedetlen részek, ezért jobb, ha kézzel alaposan mindenhová eljuttatja a kenőcsöt. Nem csak a hangulat kedvéért jó dolog tehát egymást kenegetni naptejjel, hanem azért is, mert a külső szemlélő jobban észreveszi, ha valami kimaradt…

sunscreen-1461332_960_720.jpg

Mehetünk-e vízbe a napozókrémmel?

Szintén a fentiekből következik, hogy a fizikai hatóanyaggal működő napvédő krém hatása elmúlik, ha huzamosabb időt töltünk a vízben. Ha nem megyünk vízbe, akkor is lekopik idővel, ezért vagy pótolni kell, vagy árnyékba vonulni a fürdés után. A kémiai hatóanyagú naptej jobban ellenáll a víznek, de ez nem jelenti azt, hogy kenekedés után azonnal lehet csobbanni, hiszen idő kell a felszívódáshoz, másrészt amúgy sem illik naptejjel vastagon bekent testtel vízbe menni, akár természetes vízről, akár strandról legyen szó.  A naptej árt a természetes vizek élővilágának, és a strandok medencéinek sem tesz jót, ha mindenféle zsíros krémek oldódnak bele. Ugyanakkor jogos az aggodalom, hogy az ember a medencében is leéghet, mert tévhit, hogy a vízben nem lehet barnulni, vagy leégni. Sőt, a víz visszatükrözi a napfényt, ezért a felszín fölötti testrészeink fokozott kockázatnak vannak kitéve. pexels-photo-287909.jpeg

Mit jelent a faktorszám, és mikor kell újra kenni?

A napvédő krém faktorszáma azt mutatja meg, hogy hányszor több időt tölthetünk naponta erős napfényben a krémmel bekenve, mint nélküle. Tehát ha valakinek a bőrtípusa és az éppen aktuális sugárzási viszonyok 10 percet engednének a napon tartózkodni, akkor egy 20-as naptejjel akár 200 percet, tehát több mint három órát is ellődöröghetne a napon. Nagyon fontos tudni, hogy a 200 perc letelte után nem kezdődik újra a számolás, tehát hiába keni be magát újra az illető, a bőre kapott annyi sugárzási dózist a krém ellenére is, ami már leégéshez vezet, tehát akkor már szigorúan árnyékba kell vonulni! Kizárólag akkor van értelme újra bekenni magunkat naptejjel, ha az valamilyen oknál fogva lekopott a bőrünkről, vagy azért, mert letusoltunk, vagy megizzadtunk, vagy mégis vízbe mentünk a fenti tiltás ellenére! Még egyszer hangsúlyozzuk ki, hogy a faktorszámnak csak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy krém nélkül mennyi időt bírnánk eltölteni a napon! Ismernünk kell tehát saját bőrtípusunkat, barnultsági szintünket és az adott napon érvényes UV-sugárzási viszonyokat.

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

Medence vagy természetes víz?

Érvek pro és kontra...

A nyári melegben magától értetődik, hogy vízpartra vágyik az ember. Van, aki a természetes vizeket kedveli, és van, aki a városi medencés strandok partján érzi jobban magát. A következő szempontokra mindenképpen érdemes odafigyelni.

h7dfjptc7bjekxasdf2wieanvhvu48vgdmwt0ufwmsp4hybnlahkqga-04h8qtq4g7g-c2y2afhexrltuiidcnobmjbknhkfwl_c7yvxnjbyqmxrrq1lovxjtiiz-2e0xymn2cv5cancyecbph9dplvhumbffaiyr5_o_jm6noyzyfb14bo0pj1u_s2048.jpg

1) Vízminőség

Az egyik legfontosabb elvárás egy stranddal kapcsolatban, hogy legyen kiváló a vízminősége. Szerencsére elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben nem csak Magyarországon, de egész Európában sokat javult a strandok vízminősége akár természetes vizekről, akár medencés strandokról legyen szó. Nyilván ehhez hozzájárult az a technológiai fejlődés, ami a vízforgató berendezések terén ment végbe, másrészt manapság sokkal komolyabban veszik kontinensünkön a környezetvédelmi előírásokat, mint a XX. század derekán. A tengerek, tavak, folyók vize sokat javult azáltal, hogy a nehézipar háttérbe szorult, illetve azért, mert általánossá vált a településeken a csatornahálózat kiépítése.

Magyarországon az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi a strandok vízminőségét, és intézkedéseket "javasol", ha kifogásolni valót észlel. A vizsgálati eredményeket ráadásul rendszeresen közzé is teszik, tehát bárki tájékozódhat arról, hogy a kiszemelt strand vize milyen. A hatóság négyféle kategóriát különböztet meg: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolható.

Mi magunk is sokat tehetünk egy strand vízminőségéért, hiszen az elemi higiéniai szabályok betartásával megelőzhetjük azt, hogy túl sok szennyező anyag jusson a vízbe. Mindig tusoljunk le, mielőtt a vízbe megyünk, természetes vízbe ne menjünk napozókrémmel frissen bekenve, és ne menjünk a strandra, ha valamilyen fertőző betegségünk van!

2) Klór

Ha mindenáron különbséget szeretnénk tenni a természetes és a medencés vizek között, akkor elsősorban azt kell mérlegre tenni, hogy mennyire zavar minket a klór, ami a medencés strandok kötelező velejárója, hiszen ezzel az anyaggal fertőtlenítik a medence vizét. A klór irritáló anyag, nagy mennyiségben viszketést okoz a bőr felszínén és a szemben. Szárítja a bőrt, ezáltal csökkenti annak saját védekező képességét. A strandokon - automatizált berendezések segítségével - szigorú szabályok és előírások szerint adagolják a klórt a vízhez, de lehet, hogy valakinek az átlagos dózis már sok, és bőrpanaszok jelentkezhetnek. Nagyon hasonló bőrpanaszok alakulhatnak ki akkor is, ha az elégtelen fertőtlenítés miatt bizonyos kórokozók elszaporodnak, és gyulladást okoznak a bőrön vagy a szemben. Mivel azonban Budapesten kiváló minősítéssel üzemelnek a strandok, ezért az automatizált vízkezelő berendezéseknek köszönhetően gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy a klór szintje nem megfelelő.

A klórral tisztított medencékhez képest a termálvizes, gyógyvizes medencék vize nem átlátszó és színtelen, hiszen ezekbe a medencékbe kemikáliák nélkül kerül be a természet erejét hordozó termálvíz. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a medencék nincsenek ellenőrzés alatt! Folyamatosan cserélik a vizet, így mindig friss, jó minőségű termálvizet találunk a medencékben. 

A természetes, élő vizekben folyamatosan jelen vannak az ott élő flóra és fauna képviselői, és azok létével együtt járó kémiai anyagok, ezért a víz sohasem olyan átlátszó, mint a medence vize. Ha egyensúly uralkodik a természetes vízben, akkor ezek ártalmatlanok az emberi szervezetre, sőt a bőrre sokszor jótékony hatással vannak. Például egyes szikes tavak vizében jódmegkötő algák élnek, melyektől vöröses színű lesz a víz, ami nem túl bizalomgerjesztő, viszont nagyon egészséges. A természetes vizek a nagy víztömeg miatt nehezebben melegszenek fel a nyári melegben, ökológiai állapotuk stabilabb, persze van az a kánikula, amikor azok is megadják magukat, ilyenkor persze irány az uszoda, ott a jó öreg klór megoldja a problémákat.

_rptxdpyzhnbptp55fxaypwwlfccvmyckey3880cx3ldo-vwgnvpzm-ke0uagaakw-jkptaalfipazerfxgwqut90v7otau_otkx6_tuvl0i7exj9eww8wssex5qxx3mvbsvw46ppwrmsizsoja1tuzveyvishvfheanqyc2qf8waqgeeji_s2048.jpg

3) Biztonság

A természetes vizek mentén is vannak kiépített strandok vízimentőkkel, bólyákkal, de sokan vonzódnak a még természetesebb környezethez, ezért nem kijelölt fürdőhelyen strandolnak, ami mindenképpen veszélyes. Minden nyáron hallani statisztikákat vízbe fúló gyerekekről, felnőttekről, ezek az esetek szinte kivétel nélkül a természetes vizekben történnek, különösen a folyók tudnak kiszámíthatatlan körülményeket produkálni. Gyakran a jó úszók is veszélybe tudnak sodródni az élő vízben fürdőzés során. Ebből a szempontból mindenképpen nyerőbbek a strandok, ahol folyamatosan szem előtt van kicsi és nagy egyaránt, és ha valami baj van, az úszómester másodpercek alatt intézkedik.

pjauni6pxm4egyyuymhop9fjrvo7-hkw0gc_jw0aprti4whqutq3ehhdslrrhzwdhjxrko98kazvyd9e4hjtehqawvg4mrpao65g5nea73074hsn3bdyxf3i5xeolbub6qbksgmvd50n5qqqv2hokpxzopcgibat7hr5c_5zdztcbmmzoa0_s2048.jpg

4) Szolgáltatások

Hosszú időn át egyértelműen a medencés strandok nyújtottak többféle és magasabb színvonalú szolgáltatást. Rendezettebb volt a környezet, a tóparti strandokon nem volt csúszda, nem volt játszótér, nem volt étterem, vagy csak retró kivitelben. Mára változott a kép. Nagyon sok tóparti strand nyújt változatos és magas színvonalú szolgáltatásokat. Rendezett a terep, nincs szemét, jó látni, hogy olyan apróságokra is figyelnek (szó szerint apróságokra), hogy legyen árnyékoló a gyerekjátszótér csúszdái, mászókái fölött, hogy a kicsik ne égessék meg a bőrüket a forró csúszdán, meg egyáltalán ne égjenek le a napon. Főleg a balatoni strandok fejlődtek sokat ezen a téren, de vidéken is vannak tóparti strandok, ahol van kiépített medence is, hadd válasszon a vendég.

5) Távolság

Igen, ez is egy szempont, sokszor a legfontosabb. Jól esik munka után - vagy előtt - betérni egy kis úszásra, napozásra. Ilyenkor nem szeretünk kilométereket autózni vagy biciklizni, főleg nem buszozni. Miért kell a strandolásból egy külön expedíciót kreálni?! Irány a legközelebbi víz, és már ugorhatjuk is a fejest! Ilyenkor kevésbé számít, hogy medencében van az a bizonyos víz, vagy természetes mederben. Van, aki a folyóhoz siet, ha éppen az van közelebb, vagy az uszodába tesz egy kitérőt hazafelé menet, más meg a faluvégi tóban mártózik egyet a nap végén…

 

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/balatoni-strandok-szezon-elott-kivalo-vizminoseg-600-forintos-sima-langossal/

5 okos tipp, hogy jó fürdőruhát válassz

Nyakunkon a nyár! A férfiak természetesen kevesebbet kattognak ezen a témán, de a nők számára az egyik legnagyobb lelki megpróbáltatás, hogy megfelelő fürdőruhát válasszanak. Nem meglepő, hiszen a fürdőruhában látszik az, ami egész télen és tavasszal rejtve volt. Persze nem csak a fürdőruha fazonja számít, hanem az is, hogy jól működjön a ruhadarab, és egészséges maradjon a viselője. 

qpuu1lcvppfvcpeqce8xsoewx_zhfsv_vlvs0j9dl5imv_hqxpq2ib1hzq12ctr0r-obqkdkpth34n57ok_imsxsginttwmaxq1z-kz0asjsnjorkus7blhgxbf-66acjjz0rvwr677mjtzbm8ojnrlyo8pbdduxoun_9zqjrhzrml8ulze7q_s2048.jpg

1) Döntsd el, hol és mire akarod használni!

Bikini, trikini, egyrészes, tankini, tanga… Ezerféle fazon, látszólag lehetetlen dönteni, mert napozni nem jó egyrészesben, úszni a masnira kötős bikini nem alkalmas, ha meg csak flangálni akarsz a strandon, akkor nem szeretnéd, hogy minden kinn legyen. Persze vannak áthidaló megoldások is: strandszoknya, strandkendő, amit akkor dobsz magadra, mikor elmégy lángosozni, és a vízbecsobbanás előtt meg leveszed. Ugyanakkor meg divat a retró kötött fürdőruha, de abban lehetetlen vízbe menni. Lehet, hogy kemény tanács, de ha a pénztárcád elbírja, akkor érdemes különböző darabokat vásárolni a különböző helyzetekhez. Azért érdemes komolyan venni ezt a kérdést akkor is, ha csak női szeszélynek látszik, mert valóban komoly lelki stresszt okoz a legtöbb nőnek a strandon való jelenlét.

2) Ismerd önmagad!

Miből fakad a legtöbb probléma? Az önismeret hiányából. Ha az önértékelésedet és az alakodat nem tudod instant helyretenni, akkor legalább ne ronts a helyzeten! Ha nem akarod, hogy összesúgjanak a hátad mögött, akkor jobb tisztában lenni a realitással, és az alkatodhoz illő ruhadarabot választani. Éppen a fazonok sokszínűsége a garancia arra, hogy találhatsz magadhoz illő fürdőruhát. Igaz, hogy könnyű a tökéletes testű, sportos fiataloknak, de egy jól eltalált trikiniben, vagy egyberészesben azok is jól érezhetik magukat, akik már túl vannak a sportos fiatalság korán. Általános szabály, hogy nem szabad túlzásokba esni, amúgy is divat a visszafogottság. Semmi masni, semmi fodor, semmi felesleges rojt, a tangát meg csak akkor vedd fel, ha túl vagy valamilyen csúnya szakításon, és pasizni akarsz!

otbays9zwbpe0cakivjwet-xgwfs9fdulrwuo8z_znlw-xcb2sncsn-fotzindrj4wklnoc8omf3duatyhjevnoquz4oztgndma0hlrhpwthkuzdx2fhh2iwvs8044rz5xjss7id0pdbk8nijhwhev1ienbej1zfmoy_sopqjxvdt_icole_s2048.jpg

3) Tudd, milyen anyagból van!

