Az elmúlt évezredek során nagyon hosszú érlelődési folyamaton ment át a fürdőkultúra. Népről-népre más szokások, hiedelmek, szabályok alakultak ki. Mit illik, mit nem, hol, miért, mennyit? Számtalan érdekes viselkedésforma jellemezte a népek tisztálkodáshoz, felüdüléshez való viszonyát. Ezt a színes és változatos képet valamelyest összemosta a modern globalizált világ, de azért akadnak még különbözőségek. 

A XX. század közepe táján kétségtelenül nagyot fordult a világ. Általánossá vált a vezetékes víz világszerte, az embereknek nem kellett közfürdőkbe járni egy-egy alapos tisztálkodás céljából. A fürdők tipikusan a szórakozás, a felüdülés helyszínévé váltak. Ma már inkább alkalomszerűen járunk fürdőbe, nem pedig rendszeresen. A számtalan vallási hiedelem is mintha kihalna a fürdőzéssel kapcsolatban.

Kép

Milyen gyakran fürödjünk?

A számos változás ellenére van valami, ami viszont nem változott századok óta? Ez nem más, mint az emberi test. A testünk évezredes szabályok szerint  reagál a tisztálkodás éppen aktuális szokásaira. A mindennapos otthoni fürdés vívmányként élt a XX. századi ember tudatában, aztán a század vége felé a jóléti államokban, különösen Nyugat-Európában egyre többen kérdőjelezték meg a mindennapos fürdés létjogosultságát. Mi magyarok nem győztünk csodálkozni, mikor nálunk nyaraló nyugati vendégeink csak 2-3 naponta fürödtek. A magyarázat logikusnak hangzik: a szellemi munkát végző ember nem izzad annyit, mintha a földeken dolgoznánk a nyári melegben, tehát felesleges a gyakori fürdés, ráadásul a rengeteg víz, amit fürdéskor elhasználunk, hihetetlenül nagyra növeli ökológiai lábnyomunkat. Mindezeken túl a bőrünk sem arra van kitalálva, hogy nap mint nap hosszasan áztassuk a vízben. Igazából mindhárom érv jogos. Természetesen különbséget kell tenni egy gyors tusolás, valamint a hosszas és vízpazarló fürdés között. Az utóbbi a víztakarékosság szempontjából sem előnyös, és a bőr védelme szempontjából sem. Bőrünket normál állapotban vékony zsírréteg borítja, ami biztosítja az egészséges bőrflórát, valamint véd a túlzott kiszáradástól. Ha ezt a réteget a gyakori, hosszantartó, meleg fürdővel és a tisztálkodószerek túlzott használatával folyton eltávolítjuk, akkor bőrünk ki fog száradni. A kiszáradt és normál baktériumflórájától megfosztott bőr remek táptalajt biztosít az idegen fertőzéseknek és a gombáknak. Tehát paradox módon a túl gyakori intenzív tisztálkodás biztosít nyitott kapukat a betegségnek.

Magyarországon a városlakók körében jellemzővé vált a túl gyakori fürdés, és a rengeteg elhasznált víz miatt sem nagyon aggódunk.

Kép

Meztelenség

A fürdő az illem, az etikett terén is emblematikus hely volt, mióta világ a világ, hiszen a meztelenség kényes kérdés. A múlt század sok újat hozott a nemi szerepek terén is, ezért ritkasággá vált a nemi szegregáció a fürdőkben. Előbb a bikini hozta meg a fürdőruha forradalmát, ma a viták azon folynak, hogy ha a férfiaknak szabad monokinizni, akkor a nőknek miért nem. Egyelőre Európa szerte nagyjából azonos a vélekedés arról, hogy a nőknek szabad-e fedetlen keblekkel nyilvánosan strandolni, de csak nagyjából. Európa egyes országaiban - pl. Olaszországban - pénzbüntetés jár a monokinizésért, másutt ha nem is büntetik meg az embert, de figyelmeztetik a strandon érvényes etikett betartására. Megint máshol pedig szemet hunynak a dolog felett. A teljes meztelenség még mindig az erre kijelölt nudista strandok sajátja. Egyöntetűen tilos a meztelenkedés a nem erre specializálódott fürdőhelyek kivételével. Ez még azokban az országokban is így van, ahol komoly hagyományai vannak a ruhátlan fürdőzésnek, ilyen például Németország, vagy az egykori Jugoszlávia utódállamai.

Vannak viszont fürdők, ahol nemhogy nem tilos, hanem éppen kötelező a meztelenség. Néhány hagyományos japán fürdőhelyen - az úgynevezett onsen-ekben - a természetes hőforrásokban együtt fürödtek férfiak és nők már évszázadokkal ezelőtt is, és a hagyományokra való tekintettel ez ma is így van. Érdekesség, hogy ezekben a fürdőkben más tilos, és ez a tetoválás viselése. Ha valaki tetoválást hord a testén, akkor vagy kitessékelik a fürdőből, vagy megkérik, hogy ragassza le egy vízálló ragtapasszal. Japánban a tetoválás a maffiózók kiváltsága, ezért nem látják szívesen a tetovált vendégeket még akkor sem, ha az illető egy átlagos európai vendég apró mandalával a vállán. 

források:

http://www.origo.hu/egeszseg/20120305-furdes-zuhanyzas-mosakodas-milyen-gyakran-erdemes.html

Jártál-e már úgy, hogy beléptél egy hotel vagy termálfürdő szaunarészlegébe, és fogalmad sem volt, hogy melyik szaunát érdemes választani, ott mennyi időt érdemes eltölteni és hányszor kellene ismételni a beülést? Lehet, hogy ekkor ösztönösen döntöttél, vagy csak az alapján választottál kabint, hogy hol ültek kevesebben. A szaunázás egyre nagyobb divat a világban, de fontos, hogy tudatosan használjuk arra, amire való. Lássuk, milyen szempontok szerint dönts a fenti kérdésekben!

Terhelés

A legfontosabb tudni azt, hogy a szauna nem egy pihenőhely! Ilyenkor komoly terhelés éri a szervezetünket. Csak annyit, olyat és annyiszor szabad igénybe venni, ami még nem veszélyes. Természetesen a terhelés jótékonyan hat az egészségünkre, ahogy a futás, az úszás vagy bármilyen más sport is, ha mértékkel alkalmazzuk, de sérüléshez vezethet, ha nem gondolkodunk. A szauna legfontosabb hatása, hogy serkenti a vérkeringést és a kiválasztást (méregtelenítést). Ehhez a szívnek komolyabb teljesítményt kell biztosítani, tehát megterheli a szívet.

Ez nem azt jelenti, hogy szívproblémákkal küszködők ne menjenek szaunába, hanem azt, hogy válasszák meg a legalkalmasabb szaunatípust és csak a megfelelő mennyiségű időt töltsék benn!  A legkevésbé terheli meg a szervezetünket a tepidárium, ahol a hőmérséklet "csak" 30-40 (Celsius) fokos. Itt régi római mintára akár órákon át pihenhetünk, beszélgethetünk, melegedhetünk a téli hidegben. A gőzfürdőben már melegebb van, és erősen párás, telített levegője rendesen izzasztja az embert, de még mindig kíméletesebben, mint a finn szauna, ahol a hőmérséklet is magasabb, és a szárazabb levegő miatt gyorsabb a test folyadékvesztése. A finn szauna és a mediterrán gőzfürdő közötti átmenetet képviseli a termál-kaszkád szauna, ami csak különleges adottságú fürdőkben, például a pesti Széchenyi-ben található. Itt a gőzt közvetlenül a termálvízből veszik, tehát gyógyhatását belélegzés útján is kifejtheti a termálvíz, a kabin különleges kialakítása miatt rétegesen helyezkedik el a pára, így a benn ülők választhatnak maguknak megfelelő szintű terhelést. Talán meglepő, de az összes szaunatípus közül az infraszauna a leghatékonyabb méregtelenítő. Az izzadás mértéke háromszoros a finn szaunához képest, a verejtékben található egyéb vegyületek mennyisége pedig 3-7-szeres. Mindez azt jelenti, hogy sokkal jobban igénybe veszi az anyagcserénket még akkor is, ha a benntartózkodás kellemesebbnek, kevésbé megterhelőnek tűnik, hiszen az infraszauna nem a levegőt melegíti, hanem infravörös sugárzás, vagyis hősugárzás segítségével közvetlenül a testünket. 

Mi a cél?

Tegyük fel, hogy szívünk ragyogóan bírja a terhelést, akkor a következő kérdést érdemes tisztázni magunkban: "Miért is akarunk mi szaunázni?" Aki méregteleníteni vagy fogyni szeretne, válassza az intenzívebb szaunatípusokat! Természetesen ne gondoljuk, hogy ha egy liter folyadékot kiizzadunk, akkor tartósan fogytunk egy kilót, hiszen a folyadékot pótolni kell. A szauna csak abban segít, hogy a fogyókúra során a zsírszövetből felszabaduló káros anyagok gyorsabban távozzanak.

Aki ellazulni szeretne, választhatja bármelyik szaunát, de érdemes figyelni arra, hogy ilyenkor több körre kell visszamenni a kabinba, mert az első kör még inkább frissít, mint ellazít. Aki az immunrendszerét szeretné karbantartani, szintén választhatja bármelyik szaunatípust, neki inkább arra kell figyelni, hogy rendszeresen járjon szaunázni, hiszen egy alkalom nem véd meg minket az egész téli szezonra az influenzától. Ha viszont már beleestünk a téli nyavalyák valamelyikébe, akkor ne szaunával gyógykezeljük magunkat, mert egyrészt terjesztjük a bajt, ha emberek közé megyünk, másrészt a szauna szervezetet megterhelő hatása nem segíti a gyógyulást, csak a megelőzésben hatékony. Futni sem megyünk betegen, de a mozgás segít a megelőzésben.

Szubjektív szempontok

Van, aki egyszerűen csak nem szereti a párás telített levegőt, és jobban szereti a száraz finn szaunát, és lehet, hogy valakinek meg éppen a gőz sejtelmes félhomálya jelent kikapcsolódást. Ne menjünk el amellett, hogy a szauna élvezet is. Lehet, hogy az egészségmegőrzési programunk szempontjából jobb lenne valamelyik szaunatípus, de ha mi szívesebben ülünk egy másikban, akkor bátran válasszuk azt! A választás tudatossága ne legyen merev, ne döntsünk csak az eszünk alapján! Ha már kipróbáltuk valamennyi típust, és bebizonyosodott, hogy szívesebben tartózkodunk rendszeresen vagy csak alkalomadtán valamelyikben, akkor éljünk a választás szabadságával.

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

Tudta, hogy nem mindegy, milyen hőfokú gyógyvízzel kezelteti a betegségét? Harkány, Hévíz, Budapest. Mindenütt termálvizek bukkannak elő a Kárpát-medence mélyéből, mindegyik hordoz valamilyen gyógyító potenciált, de mielőtt fürdőkúrára megy, a következő szempontokat érdemes alaposan végiggondolni!

A gyógyfürdő kúra során a számos tisztázandó kérdés közül a három legfontosabb, hogy milyen kémiai összetételű vizet válasszunk, mennyi időt töltsünk el benne, és milyen hőfokú legyen az a víz. A hőfok tisztázása azért nagyon fontos kérdés, mert bizonyos betegségek esetén ugyanaz a gyógyvíz magasabb hőfokon veszélyes is tud lenni, míg alacsonyabb hőmérsékleten gyógyulásunk záloga lehet. Általában elmondható, hogy a hűvösebb vizek kevesebb kockázatot jelentenek. Termálvízről akkor beszélünk, ha a mélyből feltörő víz hőmérséklete meghaladja a 30 C fokot. Magyarországon a termálvizek hőmérséklete gyakran ennél jóval magasabb, a budapesti gyógyfürdők közül a legmelegebb a Széchenyi fürdő II. számú, 1257 m mély kútja, ami 77 C fokos. Természetesen a fürdőkben a közönség nem találkozik a tűzforró termálvízzel, mivel a medencékbe jutás előtt még hűtik, ezért lehetséges választani különböző hőmérsékletű medencék között. Másutt eleve "hűvösebb" víz tör a felszínre, így szűkebb határok között mozog a gyógyvizes medencék hőmérséklete is.

Kép: http://www.szechenyifurdo.hu/galeria/szechenyi-galeria-9

Kockázatok

Ha túl forró a víz, akkor elsősorban azoknak kell óvatosnak lenni, akiknek ízületi problémáik vannak. A meleg víz hatására ugyanis fokozódhatnak a gyulladásos tünetek, és ez nem a hatás természetes része, hűvösebb vízzel elkerülhető. Ráadásul a nagyon meleg víz megnehezíti a gyógytorna végzését, ami az ízületi kezelések gyakori eleme. Tornázni mindenképpen hűvösebb vízben érdemes. Bizonyos betegségek esetén annyira fontos az ideális vízhőmérséklet, hogy a balneológus orvos egyedi kádas kezelést írhat elő, hogy lehetséges legyen pontosan beállítani az ideális hőfokot.

A túl meleg víz továbbá kockázatos a vérnyomás vonatkozásában is. Könnyen felléphet vérnyomás-ingadozás a forró fürdőben, ezért alaposan olvassuk el a medence mellett rendszerint elhelyezett tájékoztató táblán, hogy hány percig szabad benn tartózkodni, és ezt tartsuk is be! Ne gondoljuk azt, hogy majd mi megmutatjuk, mi a virtus! Általában igaz, hogy minél melegebb a víz, annál rövidebb ideig szabad benne fürdőzni, ez szívbetegek szempontjából fokozottan lényeges! Ha mindenképpen sok időt szeretnénk a melegebb medencében eltölteni, akkor legalább azt tegyük meg, hogy időnként megszakítjuk az ott tartózkodást, átmegyünk a hűvösebb vízbe, mozgunk egy kicsit, és később visszatérünk.

Kép: http://www.lukacsfurdo.hu/galeria/lukacs-galeria-7

Mert kellemes…

Mégis, miért jó a melegebb, akár 37-38 fokos fürdő? Nem szabad elvonatkoztatni azoktól a szempontoktól sem, amik miatt - egészségesen - bátran vállalhatjuk az enyhén megterhelő élményt. A meleg víz jótékony hatásai legalább annyira lényegesek, mint az esetleges kockázatai. A meleg víz izmokat lazító, stresszoldó hatása napjaink rohanó életét élő emberének létfontosságú. A meleg hatására felgyorsuló anyagcsere serkenti a méregtelenítést, a nyirokkeringést. A melegebb gyógyvíz erősebben is párolog, tehát az inhalálás révén is találkozik szervezetünk a benne oldott ásványi anyagokkal, tehát hatása emiatt erősebb.

Fürdőkúra előtt mindenképpen konzultáljunk orvossal, mit javasol a szakember, melyik gyógyvíz és abból is a langyos, a meleg, vagy a forró a legmegfelelőbb a mi számunkra. Egészséges ember természetesen bátran kipróbálhatja bármelyik fürdő bármelyik medencéjét - betartva a medencére javasolt fürdőzési időt!

Kép

források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://egeszsegturizmus.itthon.hu/gyogyviz-termalviz

http://termalonline.hu/gyogykezelesek/gyogyviz-miert-fontos-a-hofok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A1lvizek_Magyarorsz%C3%A1gon

Egyre elterjedtebb a szaunázás divatja nálunk is, de azért még előfordulhat, hogy elbizonytalanodunk, mit is illik a szaunában csinálni, és mit nem, illetve mit kell tenni a meleg légfürdő előtt, hogy valóban profi szaunázónak mondhassuk magunkat. A helyzet azért kényes, mert a nyilvános szaunákban olykor nagyon közel kerülnek egymáshoz idegenek is. Hogyan viselkedjünk a szaunában, és hogyan ne, ha azt akarjuk, hogy mi is jól érezzük magunkat, és másokat se zavarjunk?

1) Nyugalom

A szauna nem csak a test felüdülésére szolgál, hanem a lélek megnyugvását is szolgálja, ezért a legfontosabb alapszabály az, hogy ne zavarjuk mások kikapcsolódását felesleges aktivitással. Ha belépünk a kabinba, akkor persze csendben köszönjünk, ha kimegyünk, akkor is, de odabent már ne csevegjünk sem idegenekkel, se a velünk együtt szaunázó barátainkkal! Keressünk magunknak helyet, és utána már ne izegjünk-mozogjunk, végképp ne tornázzunk, mert az aktivitás veszélyessé is teheti a bent tartózkodásunkat, hiszen szervezetünk számára épp elég terhelés a nagy meleg és az izzadás.

2) Tisztaság

A többieket nem csak azzal zavarhatjuk, ha feleslegesen aktívkodunk. A szauna egy olyan hely, ahová azért megyünk, hogy izzadjunk, de nem azért, hogy mások verejtékével találkozzunk. Ezért mindig vigyünk magunkkal fürdőlepedőt, amit ne csak magunk alá, hanem lehetőség szerint a lábunk alá is tegyünk, hiszen ha magasabb szinten ülünk, akkor a lábunk ott fog nyugodni, ahol máskor mások ülni szoktak. Szaunázás előtt minden esetben tusoljunk le, hogy a nap során ránk rakódott tisztátalanság ne odabent párologjon el. Szaunázás után is azonnal tusoljunk le! Ne a hűtőmedence vizét szennyezzük a szaunázás során kiizzadt nedvekkel! Ha az uszodarészlegből jövünk át szaunázni, akkor is tusoljunk le szaunázás előtt, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor a ránk rakódott klór odabent fog elpárologni, és mások ezt lesznek kénytelenek belélegezni.

3) Ajtónyitás

Természetesen muszáj néha kinyitni a kabin ajtaját, ha be akarunk menni, vagy ha ki akarunk jönni, de ezzel kapcsolatban is illik betartani néhány szabályt. Ha valaki párásítás céljából vizet vagy illóolajos folyadékot önt a kályhára, akkor nem illik közvetlenül utána kimenni, hiszen azzal kiengedjük a pára jelentős részét. Várjunk egy kevés időt, és csak kicsivel később hagyjuk el a kabint. Belépéskor is illik megvárni, míg belülről valaki éppen kijön, és egy ajtónyitással elintézni a két eseményt, nem illik ajtónyitás után azonnal újra kinyitni az ajtót. Természetesen nem kell perceken át szobrozni a kabin előtt, ha egy ideje nincs mozgás, akkor bátran menjünk be! A modernebb kabinok bejárata fölött zöld vagy piros lámpa mutatja, hogy éppen alkalmas-e a pillanat a belépésre vagy a kilépésre. Ezt onnan tudja a rendszer, hogy figyeli, sőt akár maga intézi is a párásítást automatikusan. 

4) Párásítás

A szaunákban szokás időnként a forró kövekre vizet önteni párásítás céljából. Ahol a kabin technikája ezt nem automatikusan vezérli, vagy nincs szaunamester, ott a látogatók maguk intézik a párásítást. Alapszabály, hogy mielőtt bármit öntenénk a kályhára, előtte kérdezzük meg a benn tartózkodókat, hogy nem zavarja-e őket. A párolgó folyadék vagy tiszta víz, vagy illóolajos víz lehet, legjobb, ha azt a folyadékot használjuk, amit a kályha mellé készített ki a személyzet, saját folyadékkal locsolni a kályhát akkor sem szerencsés, ha felkészültnek érezzük magunkat. Ha nincs odakészítve semmi, akkor inkább kérdezzük meg a személyzetet, hogy mit szabad, és mit nem. Természetesen nagy illetlenség valamit ráönteni a kályhára, majd elhagyni a kabint - hadd inhaláljanak mások abból, amit mi kitaláltunk.

