Fürdőmánia

Így használd jól a napozókrémeket!

2018. július 20. - fürdőmánia

Akár divat a barna bőr, akár nem, az erős nyári napfényben kénytelenek vagyunk védekezni a leégés ellen. Lehet, hogy valaki úgy dönt, hogy megőrzi téli fehérségét, ám neki sem árt tudni, hogy mikor, mennyi és milyen napvédő krémet kenjen magára, ha mégis kénytelen napfénynek kitenni a bőrét.

pexels-photo-261268.jpeg

Melyik hatóanyagban bízzunk?

A napozókrémeknek alapvetően két fajtája van. Az egyik hatóanyaga kémiai védelmet nyújt a napfény sejtroncsoló hatásával szemben úgy, hogy közben a hatóanyag maga is lebomlik, ezért idővel elmúlik a hatása. A kémiai hatóanyagú napozókrémek felszívódnak a bőrbe, és ott a lebomlás során olyan alkotóelemekre esnek szét, melyeknek hatásmechanizmusa nem mindig ismert. A másik fajta napozókrémben fizikai fényelnyelő hatóanyagok vannak (titán-dioxid, vagy cink-oxid, ezek jelenlétét kell figyelni az alkotóelemek között), amelyek elnyelik a napfényt, ezért a hatásuk hosszabban tart, és nem is bomlanak le, ezért az egészségre ártalmatlan anyagokról van szó. Olyan hatóanyag nem létezik, amelyik a bőrt magát teszi alkalmassá a napvédelemre, tehát ha nem vagyunk eleve lebarnulva, akkor már csak a napozókrém hatóanyagában bízhatunk. Esetleg mégis ez utóbbi kategóriába sorolhatók a napvédőkrémek azon hatóanyagai, melyek a napfény révén létrejött káros anyagok hatását csökkentik, ilyenek az antioxidáns vitaminok, de ezek hatása nem erős, inkább csak kiegészíti a védelmet.

suncream-1337629_960_720.jpg

Napozás előtt mennyi idővel kenjük be magunkat?

A fentiekből következik, hogy a fizikai napvédő anyagot tartalmazó napozókrémek hatása azonnal jelentkezik, tehát nem kell várni semmiféle felszívódási időre. A kémiai hatóanyag felszívódik ugyan, de hatását nem azáltal fejti ki, hogy felszívódik a bőrbe, tehát itt sincs szükség várakozásra. Az egyéb vitaminok és antioxidánsok felszívódásához valóban kell egy kis idő, de ez nem lényeges szempont. Sokkal lényegesebb szempont, hogy a bőrünk úgy működik, mint a fotópapír, tehát ott ég le, ahol a nap éri. Mivel a krém nem oszlik el magától a bőrünkön vagy a bőrünkben, ezért súlyos leégés lehet a vége, ha bekenjük ugyan magunkat, de bizonyos testrészekről megfeledkezünk. Különösen a már önállónak tűnő nagyobbacska gyerekek hajlamosak azt hinni, hogy elég tessék-lássék bekenni magukat a naptejjel, az biztosan ugyanúgy hat, mint mondjuk a szúnyogriasztó vagy a parfüm.

Kenőcs vagy spray?

Az, hogy krém, vagy spray formájában visszük-e föl a bőrünkre a naptejet, csak annyiban lényeges, hogy sikerül-e egyenletesen, és megfelelően vastag rétegben eloszlatni azt a napnak kitett összes felületen. Lehet, hogy valakinek megkönnyíti ezt, ha spray formájában juttatja a bőrére a napvédő réteget, más viszont úgy gondolja, hogy a spray csak az egyenletes eloszlás illúzióját adja meg, és közben maradnak befedetlen részek, ezért jobb, ha kézzel alaposan mindenhová eljuttatja a kenőcsöt. Nem csak a hangulat kedvéért jó dolog tehát egymást kenegetni naptejjel, hanem azért is, mert a külső szemlélő jobban észreveszi, ha valami kimaradt…

sunscreen-1461332_960_720.jpg

Mehetünk-e vízbe a napozókrémmel?

Szintén a fentiekből következik, hogy a fizikai hatóanyaggal működő napvédő krém hatása elmúlik, ha huzamosabb időt töltünk a vízben. Ha nem megyünk vízbe, akkor is lekopik idővel, ezért vagy pótolni kell, vagy árnyékba vonulni a fürdés után. A kémiai hatóanyagú naptej jobban ellenáll a víznek, de ez nem jelenti azt, hogy kenekedés után azonnal lehet csobbanni, hiszen idő kell a felszívódáshoz, másrészt amúgy sem illik naptejjel vastagon bekent testtel vízbe menni, akár természetes vízről, akár strandról legyen szó.  A naptej árt a természetes vizek élővilágának, és a strandok medencéinek sem tesz jót, ha mindenféle zsíros krémek oldódnak bele. Ugyanakkor jogos az aggodalom, hogy az ember a medencében is leéghet, mert tévhit, hogy a vízben nem lehet barnulni, vagy leégni. Sőt, a víz visszatükrözi a napfényt, ezért a felszín fölötti testrészeink fokozott kockázatnak vannak kitéve. pexels-photo-287909.jpeg

Mit jelent a faktorszám, és mikor kell újra kenni?

A napvédő krém faktorszáma azt mutatja meg, hogy hányszor több időt tölthetünk naponta erős napfényben a krémmel bekenve, mint nélküle. Tehát ha valakinek a bőrtípusa és az éppen aktuális sugárzási viszonyok 10 percet engednének a napon tartózkodni, akkor egy 20-as naptejjel akár 200 percet, tehát több mint három órát is ellődöröghetne a napon. Nagyon fontos tudni, hogy a 200 perc letelte után nem kezdődik újra a számolás, tehát hiába keni be magát újra az illető, a bőre kapott annyi sugárzási dózist a krém ellenére is, ami már leégéshez vezet, tehát akkor már szigorúan árnyékba kell vonulni! Kizárólag akkor van értelme újra bekenni magunkat naptejjel, ha az valamilyen oknál fogva lekopott a bőrünkről, vagy azért, mert letusoltunk, vagy megizzadtunk, vagy mégis vízbe mentünk a fenti tiltás ellenére! Még egyszer hangsúlyozzuk ki, hogy a faktorszámnak csak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy krém nélkül mennyi időt bírnánk eltölteni a napon! Ismernünk kell tehát saját bőrtípusunkat, barnultsági szintünket és az adott napon érvényes UV-sugárzási viszonyokat.

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

Medence vagy természetes víz?

Érvek pro és kontra...

A nyári melegben magától értetődik, hogy vízpartra vágyik az ember. Van, aki a természetes vizeket kedveli, és van, aki a városi medencés strandok partján érzi jobban magát. A következő szempontokra mindenképpen érdemes odafigyelni.

h7dfjptc7bjekxasdf2wieanvhvu48vgdmwt0ufwmsp4hybnlahkqga-04h8qtq4g7g-c2y2afhexrltuiidcnobmjbknhkfwl_c7yvxnjbyqmxrrq1lovxjtiiz-2e0xymn2cv5cancyecbph9dplvhumbffaiyr5_o_jm6noyzyfb14bo0pj1u_s2048.jpg

1) Vízminőség

Az egyik legfontosabb elvárás egy stranddal kapcsolatban, hogy legyen kiváló a vízminősége. Szerencsére elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben nem csak Magyarországon, de egész Európában sokat javult a strandok vízminősége akár természetes vizekről, akár medencés strandokról legyen szó. Nyilván ehhez hozzájárult az a technológiai fejlődés, ami a vízforgató berendezések terén ment végbe, másrészt manapság sokkal komolyabban veszik kontinensünkön a környezetvédelmi előírásokat, mint a XX. század derekán. A tengerek, tavak, folyók vize sokat javult azáltal, hogy a nehézipar háttérbe szorult, illetve azért, mert általánossá vált a településeken a csatornahálózat kiépítése.