Jöhetnek a praktikusabb tanácsok. Fürdőruhák számára a legalkalmasabb anyag a poliészter. Kevés nedvességet szív magába, kopásálló, hőálló. Poliamidból is készítenek fürdőruhát, de az kevésbé bírja a meleget, és könnyebben elveszíti a színét. A rugalmasság végett elasztánt is szoktak a fürdőruha anyagába keverni, de az is melegérzékeny anyag. Tehát ha mindenképpen érzékeny anyagból készült dekoratív ruhát veszel, akkor kíméld, szaunába ne menj benne, sokáig ne napozz benne, ne csúszdázz benne! Ha klóros, vagy sós vízben fürdesz, akkor utána azonnal mosd ki! Ha nem akarsz ezekre a szempontokra figyelni, akkor vegyél strapabíró anyagból készült fürdőruhát, vagy készülj fel rá, hogy egy szezont fog csak kibírni!

4) Nézz utána, honnan származik!

Ez azért fontos, mert vannak olyan színezőanyagok, úgynevezett azoszínezékek, amik egészségre károsak, rákot is okozhatnak, ezeket az EU-ban tilos használni, de afrikai vagy ázsiai import fürdőruhákban időnként előfordulnak. Győződj meg róla, hogy a választott fürdőruha megbízható forrásból származik-e? Természetesen nem vihetsz magaddal mobil labort minden vásárláshoz, de az eladóval való beszélgetésből, vagy netes böngészésből a semminél több derülhet ki.

svgpj8ohwipyup-v8ynnplx9kiujwmxipmnzvzx_evn06y1yxgfysisiwmu5u3x_yzozbs_5hxjzo1lwv3tmupth98hntxec_b8yt4o1413vo0je-f8jxjclb_o5oiqyi01qsn8pgzxcli4nyksddmps5v_vyuypsde9qxnpk4u5q9g46r8_s2048.jpg

5) Okosan használd!

Fő az egészség! Nem a fürdőruha a hibás, ha a nem megfelelő használat miatt betegszel meg. A fürdőruhával kapcsolatban az egyik alapvető elvárás, hogy ne szívjon magába sok vizet, és könnyen száradjon. Még ha a leggyorsabban száradó fürdőruhád is van, akkor sem szerencsés a nedves ruhát magadon viselni, mert a fürdőruhán belüli meleg, párás klíma tökéletes táptalaj a baktériumoknak és a gombáknak. A legokosabb az, ha a fürdőzés után azonnal lecseréled egy száraz strandruhára vagy másik fürdőruhára. A levetett fürdőruhát pedig azonnal érdemes kiöblíteni - nem csak a klór vagy a só anyagroncsoló hatása miatt, hanem a megtelepedő kórokozók eltávolítása miatt is.

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Celebek a fürdőben

A fürdők nem csak az egészségmegőrzés és a gyógyulás kedvelt színhelyei, de már az ókor óta a társadalmi élet terepe is. Hírek cserélnek gazdát, összeesküvések és súlyos döntések születnek a párás, ködös levegőben, nyáron pedig a felhőtlen strandolás során kapcsolatok szövődnek és erősödnek meg. A fürdőélet izgalmas pillanatai közé tartozik, mikor valamilyen híresség vagy befolyásos személy jelenik meg a kevésbé befolyásos és híres fürdőzők között, és ismertségét rejtve vagy éppen kiélvezve mutatja magát az egyszerű földi halandók között.

A budapesti fürdők mindig is kedvelt kikapcsolódási helyei voltak a hazai celebeknek. Anekdoták, irodalmi művek sőt fényképek tanúskodnak arról, hogy ki hol fordult meg, vagy éppen hol volt a törzshelye. A XX. század legismertebb magyar személyiségei az írók, hiszen szinte mindenki tanult róluk az iskolában, utcák, terek lettek elnevezve róluk - noha életükben nem biztos, hogy a mai celebekhez hasonló ismertségnek örvendtek. Talán ezért is érdekes hallani a velük kapcsolatos fürdős történeteket, vagy látni a róluk készült fotókat. 20110712karinthy.jpg

Karinthy Frigyes a Gellért fürdő szobrainál pózol. Mivel közel laktak a Gellérthez (a Verpeléti - ma Karinthy Frigyes - úton), gyakran jártak ide strandolni, ez a kép is ott készült 1929. júniusának az elején. (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Sok író meg is örökítette műveiben a budapesti fürdőket. Ottlik Géza híres regénye, az Iskola a határon kezdő sorai már klasszikusnak mondhatók: „Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.” De írt a Lukácsról Mándy Iván is, Nádas Péter pedig a Párhuzamos történetek című regényének egyik jelenetét helyezte ugyanebbe a fürdőbe. Kosztolányi Dezső az 1930-as években jegyzeteket is írt a Pesti Hírlapba Kis történetek a strandról címmel. A diskurzus természetesen a fürdőruha-forradalom legújabb fordulatairól zajlott: ki milyen fürdőruhát merészelt fölvenni, és ki mit szólt ehhez…

Jászai Mari és Szováta...

A fővároson kívüli fürdőélet érdekes motívuma volt a  XX. század elején a korabeli hírességek viszonya az adott fürdőhöz. Akkoriban a vendégek nem egy napra látogattak Szovátára vagy Herkulesfürdőre, hanem egész nyári szezonokat töltöttek ott. A hírességek viselt dolgait megörökítették a helyi napilapok és a fürdőévkönyvek, melyeket minden évben a szezon végén publikáltak. Szováta például kedvenc üdülőhelye volt Jászai Marinak, a századelő ünnepelt színésznőjének, aki nyaralásai során nem csak pihent, de aktív társadalmi tevékenységet is folytatott a fürdőhely felemelkedéséért. Például ivókutat fúratott a helyiek érdekében, mely 1910 augusztusában el is készült, és egy fekete márványtáblán a következő szöveget helyezték el rajta: „Mária forrás, Jászay Mari lelkes közreműködésével emelte a fürdő közönsége. 1910.” Ezt a táblát az első világháború tette tönkre, de a forrás azóta is az ő nevét viseli. Szovátáért lelkesedett Horthy Jenő is, a kormányzó testvére, aki vadászkalandjainak kiindulópontjának használta a fürdőt. De eseményszámba ment Ady Endre látogatása is itt, aki nászútján látogatta meg a fürdőt.

Miniszterek gatyában...

klebersberg_kuno.jpg

Klebelsberg Kuno - kultuszminiszter (Forrás: http://maimanohaz.blog.hu/2012/05/13/miniszterek_gatyaban)

Visszatérve a régi budapesti fürdők világába a 30-as évek hírességeinek strandolási szokásairól az egyik legfigyelemreméltóbb történeti forrásunk Pusztai Sándor, aki fürdőmester volt a Gellértben és a Széchenyi fürdőben, és mellesleg a hírességek fotózása volt a hobbija. A képei a 2000-es évek elején kerültek elő, és számos kiállításon láthatta a nagyközönség a háború előtti közélet szereplőit: politikusokat, színészeket, írókat. A korabeli fürdőmester nem lesifotós volt. Modelljei tisztában voltak azzal, hogy fotózza őket, sokszor büszkén feszítenek a képen, mosolyognak, vagy hanyagul félrenéznek. Nagyon különös élmény vállpántos úszódresszben látni azokat a közismert embereket, akikről később utcát neveztek el, vagy köztéri szobrot mintáztak. Többek között Heltai Jenő, Klebelsberg Kunó, ifj. Horthy Miklós, Tolnay Klári és Muráti Lili jelennek meg a képein.

tolnay_klari_szineszno_large.png

Tolnay Klári - színésznő (Forrás: http://maimanohaz.blog.hu/2012/05/13/miniszterek_gatyaban)

Zuhanyhíradó

A II. világháború után a budapesti fürdők társadalmi szerepe még jobban felértékelődött. A hírekre kiéhezett értelmiség nem csak úszni járt a fürdőkbe, de híreket megosztani is. Ekkor keletkezett a "zuhanyhíradó" szakkifejezés. Ebben az időben a magyar művész és tudományos elit főszereplői nem azért jártak fürdőbe, hogy magukat mutogassák a paparazzoknak, hanem azért, hogy hiteles információkhoz jussanak nem csak politikai téren. A medence az inspiráció helye volt: zenészek, tudósok, írók szellemileg termékeny, szabad diskurzusai zajlottak a melegvízben. Illyés Gyula, Vas István, Kodály Zoltán, Déry Tibor nevét emelik ki a visszaemlékezők. De persze nem csak inspirálódni lehetett itt, hanem elintézhetetlennek hitt ügyeket is meg lehetett oldani, ha a megfelelő ismerős megfelelő ismerőse éppen mellettünk áztatta magát a melegvízben. A szűkkörű, szabad szellemi és kevésbé szellemi klubokra idővel a hatalom is felfigyelt, besúgók és "jelentők" hálózták be a beszélgetős társaságokat a belügyi szervek jóvoltából. Ha valamelyik írónak a szerkesztője utóbb olyan mondatait kérte számon, amit a fürdőben mondott, akkor lehetett tudni, hogy valaki jelent…

A rendszerváltás után is eseményszámba ment természetesen, ha az ember összefutott valamelyik budapesti termálfürdőben egy-egy magyar hírességgel, de igazi hírértékkel az bír, ha világsztárok pancsolnak a budapesti medencékben. Természetesen erre is volt példa az elmúlt években: legutóbb Ryan Gosling vállalt be egy reklámfotózást a Szárnyas fejvadász forgatásával párhuzamosan, és ha már itt volt Budapesten, akkor a helyszín mi más lehetett volna, mint a Gellért fürdő. Egy másik filmforgatás is apropót adott egy hasonlóan emlékezetes látogatásra: az Evita forgatása alatt Madonna a Széchenyi fürdőbe látogatott el.

20161212ryan-gosling.jpg

Kép forrása

A Lukács fürdő sztárjai

A budapesti Lukács fürdőt különleges gyógyvize, patinás épületegyüttese és egyedi hangulata miatt mindig is szívesen látogatták a művészvilág jeles képviselői. Ezért született a cégvezetés részéről az az ötlet, hogy helyezzenek el a fürdő falán egy emléktáblát és domborműveket a „Lukács” egykori, híres művész vendégei tiszteletére. Az emléktáblán közel harminc név szerepel, melyek közül jelenleg hat művészről készült dombormű is: Kállai Ferenc, Ottlik Géza, Kodály Zoltán, Latinovits Zoltán, Örkény István, Garas Dezső.

697-b.jpg

A fotón balról jobbra: Radnóti Zsuzsa (Örkény István özvegye), György István főpolgármester-helyettes, Szőke László, BGYH Zrt. vezérigazgató, Frenreisz Károly (Latinovits Zoltán féltestvére), Böszörményi Nagy Ágnes (Garas Dezső özvegye) és Balla Eszter (Garas Dezső menye).
Fotó: Majtényi Mihály, budapest.hu
Források:

Mintha hájjal kenegetnének…

Mindent a masszázsolajokról

Manapság már nem kenekedünk hájjal, sokkal inkább masszázsolajokkal, de a szólás-mondás léte arra utal, hogy mindig is szerették az emberek, ha masszírozzák, kenegetik őket, és persze jobban ízlik a masszázs, ha valamilyen csúszós kenőccsel kenik az ember bőrét, nem csak úgy szárazon dörzsölgetik. Milyen hatása van az egyes olajoknak? Mire érdemes figyelni, mikor a fürdőben a masszőr megkérdezi, milyen olajat masszírozzon a bőrünkbe?

4098831412_aa1667af54_b.jpg

Kép

A régiek a hájjal kenekedésnek varázserőt tulajdonítottak. Nem egyszerűen kellemes érzés, ha valami zsíros krémmel masszírozzák az embert, hanem extra képességekhez is jut az, akit valamilyen különleges zsírral bekennek - legalábbis a régiek szerint. Erre utal a másik "hájas" szólás: azt mondjuk a tapasztalt, ügyes csalóra, hogy "minden hájjal megkent." A középkori boszorkányperek visszatérő motívuma volt, hogy a tanúk egybehangzóan állították, hogy a boszorkánysággal vádolt személy "valamilyen zsírral - többnyire kutyazsírral -  kente be magát, és úgy távozott a kéményen át kirepülve".

Nem valószínű, hogy a hazai fürdők masszázsrészlegeiben elérhető szolgáltatás lenne manapság a kutyazsírral kenekedés. Lássuk, milyen masszázsolajokat használnak napjainkban a profi masszőrök! A masszázsolajok alapvetően két célt szolgálnak. Egyrészt elősegítik, hogy a ruha nélküli masszázs során síkos, csúszós maradjon a bőrfelület, és ezáltal ne okozzon a masszírozott személynek kellemetlen, dörzsölő érzést a masszázs. A masszőr is könnyebben tudja végezni a munkáját, a mozdulatai pontosabbak, kifinomultabbak lehetnek, ha nem súrlódik a keze a páciens bőrén. Az olajok használatának másik hatása élettani jellegű. A bőrön át felszívódva hatást fejtenek ki a bőrre, az izmokra, sőt a véráramba bekerülve az egész szervezetre, a bőr felszínét pedig tisztítják feloldva az elhalt hámréteget.

Paraffin vagy növényi olaj?