5) Meztelenség

Papucsot sohase vigyünk a szaunába, itt nincs dilemma! Viszont a többi ruhadarab kapcsán már van. A szaunázást elvileg meztelenül kell végezni, hiszen a fedett bőrfelületek nem tudnak párologtatni, ezért bepállhatnak. A nyilvános meztelenség azonban sokszor feszélyez minket (vagy másokat), ezért tesznek engedményt a szaunákat üzemeltető fürdők, és teszik kötelezővé az intim testrészek eltakarását. Szaunázás előtt mindig tájékozódjunk, hogy naturista szaunában járunk-e, vagy fürdőruhás szaunában, és ennek megfelelően öltözzünk, vagy vetkőzzünk. Ne akarjunk okosabbak lenni az üzemeltetőnél: ha fürdőruhás szaunáról van szó, ne meztelenkedjünk ősi szokásokra hivatkozva. Akár ruhátlanul, akár némi öltözékben szaunázunk, alapszabály, hogy nemi illik túl közel ülni a másik emberhez, lehetőleg tartsunk illő távolságot, és magunkkal törődjünk!

+1) Apropó magunkra figyelés!

Létezik egy további fontos szabály a szaunázás tekintetében, talán a legfontosabb. Igaz, hogy nem illik bámulni másokat szaunázás közben, viszont legalább annyira fontos figyelni a másik emberre, hogy ha látjuk rajta, hogy rosszul van, szólítsuk meg, vagy hívjunk segítséget, vagy akár segítsük ki a kabinból, hiszen a szaunázás remek dolog, az egészségünket szolgálja, de nem veszélytelen. A szervezetünket, szívünket ilyenkor plusz terhelésnek tesszük ki, előfordulhat, hogy van, aki meggondolatlanul vállal több terhelést, és veszélybe sodorja magát. Vigyázzunk egymásra! És persze magunkra is. Ne maradjunk csak azért tovább a kabinban, mert félünk, mások mit szólnak, ha túl hamar kimegyünk, és nyitogatjuk az ajtót feleslegesen. Az egészség a legfontosabb, nem az illemtan!

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

A nyirkos, hideg novemberi nappaloknál csak a sötét, ködös, még hidegebb és még nyirkosabb novemberi esték az elszomorítóbbak. Ez a depresszió melegágya, de a rossz hangulat még csak-csak túlélhető, viszont ilyenkor kezdenek garázdálkodni az ilyen-olyan vírusok, indul a betegségszezon! Hogy mi a megoldás? Irány a szauna!

A szaunázás egyre elterjedtebb szokás nálunk is, nemcsak a szaunák őshazájában, a skandináv országokban, illetve a Mediterráneumban, ahol a gőzfürdők voltak inkább elterjedtek. Különösen a tél kezdetén látogatják többen a termálfürdők szaunázó részlegeit, hiszen ilyenkor kezd legyengülni az immunrendszerünk, és ezt kihasználva menetrendszerűen érkezik az influenza vagy valami hozzá hasonló kór. Ha nem is vagyunk fizikailag betegek, a rövidebb nappaloktól, a korai sötéttől akkor is stresszesebbek vagyunk, gyakoribbak az összezördülések a családban, a munkahelyen. Nem csak szó szerint, hanem átvitt értelemben is sötét időszak ez.

Szaunázás és immunrendszer

Ma még csak sejtéseink vannak arról, hogy mi a kapcsolat a lelki jó közérzet és a hatékony immunrendszer működése között, de az biztos, hogy könnyebben megbetegszik az, aki közel engedi magához a stressz valamilyen formáját, és könnyebben kivédi a betegségeket az, aki ügyesen melegen tartja a lelkét, és nem hagyja, hogy minden tagját átjárja a nyirkos hideg. Biztosan nem véletlen, hogy északon terjedt el a szauna először, hiszen az ott élőknek volt a legnagyobb szükségük arra, hogy megfeledkezzenek a szinte egész napos sötétről és a zsigerig ható hidegről. Még nem tudjuk pontosan, hogy mi a tényleges magyarázat arra, hogy a szaunázás megvéd a fertőző betegségektől, de statisztikai módszerekkel végzett kutatások bizonyítják, hogy a rendszeresen szaunázók valóban kisebb eséllyel betegszenek meg a téli-őszi hideg időszakban. Talán a vírusok és a baktériumok nem bírják a meleget? Vagy mi leszünk erősebbek a szaunázás hatására? Az biztos, hogy a szaunázás során (újra) felmelegszik a testünk külső része, élénkül a vérkeringés, a nyirokkeringés, javul az anyagcsere, a sejtek éltető oxigénhez és tápanyaghoz jutnak, valamint megszabadulhatnak a káros salakanyagoktól. A meleg szauna után a rövid megmerítkezés a hideg fürdőben, tovább fokozza az immunerősítő hatást. A rendszeresen szaunázók vérnyomása és pulzusa stabilabb, jobban alszanak és jobb az állóképességük, hiszen a szauna egy terhelés, de jótékony terhelés a szervezetünk számára.

Mire nem jó a szauna?

Nagyon fontos megemlíteni, hogy amennyire jó a szauna a megfázásos betegségek megelőzésében, annyira alkalmatlan a már bekövetkezett fertőzés leküzdésére. Betegen ne menjünk szaunába! Nem csak azért ne, hogy másokat ne fertőzzünk meg, hanem azért sem, mert a szaunázás hevessé teheti a megfázásos betegség lefolyását. Különösen láz esetén kerülendő a forró légfürdő, hiszen beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha tovább fokozzuk az amúgy és magas testhőmérsékletet! Várjuk ki türelemmel a gyógyulás végét, és a regenerálódás során már bátran segítségül hívhatjuk a fürdők szaunakabinjait.

Forrás: 

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

A budapesti ásványvizek története külön regény. A gyógyító hatás, amit képviselnek, pedig még a kulturális értéknél is nagyobb kincs. A mélyből feltörő gyógyvizekre gyakran egyszerre épült fürdő és palackozó üzem, a fürdőkben pedig nem csak fürödni lehet, de gyógyvizes ivókutakat is találhatunk a fürdők épületében. Ugyanakkor vannak kizárólag fogyasztásra szánt gyógyvizek is a fővárosban. A Margitszigeti Kristályvíz, a Gellérthegyi Kristályvíz, a Hunyadi János keserűvíz, a Ferencz József keserűvíz, az Apenta keserűvíz palackozása a XIX. században kezdődött, és rövid időn belül világhírűvé váltak. Mivel gyógyhatásukat ivókúrák formájában fejtik ki, ezért elsősorban emésztési problémák esetén fogyasztják a betegek.

Az emésztőszervek és az anyagcsere különböző megbetegedései gyakran egyszerre, összetett módon jelentkeznek, ezért nehéz megnevezni egyetlen kiváltó okot, még nehezebb egyetlen megoldást. A gyógyvizek magas ásványianyag tartalma miatt hatékonyan katalizálják az emésztési folyamatokat, megoldást adva a lelassult vagy elégtelen emésztés okozta problémákra. Ráadásul nemcsak egy betegség vagy állapot kezelésére alkalmasak, mert a bennük lévő számtalan mikro- és makroelemnek köszönhetően komplex módon hatnak a szervezetünkre. A stressz és az emésztés kapcsolata ma még feltáratlan területe a fiziológiának, de egyre több jel utal arra, hogy az ember általános állapota leképeződik a belekben, amely a legtöbb idegsejtet tartalmazó szerv az agy után, megelőzve a gerincvelőt is!

Keserűvizek hatása

Az emésztési gondok közül az egyik legismertebb és legkellemetlenebb a székrekedés. Ennek orvoslására alkalmasak a különböző keserűvizek. A Ferencz József és a Hunyadi János keserűvizek glaubersót (nátriumszulfátot) és keserűsót (magnéziumszulfátot) is tartalmaznak. A szulfát ionok az ozmózis folyamata során magukhoz vonzzák a bélcsatorna falából a vizet, így lazítva és feloldva a székletet, megkönnyítve annak ürülését. A folyamatot segíti a gyógyvíz kéntartalmú vegyületeinek a redukciója, melynek során kénhidrogének keletkeznek, ezek az anyagok tovább serkentik a bélműködést. Természetesen az elfogyasztott keserűvíz mennyiségére nagyon oda kell figyelni, hiszen napi 1-2 deciliter bevitele esetén kíméletesen enyhíti a székrekedés okozta gondokat, viszont 2-3 deciliternél nagyobb mennyiségben fogyasztva már hasmenést is okozhat.

A keserűvizeknek egyéb hatásaik is vannak. A bélrendszer működésének serkentésével kitisztítják az ott képződött lerakódásokat, segítik a méregtelenítést, megszüntetik a hurutos tüneteket.

Kép

Kénes vizek hatása

Az emésztési problémák másik nagy csoportját a gyomor nem megfelelő működésének tudhatjuk be. Savtúltengés vagy éppen savhiány, mindkét állapot rossz közérzetet okoz, és hosszútávon komolyabb problémáknak a melegágya lehet. Teltségérzet és puffadás vagy éppen reflux, nagyon kellemetlen tünet mind. Érdekes, hogy a kénes gyógyvizek mind a savhiányos, mind a savtúltengéses állapoton segítenek attól függően, hogy a gyógyvizet étkezés előtt, vagy étkezés közben fogyasztjuk. Ha étkezés előtt két órával isszuk, akkor csökkenti a gyomornedvek termelődését, ha étkezés közben fogyasztjuk, akkor viszont serkenti a gyomornedvek és a gyomorsav kiválasztását. A pontos adagolást természetesen szakorvos segítségével kell beállítani!

Az epebántalmak megelőzésében is komoly szerepet játszhatnak a kénes gyógyvizek, hiszen fogyasztásuk után röviddel arra serkentik az epehólyagot, hogy kiürítse tartalmát, ezért csökken a pangásból fakadó betegségek - mint pl. az epekő - kialakulásának a veszélye.

Források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://airmid.hu/blog/entry/fitoterapia/emesztest-javito-gyogynoevenyek-es-gyogyvizek.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferencz_J%C3%B3zsef_keser%C5%B1v%C3%ADz

http://herba-fitt.hu/mira-gyogyviz-700ml;id:1131;l:hu

http://hvg.hu/magyarmarka/20050329asvanyviz

https://medaqua.hu/hu/gyogyviz/paradi-kenes

Mi a reuma, és hogyan alakul ki? Miért gyógyítja a gyógyfürdő a reumás megbetegedések többségét? A reuma mely típusa esetén nem javallott gyógyvizes kúrába kezdeni?

Mi a reuma?

A reuma nem egyetlen betegség elnevezése, hanem általában a csontjaink találkozási pontjainál található ízületi porc betegségeit nevezzük reumának. Megjelenési formája és okai azonban nagyon sokrétűek lehetnek. Okozhatja egyszerű kopás, de lehet a háttérben autoimmun reakció, vírus, helytelen táplálkozás, helytelen testtartás, izomgyengeség, sokan pedig a pszichés okokat tartják mérvadónak.

Elsősorban idős korban jelentkezik, de a fiatalabbak sincsenek teljesen védve a reuma ellen. Érdekes, hogy a reumás panaszok több nőt érintenek, mint férfit, ennek oka sem ismert, és a reuma sok más vonatkozása is még kutatás tárgya.

Photo by Cristian Newman on Unsplash

A tünetek is sokrétűek lehetnek. Általában bizonyos testrészek, pl. az ujjak, a térd reggeli merevségével, duzzanatával kezdődik, ami rövid átmozgatás után elmúlik, de a betegség előrehaladtával megjelenik a fájdalom számos fajtája: nyilall, szaggat, sugárzik, stb., végül a gyulladásos állapotban már ritkán múlik el a fájdalom, és komoly szenvedést okoz a reumás betegnek. Ilyen stádiumban gyakran az orvosok is csak erős gyulladáscsökkentőket és fájdalomcsillapítókat tudnak javasolni.  A legsúlyosabb stádiumban a kézfej, az ujjak, a lábak jól látható deformációja is tapasztalható.

Photo by Matthias Zomer from Pexels

Hogyan gyógyítja a gyógyvíz a reumát?

Az ízületek fontos alkotóeleme a kén. A kén szerepet játszik az ízületeket felépítő porcsejtek felépítésének és lebontásának bonyolult folyamatának szabályzásában. Ebből következik, hogy elsősorban kéntartalmú gyógyvizeket érdemes látogatni reumás megbetegedések esetén. A kén felszívódik a bőrön át, és beépül az ízületeinket alkotó szövetekbe, így jelentős javulást hoz a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőknek. Azonban nem mindegy, hogy a kén milyen vegyületek formájában van jelen az adott gyógyvízben. A szulfát-ionban lévő kén nehezebben szívódik fel a fürdőkúra során, viszont ivókúra során könnyen beépül a szervezetbe.

A nem kéntartalmú gyógyvíz is előnyös lehet az ízületi bántalmakra bizonyos mértékig, hiszen a meleg vízben kialakuló súlytalan, ellazult állapot, a felgyorsult anyagcsere és intenzív vérkeringés segíti a szervezet öngyógyító folyamatait. Tehát nem minden esetben szükséges messzire utazni, hogy megtaláljuk a megfelelő gyógyvizet, egy általános termálvíz is hasznos lehet, különösen akkor, ha a terápia kiegészül gyógytornával.

Photo by Mike Wilson on Unsplash

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a legmegfelelőbb gyógyvíz esetén sem elegendő néhány fürdőt venni, hiszen a gyógyhatás eléréséhez hosszabb idő kell, ezért mindenképpen kúraszerűen alkalmazzuk a kénes fürdőt.

Mikor nem javasolt a gyógyvizes kúra?

Előrehaladott reumás állapotban óvatosan kell alkalmazni a melegvizes fürdőt, akármilyen kémiai összetételű is az. Ha a beteg testrész szinte folyamatosan fáj, duzzadt, esetleg érezhetően meleg és piros, akkor ott állandósult gyulladásos állapot sejthető, és a gyulladást még fokozhatja is a hosszantartó meleg fürdő, ezért nem javallott. A kúra megkezdése előtt mindenképpen érdemes konzultálni orvossal!

Kiegészítő kezelések

A fürdő hatása gyengül, ha a beteg nem csökkenti azokat a hatásokat, amik a reuma kialakulásához vezettek, ezért mindenkinek érdemes megfogadni a következő néhány tanácsot függetlenül attól, hogy milyen okból alakult ki nála a reuma.

Maguknak az izmoknak az erősítése is segít a csontozat stabilizálásában, így a kopások elkerülésében. A mozgás mindenképpen jó az egészségnek és az ízületeknek is, de csak akkor, ha nincs nagy terhelés az ízületeken. Azok a sportok, amik gyors irányváltásokat igényelnek, fokozottan koptatják az ízületeket. Ilyenek a labdajátékok, a síelés, de a hegyről lefelé túrázás is nagyon igénybe veszi a térdeket.

A táplálkozás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Akármilyen okból is vagyunk kitéve reumás panaszoknak, a táplálkozás segít a megelőzésben és a gyógyulásban. A sok folyadék, az ásványi anyagokban gazdag, változatos étrend mind javítják az esélyeinket. Az ízületi betegségek közül a köszvény szoros kapcsolatban van az állati eredetű zsírok, belsőségek és vörös húsok fogyasztásakor szervezetünkbe kerülő húgysavval, viszont a halakban található zsírsavak éppen hogy csökkentik a reumás betegségek kialakulásának valószínűségét.

A reuma sokszor a rossz testtartásnak vagy lábtartásnak, pl. lúdtalpnak az eredménye. Végezzünk gyakran lazító tornát, válasszunk ergonomikusan kialakított széket, ágyat, lábbelit, ügyeljünk a testsúlyunkra! A rossz testtartás hátterében pedig lelki okok is állhatnak, nem tudománytalan tehát összefüggést vélni a reuma kialakulása és a psziché állapota között.

források:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://termalonline.hu/gyogykezelesek/reuma-mikor-arthat-a-gyogyfurdo

https://www.termalfurdo.hu/furdozes/gyulladt-izuletek-907

http://nepszava.hu/cikk/1072628-a-lassan-pusztulo-porcok-nyomaban?print=1

A wellness divatos szóvá nőtte ki magát az elmúlt években. Manapság minden magára valamit is adó szálloda vagy fürdő wellness-ként kínálja szolgáltatásait, mert valahogy a minőségi, az elit, a korszerű szinonimájává vált nálunk ez a szó. De tudjuk-e vajon, hogy mit is jelent a wellness tulajdonképpen? Honnan ered, és mi a története?

A wellness szó megalkotása egy amerikai orvos nevéhez fűződik: Dr. Halbert L. Dunn az ötvenes évek végén publikált egy cikksorozatot, melyben a  well-being (vagyis a jó közérzet) és a fitness (fizikai erőnlét) szavak összevonásával alkotott egy szót, mely mottója lett egészségkoncepciójának. Dunn rendszerét később magukévá tették a hatvanas-hetvenes években virágzó, spiritualitással is átitatott egészségmozgalmak, így a wellness egyik pillére a szellemi, mentális elcsendesedés lett, másik pillére az aktív, mozgásra épülő életforma, harmadik pedig a tudatos táplálkozás.

Jó esetben a wellness egy életmód, szemléletmód, amit követője minden nap gyakorol: igent mond az élet kihívásaira, de nem engedi magához közel a stresszt, késlelteti az öregedést, de elfogadja magát olyannak, amilyen, mozog minden nap, de nem hajtja túl a szervezetét.

Photo by Matthew Kane on Unsplash

Napjainkban is, és az elmúlt századokban is érdeke volt a társadalomnak, hogy a wellness áthassa a polgárok mindennapjait - akárhogy is hívták ezt az életformát -, hiszen az egészséges egyén erősíti a társadalmat, vitalizálja nem csak magát, de környezetét is, míg a mentálisan vagy testileg beteg ember erőforrásokat von el a környezetétől.

Összességében jó, hogy a wellness divattá lett, még akkor is, ha sokszor csak a nyaralásra és a szállodák szlogenjeire korlátozódik, és a hétköznapokat nem hatja át. Külön kérdés, hogy miért nem elégszünk meg mi magyarok a régi, jól bevált "egészség" szavunkkal, de ezt most hagyjuk...

Miből áll a wellness?

A wellness legfontosabb része a tudatosság. Tudni, mit és miért csinálok, mi történik velem a gyakorlataim során. Ezért visel a karján a wellness életmód követője mérőműszert, amivel méri a pulzusát, a vérnyomását, a léptei számát. Csak annyit és addig, amíg használ. A wellnessbe nem férnek bele olyan sportok és mozgásformák, amelyek nem aerob működésre késztetik a szervezetet, vagyis a túlterhelés miatt légszomj és tejsavasodás léphet fel, ennek következményeként pedig izomláz. A legjobb aerob mozgásformák az úszás, a séta, a lassú kocogás, a biciklizés és persze az aerobik.

Photo by Haley Phelps on Unsplash

A wellness elválaszthatatlan a víztől. A víz közelsége garancia a stresszoldásra. Fürdőzés, szauna, pezsgőfürdő, úszás, kinek mi a megfelelő, de a vízparti meditáció vagy jóga is megtisztítja az elmét a rossz gondolatoktól, az ember megtisztulva, megújulva folytathatja a napját. A stresszoldás másik bevett módja a masszázs. Masszázs során fellazulnak az izmok, a szövetekben megindul a nyirokkeringés, az értő kezek célzott gyógyító erővel is bírnak, de még egy laikus masszázsa is eltereli a létezésünk súlypontját a fejünk felől a testünk méltatlanul elhanyagolt tájai felé. A modern ember főleg a fejében éli meg a létezését, és ez komoly egyensúlyvesztések okozója. A masszázs persze kiegészülhet mindenféle pakolásokkal, bőrápoló metódusokkal, amiknek a hatásmechanizmusa kiegészíti a masszázst és fiatalítja a testet.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a wellness fontos része a tudatos táplálkozás, hiszen hiába törekszem a testi-lelki egészségre, ha közben nem megfelelő táplálékot juttatok a szervezetembe. A jelszó itt is a tudatosság. A wellness életmód követői figyelnek arra, hogy milyen tápanyagokat tartalmaznak az élelmiszerek, amit fogyasztanak, változatosan táplálkoznak, sok gyümölcsöt, zöldséget esznek, és rendszeresen tartanak léböjt kúrát vagy egyéb tudatosan választott diétát.