Magyarországon az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi a strandok vízminőségét, és intézkedéseket "javasol", ha kifogásolni valót észlel. A vizsgálati eredményeket ráadásul rendszeresen közzé is teszik, tehát bárki tájékozódhat arról, hogy a kiszemelt strand vize milyen. A hatóság négyféle kategóriát különböztet meg: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolható.

Mi magunk is sokat tehetünk egy strand vízminőségéért, hiszen az elemi higiéniai szabályok betartásával megelőzhetjük azt, hogy túl sok szennyező anyag jusson a vízbe. Mindig tusoljunk le, mielőtt a vízbe megyünk, természetes vízbe ne menjünk napozókrémmel frissen bekenve, és ne menjünk a strandra, ha valamilyen fertőző betegségünk van!

2) Klór

Ha mindenáron különbséget szeretnénk tenni a természetes és a medencés vizek között, akkor elsősorban azt kell mérlegre tenni, hogy mennyire zavar minket a klór, ami a medencés strandok kötelező velejárója, hiszen ezzel az anyaggal fertőtlenítik a medence vizét. A klór irritáló anyag, nagy mennyiségben viszketést okoz a bőr felszínén és a szemben. Szárítja a bőrt, ezáltal csökkenti annak saját védekező képességét. A strandokon - automatizált berendezések segítségével - szigorú szabályok és előírások szerint adagolják a klórt a vízhez, de lehet, hogy valakinek az átlagos dózis már sok, és bőrpanaszok jelentkezhetnek. Nagyon hasonló bőrpanaszok alakulhatnak ki akkor is, ha az elégtelen fertőtlenítés miatt bizonyos kórokozók elszaporodnak, és gyulladást okoznak a bőrön vagy a szemben. Mivel azonban Budapesten kiváló minősítéssel üzemelnek a strandok, ezért az automatizált vízkezelő berendezéseknek köszönhetően gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy a klór szintje nem megfelelő.

A klórral tisztított medencékhez képest a termálvizes, gyógyvizes medencék vize nem átlátszó és színtelen, hiszen ezekbe a medencékbe kemikáliák nélkül kerül be a természet erejét hordozó termálvíz. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a medencék nincsenek ellenőrzés alatt! Folyamatosan cserélik a vizet, így mindig friss, jó minőségű termálvizet találunk a medencékben. 

A természetes, élő vizekben folyamatosan jelen vannak az ott élő flóra és fauna képviselői, és azok létével együtt járó kémiai anyagok, ezért a víz sohasem olyan átlátszó, mint a medence vize. Ha egyensúly uralkodik a természetes vízben, akkor ezek ártalmatlanok az emberi szervezetre, sőt a bőrre sokszor jótékony hatással vannak. Például egyes szikes tavak vizében jódmegkötő algák élnek, melyektől vöröses színű lesz a víz, ami nem túl bizalomgerjesztő, viszont nagyon egészséges. A természetes vizek a nagy víztömeg miatt nehezebben melegszenek fel a nyári melegben, ökológiai állapotuk stabilabb, persze van az a kánikula, amikor azok is megadják magukat, ilyenkor persze irány az uszoda, ott a jó öreg klór megoldja a problémákat.

_rptxdpyzhnbptp55fxaypwwlfccvmyckey3880cx3ldo-vwgnvpzm-ke0uagaakw-jkptaalfipazerfxgwqut90v7otau_otkx6_tuvl0i7exj9eww8wssex5qxx3mvbsvw46ppwrmsizsoja1tuzveyvishvfheanqyc2qf8waqgeeji_s2048.jpg

3) Biztonság

A természetes vizek mentén is vannak kiépített strandok vízimentőkkel, bólyákkal, de sokan vonzódnak a még természetesebb környezethez, ezért nem kijelölt fürdőhelyen strandolnak, ami mindenképpen veszélyes. Minden nyáron hallani statisztikákat vízbe fúló gyerekekről, felnőttekről, ezek az esetek szinte kivétel nélkül a természetes vizekben történnek, különösen a folyók tudnak kiszámíthatatlan körülményeket produkálni. Gyakran a jó úszók is veszélybe tudnak sodródni az élő vízben fürdőzés során. Ebből a szempontból mindenképpen nyerőbbek a strandok, ahol folyamatosan szem előtt van kicsi és nagy egyaránt, és ha valami baj van, az úszómester másodpercek alatt intézkedik.

pjauni6pxm4egyyuymhop9fjrvo7-hkw0gc_jw0aprti4whqutq3ehhdslrrhzwdhjxrko98kazvyd9e4hjtehqawvg4mrpao65g5nea73074hsn3bdyxf3i5xeolbub6qbksgmvd50n5qqqv2hokpxzopcgibat7hr5c_5zdztcbmmzoa0_s2048.jpg

4) Szolgáltatások

Hosszú időn át egyértelműen a medencés strandok nyújtottak többféle és magasabb színvonalú szolgáltatást. Rendezettebb volt a környezet, a tóparti strandokon nem volt csúszda, nem volt játszótér, nem volt étterem, vagy csak retró kivitelben. Mára változott a kép. Nagyon sok tóparti strand nyújt változatos és magas színvonalú szolgáltatásokat. Rendezett a terep, nincs szemét, jó látni, hogy olyan apróságokra is figyelnek (szó szerint apróságokra), hogy legyen árnyékoló a gyerekjátszótér csúszdái, mászókái fölött, hogy a kicsik ne égessék meg a bőrüket a forró csúszdán, meg egyáltalán ne égjenek le a napon. Főleg a balatoni strandok fejlődtek sokat ezen a téren, de vidéken is vannak tóparti strandok, ahol van kiépített medence is, hadd válasszon a vendég.

5) Távolság

Igen, ez is egy szempont, sokszor a legfontosabb. Jól esik munka után - vagy előtt - betérni egy kis úszásra, napozásra. Ilyenkor nem szeretünk kilométereket autózni vagy biciklizni, főleg nem buszozni. Miért kell a strandolásból egy külön expedíciót kreálni?! Irány a legközelebbi víz, és már ugorhatjuk is a fejest! Ilyenkor kevésbé számít, hogy medencében van az a bizonyos víz, vagy természetes mederben. Van, aki a folyóhoz siet, ha éppen az van közelebb, vagy az uszodába tesz egy kitérőt hazafelé menet, más meg a faluvégi tóban mártózik egyet a nap végén…

 

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/balatoni-strandok-szezon-elott-kivalo-vizminoseg-600-forintos-sima-langossal/

5 okos tipp, hogy jó fürdőruhát válassz

Nyakunkon a nyár! A férfiak természetesen kevesebbet kattognak ezen a témán, de a nők számára az egyik legnagyobb lelki megpróbáltatás, hogy megfelelő fürdőruhát válasszanak. Nem meglepő, hiszen a fürdőruhában látszik az, ami egész télen és tavasszal rejtve volt. Persze nem csak a fürdőruha fazonja számít, hanem az is, hogy jól működjön a ruhadarab, és egészséges maradjon a viselője. 

qpuu1lcvppfvcpeqce8xsoewx_zhfsv_vlvs0j9dl5imv_hqxpq2ib1hzq12ctr0r-obqkdkpth34n57ok_imsxsginttwmaxq1z-kz0asjsnjorkus7blhgxbf-66acjjz0rvwr677mjtzbm8ojnrlyo8pbdduxoun_9zqjrhzrml8ulze7q_s2048.jpg

1) Döntsd el, hol és mire akarod használni!

