Ha nyár, akkor legyen meleg! Az európai ember számára a meleg napos nyári idő az aranykor emlékét idézi, ilyenkor mindenki nyaral, melegebb vidékekre látogat, vagy legalábbis a strandra, ám ennek az aranykornak bizony veszélyei is vannak. Napszúrás, hőguta, hősokk, hőkimerülés. Mind egy tőről fakadó betegségek, és bizony strandoláskor vagy csak úgy általában a nyári jövés-menés során nagyon oda kell figyelni, hogy ne érjen utol minket valamelyik.

Az emberi szervezet egy nagyon bonyolult hőszabályzó rendszer segítségével tartja fönn a maga számára optimális hőmérsékletet. Ez a rendszer kétféle módszerrel tudja hűteni magát, ha túl magas a hőmérséklet: egyrészt a verejtékmirigyeken át nedvességet párologtat el, ami hőelvonással jár, és mellékesen jelentős sóveszteséggel is. A másik módszer lényege az, hogy a bőr felszínén lévő hajszálerek kitágulnak, és a test a bőrőn keresztül egyszerű hőátadással adja le a felesleges hőt a levegőnek. Mindkét módszer nagymértékben igénybe veszi az emberi szervezet keringési rendszerét, a szívet és az ereket, ezért nagy forróságban elsősorban ez a szervrendszer áll nagy terhelés alatt, és a hőguta is a keringés összeomlását jelenti gyakorlatilag.

Mitől meleg?

Nem árt tudni, hogy mitől alakulhat ki túlmelegedés a testünk belsejében! Természetesen befolyásolja a levegő hőmérséklete, de nem ez az egyetlen lényeges tényező. Hiába van "csak" 30 fok, ha kinn állunk a napon, esetleg sok ruha van rajtunk, és az a ruha éppen fekete. Ha véletlenül éppen fizikai munkát végzünk, akkor is nagy a belső hőtermelés, tehát hűtésre van szükség. A keringési rendszerünk állapota is befolyásolja hőleadási képességeinket, elsősorban az öregek, a kisgyerekek és a szívbetegek vannak veszélyben. De más betegségek, pl. a cukorbetegség is kockázati tényező, illetve bizonyos gyógyszerek fogyasztása sem mellékes szempont. Fontos tényező továbbá a szélmozgás és a páratartalom is, hiszen a szél hűt, míg a magas páratartalom csökkenti a verejtékezéssel leadható hő mennyiségét. Természetesen a víz közelsége lehetőséget ad a hőguta elkerülésére, de csak akkor, ha bele is megyünk a hűs habokba. Viszont ha csak a partról figyeljük a vízben pancsolókat, vagy napozunk, akkor hiába van a közelünkben egy kellemesen hűvös vizű medence, ugyanúgy veszély leselkedik ránk. 

Mi történik a hőguta során?

A hőguta nem azonnal alakul ki. Hosszú idő telik el, míg a szervezetünk feladja a küzdelmet a túlhevüléssel szemben. Eleinte erős verejtékezés jellemzi a folyamatot, ami folyadék- és sóveszteséggel jár. Ez a fázis értelemszerűen jól elnyújtható folyadék- és sópótlással. Erre ideálisak az izotóniás italok, viszont az alkohol és a kávé jelentős folyadékelvonást okoz a hűtési rendszertől, tehát kifejezetten káros meleg időben ezeknek a fogyasztása. Ha a test folyadékháztartása vagy sóháztartása megbomlik, akkor beszélünk hőkimerülésről. Innentől kezdve már csak egy lépés a hőguta. A betegség kezdeti stádiumában a szervezet még valamennyire kompenzálja a keringési rendszer működésének fokozatos összeomlását. Ekkor a bőr kipirult, száraz tapintású és forró. A test maghőmérséklete fokozatosan eléri a kb. 40 C fokot. 