Photo by Brooke Lark on Unsplash

Nos, ezek után lehet, hogy nem mindenki nevezi majd wellness nyaralásnak a szállodai pihenést, amire minden évben befizet, hiszen lehet, hogy a melegvízen kívül más elem nem jelenik meg a wellness életformából, viszont a pazar vacsorák és a cukrászdában elfogyasztott sütemény annál inkább. De talán majd a jövőben még többen igénybe veszik a fürdőhelyeken és szállodákban elérhető, képzett szakemberek által felügyelt és személyre szabott valóban wellness életmód részét képező lehetőségeket.

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

http://www.vitalzone.hu/wellness.html#ixzz4tbO0vOeM

http://www.wellnessspa.hu/index.php/Aktualis/mi-a-wellness.html

http://www.pihenokartyaelfogadas.hu/wellness_fogalma.php

http://www.vitalzone.hu/wellness.html

Magyarország gyógyvíz nagyhatalom, ám nem minden kútból folyik gyógyvíz, hiába jön mélyről a víz. Gyógyvíznek csak azt az ásványvizet vagy termálvizet szabad nevezni, aminek kémiai összetétele bizonyítottan gyógyhatású, és erről hivatalos bizonyítvánnyal is rendelkezik. Mivel a kémiai összetétele nagyon változatos lehet ezeknek a gyógyvizeknek, ezért csak arra a betegségre szabad alkalmazni őket, amire valóban hatásosak.

Kép

Természetesen az egyszerű melegvíz, vagy az a termálvíz is rendelkezik gyógyhatással, ami ásványi anyagokban nem gazdag, hiszen a melegvízben fürdőzésnek önmagában is stresszoldó hatása van, és a fürdőzés fizikai hatásai: a súlytalanság érzete vagy éppen a szövetekre nehezedő víznyomás is áldásos hatással bír.

Az igazi gyógyhatás viszont a vízben oldott nagymennyiségű ásványi anyagnak köszönhető, amit a mélyről feltörő víz azokból a kőzetekből old ki, amivel a mélyben találkozik. A hideg vagy meleg gyógyvizek ásványi anyag tartalma több gramm is lehet literenként. Ezek a bőrön át felszívódva fejtik ki gyógyhatásukat, de van olyan gyógyvíz, amit lehet ivókúraszerűen is fogyasztani, sőt némelyik gyógyvíz esetén az inhalálást, vagyis a belégzést javallják leginkább az orvosok.

Általános szempontok

Nem szabad gyors csodát várni a gyógyvizes kezeléstől! Egy hétvégi kúrától nem lehet teljes gyógyulást várni, legfeljebb kellemes ellazulást. A gyógyvízkúra tipikusan olyan betegségek kiegészítő kezeléseként alkalmazható, amik lassan alakultak ki, ezért nem is remélhető, hogy hipp-hopp megszűnnek. Ilyen betegségek a mozgásszervi betegségek, ízületi kopások, nőgyógyászati problémák, keringési és egyéb érrendszeri betegségek, idegrendszeri bántalmak vagy bőrbetegségek.  Egy tipikus gyógyvizes kúrát évente többször meg kell ismételni, és egy-egy kúra 10-15 alkalomból kell hogy álljon, csak így lehet számottevő hatást remélni.

A kúra előtt mindig konzultáljunk orvossal, ő segít kiválasztani a megfelelő gyógyvizet, sőt még beutalót is felírhat, ami által szerencsés esetben csökkenek a kezelés költségei. Aki mégsem kíván orvossal konzultálni a kúra előtt, legalább azokat az alapvető szempontokat tartsa be, hogy nem ajánlott gyógyvizes, termálvizes fürdőkúrát elkezdeni erős fájdalommal járó gyulladásos tünetek esetén, magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén, infarktus után, terhesen vagy daganatos betegség esetén.

Photo by Casey Clingan on Unsplash

http://www.origo.hu/egeszseg/20130717-gyogyfurdo-gyogyviz-asvanyi-anyagok-ivokura.html

http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsegturizmus/1738/gyogyvizeinkrol-mikor-alkalmazzuk-mikor-ne

http://people.inf.elte.hu/szptabi/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

http://termalonline.hu/gyogykezelesek/gyogyfurdok-es-a-mozgasszervi-betegsegek

Akár strandol az ember, akár gyógyulni jár a fürdőbe, szereti magát kényelemben és biztonságban érezni. Szereti érezni, ha a fürdő megalkotói és működtetői minden zavaró tényezőt kiiktattak az ő kedvéért. Ezért fizetjük a belépőjegyet. Minden eldobott szemét, minden csúszós járólap, minden udvariatlan kiszolgáló csökkenti ezt az élményt, és minden tiszta öltöző, minden hibátlanul működő beléptető, minden okosan elhelyezett információs tábla megerősíti bennünk a döntést: jó, hogy ezt a helyet választottuk.

A fürdőknek és strandoknak számos egészségügyi és egyéb rendeletnek kell eleget tenniük. Másként nem is működhetnének. Ezek azonban minimum feltételek, nem teljesülésük esetén bezárják vagy megbüntetik az uszoda működtetőjét. A vendégek számára természetes, hogy a legelemibb technikai és egészségügyi feltételek biztosítottak, de ő joggal szeretné tudni azt is, hogy hol érezheti maximálisan kényelmesen és kiszolgálva magát. Számos olyan minősítési rendszer működik Magyarországon, ami pozitívan diszkriminálja a minőségi szolgáltatást nyújtó fürdőhelyeket. Például a legjobb balatoni strandokat Kék Hullám Zászlóval jutalmazza a Balatoni Szövetség. A legrangosabb minősítő rendszert maga a magyar állam hozta létre, nevezetesen a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-ban, és a Magyar Fürdőszövetség működteti. A rendszer neve: Nemzeti Tanúsító Védjegy. Röviden összefoglaljuk, mire számíthat a látogató, ha egy ötcsillagos strandra lép be.

Kategóriák

Először is nem árt tudni, hogy a minősítést egymástól függetlenül öt kategóriában nyerhetik el a fürdők: gyógyfürdő, élményfürdő, wellneszfürdő, strandfürdő, uszoda. Tehát ha valamelyik strandnak megvan az öt csillag gyógyfürdő kategóriában, még nem biztos,hogy az uszodarészlege is ötcsillagos. A legjobb szolgáltatást tehát attól a fürdőtől remélhetjük, ami több kategóriában is megszerezte az összes csillagot. A fürdők általában a saját honlapjukon és a bejáratnál is büszkén hirdetik, ha van ilyen minősítésük, de a Magyar Fürdőszövetség honlapján is megtalálható a minősítést szerzett fürdők listája.