Bikini, trikini, egyrészes, tankini, tanga… Ezerféle fazon, látszólag lehetetlen dönteni, mert napozni nem jó egyrészesben, úszni a masnira kötős bikini nem alkalmas, ha meg csak flangálni akarsz a strandon, akkor nem szeretnéd, hogy minden kinn legyen. Persze vannak áthidaló megoldások is: strandszoknya, strandkendő, amit akkor dobsz magadra, mikor elmégy lángosozni, és a vízbecsobbanás előtt meg leveszed. Ugyanakkor meg divat a retró kötött fürdőruha, de abban lehetetlen vízbe menni. Lehet, hogy kemény tanács, de ha a pénztárcád elbírja, akkor érdemes különböző darabokat vásárolni a különböző helyzetekhez. Azért érdemes komolyan venni ezt a kérdést akkor is, ha csak női szeszélynek látszik, mert valóban komoly lelki stresszt okoz a legtöbb nőnek a strandon való jelenlét.

2) Ismerd önmagad!

Miből fakad a legtöbb probléma? Az önismeret hiányából. Ha az önértékelésedet és az alakodat nem tudod instant helyretenni, akkor legalább ne ronts a helyzeten! Ha nem akarod, hogy összesúgjanak a hátad mögött, akkor jobb tisztában lenni a realitással, és az alkatodhoz illő ruhadarabot választani. Éppen a fazonok sokszínűsége a garancia arra, hogy találhatsz magadhoz illő fürdőruhát. Igaz, hogy könnyű a tökéletes testű, sportos fiataloknak, de egy jól eltalált trikiniben, vagy egyberészesben azok is jól érezhetik magukat, akik már túl vannak a sportos fiatalság korán. Általános szabály, hogy nem szabad túlzásokba esni, amúgy is divat a visszafogottság. Semmi masni, semmi fodor, semmi felesleges rojt, a tangát meg csak akkor vedd fel, ha túl vagy valamilyen csúnya szakításon, és pasizni akarsz!

otbays9zwbpe0cakivjwet-xgwfs9fdulrwuo8z_znlw-xcb2sncsn-fotzindrj4wklnoc8omf3duatyhjevnoquz4oztgndma0hlrhpwthkuzdx2fhh2iwvs8044rz5xjss7id0pdbk8nijhwhev1ienbej1zfmoy_sopqjxvdt_icole_s2048.jpg

3) Tudd, milyen anyagból van!

Jöhetnek a praktikusabb tanácsok. Fürdőruhák számára a legalkalmasabb anyag a poliészter. Kevés nedvességet szív magába, kopásálló, hőálló. Poliamidból is készítenek fürdőruhát, de az kevésbé bírja a meleget, és könnyebben elveszíti a színét. A rugalmasság végett elasztánt is szoktak a fürdőruha anyagába keverni, de az is melegérzékeny anyag. Tehát ha mindenképpen érzékeny anyagból készült dekoratív ruhát veszel, akkor kíméld, szaunába ne menj benne, sokáig ne napozz benne, ne csúszdázz benne! Ha klóros, vagy sós vízben fürdesz, akkor utána azonnal mosd ki! Ha nem akarsz ezekre a szempontokra figyelni, akkor vegyél strapabíró anyagból készült fürdőruhát, vagy készülj fel rá, hogy egy szezont fog csak kibírni!

4) Nézz utána, honnan származik!

Ez azért fontos, mert vannak olyan színezőanyagok, úgynevezett azoszínezékek, amik egészségre károsak, rákot is okozhatnak, ezeket az EU-ban tilos használni, de afrikai vagy ázsiai import fürdőruhákban időnként előfordulnak. Győződj meg róla, hogy a választott fürdőruha megbízható forrásból származik-e? Természetesen nem vihetsz magaddal mobil labort minden vásárláshoz, de az eladóval való beszélgetésből, vagy netes böngészésből a semminél több derülhet ki.

svgpj8ohwipyup-v8ynnplx9kiujwmxipmnzvzx_evn06y1yxgfysisiwmu5u3x_yzozbs_5hxjzo1lwv3tmupth98hntxec_b8yt4o1413vo0je-f8jxjclb_o5oiqyi01qsn8pgzxcli4nyksddmps5v_vyuypsde9qxnpk4u5q9g46r8_s2048.jpg

5) Okosan használd!

Fő az egészség! Nem a fürdőruha a hibás, ha a nem megfelelő használat miatt betegszel meg. A fürdőruhával kapcsolatban az egyik alapvető elvárás, hogy ne szívjon magába sok vizet, és könnyen száradjon. Még ha a leggyorsabban száradó fürdőruhád is van, akkor sem szerencsés a nedves ruhát magadon viselni, mert a fürdőruhán belüli meleg, párás klíma tökéletes táptalaj a baktériumoknak és a gombáknak. A legokosabb az, ha a fürdőzés után azonnal lecseréled egy száraz strandruhára vagy másik fürdőruhára. A levetett fürdőruhát pedig azonnal érdemes kiöblíteni - nem csak a klór vagy a só anyagroncsoló hatása miatt, hanem a megtelepedő kórokozók eltávolítása miatt is.

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Celebek a fürdőben

A fürdők nem csak az egészségmegőrzés és a gyógyulás kedvelt színhelyei, de már az ókor óta a társadalmi élet terepe is. Hírek cserélnek gazdát, összeesküvések és súlyos döntések születnek a párás, ködös levegőben, nyáron pedig a felhőtlen strandolás során kapcsolatok szövődnek és erősödnek meg. A fürdőélet izgalmas pillanatai közé tartozik, mikor valamilyen híresség vagy befolyásos személy jelenik meg a kevésbé befolyásos és híres fürdőzők között, és ismertségét rejtve vagy éppen kiélvezve mutatja magát az egyszerű földi halandók között.

A budapesti fürdők mindig is kedvelt kikapcsolódási helyei voltak a hazai celebeknek. Anekdoták, irodalmi művek sőt fényképek tanúskodnak arról, hogy ki hol fordult meg, vagy éppen hol volt a törzshelye. A XX. század legismertebb magyar személyiségei az írók, hiszen szinte mindenki tanult róluk az iskolában, utcák, terek lettek elnevezve róluk - noha életükben nem biztos, hogy a mai celebekhez hasonló ismertségnek örvendtek. Talán ezért is érdekes hallani a velük kapcsolatos fürdős történeteket, vagy látni a róluk készült fotókat. 20110712karinthy.jpg

Karinthy Frigyes a Gellért fürdő szobrainál pózol. Mivel közel laktak a Gellérthez (a Verpeléti - ma Karinthy Frigyes - úton), gyakran jártak ide strandolni, ez a kép is ott készült 1929. júniusának az elején. (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Sok író meg is örökítette műveiben a budapesti fürdőket. Ottlik Géza híres regénye, az Iskola a határon kezdő sorai már klasszikusnak mondhatók: „Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.” De írt a Lukácsról Mándy Iván is, Nádas Péter pedig a Párhuzamos történetek című regényének egyik jelenetét helyezte ugyanebbe a fürdőbe. Kosztolányi Dezső az 1930-as években jegyzeteket is írt a Pesti Hírlapba Kis történetek a strandról címmel. A diskurzus természetesen a fürdőruha-forradalom legújabb fordulatairól zajlott: ki milyen fürdőruhát merészelt fölvenni, és ki mit szólt ehhez…

Jászai Mari és Szováta...