A második stádiumban a keringés fokozatosan egyre rendezetlenebbé válik, amely miatt a bőrben lévő erekhez egyre kevesebb vér jut, ezért a bőr szederjes színűvé és sápadttá válik, a pulzusszám megemelkedik. A szervek vérellátásának hosszabb ideig tartó elmaradása előidézheti azok maradandó károsodását. Kezelése nélkül a végül a szervezet leáll. 

Tünetek és teendők

Hogyan vehetjük észre, hogy valakinél kezd kialakulni a hőguta? Az előbb említett tünetek - tehát az izzadás leállása és a forró, száraz vagy szederjes bőr - mellett gyakori tünet a fejfájás, szédülés, kábultság, koncentrációzavar, hányinger, hányás, esetleg eszméletvesztés.

Ha ilyeneket tapasztalunk valakin akár a strandon, akár az utcán, haladéktalanul vigyük árnyékba, ha eszméleténél van, itassunk vele hideg vizet vagy teát, majd hűtsük a testét akár csak úgy, hogy lazítunk a szűk ruházaton, de még jobb, ha hidegvizes borogatást teszünk a szabad bőrfelületekre. Még mielőtt bármihez is hozzáfognánk a fentiek közül, sürgősen hívjunk mentőt, hiszen az illető akár életveszélyben is lehet!

Napszúrás és hőguta

A két betegséget gyakran összekeverik. Nem véletlenül, hiszen kialakulásuknak körülményei hasonlóak, de míg a hőguta az egész szervezet túlhevüléséből adódik, addig a napszúrás "csak" a fejet ért erős napsugárzásból adódó túlhevülést jelenti. A fej különösen érzékeny a túlhevülésre, hiszen viszonylag kis felületen kénytelen leadni rengeteg hőt. Ha az agyhártya túlhevül, akkor bekövetkezhet annak spontán (tehát nem fertőzéses) gyulladásos állapota, ezért megduzzad, és mivel ennek okán nyomást fog kifejteni az agy bizonyos részeire, ezért fejfájás, szédülés, bágyadtság, hányinger, láz jelentkezhet. A napszúrásnak fokozottan ki vannak téve a kisgyerekek, hiszen azok koponyacsontja még vékonyabb, gyorsan átengedi a hőt. Ugyancsak fokozott kockázat a kopaszság, hiszen a haj leárnyékolja a napsugarakat, és nagy fajlagos felületén keresztül hatékonyabban hűt, mint a kopasz fejbőr.

A napszúrás sem veszélytelen betegség, de leggyakrabban 1-2 nap alatt magától elmúlik, legfeljebb lázcsillapításra lehet szükség. De ha a tünetek nem múlnak, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz!

Megelőzés

A fentiekből már logikusan következik, de azért ismételjük át még egyszer, hogyan előzhetjük meg ezeknek a túlhevüléses betegségeknek a kialakulását?

1) Fogyasszunk sok folyadékot, ha a nyári melegben strandolunk, vagy nyaralás során várost nézünk, esetleg dolgozunk!

2) Ne tartózkodjunk indokolatlanul sok ideig a tűző napon! Ha feltétlenül a szabadban kell dolgoznunk, akkor időzítsük a munkát a reggeli vagy az esti órákra!

3) Viseljünk valamilyen fejfedőt! Különösen napozáskor figyeljünk arra, hogy a fejünk legyen árnyékolva! Ruházatunk legyen szellős és világos!

4) Amennyiben szívbetegséggel küzdünk, vagy más miatt vagyunk kitéve fokozott kockázatnak, akkor csak nagyon rövid időre hagyjuk el a hűvös lakást! Használjunk légkondicionálót!

5) Legyünk sokat vízben vagy vízparton! Próbáljuk hűteni magunkat valamilyen módszerrel!

6) Figyeljünk oda egymásra! Különösen az öregek és a kisgyerekek vannak a leginkább ráutalva mások segítségére, mivel nem biztos, hogy reálisan ítélik meg a saját terhelhetőségüket.