A masszázsolajoknak alapvetően két típusa van. Az első típus ásványolaj (vagyis kőolaj) alapú. Legtöbbször paraffin képezi a legfőbb összetevőjét. A folyékony paraffin jól csúszik, így a masszázshoz ideális. Nem szívódik fel a bőrbe, ellenben a bőrön lévő szennyeződéseket jól oldja, és viszonylag könnyen lemosható. Ideálisnak tűnik, de vigyázzunk, kockázatokat is rejt magában, mivel gyakran olyan emulgálószerekkel (oldódást segítő anyagokkal) vegyítik, melyek felszívódóvá teszik. További kockázati tényező, hogy ha nem mossuk le rendesen, és rajta marad a bőrön. Ilyenkor könnyen irritálja, allergizálja a bőrt, a pórusokat pedig eltömítheti. Ha mesterséges illatanyagokat tesznek a krémbe, akkor még nagyobb az esély arra, hogy valamilyen irritáció fellép. A fent leírt mesterséges eredetű olajtípust nem nagyon használják az ökológiai gondolkodásra nyitottabb masszőrök, ők előnyben részesítik a másik olajtípust, ami növényi eredetű.

massage-oils-nestled-in-orchids.jpg

Kép

A természetes növényi olajok teljesen másképpen működnek. Alapvető tulajdonságuk, hogy felszívódnak a bőrbe, emiatt talán kicsit több fogy belőlük a masszázs során, viszont gyógyító illóolajokat, tápanyagokat és vitaminokat juttatnak a test belsejébe, emellett puhítják és hidratálják is a bőrt, megóvják a kiszáradástól, segítik a nyirokkeringést, élettel telítik a sejteket, így fokozzák a masszázs hatását. Természetesen minden olajnak más és más  hatása. Lássuk, milyen olajat válasszunk attól függően, hogy milyen hatást szeretnénk elérni.

Az argánolaj hatóanyagaival táplálja és fiatalossá varázsolja a bőrt. A kókuszolaj a legjobb hidratáló. A mindennapi stressz és feszültség leginkább a levendula illatával oldható, ha pedig felfrissülésre vágyna, úgy a citrusféléket tartalmazó masszázsolaj a legjobb választás. A vanília édes illatával ellazít, míg más olajokra lehet, hogy azért esik a választás, mert egyszerűen csak kedveljük az illatukat. wellness-285590_960_720.jpg

Kép

 

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://zoldgondoskodas.hu/natur-megoldasok/testapolas/igy-valassz-bio-termeszetes-vegyszermentes-koolaj-mentes-masszazsolaj

https://yamuna.hu/testapolas/masszazsolajok

http://www.masszirozlak.hu/masszazs-olajok/

Időben szólunk! Lábápolási tanácsok strandszezon előtt

Valljuk be, nem csak magunknak, de a velünk együtt fürdőző embertársainknak is tartozunk azzal, hogy odafigyelünk lábunk egészségére! Az ápolt láb sokat elárul arról, hogy mennyire vagyunk igényesek önmagunkkal szemben. Néhány egyszerű szabályt betartva megelőzhetők a lábon kialakuló bőrgyógyászati problémák, és így magabiztosan, fesztelenül lehetünk jelen akár a strandon, akár valamelyik kellemes gyógyfürdőben. 

pieds-beaute.jpg

Kép

A bőr testünk minden részén nagy környezeti terhelésnek van kitéve, de ez különösen igaz a lábunk felszínét borító bőrfelületre. Igaz, hogy a napsugárzás nem éri olyan mértékben, mint mondjuk az arcbőrünket, de vannak bőven egyéb hatások, amik kihívást jelentenek számára. Lábunkat többnyire zárt lábbelivel védjük a mechanikai hatásoktól, télen pedig a hidegtől, viszont ez a védelem legalább annyi kellemetlenséget is okoz. Lábunkon több verejtékmirigy található, mint testünk többi részén, itt adjuk le a felesleges nedvesség jelentős részét, de ez a nedvesség a rosszul szellőző cipő miatt nem tud távozni, és kiváló környezetet teremt a nemkívánatos baktériumoknak és gombáknak.

A bőr kiszáradása érdekes módon ugyanilyen következményekkel jár, hiszen a száraz, rugalmasságát elvesztett bőr - különösen a sarkunkon - hajlamos a repedezésre, és a repedezett, természetes védőrétegétől megfosztott bőr szintén nyitott kapukat hagy a fertőzések számára. Talpbőrünk sok verejtékmirigyet tartalmaz ugyan, viszont kevés faggyúmirigyet. Ezek termelik azt a zsíros, lipidtartalmú védőréteget, amely természetes úton védi bőrünket a kiszáradástól és a baktériumok, gombák megtelepedésétől.

A sarok kirepedését segíti az a további körülmény, hogy - mint mindenütt a bőr - folyamatosan hámlik és újratermelődik, de a talpbőrünkön a hámréteg újratermelődése gyorsabb, ezért ha nem radírozzuk le rendszeresen az elhalt hámréteget, akkor az megvastagszik, elveszti rugalmasságát, és kirepedezik. Ugyanez a jelenség áll a tyúkszem kialakulásának a hátterében is. Ott valamilyen külső nyomás - például egy rosszul kialakított, kényelmetlen cipő nyomása - miatt tapadnak össze az elhalt hámrétegek, ráadásul a kialakuló tyúkszem tovább fokozza azt a nyomást, ami őt magát kialakította, ezért mindenképpen meg kell tőle szabadulni, hiszen az általa okozott kellemetlenségek csak fokozódni fognak. 

was-versteht-man-unter-mazeration_0.png

Kép

Mi a teendő?

1) Hordjunk jól szellőző, kényelmes lábbelit! A lábbeliben legyen egyedileg kialakított talpbetét!

2) Ha csak tehetjük, ne viseljünk zárt cipőt! Munkahelyünkön és otthon használjunk váltócipőt.

3) A lábbelinket váltogassuk, ne viseljük mindig ugyanazt a cipőt, ezzel lehetőséget adunk arra, hogy alaposan kiszellőzzön, és azt sem engedjük, hogy mindig ugyanott érje mechanikai hatás a talpunkat!

4) Lábbelinket időnként fertőtlenítsük formaldehides kendővel, használjunk fertőtlenítő hintőport!

5) Rendszeresen használjunk a talpunkon bőrradírt, a sarkunkhoz habkövet. A habkövet cseréljük időnként, és ne használja a család több tagja ugyanazt a habkövet. A bőrradírozást ne vigyük túlzásba!

6) Használjunk bőrápoló krémeket, amik egyrészt hidratálják a bőrt, másrészt a krémben található zsírok, olajok megakadályozzák a baktériumok és a gombák elszaporodását. Különösen a teafa illóolaja hatásos a gombák ellen.

7) Masszírozzuk vagy masszíroztassuk a lábunkat! A kórokozók megtelepedését segíti a rossz vérellátás, hiszen akkor az immuntevékenység is visszafogottabb. A rendszeres talpmasszázs javítja a vérkeringést és a nyirokkeringést, így ellensúlyozza a zárt, szoros cipők káros hatását.

8) A fürdők régen is, ma is az egészségmegőrzés templomai voltak, a legtöbb mai fürdőben találunk pedikűröst, aki szakszerű kezelést és szakszerű tanácsot ad a hozzá fordulóknak. Ha olyan lábápolási problémával szembesülünk, amit nem tudunk megoldani házilag, forduljunk szakemberhez! 

img_7430.jpg

Halak tisztogatják meg a páciens lábát az elhalt hámsejtektől egy thaiföldi pedikűr szalonban… Kép

 

 

Források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://www.revans2000.hu/Scholl/scholl-labapolas.html

http://blikkruzs.blikk.hu/stilus/szepsegapolas/mezitlab-szepen/dctl66c

https://kremmania.hu/kremek/green-pharmacy-frissito-es-vedo-labapolo-krem

http://herbahaz.hu/blog/labapolas-nyaron/

Törökfürdők Magyarországon

Mi, magyarok ambivalens érzelmeket táplálunk a török kultúra irányában, hiszen legádázabb történelmi ellenfeleink voltak a törökök sok évszázadon át, ugyanakkor szabadságharcosaink gyakran menekültek török földre, és érezték magukat otthonosan Keleten. A magyarországi törökfürdők megítélésében nem érvényesül a fenti ambivalencia, hiszen egyértelműen büszkék vagyunk arra, hogy az Oszmán Birodalom által meghódított területeken épült törökfürdők közül a legtöbb Budán maradt meg eredeti vagy részben eredeti állapotában.

torok_furdo_budapest_ganz_utca_pb010341-lev-1000.jpg Király gyógyfürdő

A muszlim hitű törökök világhódító törekvéseik közepette sem feledkeztek meg az élet kényelmes oldaláról, és bölcsen mindezt vallási kötelezettségként fogták fel. Az iszlám ugyanis előírja a rituális mosdást minden ima előtt, és az alaposabb fürdőzést némely kevésbé tiszta cselekedetek után. Bizonyos, hogy a középkori török hódítók számára megnyugtató érzés volt lemosni a csaták porát, és ezzel együtt a lelki terheket, de valószínű, hogy fárasztó csaták nélkül is szívesen jártak fürdőbe, ahol kifinomult társadalmi életet éltek.

"E pihenő lomhálkodás, e bágyadozó fekvés, e fáradság s megújulás együtt, a röstségnek e gyönyöre, ez érzése a lankadásnak, mely múlik, és közelgése az erőnek, mely visszatér, ez valami kimondhatlanul kellemes érzés, s a török ha valahol, itt adja át magát, kávészörpölés, dohányillat és serbet-iddogálás közt, amaz érzéki boldogságnak, mi nem egyéb, mint boldog merengés a puha nyugalom álom-ölében." - Ezt írja Szemere Bertalan, a Szabadságharc második miniszterelnöke, aki 1849-ben ideiglenesen Konstantinápolyban keresett menedéket.

A törökök a meghódított európai népek piszkosságát gúnyolták leginkább, és hogy felemeljék a nyugati barbárokat, missziós tevékenységük részének tekintették új fürdők építését. (Az más kérdés, hogy a helyi hitetlenek nem nagyon látogathatták a keleti kultúra eme szentélyeit.) Csak Magyarországon tucatnyi fürdő épült. Budán legalább hat, Pécsett és Székesfehérvárott három, ezen kívül Gyulán, Szegeden, Szekszárdon, Bácsban, Becskereken, Hatvanban, Lippán és Egerben, egyes becslések szerint összesen 75 kiépített fürdő létesült a törökök hódoltság ideje alatt. Ez a szám persze elmaradt a birodalom fővárosához képest, Konstantinápolyban a 19. század közepén több mint 400 fürdő üzemelt. Ezek között voltak kizárólag nők, illetve kizárólag férfiak által látogatható intézmények, és voltak olyanok, amelyek a nap vagy a hét bizonyos szakában fogadtak női vendégeket, máskor férfiakat, egyszerre nőket és férfiakat soha.

rudas_gyo_cc_81gyfu_cc_88rdo_cc_8b_2012_3.jpg

Rudas gyógyfürdő

A hódoltság idején épült fürdők közül Magyarországon még ma is működik és vendégeket fogad Budapesten a Király fürdő, a Veli bej fürdő, a Rudas gyógyfürdő és a Rác fürdő, Egerben a Török fürdő. Ezek a fürdők  mind hőforrások mellé épültek, és gyakorlatilag a hódoltság ideje óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan működnek, és a szükséges felújítások ellenére az épületek és a belső medenceterek hűen tükrözik a hagyományos török fürdőépületek jellegzetességeit. 

A törökfürdőbe látogató először egy hűvösnek mondott, de valójában forró helyiségben kezdte a regenerálódást. Ez a szauna török változata: az alulról fűtött és nedves padlóról könnyű gőz száll fel, ami meleg ugyan, de nem olyan sűrű és fojtogató, mint az orosz fürdőben. Tíz perc után a vendég lemosdik, majd átmegy egy hűvösebb terembe, ahol szőrkefével letisztogatják a bőrét, ez után jöhet a mártózás a melegebb vagy hűvösebb vizű medencék valamelyikében, esetleg újabb izzasztás, majd tiszta törölközőkbe bugyolálva némi heverészés és elmélkedés a világ mulandóságáról.

5417d29fc1d6fc3379dbd49f3bbd3dbf.jpg

Török Fürdő, Eger Kép forrása

 

Források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6kf%C3%BCrd%C5%91

Tiszta középkor - koszos felvilágosodás?

Fürdőkultúra a középkori Magyarországon és Európában

Hajlamosak vagyunk sötét középkorról beszélni, pedig a középkor egy színes, ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli kor volt, amikor az emberi gondolkodás állandó változása rányomta a bélyegét a civilizáció minden területére, így a fürdéshez, testkultúrához, egészséghez való viszonyunkra is. Ki gondolná, hogy a középkori ember gyakrabban fürdött, mint egy felvilágosodás korabeli uralkodó! pasted_image_0_3.png

Kép forrása

Szkíta szauna?

A Kárpát-medence jelentős része római uralom alatt állt a középkor hajnalán, ennek megfelelően a nagyvárosokban és a katonai táborokban a Birodalom szokásainak megfelelő fürdőkultúra volt divatban. A házak - különösen az előkelők villái - kőből épültek, fürdőhelyiséggel, padlófűtéssel és vízvezetékekkel rendelkeztek. A sztyeppei törzsek által lakott keleti országrészben sem volt ismeretlen a fürdés élvezete. A nomád életforma nem akadályozta meg eleinket abban, hogy gyakorta tisztálkodjanak. Nemezsátraikban felforrósított kövekre vizet locsolva gőzfürdőt vettek, testüket nyírfaággal csapkodták, sőt a tusoló őse is elterjedt volt a nomádoknál: felakaszott és csappal ellátott bőrtömlőből vizet csorgattak magukra, ezt csurgónak hívták. Az előkelőbbek bőrből készült hordozható kádakat vittek magukkal, amiben hosszan fürdőzhettek. A nomád fürdőkultúra a civilizált kelet-római birodalom berkeiben is gyökeret vert, Constantinus bizánci császár ceremóniás könyvében említi, hogy minden katonai tábor vezetője a császár számára köteles a szkíta fürdőt, vagyis a csergét a bőrkáddal együtt a hadjáratba magával vinni. Ibn Fadlan arab utazó leírta a Baskíriában élő szintén nomád bolgárok fürdési szokásait, miszerint a nők és a férfiak közös medencében meztelenül fürödtek.

