A tinédzserek a strandot legkevésbé sem a relaxáció és a pihentető olvasgatás terepének tekintik némi úszkálással. Ők ismerkedni, szórakozni, a falkában betöltött szerepüket erősíteni járnak oda, ezért lépten-nyomon a határaikat - vagy legalábbis a házirend határait - feszegetik nem kis gondot okozva az úszómesternek, a szüleiknek és a többi vendégnek. Hamarosan nyitnak a strandok külső részei Budapesten és az ország többi részén is, mire kell odafigyelni a tizenévesek szüleinek?
Az "érett" felnőtt valóban regenerálódni, pihenni jár a strandra, újra találkozni az elemekkel, míg a kamaszok számára ez egy újabb versenyhelyzet. Nem csak egymással rivalizálnak, de a felnőttekkel is, folytonos bizonyítási kényszerben élnek - főleg a fiúk, bizonygatni kényszerülnek a rátermettségüket, a bátorságukat, hogy minél népszerűbbek legyenek a bandában, a lányok előtt, mindenütt.
Ki tud messzebbre fejest ugrani a partról? Ki mer háttal lecsúszni a csúszdán? Ki dobja erősebben a labdát a medencében? Ezt mind prezentálni kell, nem elég egy könyvvel a kézben a pokrócon hasalni, és okosakat mondani.
A gond pedig az előbb felsorolt kihívásokkal az, hogy veszélyesek, és hogy mindegyiket tiltja a legtöbb strand házirendje. Nem véletlenül, hiszen ezek a "kihívások" a kockázatok mellett, zavarják a többi fürdőzőt. Az úszómesterek éppen ezért kénytelenek fokozottan figyelni a tinédzserek viselkedésére. Miért nem mennek akkor ezek a fiatalok a folyópartra, ahol nincs úszómester, és nem zavarnak senkit? Örüljünk neki, ha nem mennek, hiszen ha más számára kevésbé veszélyes is az elhagyatott folyóparton duhajkodni, a számukra viszont veszélyesebb a kiszámíthatatlan vad vizekkel viaskodni felnőtt felügyelet nélkül. Mellesleg éppen ezért tilos is a fürdőzés számos folyóparton. 
Egyáltalán hány éves kortól lehet egyedül elengedni a tinédzsereket a strandra?
A legtöbb strand 14 éves kor alatt követeli meg a felnőtt kísérő jelenlétét, de van olyan strand is, ahol 12 év a határ. Ezen túl a házirendek külön szabályozzák a csúszdák, szaunák és gyógymedencék látogathatóságának korhatárát. A kamaszok tehát bátran járhatnak egyedül a strandra, szüleiknek nincs más választása, mint hogy indulás előtt a lelkükre beszélnek, hogy mire vigyázzanak: "Ne rohangálj a csúszós járólapon! Várd meg, hogy a csúszdán leérjen az előtted csúszó! Tiszteld az úszómester kéréseit!" El tudjuk képzelni, hogy a kamasz az instruálás közben milyen képet vág. "Ne ugrálj a kisgyerekek fejére! Ne úszkáljatok keresztbe az úszósávokon át! Ne nyomd a víz alá a haverjaidat! Ne menj a mély vízbe!" - Na persze - jön a válasz, inkább csak gondolatban.
Apropó mély víz! Az a minimum, hogy csak akkor engedjük el a strandra egyedül a barátokkal a gyerekünket, ha biztonságosan tud úszni. Ennek a kérdésnek nem 14 éves korban kell előkerülni, hanem már jóval korábban, kisgyermekkorban meg kell tanítani úszni, hiszen a kamaszkori strandolás során ezt már inkább titkolják a fiatalok, és akár az is megtörténhet, hogy úgy csinálnak, mintha tudnának úszni, pedig nem...
Statisztikák
A jó hír a kamaszok szüleinek, hogy a statisztikák szerint nem a kamaszok esnek leginkább strandbalesetek áldozatául. Csalánba nem üt a mennykő, a virgonc ifjoncok valahogy túlélik a balhét mindig, határfeszegetés ide vagy oda, úgy tűnik mégis csak odafigyelnek a biztonságukra, még ha az úszómesternek ez nem is tűnik fel. A szomorú valóság az, hogy a kisebb gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve a szülői jelenlét ellenére is. A baj egy pillanat alatt megtörténik, és nem óvja meg a kicsiket a balesettől a szülő, ha éppen napozik, míg a gyereke egyedül rohangál, csúszdázik, vagy egyéb élménymedencében keresi a kalandot, hiszen - ismerjük el, - a kisebbeket sem kell félteni, ha a határok feszegetéséről van szó, utólag pedig már másodlagos, hogy ki volt a felelős.
Forrás:
Képek:
