Ha az ember rangsort állít föl bármiben, és egy kicsit is becsületes, akkor legalább megmondja, hogy milyen szempontok szerint állította föl a rangsort. Nehogy véletlenül arra gondoljunk, hogy az első helyezett rendelte meg a kutatást! A hazai gyógyfürdőknek számtalan rangsorolása létezik, de ritkán olvashatók a listák mellett a döntés elvei. Ennél még a szubjektív értékelés is korrektebb. Mi most egy olyan rangsort teszünk közzé, amely nem rangsor. 

Hogyan lehet rangsorolni úgy bármit, hogy a vége nem rangsor? Úgy, hogy különböző szempontok szerint, mindig csak a legeket közöljük!

1) Legnagyobb

Itt máris gondban vagyunk. Mert a nagyságot pontosan hogyan is értsük? Alapterületre, vízfelületre, vagy a medencék számát nézzük? Akárhogy is nézzük, a Hajdúszoboszlói gyógyfürdő biztosan ott van a legnagyobbak között, sőt még európai viszonylatban is versenybe szállhat az elsőségért. A strand területe a maga 30 hektáros méretével valóban egyedülálló, természetesen ezt csak a nyári szezonban lehet kihasználni, de a fedett részleg is hatalmas. Ha a medenceszámot nézzük, akkor már Bükfürdő is versenyben van a maga 32 medencéjével, és a budapesti Széchenyi Fürdőt is Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumaként szokták emlegetni. Ha a méretet pedig nem alapterületben, hanem hosszúságban mérjük, akkor muszáj megemlíteni a szegedi Napfényfürdőt, melynek egyik csúszdája, a 30 méteres toronyból induló, lifttel megközelíthető 272 m hosszú, zárt óriáscsúszda Európa egész évben üzemelő vízi csúszdái között a leghosszabb. 

2) Legnépszerűbb

A minőség egyik legdemokratikusabb megközelítése, ha szavazásra bocsátjuk a kérdést. Évről-évre a termalfurdo.hu megszervezi az Év fürdője szavazást három kategóriában. 2019-ben a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő lett a szavazás nyertese. Méltán, hiszen ez Közép-Európa egyik leghíresebb gyógyfürdője, amelynek kénes vize nem csak a reumatikus panaszokat és a bőrbetegségeket enyhíti, de a meddőség kezelésében is hatékony segítséget jelent. 

Az említett szavazás során nem csak országos szinten mérték a népszerűséget, de a helyiek körében legnépszerűbb termálfürdőt is próbálták megtalálni. Ebben a kategóriában a Miskolctapolcai strand lett a nyerő. Miskolctapolca biztosan nem csak a helyiek körében népszerű, hiszen barlangfürdője Európában egyedülálló. A kellemesen langyos kristálytiszta karsztvízben sokkal tovább szabad tartózkodni, mint a többi, magasabb ásványi só tartalmú és melegebb termálvízben. A barlang klímája is és vize is gyógyhatású.

Regionális kategóriában a Makói Hagymatikum vitte el a pálmát, hiszen rengeteg vendég látogatja a szomszédos Szerbiából és Romániából is. Ha lett volna olyan kategória, hogy a legorganikusabb fürdőépület, akkor ott is vitézkedett volna, hiszen a magyar organikus építészet legismertebb képviselője, Makovecz Imre tervezte a fürdő hagymára emlékeztető épületét. 

3) Legrégibb

A legrégibb fennmaradt fürdő kategóriában a török időkben épült, majd a viharos évszázadokat több-kevesebb szerencsével átvészelt fürdőink nyernének. Budapesten a Rudas fürdőt 1556-ban kezdték építeni, így ez a hazánkban fennmaradt, ma is működő legrégebbi fürdőépület. Nem sokkal később épült a Király fürdő és a Rácz, de Egerben is működik fürdőépület, amely a török idők óta áll, ám ez "csak" az 1560-as években épült Arnaut pasa parancsára.

4) Legegyedülállóbb

Ha abban a kategóriában rendeznének versenyt a fürdők között, hogy melyik a legunikálisabb valamely szempont szerint, akkor biztosan belekerülne a TOP 5-be a hévízi Tófürdő, hiszen ez Európa legnagyobb termáltava, és világviszonylatban is jelentős, abból a szempontból viszont egyedülálló, hogy biológiailag is aktív. 

Unikumok tekintetében az egerszalóki gyógyfürdő is mindenképpen szép helyezést érne el, hiszen a sódomb, melyet a feltörő termálvízből kiváló só hozott létre valóban egyedülálló. Hasonló csak a törökországi Pamukkaléban, és az Egyesült Államokbeli Yellowstone Parkban található. 

5) Legikonikusabb

Sokféle szempontot lehetne még felsorolni, és lehet, hogy szinte minden fürdőhöz találnánk olyan szempontot, melyben első lehetne. Mégis, vétek lenne kihagyni azt a szempontot, mely a fürdők kulturális vonatkozásairól szól. A fürdő nem csak a gyógyulás és a relaxálás, esetleg a szórakozás helye, de kulturális emlék is, ahol a múltban élt elődeink szelleme elevenedik meg. Különös érzés abban a medencében ejtőzni, ahol költőóriásaink múlatták az időt, ahol olyan művészek, politikusok lubickoltak, akikről ma utcák, terek vannak elnevezve. 

Ebben a kategóriában a nagy budapesti fürdők tarolnak. A Gellért és a Széchenyi medencéiben számtalan híresség fordult meg az elmúlt száz évben, ráadásul fotók is maradtak fenn a látogatásaikról egy élelmes fürdőmester, Pusztai Sándor jóvoltából. A külföldiek körében ma is ez a két legismertebb fürdő, és a nyugatiak budapesti látogatásának állandó eleme ezek felkeresése. Nem véletlenül, hiszen már építésük idején is európai színvonalat képviseltek, és azótai is folyamatosan zajlik a dicső múlt és a korszerű jelen összehangolása.

Tolnay Klári napozik a Gellértben az 1930-as években.