A letelepedett életformával együtt természetesen megváltozott a fürdőkultúra is, de a tisztaságra való igény folyamatosan megmaradt a magyar néplélekben. A víz mindig is a tisztaság és az egészség szinonimája maradt.

pasted_image_0_1.png

Albrecht Dürer: A fürdőház Kép forrása

Hőforrások tisztelete

A középkorban az egyik leggyakoribb betegség a köszvény volt, melynek kínjait a hőforrások vizével sikerrel enyhítették. A melegvizű források környékén élénk fürdőélet zajlott. Budán eleinte a felhévízek (északi Dunapart), majd később az alhévízek (déli Dunapart) környékén fürdők létesültek már a XIII. században, amik a tisztálkodás mellett a gyógyítás helyei voltak. A fürdős külön mesterség volt, céhekbe tömörültek a fürdősök, a fürdős inasoknak vizsgázniuk kellett, így lettek fürdős legények, akik ötévnyi vándorúton sajátították el a mesterség titkait, mígnem maguk is mesterré váltak. Később a megszálló törökök kétségtelenül sokat hozzátettek a helyi fürdőkultúrához, ám az is tény, hogy gazdag meglévő szokásokat és infrastrukturát találtak hazánkban.

Az egyház fürdéshez való viszonya nem volt egyértelmű. Tény, hogy Szent Jeromos, a bibliafordító kárhoztatja a gyakori fürdést, ám más egyházi méltóságok, mint pl. Szent Benedek viszont egyenesen kötelezővé tette kolostoraiban, és a regula része volt a rendszeres fürdés, sőt a klastromok fürdőhelyiségeit a polgári lakosság is használhatta. A fordulat a XIV. században következett be, amikor a városi lakosság létszámának drasztikus növekedése, és a tiszta ivóvíz hiánya súlyos járványokat hozott. A nagy pestisjárványban az 1300-as évek közepén az európai népesség legalább fele odaveszett, és a járvány terjedésében fontos szerep jutott a nyilvános fürdőknek is.pasted_image_0_2.png

Kép forrása

A nyilvános fürdők alkonya

Egyik napról a másikra bezárták a fürdőket, és az európai ember fürdéshez való viszonya radikálisan megváltozott. A helyzet vidéken, a paraszti életformában élők között maradt a régi, de a városi és az arisztokrata ember egyre ritkábban fürdött. A paraszti fürdőhelyeket vidám nyüzsgés jellemezte, míg a főúri kastélyokban ismeretlen fogalommá lett a fürdőszoba. A reformáció alatt a protestáns és katolikus hitszónokok egyedül abban értettek egyet, hogy a fürdés egészségtelen. A pestis mellett a szifilisz terjesztésével is a fürdőket vádolták, noha állítólag csak alaptalan szóbeszéd volt, hogy a középkori fürdőélet együtt járt a prostitúcióval.  A mélypont a XVII-XVIII. század volt. Ekkor az európai ember szinte soha nem fürdött, a legrosszabb higiéniás viszonyok a városokban uralkodtak. Egyedül ott nem süllyedt barbárságba a városi élet, ahol sikerült megoldani a bőséges és megbízható ivóvíz utánpótlást. Magyarországon a Felvidék városai élenjártak a vezetékes ivóvíz megteremtésében. Eleinte bekátrányozott fatörzsekben vezettek tiszta ivóvizet a hegyi forrásoktól a városokba, ha nem akartak szennyezett vizű ásott kutakból inni. Később ólomból öntött csöveket használtak erre a célra. Végül a vezetékes ivóvíz széleskörű elterjedésével és a modern orvostudomány felfedezései nyomán újra meghonosodott a középkor felvilágosult fürdőkultúrája…

 

forrás:

A gyógyító érintés

Milyen masszázstípusok vannak?

A legtöbb gyógyfürdőben találhatunk masszázsrészleget is, ahol a legkülönfélébb típusú masszázskezelésekben részesülhetnek a vendégek. Valóban nagyon széles a masszázstípusok palettája, ez elbizonytalaníthatja azokat, akik nem ismerik ki magukat ezen szolgáltatások útvesztőjében. wellness-massage-relax-relaxing-56884.jpeg

 Az érintés már önmagában is gyógyít. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a rendszeres testi érintés hatására oldódik a stressz, nem alakul ki depresszió, erősödik az immunrendszer, jobban gyógyul a beteg, az egészséges ember pedig kisebb eséllyel betegszik meg, és jobban alszik. Szomorú dolog úgy élni, hogy az embert soha senki nem érinti meg. Napjaink civilizált életformája sajnos elzárja egymástól az embereket, gyakran fiatalok is híján vannak az érintésnek, de az idősek különösen. Nem szégyen, sokkal inkább létszükséglet pótolni az érintésre irányuló vágyainkat. Ebben segíthet minket a hivatásos masszőr, aki nem egyszerűen csak az érintést biztosítja a számunkra, de szakértelme jóvoltából gyógyító folyamatokat indíthat el testünkben, lelkünkben egyaránt. 

Története

A masszázs világszerte évezredek óta ismert gyógyító eljárás, különösen erős szálakkal kötődik a távol-keleti természetgyógyászati eljárásokhoz, mint pl. az indiai  ájurvéda, de létezik japán masszázsforma is (shiatzu), valamint thái masszázs és balinéz masszázs is. Európában először Pehr Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a masszázs fogásait, és tornagyakorlatokkal kombinálta. Foglalkozott a masszázs fiziológiai hatásaival is. Ling Stockholmban 1813-ban megalapította a központi Gyógytorna és Masszázsintézetet, ezt a masszázsformát azóta is svédmasszázsnak vagy klasszikus masszázsnak hívjuk. Különböző ágazatai mozgásszervi panaszokra, neurológiai problémákra, illetve számos más betegségre alkalmazhatók, de a svédmasszázsból fejlődött ki a napjainkban egyre elterjedtebb irodai masszázs is.

pexels-photo-275768.jpeg

Típusok

A masszázstípusok valódi labirintust alkotnak, lehetetlen lenne felsorolni valamennyi ágazatot egyesével. A kezeléseket nagyon sokféle szempont szerint lehet típusokba rendezni. Szempont lehet az, hogy fekvő vagy ülő masszázsról van-e szó. Másik szempont, hogy ruhán keresztül masszíroznak-e minket, vagy ruha nélkül kell a masszázságyra feküdni. Fontos szempont, hogy milyen mélységig hatol a mechanikus erő, amit a masszőr kifejt, hiszen vannak felszíni kezelések, ahol szinte csak a bőr regenerálása a cél, viszont irányulhat a masszázs a nyirokkeringés élénkítésére, vagy az izmok gyógyítására, lazítására is. Léteznek reflexológiai masszázsok, pl. talpmasszázs, ahol a testen található reflexpontok stimulálása révén más szervekre vagy élettani folyamatokra lehet hatást gyakorolni. Ez részben diagnosztikai eljárás is, és nem biztos, hogy kellemes. Szempont még, hogy a masszőr használ-e valamilyen segédeszközt: lávakő, kavicsok, kefe, összetekert törölköző, vízsugár? Sok masszázskezelés kiegészül azzal, hogy gyógynövénykivonatokat tartalmazó krémeket, illóolajokat masszíroznak a bőrbe, ezzel egészítve ki a hatásmechanizmust.

A keleti masszázstípusok rendelkeznek egy érdekes vonatkozással is: míg a nyugati masszőr általában egy kezelési programot hajt végre, addig a keleti masszőr megpróbál ráhangolódni a páciens rezdüléseire, és improvizál a helyzetnek megfelelően, kicsit hasonlít ez a keleti zene és a nyugati zene közti különbségre.

Hogyan válasszunk?

Ebben a színes kavalkádban nagyon nehéz a tudatos választás, de nem úszhatjuk meg, döntenünk kell!

Az első és legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mi a kezelés célja: stresszoldás, bőrregenerálás, általános energetizálás, esetleg sportsérülés vagy valamilyen más mozgásszervi betegség gyógyítása, vagy tartásjavítás?

Ha ezt tisztáztuk, utána már könnyebb dolgunk van, hiszen kicsit az ízlésünk, habitusunk szubjektív szempontjai is szerepet kaphatnak: mennyi időt és pénzt szánunk a kezelésekre, mennyire hiszünk a keleti filozófiákban vagy inkább a nyugati orvostudomány meglátásait tartjuk mérvadónak. Feszélyez-e minket a meztelenség, vagy inkább egy gyors irodai masszázsra van igényünk?

Végül, de nem utolsó sorban gondoljuk végig, hogy van-e valamilyen ellenjavallat az adott masszázstípussal kapcsolatban! Általában nem szabad masszírozni azt, aki lázas, vagy valamilyen fertőző betegségben szenved, csontritkulása van, vérzékeny vagy éppen menszesze van, magas vérnyomással küzd, műtét után lábadozik vagy más nyílt sebe van, esetleg visszérproblémái vannak. Ezeken kívül még számos helyzet van, amikor nem javallott a masszázskezelések igénybevétele. A legbiztosabb, ha orvossal konzultálunk, de a képzett masszőr is tudja, hogy milyen kezelés kinek való, és kinek nem. massage-2768833_1920.jpg

 

 

Forrás: 

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu 

Fürdőkultúra a világban

Mennyit fürdünk, hogyan fürdünk?

Az elmúlt évezredek során nagyon hosszú érlelődési folyamaton ment át a fürdőkultúra. Népről-népre más szokások, hiedelmek, szabályok alakultak ki. Mit illik, mit nem, hol, miért, mennyit? Számtalan érdekes viselkedésforma jellemezte a népek tisztálkodáshoz, felüdüléshez való viszonyát. Ezt a színes és változatos képet valamelyest összemosta a modern globalizált világ, de azért akadnak még különbözőségek. 

A XX. század közepe táján kétségtelenül nagyot fordult a világ. Általánossá vált a vezetékes víz világszerte, az embereknek nem kellett közfürdőkbe járni egy-egy alapos tisztálkodás céljából. A fürdők tipikusan a szórakozás, a felüdülés helyszínévé váltak. Ma már inkább alkalomszerűen járunk fürdőbe, nem pedig rendszeresen. A számtalan vallási hiedelem is mintha kihalna a fürdőzéssel kapcsolatban.

pexels-photo-716437.jpegKép

Milyen gyakran fürödjünk?

A számos változás ellenére van valami, ami viszont nem változott századok óta? Ez nem más, mint az emberi test. A testünk évezredes szabályok szerint  reagál a tisztálkodás éppen aktuális szokásaira. A mindennapos otthoni fürdés vívmányként élt a XX. századi ember tudatában, aztán a század vége felé a jóléti államokban, különösen Nyugat-Európában egyre többen kérdőjelezték meg a mindennapos fürdés létjogosultságát. Mi magyarok nem győztünk csodálkozni, mikor nálunk nyaraló nyugati vendégeink csak 2-3 naponta fürödtek. A magyarázat logikusnak hangzik: a szellemi munkát végző ember nem izzad annyit, mintha a földeken dolgoznánk a nyári melegben, tehát felesleges a gyakori fürdés, ráadásul a rengeteg víz, amit fürdéskor elhasználunk, hihetetlenül nagyra növeli ökológiai lábnyomunkat. Mindezeken túl a bőrünk sem arra van kitalálva, hogy nap mint nap hosszasan áztassuk a vízben. Igazából mindhárom érv jogos. Természetesen különbséget kell tenni egy gyors tusolás, valamint a hosszas és vízpazarló fürdés között. Az utóbbi a víztakarékosság szempontjából sem előnyös, és a bőr védelme szempontjából sem. Bőrünket normál állapotban vékony zsírréteg borítja, ami biztosítja az egészséges bőrflórát, valamint véd a túlzott kiszáradástól. Ha ezt a réteget a gyakori, hosszantartó, meleg fürdővel és a tisztálkodószerek túlzott használatával folyton eltávolítjuk, akkor bőrünk ki fog száradni. A kiszáradt és normál baktériumflórájától megfosztott bőr remek táptalajt biztosít az idegen fertőzéseknek és a gombáknak. Tehát paradox módon a túl gyakori intenzív tisztálkodás biztosít nyitott kapukat a betegségnek.

Magyarországon a városlakók körében jellemzővé vált a túl gyakori fürdés, és a rengeteg elhasznált víz miatt sem nagyon aggódunk. shower-shower-head-water-drop-of-water-161502.jpeg

Kép

Meztelenség

A fürdő az illem, az etikett terén is emblematikus hely volt, mióta világ a világ, hiszen a meztelenség kényes kérdés. A múlt század sok újat hozott a nemi szerepek terén is, ezért ritkasággá vált a nemi szegregáció a fürdőkben. Előbb a bikini hozta meg a fürdőruha forradalmát, ma a viták azon folynak, hogy ha a férfiaknak szabad monokinizni, akkor a nőknek miért nem. Egyelőre Európa szerte nagyjából azonos a vélekedés arról, hogy a nőknek szabad-e fedetlen keblekkel nyilvánosan strandolni, de csak nagyjából. Európa egyes országaiban - pl. Olaszországban - pénzbüntetés jár a monokinizésért, másutt ha nem is büntetik meg az embert, de figyelmeztetik a strandon érvényes etikett betartására. Megint máshol pedig szemet hunynak a dolog felett. A teljes meztelenség még mindig az erre kijelölt nudista strandok sajátja. Egyöntetűen tilos a meztelenkedés a nem erre specializálódott fürdőhelyek kivételével. Ez még azokban az országokban is így van, ahol komoly hagyományai vannak a ruhátlan fürdőzésnek, ilyen például Németország, vagy az egykori Jugoszlávia utódállamai.

Vannak viszont fürdők, ahol nemhogy nem tilos, hanem éppen kötelező a meztelenség. Néhány hagyományos japán fürdőhelyen - az úgynevezett onsen-ekben - a természetes hőforrásokban együtt fürödtek férfiak és nők már évszázadokkal ezelőtt is, és a hagyományokra való tekintettel ez ma is így van. Érdekesség, hogy ezekben a fürdőkben más tilos, és ez a tetoválás viselése. Ha valaki tetoválást hord a testén, akkor vagy kitessékelik a fürdőből, vagy megkérik, hogy ragassza le egy vízálló ragtapasszal. Japánban a tetoválás a maffiózók kiváltsága, ezért nem látják szívesen a tetovált vendégeket még akkor sem, ha az illető egy átlagos európai vendég apró mandalával a vállán. dmitry-zelinskiy-30959.jpg

 

források:

http://www.origo.hu/egeszseg/20120305-furdes-zuhanyzas-mosakodas-milyen-gyakran-erdemes.html

Szaunázz tudatosan!

Jártál-e már úgy, hogy beléptél egy hotel vagy termálfürdő szaunarészlegébe, és fogalmad sem volt, hogy melyik szaunát érdemes választani, ott mennyi időt érdemes eltölteni és hányszor kellene ismételni a beülést? Lehet, hogy ekkor ösztönösen döntöttél, vagy csak az alapján választottál kabint, hogy hol ültek kevesebben. A szaunázás egyre nagyobb divat a világban, de fontos, hogy tudatosan használjuk arra, amire való. Lássuk, milyen szempontok szerint dönts a fenti kérdésekben!

img_0697n.jpg

Terhelés

A legfontosabb tudni azt, hogy a szauna nem egy pihenőhely! Ilyenkor komoly terhelés éri a szervezetünket. Csak annyit, olyat és annyiszor szabad igénybe venni, ami még nem veszélyes. Természetesen a terhelés jótékonyan hat az egészségünkre, ahogy a futás, az úszás vagy bármilyen más sport is, ha mértékkel alkalmazzuk, de sérüléshez vezethet, ha nem gondolkodunk. A szauna legfontosabb hatása, hogy serkenti a vérkeringést és a kiválasztást (méregtelenítést). Ehhez a szívnek komolyabb teljesítményt kell biztosítani, tehát megterheli a szívet.

Ez nem azt jelenti, hogy szívproblémákkal küszködők ne menjenek szaunába, hanem azt, hogy válasszák meg a legalkalmasabb szaunatípust és csak a megfelelő mennyiségű időt töltsék benn!  A legkevésbé terheli meg a szervezetünket a tepidárium, ahol a hőmérséklet "csak" 30-40 (Celsius) fokos. Itt régi római mintára akár órákon át pihenhetünk, beszélgethetünk, melegedhetünk a téli hidegben. A gőzfürdőben már melegebb van, és erősen párás, telített levegője rendesen izzasztja az embert, de még mindig kíméletesebben, mint a finn szauna, ahol a hőmérséklet is magasabb, és a szárazabb levegő miatt gyorsabb a test folyadékvesztése. A finn szauna és a mediterrán gőzfürdő közötti átmenetet képviseli a termál-kaszkád szauna, ami csak különleges adottságú fürdőkben, például a pesti Széchenyi-ben található. Itt a gőzt közvetlenül a termálvízből veszik, tehát gyógyhatását belélegzés útján is kifejtheti a termálvíz, a kabin különleges kialakítása miatt rétegesen helyezkedik el a pára, így a benn ülők választhatnak maguknak megfelelő szintű terhelést. Talán meglepő, de az összes szaunatípus közül az infraszauna a leghatékonyabb méregtelenítő. Az izzadás mértéke háromszoros a finn szaunához képest, a verejtékben található egyéb vegyületek mennyisége pedig 3-7-szeres. Mindez azt jelenti, hogy sokkal jobban igénybe veszi az anyagcserénket még akkor is, ha a benntartózkodás kellemesebbnek, kevésbé megterhelőnek tűnik, hiszen az infraszauna nem a levegőt melegíti, hanem infravörös sugárzás, vagyis hősugárzás segítségével közvetlenül a testünket. img_5775b.JPG

Mi a cél?

Tegyük fel, hogy szívünk ragyogóan bírja a terhelést, akkor a következő kérdést érdemes tisztázni magunkban: "Miért is akarunk mi szaunázni?" Aki méregteleníteni vagy fogyni szeretne, válassza az intenzívebb szaunatípusokat! Természetesen ne gondoljuk, hogy ha egy liter folyadékot kiizzadunk, akkor tartósan fogytunk egy kilót, hiszen a folyadékot pótolni kell. A szauna csak abban segít, hogy a fogyókúra során a zsírszövetből felszabaduló káros anyagok gyorsabban távozzanak.

Aki ellazulni szeretne, választhatja bármelyik szaunát, de érdemes figyelni arra, hogy ilyenkor több körre kell visszamenni a kabinba, mert az első kör még inkább frissít, mint ellazít. Aki az immunrendszerét szeretné karbantartani, szintén választhatja bármelyik szaunatípust, neki inkább arra kell figyelni, hogy rendszeresen járjon szaunázni, hiszen egy alkalom nem véd meg minket az egész téli szezonra az influenzától. Ha viszont már beleestünk a téli nyavalyák valamelyikébe, akkor ne szaunával gyógykezeljük magunkat, mert egyrészt terjesztjük a bajt, ha emberek közé megyünk, másrészt a szauna szervezetet megterhelő hatása nem segíti a gyógyulást, csak a megelőzésben hatékony. Futni sem megyünk betegen, de a mozgás segít a megelőzésben.
szechenyi-kaszkad_goz02.jpg

Szubjektív szempontok

Van, aki egyszerűen csak nem szereti a párás telített levegőt, és jobban szereti a száraz finn szaunát, és lehet, hogy valakinek meg éppen a gőz sejtelmes félhomálya jelent kikapcsolódást. Ne menjünk el amellett, hogy a szauna élvezet is. Lehet, hogy az egészségmegőrzési programunk szempontjából jobb lenne valamelyik szaunatípus, de ha mi szívesebben ülünk egy másikban, akkor bátran válasszuk azt! A választás tudatossága ne legyen merev, ne döntsünk csak az eszünk alapján! Ha már kipróbáltuk valamennyi típust, és bebizonyosodott, hogy szívesebben tartózkodunk rendszeresen vagy csak alkalomadtán valamelyikben, akkor éljünk a választás szabadságával.

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

Melyik az ideális gyógyvíz-hőmérséklet?

Tudta, hogy nem mindegy, milyen hőfokú gyógyvízzel kezelteti a betegségét? Harkány, Hévíz, Budapest. Mindenütt termálvizek bukkannak elő a Kárpát-medence mélyéből, mindegyik hordoz valamilyen gyógyító potenciált, de mielőtt fürdőkúrára megy, a következő szempontokat érdemes alaposan végiggondolni!

A gyógyfürdő kúra során a számos tisztázandó kérdés közül a három legfontosabb, hogy milyen kémiai összetételű vizet válasszunk, mennyi időt töltsünk el benne, és milyen hőfokú legyen az a víz. A hőfok tisztázása azért nagyon fontos kérdés, mert bizonyos betegségek esetén ugyanaz a gyógyvíz magasabb hőfokon veszélyes is tud lenni, míg alacsonyabb hőmérsékleten gyógyulásunk záloga lehet. Általában elmondható, hogy a hűvösebb vizek kevesebb kockázatot jelentenek. Termálvízről akkor beszélünk, ha a mélyből feltörő víz hőmérséklete meghaladja a 30 C fokot. Magyarországon a termálvizek hőmérséklete gyakran ennél jóval magasabb, a budapesti gyógyfürdők közül a legmelegebb a Széchenyi fürdő II. számú, 1257 m mély kútja, ami 77 C fokos. Természetesen a fürdőkben a közönség nem találkozik a tűzforró termálvízzel, mivel a medencékbe jutás előtt még hűtik, ezért lehetséges választani különböző hőmérsékletű medencék között. Másutt eleve "hűvösebb" víz tör a felszínre, így szűkebb határok között mozog a gyógyvizes medencék hőmérséklete is.

szechenyi.png

Kép: http://www.szechenyifurdo.hu/galeria/szechenyi-galeria-9

Kockázatok

Ha túl forró a víz, akkor elsősorban azoknak kell óvatosnak lenni, akiknek ízületi problémáik vannak. A meleg víz hatására ugyanis fokozódhatnak a gyulladásos tünetek, és ez nem a hatás természetes része, hűvösebb vízzel elkerülhető. Ráadásul a nagyon meleg víz megnehezíti a gyógytorna végzését, ami az ízületi kezelések gyakori eleme. Tornázni mindenképpen hűvösebb vízben érdemes. Bizonyos betegségek esetén annyira fontos az ideális vízhőmérséklet, hogy a balneológus orvos egyedi kádas kezelést írhat elő, hogy lehetséges legyen pontosan beállítani az ideális hőfokot.

A túl meleg víz továbbá kockázatos a vérnyomás vonatkozásában is. Könnyen felléphet vérnyomás-ingadozás a forró fürdőben, ezért alaposan olvassuk el a medence mellett rendszerint elhelyezett tájékoztató táblán, hogy hány percig szabad benn tartózkodni, és ezt tartsuk is be! Ne gondoljuk azt, hogy majd mi megmutatjuk, mi a virtus! Általában igaz, hogy minél melegebb a víz, annál rövidebb ideig szabad benne fürdőzni, ez szívbetegek szempontjából fokozottan lényeges! Ha mindenképpen sok időt szeretnénk a melegebb medencében eltölteni, akkor legalább azt tegyük meg, hogy időnként megszakítjuk az ott tartózkodást, átmegyünk a hűvösebb vízbe, mozgunk egy kicsit, és később visszatérünk.

lukacs.png

Kép: http://www.lukacsfurdo.hu/galeria/lukacs-galeria-7

Mert kellemes…

Mégis, miért jó a melegebb, akár 37-38 fokos fürdő? Nem szabad elvonatkoztatni azoktól a szempontoktól sem, amik miatt - egészségesen - bátran vállalhatjuk az enyhén megterhelő élményt. A meleg víz jótékony hatásai legalább annyira lényegesek, mint az esetleges kockázatai. A meleg víz izmokat lazító, stresszoldó hatása napjaink rohanó életét élő emberének létfontosságú. A meleg hatására felgyorsuló anyagcsere serkenti a méregtelenítést, a nyirokkeringést. A melegebb gyógyvíz erősebben is párolog, tehát az inhalálás révén is találkozik szervezetünk a benne oldott ásványi anyagokkal, tehát hatása emiatt erősebb.

Fürdőkúra előtt mindenképpen konzultáljunk orvossal, mit javasol a szakember, melyik gyógyvíz és abból is a langyos, a meleg, vagy a forró a legmegfelelőbb a mi számunkra. Egészséges ember természetesen bátran kipróbálhatja bármelyik fürdő bármelyik medencéjét - betartva a medencére javasolt fürdőzési időt!
thermal.png

Kép

 

források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://egeszsegturizmus.itthon.hu/gyogyviz-termalviz

http://termalonline.hu/gyogykezelesek/gyogyviz-miert-fontos-a-hofok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A1lvizek_Magyarorsz%C3%A1gon

Mit illik és mit nem a szaunában?

Szauna illemtan - az 5 legfontosabb szabály

Egyre elterjedtebb a szaunázás divatja nálunk is, de azért még előfordulhat, hogy elbizonytalanodunk, mit is illik a szaunában csinálni, és mit nem, illetve mit kell tenni a meleg légfürdő előtt, hogy valóban profi szaunázónak mondhassuk magunkat. A helyzet azért kényes, mert a nyilvános szaunákban olykor nagyon közel kerülnek egymáshoz idegenek is. Hogyan viselkedjünk a szaunában, és hogyan ne, ha azt akarjuk, hogy mi is jól érezzük magunkat, és másokat se zavarjunk?

1) Nyugalom

A szauna nem csak a test felüdülésére szolgál, hanem a lélek megnyugvását is szolgálja, ezért a legfontosabb alapszabály az, hogy ne zavarjuk mások kikapcsolódását felesleges aktivitással. Ha belépünk a kabinba, akkor persze csendben köszönjünk, ha kimegyünk, akkor is, de odabent már ne csevegjünk sem idegenekkel, se a velünk együtt szaunázó barátainkkal! Keressünk magunknak helyet, és utána már ne izegjünk-mozogjunk, végképp ne tornázzunk, mert az aktivitás veszélyessé is teheti a bent tartózkodásunkat, hiszen szervezetünk számára épp elég terhelés a nagy meleg és az izzadás.

sauna-2886483_1920.jpg

2) Tisztaság

A többieket nem csak azzal zavarhatjuk, ha feleslegesen aktívkodunk. A szauna egy olyan hely, ahová azért megyünk, hogy izzadjunk, de nem azért, hogy mások verejtékével találkozzunk. Ezért mindig vigyünk magunkkal fürdőlepedőt, amit ne csak magunk alá, hanem lehetőség szerint a lábunk alá is tegyünk, hiszen ha magasabb szinten ülünk, akkor a lábunk ott fog nyugodni, ahol máskor mások ülni szoktak. Szaunázás előtt minden esetben tusoljunk le, hogy a nap során ránk rakódott tisztátalanság ne odabent párologjon el. Szaunázás után is azonnal tusoljunk le! Ne a hűtőmedence vizét szennyezzük a szaunázás során kiizzadt nedvekkel! Ha az uszodarészlegből jövünk át szaunázni, akkor is tusoljunk le szaunázás előtt, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor a ránk rakódott klór odabent fog elpárologni, és mások ezt lesznek kénytelenek belélegezni.

3) Ajtónyitás

Természetesen muszáj néha kinyitni a kabin ajtaját, ha be akarunk menni, vagy ha ki akarunk jönni, de ezzel kapcsolatban is illik betartani néhány szabályt. Ha valaki párásítás céljából vizet vagy illóolajos folyadékot önt a kályhára, akkor nem illik közvetlenül utána kimenni, hiszen azzal kiengedjük a pára jelentős részét. Várjunk egy kevés időt, és csak kicsivel később hagyjuk el a kabint. Belépéskor is illik megvárni, míg belülről valaki éppen kijön, és egy ajtónyitással elintézni a két eseményt, nem illik ajtónyitás után azonnal újra kinyitni az ajtót. Természetesen nem kell perceken át szobrozni a kabin előtt, ha egy ideje nincs mozgás, akkor bátran menjünk be! A modernebb kabinok bejárata fölött zöld vagy piros lámpa mutatja, hogy éppen alkalmas-e a pillanat a belépésre vagy a kilépésre. Ezt onnan tudja a rendszer, hogy figyeli, sőt akár maga intézi is a párásítást automatikusan. 