A fővároson kívüli fürdőélet érdekes motívuma volt a  XX. század elején a korabeli hírességek viszonya az adott fürdőhöz. Akkoriban a vendégek nem egy napra látogattak Szovátára vagy Herkulesfürdőre, hanem egész nyári szezonokat töltöttek ott. A hírességek viselt dolgait megörökítették a helyi napilapok és a fürdőévkönyvek, melyeket minden évben a szezon végén publikáltak. Szováta például kedvenc üdülőhelye volt Jászai Marinak, a századelő ünnepelt színésznőjének, aki nyaralásai során nem csak pihent, de aktív társadalmi tevékenységet is folytatott a fürdőhely felemelkedéséért. Például ivókutat fúratott a helyiek érdekében, mely 1910 augusztusában el is készült, és egy fekete márványtáblán a következő szöveget helyezték el rajta: „Mária forrás, Jászay Mari lelkes közreműködésével emelte a fürdő közönsége. 1910.” Ezt a táblát az első világháború tette tönkre, de a forrás azóta is az ő nevét viseli. Szovátáért lelkesedett Horthy Jenő is, a kormányzó testvére, aki vadászkalandjainak kiindulópontjának használta a fürdőt. De eseményszámba ment Ady Endre látogatása is itt, aki nászútján látogatta meg a fürdőt.

Miniszterek gatyában...

klebersberg_kuno.jpg

Klebelsberg Kuno - kultuszminiszter (Forrás: http://maimanohaz.blog.hu/2012/05/13/miniszterek_gatyaban)

Visszatérve a régi budapesti fürdők világába a 30-as évek hírességeinek strandolási szokásairól az egyik legfigyelemreméltóbb történeti forrásunk Pusztai Sándor, aki fürdőmester volt a Gellértben és a Széchenyi fürdőben, és mellesleg a hírességek fotózása volt a hobbija. A képei a 2000-es évek elején kerültek elő, és számos kiállításon láthatta a nagyközönség a háború előtti közélet szereplőit: politikusokat, színészeket, írókat. A korabeli fürdőmester nem lesifotós volt. Modelljei tisztában voltak azzal, hogy fotózza őket, sokszor büszkén feszítenek a képen, mosolyognak, vagy hanyagul félrenéznek. Nagyon különös élmény vállpántos úszódresszben látni azokat a közismert embereket, akikről később utcát neveztek el, vagy köztéri szobrot mintáztak. Többek között Heltai Jenő, Klebelsberg Kunó, ifj. Horthy Miklós, Tolnay Klári és Muráti Lili jelennek meg a képein.

tolnay_klari_szineszno_large.png

Tolnay Klári - színésznő (Forrás: http://maimanohaz.blog.hu/2012/05/13/miniszterek_gatyaban)

Zuhanyhíradó

A II. világháború után a budapesti fürdők társadalmi szerepe még jobban felértékelődött. A hírekre kiéhezett értelmiség nem csak úszni járt a fürdőkbe, de híreket megosztani is. Ekkor keletkezett a "zuhanyhíradó" szakkifejezés. Ebben az időben a magyar művész és tudományos elit főszereplői nem azért jártak fürdőbe, hogy magukat mutogassák a paparazzoknak, hanem azért, hogy hiteles információkhoz jussanak nem csak politikai téren. A medence az inspiráció helye volt: zenészek, tudósok, írók szellemileg termékeny, szabad diskurzusai zajlottak a melegvízben. Illyés Gyula, Vas István, Kodály Zoltán, Déry Tibor nevét emelik ki a visszaemlékezők. De persze nem csak inspirálódni lehetett itt, hanem elintézhetetlennek hitt ügyeket is meg lehetett oldani, ha a megfelelő ismerős megfelelő ismerőse éppen mellettünk áztatta magát a melegvízben. A szűkkörű, szabad szellemi és kevésbé szellemi klubokra idővel a hatalom is felfigyelt, besúgók és "jelentők" hálózták be a beszélgetős társaságokat a belügyi szervek jóvoltából. Ha valamelyik írónak a szerkesztője utóbb olyan mondatait kérte számon, amit a fürdőben mondott, akkor lehetett tudni, hogy valaki jelent…

A rendszerváltás után is eseményszámba ment természetesen, ha az ember összefutott valamelyik budapesti termálfürdőben egy-egy magyar hírességgel, de igazi hírértékkel az bír, ha világsztárok pancsolnak a budapesti medencékben. Természetesen erre is volt példa az elmúlt években: legutóbb Ryan Gosling vállalt be egy reklámfotózást a Szárnyas fejvadász forgatásával párhuzamosan, és ha már itt volt Budapesten, akkor a helyszín mi más lehetett volna, mint a Gellért fürdő. Egy másik filmforgatás is apropót adott egy hasonlóan emlékezetes látogatásra: az Evita forgatása alatt Madonna a Széchenyi fürdőbe látogatott el.

20161212ryan-gosling.jpg

Kép forrása

A Lukács fürdő sztárjai

A budapesti Lukács fürdőt különleges gyógyvize, patinás épületegyüttese és egyedi hangulata miatt mindig is szívesen látogatták a művészvilág jeles képviselői. Ezért született a cégvezetés részéről az az ötlet, hogy helyezzenek el a fürdő falán egy emléktáblát és domborműveket a „Lukács” egykori, híres művész vendégei tiszteletére. Az emléktáblán közel harminc név szerepel, melyek közül jelenleg hat művészről készült dombormű is: Kállai Ferenc, Ottlik Géza, Kodály Zoltán, Latinovits Zoltán, Örkény István, Garas Dezső.

697-b.jpg

A fotón balról jobbra: Radnóti Zsuzsa (Örkény István özvegye), György István főpolgármester-helyettes, Szőke László, BGYH Zrt. vezérigazgató, Frenreisz Károly (Latinovits Zoltán féltestvére), Böszörményi Nagy Ágnes (Garas Dezső özvegye) és Balla Eszter (Garas Dezső menye).
Fotó: Majtényi Mihály, budapest.hu
Források:

Mintha hájjal kenegetnének…

Mindent a masszázsolajokról

Manapság már nem kenekedünk hájjal, sokkal inkább masszázsolajokkal, de a szólás-mondás léte arra utal, hogy mindig is szerették az emberek, ha masszírozzák, kenegetik őket, és persze jobban ízlik a masszázs, ha valamilyen csúszós kenőccsel kenik az ember bőrét, nem csak úgy szárazon dörzsölgetik. Milyen hatása van az egyes olajoknak? Mire érdemes figyelni, mikor a fürdőben a masszőr megkérdezi, milyen olajat masszírozzon a bőrünkbe?

4098831412_aa1667af54_b.jpg

Kép

A régiek a hájjal kenekedésnek varázserőt tulajdonítottak. Nem egyszerűen kellemes érzés, ha valami zsíros krémmel masszírozzák az embert, hanem extra képességekhez is jut az, akit valamilyen különleges zsírral bekennek - legalábbis a régiek szerint. Erre utal a másik "hájas" szólás: azt mondjuk a tapasztalt, ügyes csalóra, hogy "minden hájjal megkent." A középkori boszorkányperek visszatérő motívuma volt, hogy a tanúk egybehangzóan állították, hogy a boszorkánysággal vádolt személy "valamilyen zsírral - többnyire kutyazsírral -  kente be magát, és úgy távozott a kéményen át kirepülve".

Nem valószínű, hogy a hazai fürdők masszázsrészlegeiben elérhető szolgáltatás lenne manapság a kutyazsírral kenekedés. Lássuk, milyen masszázsolajokat használnak napjainkban a profi masszőrök! A masszázsolajok alapvetően két célt szolgálnak. Egyrészt elősegítik, hogy a ruha nélküli masszázs során síkos, csúszós maradjon a bőrfelület, és ezáltal ne okozzon a masszírozott személynek kellemetlen, dörzsölő érzést a masszázs. A masszőr is könnyebben tudja végezni a munkáját, a mozdulatai pontosabbak, kifinomultabbak lehetnek, ha nem súrlódik a keze a páciens bőrén. Az olajok használatának másik hatása élettani jellegű. A bőrön át felszívódva hatást fejtenek ki a bőrre, az izmokra, sőt a véráramba bekerülve az egész szervezetre, a bőr felszínét pedig tisztítják feloldva az elhalt hámréteget.

Paraffin vagy növényi olaj?

A masszázsolajoknak alapvetően két típusa van. Az első típus ásványolaj (vagyis kőolaj) alapú. Legtöbbször paraffin képezi a legfőbb összetevőjét. A folyékony paraffin jól csúszik, így a masszázshoz ideális. Nem szívódik fel a bőrbe, ellenben a bőrön lévő szennyeződéseket jól oldja, és viszonylag könnyen lemosható. Ideálisnak tűnik, de vigyázzunk, kockázatokat is rejt magában, mivel gyakran olyan emulgálószerekkel (oldódást segítő anyagokkal) vegyítik, melyek felszívódóvá teszik. További kockázati tényező, hogy ha nem mossuk le rendesen, és rajta marad a bőrön. Ilyenkor könnyen irritálja, allergizálja a bőrt, a pórusokat pedig eltömítheti. Ha mesterséges illatanyagokat tesznek a krémbe, akkor még nagyobb az esély arra, hogy valamilyen irritáció fellép. A fent leírt mesterséges eredetű olajtípust nem nagyon használják az ökológiai gondolkodásra nyitottabb masszőrök, ők előnyben részesítik a másik olajtípust, ami növényi eredetű.

massage-oils-nestled-in-orchids.jpg

Kép

A természetes növényi olajok teljesen másképpen működnek. Alapvető tulajdonságuk, hogy felszívódnak a bőrbe, emiatt talán kicsit több fogy belőlük a masszázs során, viszont gyógyító illóolajokat, tápanyagokat és vitaminokat juttatnak a test belsejébe, emellett puhítják és hidratálják is a bőrt, megóvják a kiszáradástól, segítik a nyirokkeringést, élettel telítik a sejteket, így fokozzák a masszázs hatását. Természetesen minden olajnak más és más  hatása. Lássuk, milyen olajat válasszunk attól függően, hogy milyen hatást szeretnénk elérni.

Az argánolaj hatóanyagaival táplálja és fiatalossá varázsolja a bőrt. A kókuszolaj a legjobb hidratáló. A mindennapi stressz és feszültség leginkább a levendula illatával oldható, ha pedig felfrissülésre vágyna, úgy a citrusféléket tartalmazó masszázsolaj a legjobb választás. A vanília édes illatával ellazít, míg más olajokra lehet, hogy azért esik a választás, mert egyszerűen csak kedveljük az illatukat. wellness-285590_960_720.jpg

Kép

 

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://zoldgondoskodas.hu/natur-megoldasok/testapolas/igy-valassz-bio-termeszetes-vegyszermentes-koolaj-mentes-masszazsolaj

https://yamuna.hu/testapolas/masszazsolajok

http://www.masszirozlak.hu/masszazs-olajok/

Időben szólunk! Lábápolási tanácsok strandszezon előtt

Valljuk be, nem csak magunknak, de a velünk együtt fürdőző embertársainknak is tartozunk azzal, hogy odafigyelünk lábunk egészségére! Az ápolt láb sokat elárul arról, hogy mennyire vagyunk igényesek önmagunkkal szemben. Néhány egyszerű szabályt betartva megelőzhetők a lábon kialakuló bőrgyógyászati problémák, és így magabiztosan, fesztelenül lehetünk jelen akár a strandon, akár valamelyik kellemes gyógyfürdőben. 

pieds-beaute.jpg

Kép

A bőr testünk minden részén nagy környezeti terhelésnek van kitéve, de ez különösen igaz a lábunk felszínét borító bőrfelületre. Igaz, hogy a napsugárzás nem éri olyan mértékben, mint mondjuk az arcbőrünket, de vannak bőven egyéb hatások, amik kihívást jelentenek számára. Lábunkat többnyire zárt lábbelivel védjük a mechanikai hatásoktól, télen pedig a hidegtől, viszont ez a védelem legalább annyi kellemetlenséget is okoz. Lábunkon több verejtékmirigy található, mint testünk többi részén, itt adjuk le a felesleges nedvesség jelentős részét, de ez a nedvesség a rosszul szellőző cipő miatt nem tud távozni, és kiváló környezetet teremt a nemkívánatos baktériumoknak és gombáknak.

A bőr kiszáradása érdekes módon ugyanilyen következményekkel jár, hiszen a száraz, rugalmasságát elvesztett bőr - különösen a sarkunkon - hajlamos a repedezésre, és a repedezett, természetes védőrétegétől megfosztott bőr szintén nyitott kapukat hagy a fertőzések számára. Talpbőrünk sok verejtékmirigyet tartalmaz ugyan, viszont kevés faggyúmirigyet. Ezek termelik azt a zsíros, lipidtartalmú védőréteget, amely természetes úton védi bőrünket a kiszáradástól és a baktériumok, gombák megtelepedésétől.

A sarok kirepedését segíti az a további körülmény, hogy - mint mindenütt a bőr - folyamatosan hámlik és újratermelődik, de a talpbőrünkön a hámréteg újratermelődése gyorsabb, ezért ha nem radírozzuk le rendszeresen az elhalt hámréteget, akkor az megvastagszik, elveszti rugalmasságát, és kirepedezik. Ugyanez a jelenség áll a tyúkszem kialakulásának a hátterében is. Ott valamilyen külső nyomás - például egy rosszul kialakított, kényelmetlen cipő nyomása - miatt tapadnak össze az elhalt hámrétegek, ráadásul a kialakuló tyúkszem tovább fokozza azt a nyomást, ami őt magát kialakította, ezért mindenképpen meg kell tőle szabadulni, hiszen az általa okozott kellemetlenségek csak fokozódni fognak. 

was-versteht-man-unter-mazeration_0.png

Kép

Mi a teendő?

1) Hordjunk jól szellőző, kényelmes lábbelit! A lábbeliben legyen egyedileg kialakított talpbetét!

2) Ha csak tehetjük, ne viseljünk zárt cipőt! Munkahelyünkön és otthon használjunk váltócipőt.

3) A lábbelinket váltogassuk, ne viseljük mindig ugyanazt a cipőt, ezzel lehetőséget adunk arra, hogy alaposan kiszellőzzön, és azt sem engedjük, hogy mindig ugyanott érje mechanikai hatás a talpunkat!

4) Lábbelinket időnként fertőtlenítsük formaldehides kendővel, használjunk fertőtlenítő hintőport!

5) Rendszeresen használjunk a talpunkon bőrradírt, a sarkunkhoz habkövet. A habkövet cseréljük időnként, és ne használja a család több tagja ugyanazt a habkövet. A bőrradírozást ne vigyük túlzásba!

6) Használjunk bőrápoló krémeket, amik egyrészt hidratálják a bőrt, másrészt a krémben található zsírok, olajok megakadályozzák a baktériumok és a gombák elszaporodását. Különösen a teafa illóolaja hatásos a gombák ellen.

7) Masszírozzuk vagy masszíroztassuk a lábunkat! A kórokozók megtelepedését segíti a rossz vérellátás, hiszen akkor az immuntevékenység is visszafogottabb. A rendszeres talpmasszázs javítja a vérkeringést és a nyirokkeringést, így ellensúlyozza a zárt, szoros cipők káros hatását.

8) A fürdők régen is, ma is az egészségmegőrzés templomai voltak, a legtöbb mai fürdőben találunk pedikűröst, aki szakszerű kezelést és szakszerű tanácsot ad a hozzá fordulóknak. Ha olyan lábápolási problémával szembesülünk, amit nem tudunk megoldani házilag, forduljunk szakemberhez! 

img_7430.jpg

Halak tisztogatják meg a páciens lábát az elhalt hámsejtektől egy thaiföldi pedikűr szalonban… Kép

 

 

Források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://www.revans2000.hu/Scholl/scholl-labapolas.html

http://blikkruzs.blikk.hu/stilus/szepsegapolas/mezitlab-szepen/dctl66c

https://kremmania.hu/kremek/green-pharmacy-frissito-es-vedo-labapolo-krem

http://herbahaz.hu/blog/labapolas-nyaron/

Törökfürdők Magyarországon

Mi, magyarok ambivalens érzelmeket táplálunk a török kultúra irányában, hiszen legádázabb történelmi ellenfeleink voltak a törökök sok évszázadon át, ugyanakkor szabadságharcosaink gyakran menekültek török földre, és érezték magukat otthonosan Keleten. A magyarországi törökfürdők megítélésében nem érvényesül a fenti ambivalencia, hiszen egyértelműen büszkék vagyunk arra, hogy az Oszmán Birodalom által meghódított területeken épült törökfürdők közül a legtöbb Budán maradt meg eredeti vagy részben eredeti állapotában.

torok_furdo_budapest_ganz_utca_pb010341-lev-1000.jpg Király gyógyfürdő

A muszlim hitű törökök világhódító törekvéseik közepette sem feledkeztek meg az élet kényelmes oldaláról, és bölcsen mindezt vallási kötelezettségként fogták fel. Az iszlám ugyanis előírja a rituális mosdást minden ima előtt, és az alaposabb fürdőzést némely kevésbé tiszta cselekedetek után. Bizonyos, hogy a középkori török hódítók számára megnyugtató érzés volt lemosni a csaták porát, és ezzel együtt a lelki terheket, de valószínű, hogy fárasztó csaták nélkül is szívesen jártak fürdőbe, ahol kifinomult társadalmi életet éltek.

"E pihenő lomhálkodás, e bágyadozó fekvés, e fáradság s megújulás együtt, a röstségnek e gyönyöre, ez érzése a lankadásnak, mely múlik, és közelgése az erőnek, mely visszatér, ez valami kimondhatlanul kellemes érzés, s a török ha valahol, itt adja át magát, kávészörpölés, dohányillat és serbet-iddogálás közt, amaz érzéki boldogságnak, mi nem egyéb, mint boldog merengés a puha nyugalom álom-ölében." - Ezt írja Szemere Bertalan, a Szabadságharc második miniszterelnöke, aki 1849-ben ideiglenesen Konstantinápolyban keresett menedéket.

A törökök a meghódított európai népek piszkosságát gúnyolták leginkább, és hogy felemeljék a nyugati barbárokat, missziós tevékenységük részének tekintették új fürdők építését. (Az más kérdés, hogy a helyi hitetlenek nem nagyon látogathatták a keleti kultúra eme szentélyeit.) Csak Magyarországon tucatnyi fürdő épült. Budán legalább hat, Pécsett és Székesfehérvárott három, ezen kívül Gyulán, Szegeden, Szekszárdon, Bácsban, Becskereken, Hatvanban, Lippán és Egerben, egyes becslések szerint összesen 75 kiépített fürdő létesült a törökök hódoltság ideje alatt. Ez a szám persze elmaradt a birodalom fővárosához képest, Konstantinápolyban a 19. század közepén több mint 400 fürdő üzemelt. Ezek között voltak kizárólag nők, illetve kizárólag férfiak által látogatható intézmények, és voltak olyanok, amelyek a nap vagy a hét bizonyos szakában fogadtak női vendégeket, máskor férfiakat, egyszerre nőket és férfiakat soha.

rudas_gyo_cc_81gyfu_cc_88rdo_cc_8b_2012_3.jpg

Rudas gyógyfürdő

A hódoltság idején épült fürdők közül Magyarországon még ma is működik és vendégeket fogad Budapesten a Király fürdő, a Veli bej fürdő, a Rudas gyógyfürdő és a Rác fürdő, Egerben a Török fürdő. Ezek a fürdők  mind hőforrások mellé épültek, és gyakorlatilag a hódoltság ideje óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan működnek, és a szükséges felújítások ellenére az épületek és a belső medenceterek hűen tükrözik a hagyományos török fürdőépületek jellegzetességeit. 

A törökfürdőbe látogató először egy hűvösnek mondott, de valójában forró helyiségben kezdte a regenerálódást. Ez a szauna török változata: az alulról fűtött és nedves padlóról könnyű gőz száll fel, ami meleg ugyan, de nem olyan sűrű és fojtogató, mint az orosz fürdőben. Tíz perc után a vendég lemosdik, majd átmegy egy hűvösebb terembe, ahol szőrkefével letisztogatják a bőrét, ez után jöhet a mártózás a melegebb vagy hűvösebb vizű medencék valamelyikében, esetleg újabb izzasztás, majd tiszta törölközőkbe bugyolálva némi heverészés és elmélkedés a világ mulandóságáról.

5417d29fc1d6fc3379dbd49f3bbd3dbf.jpg

Török Fürdő, Eger Kép forrása

 

Források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6kf%C3%BCrd%C5%91

Tiszta középkor - koszos felvilágosodás?

Fürdőkultúra a középkori Magyarországon és Európában

Hajlamosak vagyunk sötét középkorról beszélni, pedig a középkor egy színes, ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli kor volt, amikor az emberi gondolkodás állandó változása rányomta a bélyegét a civilizáció minden területére, így a fürdéshez, testkultúrához, egészséghez való viszonyunkra is. Ki gondolná, hogy a középkori ember gyakrabban fürdött, mint egy felvilágosodás korabeli uralkodó! pasted_image_0_3.png

Kép forrása

Szkíta szauna?

A Kárpát-medence jelentős része római uralom alatt állt a középkor hajnalán, ennek megfelelően a nagyvárosokban és a katonai táborokban a Birodalom szokásainak megfelelő fürdőkultúra volt divatban. A házak - különösen az előkelők villái - kőből épültek, fürdőhelyiséggel, padlófűtéssel és vízvezetékekkel rendelkeztek. A sztyeppei törzsek által lakott keleti országrészben sem volt ismeretlen a fürdés élvezete. A nomád életforma nem akadályozta meg eleinket abban, hogy gyakorta tisztálkodjanak. Nemezsátraikban felforrósított kövekre vizet locsolva gőzfürdőt vettek, testüket nyírfaággal csapkodták, sőt a tusoló őse is elterjedt volt a nomádoknál: felakaszott és csappal ellátott bőrtömlőből vizet csorgattak magukra, ezt csurgónak hívták. Az előkelőbbek bőrből készült hordozható kádakat vittek magukkal, amiben hosszan fürdőzhettek. A nomád fürdőkultúra a civilizált kelet-római birodalom berkeiben is gyökeret vert, Constantinus bizánci császár ceremóniás könyvében említi, hogy minden katonai tábor vezetője a császár számára köteles a szkíta fürdőt, vagyis a csergét a bőrkáddal együtt a hadjáratba magával vinni. Ibn Fadlan arab utazó leírta a Baskíriában élő szintén nomád bolgárok fürdési szokásait, miszerint a nők és a férfiak közös medencében meztelenül fürödtek.