Ajánlott bejegyzés: Jön a hideg! Irány a szauna!

4) Párásítás

A szaunákban szokás időnként a forró kövekre vizet önteni párásítás céljából. Ahol a kabin technikája ezt nem automatikusan vezérli, vagy nincs szaunamester, ott a látogatók maguk intézik a párásítást. Alapszabály, hogy mielőtt bármit öntenénk a kályhára, előtte kérdezzük meg a benn tartózkodókat, hogy nem zavarja-e őket. A párolgó folyadék vagy tiszta víz, vagy illóolajos víz lehet, legjobb, ha azt a folyadékot használjuk, amit a kályha mellé készített ki a személyzet, saját folyadékkal locsolni a kályhát akkor sem szerencsés, ha felkészültnek érezzük magunkat. Ha nincs odakészítve semmi, akkor inkább kérdezzük meg a személyzetet, hogy mit szabad, és mit nem. Természetesen nagy illetlenség valamit ráönteni a kályhára, majd elhagyni a kabint - hadd inhaláljanak mások abból, amit mi kitaláltunk.
bench-20563_1920.jpg

5) Meztelenség

Papucsot sohase vigyünk a szaunába, itt nincs dilemma! Viszont a többi ruhadarab kapcsán már van. A szaunázást elvileg meztelenül kell végezni, hiszen a fedett bőrfelületek nem tudnak párologtatni, ezért bepállhatnak. A nyilvános meztelenség azonban sokszor feszélyez minket (vagy másokat), ezért tesznek engedményt a szaunákat üzemeltető fürdők, és teszik kötelezővé az intim testrészek eltakarását. Szaunázás előtt mindig tájékozódjunk, hogy naturista szaunában járunk-e, vagy fürdőruhás szaunában, és ennek megfelelően öltözzünk, vagy vetkőzzünk. Ne akarjunk okosabbak lenni az üzemeltetőnél: ha fürdőruhás szaunáról van szó, ne meztelenkedjünk ősi szokásokra hivatkozva. Akár ruhátlanul, akár némi öltözékben szaunázunk, alapszabály, hogy nemi illik túl közel ülni a másik emberhez, lehetőleg tartsunk illő távolságot, és magunkkal törődjünk!
pexels-photo-269110.jpeg

+1) Apropó magunkra figyelés!

Létezik egy további fontos szabály a szaunázás tekintetében, talán a legfontosabb. Igaz, hogy nem illik bámulni másokat szaunázás közben, viszont legalább annyira fontos figyelni a másik emberre, hogy ha látjuk rajta, hogy rosszul van, szólítsuk meg, vagy hívjunk segítséget, vagy akár segítsük ki a kabinból, hiszen a szaunázás remek dolog, az egészségünket szolgálja, de nem veszélytelen. A szervezetünket, szívünket ilyenkor plusz terhelésnek tesszük ki, előfordulhat, hogy van, aki meggondolatlanul vállal több terhelést, és veszélybe sodorja magát. Vigyázzunk egymásra! És persze magunkra is. Ne maradjunk csak azért tovább a kabinban, mert félünk, mások mit szólnak, ha túl hamar kimegyünk, és nyitogatjuk az ajtót feleslegesen. Az egészség a legfontosabb, nem az illemtan!

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

Jön a hideg! Irány a szauna!

A nyirkos, hideg novemberi nappaloknál csak a sötét, ködös, még hidegebb és még nyirkosabb novemberi esték az elszomorítóbbak. Ez a depresszió melegágya, de a rossz hangulat még csak-csak túlélhető, viszont ilyenkor kezdenek garázdálkodni az ilyen-olyan vírusok, indul a betegségszezon! Hogy mi a megoldás? Irány a szauna!

pool-3001209_1920.jpg

A szaunázás egyre elterjedtebb szokás nálunk is, nemcsak a szaunák őshazájában, a skandináv országokban, illetve a Mediterráneumban, ahol a gőzfürdők voltak inkább elterjedtek. Különösen a tél kezdetén látogatják többen a termálfürdők szaunázó részlegeit, hiszen ilyenkor kezd legyengülni az immunrendszerünk, és ezt kihasználva menetrendszerűen érkezik az influenza vagy valami hozzá hasonló kór. Ha nem is vagyunk fizikailag betegek, a rövidebb nappaloktól, a korai sötéttől akkor is stresszesebbek vagyunk, gyakoribbak az összezördülések a családban, a munkahelyen. Nem csak szó szerint, hanem átvitt értelemben is sötét időszak ez.

Szaunázás és immunrendszer

Ma még csak sejtéseink vannak arról, hogy mi a kapcsolat a lelki jó közérzet és a hatékony immunrendszer működése között, de az biztos, hogy könnyebben megbetegszik az, aki közel engedi magához a stressz valamilyen formáját, és könnyebben kivédi a betegségeket az, aki ügyesen melegen tartja a lelkét, és nem hagyja, hogy minden tagját átjárja a nyirkos hideg. Biztosan nem véletlen, hogy északon terjedt el a szauna először, hiszen az ott élőknek volt a legnagyobb szükségük arra, hogy megfeledkezzenek a szinte egész napos sötétről és a zsigerig ható hidegről. Még nem tudjuk pontosan, hogy mi a tényleges magyarázat arra, hogy a szaunázás megvéd a fertőző betegségektől, de statisztikai módszerekkel végzett kutatások bizonyítják, hogy a rendszeresen szaunázók valóban kisebb eséllyel betegszenek meg a téli-őszi hideg időszakban. Talán a vírusok és a baktériumok nem bírják a meleget? Vagy mi leszünk erősebbek a szaunázás hatására? Az biztos, hogy a szaunázás során (újra) felmelegszik a testünk külső része, élénkül a vérkeringés, a nyirokkeringés, javul az anyagcsere, a sejtek éltető oxigénhez és tápanyaghoz jutnak, valamint megszabadulhatnak a káros salakanyagoktól. A meleg szauna után a rövid megmerítkezés a hideg fürdőben, tovább fokozza az immunerősítő hatást. A rendszeresen szaunázók vérnyomása és pulzusa stabilabb, jobban alszanak és jobb az állóképességük, hiszen a szauna egy terhelés, de jótékony terhelés a szervezetünk számára.

sauna-1093235_1920.jpg

Mire nem jó a szauna?

Nagyon fontos megemlíteni, hogy amennyire jó a szauna a megfázásos betegségek megelőzésében, annyira alkalmatlan a már bekövetkezett fertőzés leküzdésére. Betegen ne menjünk szaunába! Nem csak azért ne, hogy másokat ne fertőzzünk meg, hanem azért sem, mert a szaunázás hevessé teheti a megfázásos betegség lefolyását. Különösen láz esetén kerülendő a forró légfürdő, hiszen beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha tovább fokozzuk az amúgy és magas testhőmérsékletet! Várjuk ki türelemmel a gyógyulás végét, és a regenerálódás során már bátran segítségül hívhatjuk a fürdők szaunakabinjait.

 

Forrás: 

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

Emésztési problémákra gyógyír a gyógyvíz?

A budapesti ásványvizek története külön regény. A gyógyító hatás, amit képviselnek, pedig még a kulturális értéknél is nagyobb kincs. A mélyből feltörő gyógyvizekre gyakran egyszerre épült fürdő és palackozó üzem, a fürdőkben pedig nem csak fürödni lehet, de gyógyvizes ivókutakat is találhatunk a fürdők épületében. Ugyanakkor vannak kizárólag fogyasztásra szánt gyógyvizek is a fővárosban. A Margitszigeti Kristályvíz, a Gellérthegyi Kristályvíz, a Hunyadi János keserűvíz, a Ferencz József keserűvíz, az Apenta keserűvíz palackozása a XIX. században kezdődött, és rövid időn belül világhírűvé váltak. Mivel gyógyhatásukat ivókúrák formájában fejtik ki, ezért elsősorban emésztési problémák esetén fogyasztják a betegek.

bottle-2032980_1920.jpg

Az emésztőszervek és az anyagcsere különböző megbetegedései gyakran egyszerre, összetett módon jelentkeznek, ezért nehéz megnevezni egyetlen kiváltó okot, még nehezebb egyetlen megoldást. A gyógyvizek magas ásványianyag tartalma miatt hatékonyan katalizálják az emésztési folyamatokat, megoldást adva a lelassult vagy elégtelen emésztés okozta problémákra. Ráadásul nemcsak egy betegség vagy állapot kezelésére alkalmasak, mert a bennük lévő számtalan mikro- és makroelemnek köszönhetően komplex módon hatnak a szervezetünkre. A stressz és az emésztés kapcsolata ma még feltáratlan területe a fiziológiának, de egyre több jel utal arra, hogy az ember általános állapota leképeződik a belekben, amely a legtöbb idegsejtet tartalmazó szerv az agy után, megelőzve a gerincvelőt is!

Keserűvizek hatása

Az emésztési gondok közül az egyik legismertebb és legkellemetlenebb a székrekedés. Ennek orvoslására alkalmasak a különböző keserűvizek. A Ferencz József és a Hunyadi János keserűvizek glaubersót (nátriumszulfátot) és keserűsót (magnéziumszulfátot) is tartalmaznak. A szulfát ionok az ozmózis folyamata során magukhoz vonzzák a bélcsatorna falából a vizet, így lazítva és feloldva a székletet, megkönnyítve annak ürülését. A folyamatot segíti a gyógyvíz kéntartalmú vegyületeinek a redukciója, melynek során kénhidrogének keletkeznek, ezek az anyagok tovább serkentik a bélműködést. Természetesen az elfogyasztott keserűvíz mennyiségére nagyon oda kell figyelni, hiszen napi 1-2 deciliter bevitele esetén kíméletesen enyhíti a székrekedés okozta gondokat, viszont 2-3 deciliternél nagyobb mennyiségben fogyasztva már hasmenést is okozhat.

A keserűvizeknek egyéb hatásaik is vannak. A bélrendszer működésének serkentésével kitisztítják az ott képződött lerakódásokat, segítik a méregtelenítést, megszüntetik a hurutos tüneteket.

pasted_image_0.png

Kép

Kénes vizek hatása

Az emésztési problémák másik nagy csoportját a gyomor nem megfelelő működésének tudhatjuk be. Savtúltengés vagy éppen savhiány, mindkét állapot rossz közérzetet okoz, és hosszútávon komolyabb problémáknak a melegágya lehet. Teltségérzet és puffadás vagy éppen reflux, nagyon kellemetlen tünet mind. Érdekes, hogy a kénes gyógyvizek mind a savhiányos, mind a savtúltengéses állapoton segítenek attól függően, hogy a gyógyvizet étkezés előtt, vagy étkezés közben fogyasztjuk. Ha étkezés előtt két órával isszuk, akkor csökkenti a gyomornedvek termelődését, ha étkezés közben fogyasztjuk, akkor viszont serkenti a gyomornedvek és a gyomorsav kiválasztását. A pontos adagolást természetesen szakorvos segítségével kell beállítani!

Az epebántalmak megelőzésében is komoly szerepet játszhatnak a kénes gyógyvizek, hiszen fogyasztásuk után röviddel arra serkentik az epehólyagot, hogy kiürítse tartalmát, ezért csökken a pangásból fakadó betegségek - mint pl. az epekő - kialakulásának a veszélye.

 drinking-water-filter-singapore-1235578_1920.jpg

 

Források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://airmid.hu/blog/entry/fitoterapia/emesztest-javito-gyogynoevenyek-es-gyogyvizek.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferencz_J%C3%B3zsef_keser%C5%B1v%C3%ADz

http://herba-fitt.hu/mira-gyogyviz-700ml;id:1131;l:hu

http://hvg.hu/magyarmarka/20050329asvanyviz

https://medaqua.hu/hu/gyogyviz/paradi-kenes

Reumára gyógyvíz...

Mi a reuma, és hogyan alakul ki? Miért gyógyítja a gyógyfürdő a reumás megbetegedések többségét? A reuma mely típusa esetén nem javallott gyógyvizes kúrába kezdeni?

Mi a reuma?

A reuma nem egyetlen betegség elnevezése, hanem általában a csontjaink találkozási pontjainál található ízületi porc betegségeit nevezzük reumának. Megjelenési formája és okai azonban nagyon sokrétűek lehetnek. Okozhatja egyszerű kopás, de lehet a háttérben autoimmun reakció, vírus, helytelen táplálkozás, helytelen testtartás, izomgyengeség, sokan pedig a pszichés okokat tartják mérvadónak.

Elsősorban idős korban jelentkezik, de a fiatalabbak sincsenek teljesen védve a reuma ellen. Érdekes, hogy a reumás panaszok több nőt érintenek, mint férfit, ennek oka sem ismert, és a reuma sok más vonatkozása is még kutatás tárgya.

cristian-newman-63291.jpg

Photo by Cristian Newman on Unsplash

A tünetek is sokrétűek lehetnek. Általában bizonyos testrészek, pl. az ujjak, a térd reggeli merevségével, duzzanatával kezdődik, ami rövid átmozgatás után elmúlik, de a betegség előrehaladtával megjelenik a fájdalom számos fajtája: nyilall, szaggat, sugárzik, stb., végül a gyulladásos állapotban már ritkán múlik el a fájdalom, és komoly szenvedést okoz a reumás betegnek. Ilyen stádiumban gyakran az orvosok is csak erős gyulladáscsökkentőket és fájdalomcsillapítókat tudnak javasolni.  A legsúlyosabb stádiumban a kézfej, az ujjak, a lábak jól látható deformációja is tapasztalható.

pexels-photo-339620.jpeg

Photo by Matthias Zomer from Pexels

Hogyan gyógyítja a gyógyvíz a reumát?

Az ízületek fontos alkotóeleme a kén. A kén szerepet játszik az ízületeket felépítő porcsejtek felépítésének és lebontásának bonyolult folyamatának szabályzásában. Ebből következik, hogy elsősorban kéntartalmú gyógyvizeket érdemes látogatni reumás megbetegedések esetén. A kén felszívódik a bőrön át, és beépül az ízületeinket alkotó szövetekbe, így jelentős javulást hoz a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőknek. Azonban nem mindegy, hogy a kén milyen vegyületek formájában van jelen az adott gyógyvízben. A szulfát-ionban lévő kén nehezebben szívódik fel a fürdőkúra során, viszont ivókúra során könnyen beépül a szervezetbe.

A nem kéntartalmú gyógyvíz is előnyös lehet az ízületi bántalmakra bizonyos mértékig, hiszen a meleg vízben kialakuló súlytalan, ellazult állapot, a felgyorsult anyagcsere és intenzív vérkeringés segíti a szervezet öngyógyító folyamatait. Tehát nem minden esetben szükséges messzire utazni, hogy megtaláljuk a megfelelő gyógyvizet, egy általános termálvíz is hasznos lehet, különösen akkor, ha a terápia kiegészül gyógytornával.

mike-wilson-195742.jpg

Photo by Mike Wilson on Unsplash

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a legmegfelelőbb gyógyvíz esetén sem elegendő néhány fürdőt venni, hiszen a gyógyhatás eléréséhez hosszabb idő kell, ezért mindenképpen kúraszerűen alkalmazzuk a kénes fürdőt.

Mikor nem javasolt a gyógyvizes kúra?

Előrehaladott reumás állapotban óvatosan kell alkalmazni a melegvizes fürdőt, akármilyen kémiai összetételű is az. Ha a beteg testrész szinte folyamatosan fáj, duzzadt, esetleg érezhetően meleg és piros, akkor ott állandósult gyulladásos állapot sejthető, és a gyulladást még fokozhatja is a hosszantartó meleg fürdő, ezért nem javallott. A kúra megkezdése előtt mindenképpen érdemes konzultálni orvossal!

Kiegészítő kezelések

A fürdő hatása gyengül, ha a beteg nem csökkenti azokat a hatásokat, amik a reuma kialakulásához vezettek, ezért mindenkinek érdemes megfogadni a következő néhány tanácsot függetlenül attól, hogy milyen okból alakult ki nála a reuma.

Maguknak az izmoknak az erősítése is segít a csontozat stabilizálásában, így a kopások elkerülésében. A mozgás mindenképpen jó az egészségnek és az ízületeknek is, de csak akkor, ha nincs nagy terhelés az ízületeken. Azok a sportok, amik gyors irányváltásokat igényelnek, fokozottan koptatják az ízületeket. Ilyenek a labdajátékok, a síelés, de a hegyről lefelé túrázás is nagyon igénybe veszi a térdeket.

old-people-couple-together-connected.jpg

A táplálkozás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Akármilyen okból is vagyunk kitéve reumás panaszoknak, a táplálkozás segít a megelőzésben és a gyógyulásban. A sok folyadék, az ásványi anyagokban gazdag, változatos étrend mind javítják az esélyeinket. Az ízületi betegségek közül a köszvény szoros kapcsolatban van az állati eredetű zsírok, belsőségek és vörös húsok fogyasztásakor szervezetünkbe kerülő húgysavval, viszont a halakban található zsírsavak éppen hogy csökkentik a reumás betegségek kialakulásának valószínűségét.

A reuma sokszor a rossz testtartásnak vagy lábtartásnak, pl. lúdtalpnak az eredménye. Végezzünk gyakran lazító tornát, válasszunk ergonomikusan kialakított széket, ágyat, lábbelit, ügyeljünk a testsúlyunkra! A rossz testtartás hátterében pedig lelki okok is állhatnak, nem tudománytalan tehát összefüggést vélni a reuma kialakulása és a psziché állapota között.

 

 

források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://termalonline.hu/gyogykezelesek/reuma-mikor-arthat-a-gyogyfurdo

https://www.termalfurdo.hu/furdozes/gyulladt-izuletek-907

http://nepszava.hu/cikk/1072628-a-lassan-pusztulo-porcok-nyomaban?print=1

Mit jelent a wellness?

A wellness divatos szóvá nőtte ki magát az elmúlt években. Manapság minden magára valamit is adó szálloda vagy fürdő wellness-ként kínálja szolgáltatásait, mert valahogy a minőségi, az elit, a korszerű szinonimájává vált nálunk ez a szó. De tudjuk-e vajon, hogy mit is jelent a wellness tulajdonképpen? Honnan ered, és mi a története?

A wellness szó megalkotása egy amerikai orvos nevéhez fűződik: Dr. Halbert L. Dunn az ötvenes évek végén publikált egy cikksorozatot, melyben a  well-being (vagyis a jó közérzet) és a fitness (fizikai erőnlét) szavak összevonásával alkotott egy szót, mely mottója lett egészségkoncepciójának. Dunn rendszerét később magukévá tették a hatvanas-hetvenes években virágzó, spiritualitással is átitatott egészségmozgalmak, így a wellness egyik pillére a szellemi, mentális elcsendesedés lett, másik pillére az aktív, mozgásra épülő életforma, harmadik pedig a tudatos táplálkozás.

Jó esetben a wellness egy életmód, szemléletmód, amit követője minden nap gyakorol: igent mond az élet kihívásaira, de nem engedi magához közel a stresszt, késlelteti az öregedést, de elfogadja magát olyannak, amilyen, mozog minden nap, de nem hajtja túl a szervezetét.

matthew-kane-92229.jpg

Photo by Matthew Kane on Unsplash

Napjainkban is, és az elmúlt századokban is érdeke volt a társadalomnak, hogy a wellness áthassa a polgárok mindennapjait - akárhogy is hívták ezt az életformát -, hiszen az egészséges egyén erősíti a társadalmat, vitalizálja nem csak magát, de környezetét is, míg a mentálisan vagy testileg beteg ember erőforrásokat von el a környezetétől.

Összességében jó, hogy a wellness divattá lett, még akkor is, ha sokszor csak a nyaralásra és a szállodák szlogenjeire korlátozódik, és a hétköznapokat nem hatja át. Külön kérdés, hogy miért nem elégszünk meg mi magyarok a régi, jól bevált "egészség" szavunkkal, de ezt most hagyjuk...

Miből áll a wellness?

A wellness legfontosabb része a tudatosság. Tudni, mit és miért csinálok, mi történik velem a gyakorlataim során. Ezért visel a karján a wellness életmód követője mérőműszert, amivel méri a pulzusát, a vérnyomását, a léptei számát. Csak annyit és addig, amíg használ. A wellnessbe nem férnek bele olyan sportok és mozgásformák, amelyek nem aerob működésre késztetik a szervezetet, vagyis a túlterhelés miatt légszomj és tejsavasodás léphet fel, ennek következményeként pedig izomláz. A legjobb aerob mozgásformák az úszás, a séta, a lassú kocogás, a biciklizés és persze az aerobik.

haley-phelps-119782.jpg

Photo by Haley Phelps on Unsplash

A wellness elválaszthatatlan a víztől. A víz közelsége garancia a stresszoldásra. Fürdőzés, szauna, pezsgőfürdő, úszás, kinek mi a megfelelő, de a vízparti meditáció vagy jóga is megtisztítja az elmét a rossz gondolatoktól, az ember megtisztulva, megújulva folytathatja a napját. A stresszoldás másik bevett módja a masszázs. Masszázs során fellazulnak az izmok, a szövetekben megindul a nyirokkeringés, az értő kezek célzott gyógyító erővel is bírnak, de még egy laikus masszázsa is eltereli a létezésünk súlypontját a fejünk felől a testünk méltatlanul elhanyagolt tájai felé. A modern ember főleg a fejében éli meg a létezését, és ez komoly egyensúlyvesztések okozója. A masszázs persze kiegészülhet mindenféle pakolásokkal, bőrápoló metódusokkal, amiknek a hatásmechanizmusa kiegészíti a masszázst és fiatalítja a testet.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a wellness fontos része a tudatos táplálkozás, hiszen hiába törekszem a testi-lelki egészségre, ha közben nem megfelelő táplálékot juttatok a szervezetembe. A jelszó itt is a tudatosság. A wellness életmód követői figyelnek arra, hogy milyen tápanyagokat tartalmaznak az élelmiszerek, amit fogyasztanak, változatosan táplálkoznak, sok gyümölcsöt, zöldséget esznek, és rendszeresen tartanak léböjt kúrát vagy egyéb tudatosan választott diétát.

brooke-lark-229136.jpg

Photo by Brooke Lark on Unsplash

Nos, ezek után lehet, hogy nem mindenki nevezi majd wellness nyaralásnak a szállodai pihenést, amire minden évben befizet, hiszen lehet, hogy a melegvízen kívül más elem nem jelenik meg a wellness életformából, viszont a pazar vacsorák és a cukrászdában elfogyasztott sütemény annál inkább. De talán majd a jövőben még többen igénybe veszik a fürdőhelyeken és szállodákban elérhető, képzett szakemberek által felügyelt és személyre szabott valóban wellness életmód részét képező lehetőségeket.



Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://www.vitalzone.hu/wellness.html#ixzz4tbO0vOeM

http://www.wellnessspa.hu/index.php/Aktualis/mi-a-wellness.html

http://www.pihenokartyaelfogadas.hu/wellness_fogalma.php

http://www.vitalzone.hu/wellness.html

Mire jók az ásványi anyagok a gyógyvizekben?

Magyarország gyógyvíz nagyhatalom, ám nem minden kútból folyik gyógyvíz, hiába jön mélyről a víz. Gyógyvíznek csak azt az ásványvizet vagy termálvizet szabad nevezni, aminek kémiai összetétele bizonyítottan gyógyhatású, és erről hivatalos bizonyítvánnyal is rendelkezik. Mivel a kémiai összetétele nagyon változatos lehet ezeknek a gyógyvizeknek, ezért csak arra a betegségre szabad alkalmazni őket, amire valóban hatásosak.

11_1.jpg

Kép

Természetesen az egyszerű melegvíz, vagy az a termálvíz is rendelkezik gyógyhatással, ami ásványi anyagokban nem gazdag, hiszen a melegvízben fürdőzésnek önmagában is stresszoldó hatása van, és a fürdőzés fizikai hatásai: a súlytalanság érzete vagy éppen a szövetekre nehezedő víznyomás is áldásos hatással bír.

Az igazi gyógyhatás viszont a vízben oldott nagymennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik. A hideg vagy meleg gyógyvizek ásványi anyag tartalma több gramm is lehet literenként. Ezek a bőrön át felszívódva fejtik ki gyógyhatásukat, de van olyan gyógyvíz, amit lehet ivókúraszerűen is fogyasztani, sőt némelyik gyógyvíz esetén az inhalálást, vagyis a belégzést javallják leginkább az orvosok.

Általános szempontok

Nem szabad gyors csodát várni a gyógyvizes kezeléstől! Egy hétvégi kúrától nem lehet teljes gyógyulást várni, legfeljebb kellemes ellazulást. A gyógyvízkúra tipikusan olyan betegségek kiegészítő kezeléseként alkalmazható, amik lassan alakultak ki, ezért nem is remélhető, hogy hipp-hopp megszűnnek. Ilyen betegségek a mozgásszervi betegségek, ízületi kopások, nőgyógyászati problémák, keringési és egyéb érrendszeri betegségek, idegrendszeri bántalmak vagy bőrbetegségek.  Egy tipikus gyógyvizes kúrát évente többször meg kell ismételni, és egy-egy kúra 10-15 alkalomból kell hogy álljon, csak így lehet számottevő hatást remélni.

A kúra előtt mindig konzultáljunk orvossal, ő segít kiválasztani a megfelelő gyógyvizet, sőt még beutalót is felírhat, ami által szerencsés esetben csökkenek a kezelés költségei. Aki mégsem kíván orvossal konzultálni a kúra előtt, legalább azokat az alapvető szempontokat tartsa be, hogy nem ajánlott gyógyvizes, termálvizes fürdőkúrát elkezdeni erős fájdalommal járó gyulladásos tünetek esetén, magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén, infarktus után, terhesen vagy daganatos betegség esetén.

casey-clingan-325447.jpg

Photo by Casey Clingan on Unsplash

Kémiai anyagok és hatásuk
Lássuk tehát, hogy az egyes gyógyvíztípusok milyen betegségre alkalmazhatók, és hol találhatók ilyen fürdők?

Kénes gyógyvíz
(Harkány, Hévíz, Balf, Lukács és Rudas fürdő gyógyvize, Parádsasvár, Mezőkövesd)
A kénes gyógyvíz javítja a szervezet kénháztartását, fogyasztása akkor ajánlott, ha kevés gyomorsavat termel a gyomor, de a gyomorhurut kezelésében is hatékony. Nőgyógyászati betegségek, krónikus gyulladások és bőrgyógyászati panaszok esetén is eredményesen alkalmazható a kénes gyógyvíz. Inhalációs formában is használható.

Radon tartalmú gyógyvíz
(Rudas és Gellért fürdő, Hévíz, Eger, Miskolctapolca)
A radon tartalmú gyógyvíz értágító hatású, csökkenti a vérnyomást és érelmeszesedés esetén is alkalmazható, hatékony a cukorbetegség és a köszvény ellen. A radon felszívódik a bőrön keresztül, de inhalálva is alkalmazható. Legfeljebb csak 3-4 hetes kúra ajánlott a radon tartalmú gyógyvíz esetében!

Szénsavas savanyú vizek
(Balatonfüred, Csopak, Kékkút, Macorka, Répcelak, Mihályi)
Ezek a gyógyvizek serkentik a gyomorsav termelődését, és az idegrendszerre nyugtatón hatnak. Fürdő esetén a szénsavgáz a bőrben mikromasszázst fejt ki, ezzel értágulatot hoz létre, javul a bőr vérellátása és anyagcseréje. Gyomorsav túltengés, gyomorfekély, valamint előrehaladott visszér esetén nem alkalmazható a savanyú vizes gyógyvíz!