A letelepedett életformával együtt természetesen megváltozott a fürdőkultúra is, de a tisztaságra való igény folyamatosan megmaradt a magyar néplélekben. A víz mindig is a tisztaság és az egészség szinonimája maradt.

pasted_image_0_1.png

Albrecht Dürer: A fürdőház Kép forrása

Hőforrások tisztelete

A középkorban az egyik leggyakoribb betegség a köszvény volt, melynek kínjait a hőforrások vizével sikerrel enyhítették. A melegvizű források környékén élénk fürdőélet zajlott. Budán eleinte a felhévízek (északi Dunapart), majd később az alhévízek (déli Dunapart) környékén fürdők létesültek már a XIII. században, amik a tisztálkodás mellett a gyógyítás helyei voltak. A fürdős külön mesterség volt, céhekbe tömörültek a fürdősök, a fürdős inasoknak vizsgázniuk kellett, így lettek fürdős legények, akik ötévnyi vándorúton sajátították el a mesterség titkait, mígnem maguk is mesterré váltak. Később a megszálló törökök kétségtelenül sokat hozzátettek a helyi fürdőkultúrához, ám az is tény, hogy gazdag meglévő szokásokat és infrastrukturát találtak hazánkban.

Az egyház fürdéshez való viszonya nem volt egyértelmű. Tény, hogy Szent Jeromos, a bibliafordító kárhoztatja a gyakori fürdést, ám más egyházi méltóságok, mint pl. Szent Benedek viszont egyenesen kötelezővé tette kolostoraiban, és a regula része volt a rendszeres fürdés, sőt a klastromok fürdőhelyiségeit a polgári lakosság is használhatta. A fordulat a XIV. században következett be, amikor a városi lakosság létszámának drasztikus növekedése, és a tiszta ivóvíz hiánya súlyos járványokat hozott. A nagy pestisjárványban az 1300-as évek közepén az európai népesség legalább fele odaveszett, és a járvány terjedésében fontos szerep jutott a nyilvános fürdőknek is.pasted_image_0_2.png

Kép forrása

A nyilvános fürdők alkonya

Egyik napról a másikra bezárták a fürdőket, és az európai ember fürdéshez való viszonya radikálisan megváltozott. A helyzet vidéken, a paraszti életformában élők között maradt a régi, de a városi és az arisztokrata ember egyre ritkábban fürdött. A paraszti fürdőhelyeket vidám nyüzsgés jellemezte, míg a főúri kastélyokban ismeretlen fogalommá lett a fürdőszoba. A reformáció alatt a protestáns és katolikus hitszónokok egyedül abban értettek egyet, hogy a fürdés egészségtelen. A pestis mellett a szifilisz terjesztésével is a fürdőket vádolták, noha állítólag csak alaptalan szóbeszéd volt, hogy a középkori fürdőélet együtt járt a prostitúcióval.  A mélypont a XVII-XVIII. század volt. Ekkor az európai ember szinte soha nem fürdött, a legrosszabb higiéniás viszonyok a városokban uralkodtak. Egyedül ott nem süllyedt barbárságba a városi élet, ahol sikerült megoldani a bőséges és megbízható ivóvíz utánpótlást. Magyarországon a Felvidék városai élenjártak a vezetékes ivóvíz megteremtésében. Eleinte bekátrányozott fatörzsekben vezettek tiszta ivóvizet a hegyi forrásoktól a városokba, ha nem akartak szennyezett vizű ásott kutakból inni. Később ólomból öntött csöveket használtak erre a célra. Végül a vezetékes ivóvíz széleskörű elterjedésével és a modern orvostudomány felfedezései nyomán újra meghonosodott a középkor felvilágosult fürdőkultúrája…

 

forrás:

A gyógyító érintés

Milyen masszázstípusok vannak?

A legtöbb gyógyfürdőben találhatunk masszázsrészleget is, ahol a legkülönfélébb típusú masszázskezelésekben részesülhetnek a vendégek. Valóban nagyon széles a masszázstípusok palettája, ez elbizonytalaníthatja azokat, akik nem ismerik ki magukat ezen szolgáltatások útvesztőjében. wellness-massage-relax-relaxing-56884.jpeg

 Az érintés már önmagában is gyógyít. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a rendszeres testi érintés hatására oldódik a stressz, nem alakul ki depresszió, erősödik az immunrendszer, jobban gyógyul a beteg, az egészséges ember pedig kisebb eséllyel betegszik meg, és jobban alszik. Szomorú dolog úgy élni, hogy az embert soha senki nem érinti meg. Napjaink civilizált életformája sajnos elzárja egymástól az embereket, gyakran fiatalok is híján vannak az érintésnek, de az idősek különösen. Nem szégyen, sokkal inkább létszükséglet pótolni az érintésre irányuló vágyainkat. Ebben segíthet minket a hivatásos masszőr, aki nem egyszerűen csak az érintést biztosítja a számunkra, de szakértelme jóvoltából gyógyító folyamatokat indíthat el testünkben, lelkünkben egyaránt. 

Története

A masszázs világszerte évezredek óta ismert gyógyító eljárás, különösen erős szálakkal kötődik a távol-keleti természetgyógyászati eljárásokhoz, mint pl. az indiai  ájurvéda, de létezik japán masszázsforma is (shiatzu), valamint thái masszázs és balinéz masszázs is. Európában először Pehr Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a masszázs fogásait, és tornagyakorlatokkal kombinálta. Foglalkozott a masszázs fiziológiai hatásaival is. Ling Stockholmban 1813-ban megalapította a központi Gyógytorna és Masszázsintézetet, ezt a masszázsformát azóta is svédmasszázsnak vagy klasszikus masszázsnak hívjuk. Különböző ágazatai mozgásszervi panaszokra, neurológiai problémákra, illetve számos más betegségre alkalmazhatók, de a svédmasszázsból fejlődött ki a napjainkban egyre elterjedtebb irodai masszázs is.

pexels-photo-275768.jpeg

Típusok

A masszázstípusok valódi labirintust alkotnak, lehetetlen lenne felsorolni valamennyi ágazatot egyesével. A kezeléseket nagyon sokféle szempont szerint lehet típusokba rendezni. Szempont lehet az, hogy fekvő vagy ülő masszázsról van-e szó. Másik szempont, hogy ruhán keresztül masszíroznak-e minket, vagy ruha nélkül kell a masszázságyra feküdni. Fontos szempont, hogy milyen mélységig hatol a mechanikus erő, amit a masszőr kifejt, hiszen vannak felszíni kezelések, ahol szinte csak a bőr regenerálása a cél, viszont irányulhat a masszázs a nyirokkeringés élénkítésére, vagy az izmok gyógyítására, lazítására is. Léteznek reflexológiai masszázsok, pl. talpmasszázs, ahol a testen található reflexpontok stimulálása révén más szervekre vagy élettani folyamatokra lehet hatást gyakorolni. Ez részben diagnosztikai eljárás is, és nem biztos, hogy kellemes. Szempont még, hogy a masszőr használ-e valamilyen segédeszközt: lávakő, kavicsok, kefe, összetekert törölköző, vízsugár? Sok masszázskezelés kiegészül azzal, hogy gyógynövénykivonatokat tartalmazó krémeket, illóolajokat masszíroznak a bőrbe, ezzel egészítve ki a hatásmechanizmust.

A keleti masszázstípusok rendelkeznek egy érdekes vonatkozással is: míg a nyugati masszőr általában egy kezelési programot hajt végre, addig a keleti masszőr megpróbál ráhangolódni a páciens rezdüléseire, és improvizál a helyzetnek megfelelően, kicsit hasonlít ez a keleti zene és a nyugati zene közti különbségre.

Hogyan válasszunk?

Ebben a színes kavalkádban nagyon nehéz a tudatos választás, de nem úszhatjuk meg, döntenünk kell!

Az első és legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mi a kezelés célja: stresszoldás, bőrregenerálás, általános energetizálás, esetleg sportsérülés vagy valamilyen más mozgásszervi betegség gyógyítása, vagy tartásjavítás?

Ha ezt tisztáztuk, utána már könnyebb dolgunk van, hiszen kicsit az ízlésünk, habitusunk szubjektív szempontjai is szerepet kaphatnak: mennyi időt és pénzt szánunk a kezelésekre, mennyire hiszünk a keleti filozófiákban vagy inkább a nyugati orvostudomány meglátásait tartjuk mérvadónak. Feszélyez-e minket a meztelenség, vagy inkább egy gyors irodai masszázsra van igényünk?

Végül, de nem utolsó sorban gondoljuk végig, hogy van-e valamilyen ellenjavallat az adott masszázstípussal kapcsolatban! Általában nem szabad masszírozni azt, aki lázas, vagy valamilyen fertőző betegségben szenved, csontritkulása van, vérzékeny vagy éppen menszesze van, magas vérnyomással küzd, műtét után lábadozik vagy más nyílt sebe van, esetleg visszérproblémái vannak. Ezeken kívül még számos helyzet van, amikor nem javallott a masszázskezelések igénybevétele. A legbiztosabb, ha orvossal konzultálunk, de a képzett masszőr is tudja, hogy milyen kezelés kinek való, és kinek nem. massage-2768833_1920.jpg

 

 

Forrás: 

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu 

Fürdőkultúra a világban

Mennyit fürdünk, hogyan fürdünk?

Az elmúlt évezredek során nagyon hosszú érlelődési folyamaton ment át a fürdőkultúra. Népről-népre más szokások, hiedelmek, szabályok alakultak ki. Mit illik, mit nem, hol, miért, mennyit? Számtalan érdekes viselkedésforma jellemezte a népek tisztálkodáshoz, felüdüléshez való viszonyát. Ezt a színes és változatos képet valamelyest összemosta a modern globalizált világ, de azért akadnak még különbözőségek. 

A XX. század közepe táján kétségtelenül nagyot fordult a világ. Általánossá vált a vezetékes víz világszerte, az embereknek nem kellett közfürdőkbe járni egy-egy alapos tisztálkodás céljából. A fürdők tipikusan a szórakozás, a felüdülés helyszínévé váltak. Ma már inkább alkalomszerűen járunk fürdőbe, nem pedig rendszeresen. A számtalan vallási hiedelem is mintha kihalna a fürdőzéssel kapcsolatban.

pexels-photo-716437.jpegKép

Milyen gyakran fürödjünk?

A számos változás ellenére van valami, ami viszont nem változott századok óta? Ez nem más, mint az emberi test. A testünk évezredes szabályok szerint  reagál a tisztálkodás éppen aktuális szokásaira. A mindennapos otthoni fürdés vívmányként élt a XX. századi ember tudatában, aztán a század vége felé a jóléti államokban, különösen Nyugat-Európában egyre többen kérdőjelezték meg a mindennapos fürdés létjogosultságát. Mi magyarok nem győztünk csodálkozni, mikor nálunk nyaraló nyugati vendégeink csak 2-3 naponta fürödtek. A magyarázat logikusnak hangzik: a szellemi munkát végző ember nem izzad annyit, mintha a földeken dolgoznánk a nyári melegben, tehát felesleges a gyakori fürdés, ráadásul a rengeteg víz, amit fürdéskor elhasználunk, hihetetlenül nagyra növeli ökológiai lábnyomunkat. Mindezeken túl a bőrünk sem arra van kitalálva, hogy nap mint nap hosszasan áztassuk a vízben. Igazából mindhárom érv jogos. Természetesen különbséget kell tenni egy gyors tusolás, valamint a hosszas és vízpazarló fürdés között. Az utóbbi a víztakarékosság szempontjából sem előnyös, és a bőr védelme szempontjából sem. Bőrünket normál állapotban vékony zsírréteg borítja, ami biztosítja az egészséges bőrflórát, valamint véd a túlzott kiszáradástól. Ha ezt a réteget a gyakori, hosszantartó, meleg fürdővel és a tisztálkodószerek túlzott használatával folyton eltávolítjuk, akkor bőrünk ki fog száradni. A kiszáradt és normál baktériumflórájától megfosztott bőr remek táptalajt biztosít az idegen fertőzéseknek és a gombáknak. Tehát paradox módon a túl gyakori intenzív tisztálkodás biztosít nyitott kapukat a betegségnek.

Magyarországon a városlakók körében jellemzővé vált a túl gyakori fürdés, és a rengeteg elhasznált víz miatt sem nagyon aggódunk. shower-shower-head-water-drop-of-water-161502.jpeg

Kép

Meztelenség

A fürdő az illem, az etikett terén is emblematikus hely volt, mióta világ a világ, hiszen a meztelenség kényes kérdés. A múlt század sok újat hozott a nemi szerepek terén is, ezért ritkasággá vált a nemi szegregáció a fürdőkben. Előbb a bikini hozta meg a fürdőruha forradalmát, ma a viták azon folynak, hogy ha a férfiaknak szabad monokinizni, akkor a nőknek miért nem. Egyelőre Európa szerte nagyjából azonos a vélekedés arról, hogy a nőknek szabad-e fedetlen keblekkel nyilvánosan strandolni, de csak nagyjából. Európa egyes országaiban - pl. Olaszországban - pénzbüntetés jár a monokinizésért, másutt ha nem is büntetik meg az embert, de figyelmeztetik a strandon érvényes etikett betartására. Megint máshol pedig szemet hunynak a dolog felett. A teljes meztelenség még mindig az erre kijelölt nudista strandok sajátja. Egyöntetűen tilos a meztelenkedés a nem erre specializálódott fürdőhelyek kivételével. Ez még azokban az országokban is így van, ahol komoly hagyományai vannak a ruhátlan fürdőzésnek, ilyen például Németország, vagy az egykori Jugoszlávia utódállamai.

Vannak viszont fürdők, ahol nemhogy nem tilos, hanem éppen kötelező a meztelenség. Néhány hagyományos japán fürdőhelyen - az úgynevezett onsen-ekben - a természetes hőforrásokban együtt fürödtek férfiak és nők már évszázadokkal ezelőtt is, és a hagyományokra való tekintettel ez ma is így van. Érdekesség, hogy ezekben a fürdőkben más tilos, és ez a tetoválás viselése. Ha valaki tetoválást hord a testén, akkor vagy kitessékelik a fürdőből, vagy megkérik, hogy ragassza le egy vízálló ragtapasszal. Japánban a tetoválás a maffiózók kiváltsága, ezért nem látják szívesen a tetovált vendégeket még akkor sem, ha az illető egy átlagos európai vendég apró mandalával a vállán. dmitry-zelinskiy-30959.jpg

 

források:

http://www.origo.hu/egeszseg/20120305-furdes-zuhanyzas-mosakodas-milyen-gyakran-erdemes.html