Alkalikus gyógyvíz, Na, K, Hidrogén-karbonátos ásványvizek
(Balf, Bükkszéki Salvus víz, Fonyód, parádi Csevice, szegedi Anna forrásvíz, Békés, Gyopárosfürdő, Gyula)
Az alkalikus gyógyvíz nyákoldó és epehajtó hatású, gyomorsavtermelést csökkentő hatású, és gyorsítja a sejtek anyagcseréjét. Vesekő és coli fertőzések esetén nem alkalmazható!

Földes-meszes gyógyvíz, Ca, Mg, H-karbonátos ásványvizek
(Budapest, Balatonfüred, Kékkút, Székesfehérvár, mohai Ágnes és a parádi Szent István forrás, Bükkfürdő, Hegykő, Csopak)
A földes-meszes gyógyvíz gyulladáscsökkentő hatású, a csontritkulás kezelésére kiváló, mozgásszervi betegségek és nőgyógyászati betegségek esetén is javasolt. Vizelethajtó hatása révén segíti a vesehomok kiürülését. Székrekedés esetén nem javasolt ez a gyógyvíz!

Konyhasós gyógyvíz
(Alföldi fürdők, Parád, Sárvár, Pestszenterzsébet, Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Gyopáros, Nyíregyháza sóstó, Tamási)
A konyhasós gyógyvíz nyákoldó hatású, a gyomornedv termelését serkenti, mozgásszervi betegségekben és krónikus nőgyógyászati betegségekben szenvedőknek ajánlott. Pikkelysömör esetén és az immunrendszer erősítésére is ajánlott. Magas vérnyomás és vizenyő esetén nem alkalmazható!

Keserű sós gyógyvíz
(Alag, Tiszajenő - Mira víz, Hunyadi János víz, Nagyigmándi víz, Apenta ásványvíz, Ferenc József keserűvíz)
A keserűsós gyógyvíz gyomor- és bélhurut, illetve epepanaszok esetén ajánlott, hatására az epehólyag gyakrabban húzódik össze, ezáltal csökkenti az epe pangását. A keserűsós gyógyvíz hashajtó hatása jelentős. Gyomorfekély, savhiány, hányás, hasmenés esetén nem alkalmazható!

Vasas gyógyvíz
(parádi Clarissa forrás és István forrás, mohai Stefánia forrás)
A vastartalmú gyógyvíz vérszegénység esetén kiváló, nőgyógyászati betegségekben szenvedőknek is ajánlott.

Jódos, brómos gyógyvíz
(Sóshartyáni Jódaqua, pesterzsébeti gyógyvizek, Bükkszék, Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Berekfürdő, Kecskemét, Eger, Cegléd)
A jód a bőrön keresztül is felszívódik. A jódos, brómos gyógyvíz a pajzsmirigy jódhiányos állapotában, magas vérnyomás esetén, érelmeszesedés megelőzésére, klimax és menstruációs zavarok esetében, prosztatagyulladás, emésztőrendszeri gyulladásos megbetegedések esetén, illetve az epe és a hasnyálmirigy működésének fokozására ajánlott. A jódos , brómos gyógyvíz csökkenti a húgysav- és a vércukorszintet, gyógyítja a pikkelysömört és a kéz és a láb ízületi betegségeit.
Forrás:

http://www.origo.hu/egeszseg/20130717-gyogyfurdo-gyogyviz-asvanyi-anyagok-ivokura.html

http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsegturizmus/1738/gyogyvizeinkrol-mikor-alkalmazzuk-mikor-ne

http://people.inf.elte.hu/szptabi/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

http://termalonline.hu/gyogykezelesek/gyogyfurdok-es-a-mozgasszervi-betegsegek

Mitől ötcsillagos egy fürdő?

Akár strandol az ember, akár gyógyulni jár a fürdőbe, szereti magát kényelemben és biztonságban érezni. Szereti érezni, ha a fürdő megalkotói és működtetői minden zavaró tényezőt kiiktattak az ő kedvéért. Ezért fizetjük a belépőjegyet. Minden eldobott szemét, minden csúszós járólap, minden udvariatlan kiszolgáló csökkenti ezt az élményt, és minden tiszta öltöző, minden hibátlanul működő beléptető, minden okosan elhelyezett információs tábla megerősíti bennünk a döntést: jó, hogy ezt a helyet választottuk.

10_1.png 

A fürdőknek és strandoknak számos egészségügyi és egyéb rendeletnek kell eleget tenniük. Másként nem is működhetnének. Ezek azonban minimum feltételek, nem teljesülésük esetén bezárják vagy megbüntetik az uszoda működtetőjét. A vendégek számára természetes, hogy a legelemibb technikai és egészségügyi feltételek biztosítottak, de ő joggal szeretné tudni azt is, hogy hol érezheti maximálisan kényelmesen és kiszolgálva magát. Számos olyan minősítési rendszer működik Magyarországon, ami pozitívan diszkriminálja a minőségi szolgáltatást nyújtó fürdőhelyeket. Például a legjobb balatoni strandokat Kék Hullám Zászlóval jutalmazza a Balatoni Szövetség. A legrangosabb minősítő rendszert maga a magyar állam hozta létre, nevezetesen a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban, és a Magyar Fürdőszövetség működteti. A rendszer neve: Nemzeti Tanúsító Védjegy. Röviden összefoglaljuk, mire számíthat a látogató, ha egy ötcsillagos strandra lép be.

Kategóriák

Először is nem árt tudni, hogy a minősítést egymástól függetlenül öt kategóriában nyerhetik el a fürdők: gyógyfürdő, élményfürdő, wellneszfürdő, strandfürdő, uszoda. Tehát ha valamelyik strandnak megvan az öt csillag gyógyfürdő kategóriában, még nem biztos,hogy az uszodarészlege is ötcsillagos. A legjobb szolgáltatást tehát attól a fürdőtől remélhetjük, ami több kategóriában is megszerezte az összes csillagot. A fürdők általában a saját honlapjukon és a bejáratnál is büszkén hirdetik, ha van ilyen minősítésük, de a Magyar Fürdőszövetség honlapján is megtalálható a minősítést szerzett fürdők listája.

img_2143n.jpgRudas gyógyfürdő

Mit figyelnek a bírák?

A minősítés szempontjait és a kapható pontszámok rendszerét egyértelműen lefektették a védjegy megalkotói, tehát objektívnek tekinthető a szisztéma, és minden szempont a vendégek kényelmét vizsgálja. Vizsgálják a fürdő környékén a zaj mennyiségét, a tömegközlekedéssel vagy autóval való megközelíthetőséget. Vizsgálják a fürdő tisztaságát, parkosítottságát, a járdák minőségét, az öltözők, mellékhelyiségek minőségét, számát, az ott dolgozók nyelvtudását (!) és szakképzettségét, még öltözetét is. Figyelik, hogy mennyire gyermekbarát az épület, milyenek a büfék, a kukák, a víz minőségéről nem is beszélve.

10_2.png

Lukács gyógyfürdő

Önkéntesség

Fontos tudni, hogy amelyik fürdő elnyerte az öt csillagot, csak öt évig viselheti büszkén ezt a címet, utána újra kell minősíttetni magát. Lényeges még, hogy ha nincs csillaga egy fürdőnek, az még nem jelenti azt, hogy rossz a hely, hiszen a minősítést önként kérik a fürdők, ha erre alkalmasnak találják magukat, és bizony jónéhány fürdő csak a 3-4 csillagot éri el. Az első években csak a nagynevű budapesti fürdők tudták elérni az öt csillagot, de az utóbbi években már a vidéki fürdők is jól szerepelnek. Az a tény, hogy egyre több fürdő kéri a minősítését, jelzi, hogy az elmúlt években a fürdők számára fontos céllá vált elnyerni a minősítést, hiszen a vendégek is odafigyelnek arra, hogy ne elégedjenek meg középszerű szolgáltatásokkal.

 10_3.png

Kép

 

Forrás:

http://www.napfenyfurdoaquapolis.com/hu/5-csillagos-minosites/

https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/otcsillagos-minosites-a-gyulai-varfurdonek-1123229

https://www.termalfurdo.hu/furdozes/ot-csillagos-a-gyulai-furdo-3931

http://www.sostort.hu/hu/akciok-programok-hirek/ot-csillagos-furdominosites-harom-kategoriaban-ujabb-szakmai-siker-az-aquarius-elmeny-es-parkfurdo-eleteben

http://www.nlcafe.hu/eletmod/20130621/balaton-legjobb-strand-lista-kek-hullam/

http://www.furdoszovetseg.hu/hu/vedjegy/dokumentumok/index.htm

 

Fürdők a boldog békeidőkben

Szórakozás, tisztálkodás, gyógyulás. E három céllal jártak és járnak ma is a népek fürdőbe, bár a hangsúlyok manapság eltolódni látszanak a szórakozás felé. Érdemes egy pillanatra megállni és végignézni, hogy jutottunk idáig. Vajon hogyan múlatta az időt a boldog békeidők polgárosodó társadalma az egyre nagyobb számban megjelenő fürdők medencéiben? Miben különbözött ez a világ a ma is egyre fejlődő fürdőkultúrához képest?

Fürdők már a római kor óta voltak szerte a Kárpát-medencében, de a fürdőkultúra igazi aranykora a XIX. században kezdődött. A 48-as szabadságharc előtt, a reformkorban is egyre-másra jelentek meg az úri és a polgári lakosság szórakozására szánt fürdőépületek, és a történelmi viharok után is folytatódott ez a tendencia. Buziásfürdő, Borszék, Herkules-fürdő, Balatonfüred, Karlsbad, Hévíz, Bártfa. Ezek voltak a Monarchia legnevesebb fürdőhelyei, de a budapesti fürdőkkel egyik sem versenghetett. Népszerűségük növekedését csak az Adria felé kiépített vasút elkészülte törte meg, mikor is az arisztokraták Abbáziába, a mai Opatijába kezdtek járni.

A kor társadalmi rétegződésének megfelelően különültek el az arisztokráciának, a polgárságnak és a szegényebb közembereknek szánt fürdők. Persze mindenki az eggyel magasabb osztály fürdőibe vágyott, vagy legalábbis utánozta azok szokásait. Mégis kijelenthető, hogy a polgárosodás jelentette ennek a kulturális szegmensnek is a motorját. Az egyre tehetősebb és műveltebb polgárság virágoztatta fel a Monarchia számos fürdőhelyét.

7_1.jpg

A fürdőzés akkoriban elsősorban a pihenésre és a gyógyulásra kínálkozó lehetőségként élt a köztudatban. A szezon kezdetén, általában június elején megjelentek a gyógyulni vágyók a fürdőhelyen, bejelentkeztek a fürdőorvosnál, akit az elsőosztályú fürdőhelynek kötelező volt alkalmazni a helytartótanács rendelete értelmében. A vendég ezután kifizette a társadalmi pozíciójától függő kurtaxát - vagyis a díjat, amiből működött a fürdő, ezután a neve felkerült a kurlistára, amit évente újság formájában megjelentetett a fürdő, hiszen egy-egy prominens személyiség neve a kurlistán volt a legjobb reklám. A közismert személyiségeknek ezért mentességet is adtak a kurtaxa megfizetése alól. Arany János 1875-től részesült Karlsbadban ilyen figyelmességben, a megtakarított pénzt természetesen jótékonysági célra ajánlotta fel.

7_2.jpg

A budapesti Császár fürdő 1870-ben

Az adminisztratív formaságok után kezdődhetett a kezelés. Persze a fürdőorvos elrendelt a megfelelő fürdők mellett ivókúrákat is a megfelelő arányban. Igen, a gyógyvizek rendszeres iszogatása legalább annyira része volt a regeneráló kúrának, mint a vízben mártózás. Első szempont a gyógykezelés, csak második a szórakozás. Nem csúszdákon visongó kisgyerekektől hangos a korabeli "strand", hanem csendben gyógyuló polgárasszonyok és urak sétálgatnak a számukra kijelölt medencék felé a parkban, udvariasan köszöngetnek, ha illik. Persze a fürdőélet nem csak komorságból állt, a vendégek ismerkedtek, tekéztek, biliárdoztak, egyleteket hoztak létre, amiknek keretén belül bálokat, tombolát, koncerteket és kirándulásokat szerveztek. A füredi Anna bál is egy ilyen fürdőegyleti hagyomány.

Maga a fürdőzés gyakran privát kádakban folyt. Egy-egy fürdőhelyen többtucat magánfülke várta a tehetősebb vendégeket, ahol a mai megszokott fürdőszobához hasonló helyiségben élvezhették a meleg vagy éppen langyos víz hatásait. A közös medencékben is elképzelhetetlen volt a férfiak és nők közös fürdőzése. Külön részlegeket biztosítottak a férfiak és a nők számára, és a fürdőszabályzat pontosan rendelkezett arról, hogy mennyire lehetett megközelíteni az ellenkező nemnek szánt részleget. Tilos volt a fröcskölés, ugrálás, köpködés (!) - hiába, a fürdő egy csendes, nyugodt hely volt még akkoriban.

A fürdőruha forradalma is erre a történelmi időszakra tehető. Különösen a nők viselete ment át komoly változáson. A teljes testet fedő, úszásra alkalmatlan ruha nem csak az erkölcsök miatt nem volt furcsa, hanem azért sem, mert úszni sem nagyon tudtak az emberek abban az időben. A testkultúra fejlődésével, a női emancipációval egyre fogyott az anyag a női fürdőruhákból és kisebb-nagyobb botrányok után eljutott a világ a XX. század derekára a bikiniig és a szabadon látogatható strandokig, ahol már a nem a csendes üdülés a módi.

7_3.jpg

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_furdokultura/ch11.html

http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/07/21/furdok_pest_reformkor

http://www.life.hu/trend/20120712-legyel-olyan-szexi-a-strandon-mint-marilyn-monroe-a.html