Rudas gyógyfürdő

Mit figyelnek a bírák?

A minősítés szempontjait és a kapható pontszámok rendszerét egyértelműen lefektették a védjegy megalkotói, tehát objektívnek tekinthető a szisztéma, és minden szempont a vendégek kényelmét vizsgálja. Vizsgálják a fürdő környékén a zaj mennyiségét, a tömegközlekedéssel vagy autóval való megközelíthetőséget. Vizsgálják a fürdő tisztaságát, parkosítottságát, a járdák minőségét, az öltözők, mellékhelyiségek minőségét, számát, az ott dolgozók nyelvtudását (!) és szakképzettségét, még öltözetét is. Figyelik, hogy mennyire gyermekbarát az épület, milyenek a büfék, a kukák, a víz minőségéről nem is beszélve.

Lukács gyógyfürdő

Önkéntesség

Fontos tudni, hogy amelyik fürdő elnyerte az öt csillagot, csak öt évig viselheti büszkén ezt a címet, utána újra kell minősíttetni magát. Lényeges még, hogy ha nincs csillaga egy fürdőnek, az még nem jelenti azt, hogy rossz a hely, hiszen a minősítést önként kérik a fürdők, ha erre alkalmasnak találják magukat, és bizony jónéhány fürdő csak a 3-4 csillagot éri el. Az első években csak a nagynevű budapesti fürdők tudták elérni az öt csillagot, de az utóbbi években már a vidéki fürdők is jól szerepelnek. Az a tény, hogy egyre több fürdő kéri a minősítését, jelzi, hogy az elmúlt években a fürdők számára fontos céllá vált elnyerni a minősítést, hiszen a vendégek is odafigyelnek arra, hogy ne elégedjenek meg középszerű szolgáltatásokkal.

Kép

Forrás:

http://www.napfenyfurdoaquapolis.com/hu/5-csillagos-minosites/

https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/otcsillagos-minosites-a-gyulai-varfurdonek-1123229

https://www.termalfurdo.hu/furdozes/ot-csillagos-a-gyulai-furdo-3931

http://www.sostort.hu/hu/akciok-programok-hirek/ot-csillagos-furdominosites-harom-kategoriaban-ujabb-szakmai-siker-az-aquarius-elmeny-es-parkfurdo-eleteben

http://www.nlcafe.hu/eletmod/20130621/balaton-legjobb-strand-lista-kek-hullam/

http://www.furdoszovetseg.hu/hu/vedjegy/dokumentumok/index.htm

Szórakozás, tisztálkodás, gyógyulás. E három céllal jártak és járnak ma is a népek fürdőbe, bár a hangsúlyok manapság eltolódni látszanak a szórakozás felé. Érdemes egy pillanatra megállni és végignézni, hogy jutottunk idáig. Vajon hogyan múlatta az időt a boldog békeidők polgárosodó társadalma az egyre nagyobb számban megjelenő fürdők medencéiben? Miben különbözött ez a világ a ma is egyre fejlődő fürdőkultúrához képest?

Fürdők már a római kor óta voltak szerte a Kárpát-medencében, de a fürdőkultúra igazi aranykora a XIX. században kezdődött. A 48-as szabadságharc előtt, a reformkorban is egyre-másra jelentek meg az úri és a polgári lakosság szórakozására szánt fürdőépületek, és a történelmi viharok után is folytatódott ez a tendencia. Buziásfürdő, Borszék, Herkules-fürdő, Balatonfüred, Karlsbad, Hévíz, Bártfa. Ezek voltak a Monarchia legnevesebb fürdőhelyei, de a budapesti fürdőkkel egyik sem versenghetett. Népszerűségük növekedését csak az Adria felé kiépített vasút elkészülte törte meg, mikor is az arisztokraták Abbáziába, a mai Opatijába kezdtek járni.

A kor társadalmi rétegződésének megfelelően különültek el az arisztokráciának, a polgárságnak és a szegényebb közembereknek szánt fürdők. Persze mindenki az eggyel magasabb osztály fürdőibe vágyott, vagy legalábbis utánozta azok szokásait. Mégis kijelenthető, hogy a polgárosodás jelentette ennek a kulturális szegmensnek is a motorját. Az egyre tehetősebb és műveltebb polgárság virágoztatta fel a Monarchia számos fürdőhelyét.

A fürdőzés akkoriban elsősorban a pihenésre és a gyógyulásra kínálkozó lehetőségként élt a köztudatban. A szezon kezdetén, általában június elején megjelentek a gyógyulni vágyók a fürdőhelyen, bejelentkeztek a fürdőorvosnál, akit az elsőosztályú fürdőhelynek kötelező volt alkalmazni a helytartótanács rendelete értelmében. A vendég ezután kifizette a társadalmi pozíciójától függő kurtaxát - vagyis a díjat, amiből működött a fürdő, ezután a neve felkerült a kurlistára, amit évente újság formájában megjelentetett a fürdő, hiszen egy-egy prominens személyiség neve a kurlistán volt a legjobb reklám. A közismert személyiségeknek ezért mentességet is adtak a kurtaxa megfizetése alól. Arany János 1875-től részesült Karlsbadban ilyen figyelmességben, a megtakarított pénzt természetesen jótékonysági célra ajánlotta fel.

A budapesti Császár fürdő 1870-ben

Az adminisztratív formaságok után kezdődhetett a kezelés. Persze a fürdőorvos elrendelt a megfelelő fürdők mellett ivókúrákat is a megfelelő arányban. Igen, a gyógyvizek rendszeres iszogatása legalább annyira része volt a regeneráló kúrának, mint a vízben mártózás. Első szempont a gyógykezelés, csak második a szórakozás. Nem csúszdákon visongó kisgyerekektől hangos a korabeli "strand", hanem csendben gyógyuló polgárasszonyok és urak sétálgatnak a számukra kijelölt medencék felé a parkban, udvariasan köszöngetnek, ha illik. Persze a fürdőélet nem csak komorságból állt, a vendégek ismerkedtek, tekéztek, biliárdoztak, egyleteket hoztak létre, amiknek keretén belül bálokat, tombolát, koncerteket és kirándulásokat szerveztek. A füredi Anna bál is egy ilyen fürdőegyleti hagyomány.

Maga a fürdőzés gyakran privát kádakban folyt. Egy-egy fürdőhelyen többtucat magánfülke várta a tehetősebb vendégeket, ahol a mai megszokott fürdőszobához hasonló helyiségben élvezhették a meleg vagy éppen langyos víz hatásait. A közös medencékben is elképzelhetetlen volt a férfiak és nők közös fürdőzése. Külön részlegeket biztosítottak a férfiak és a nők számára, és a fürdőszabályzat pontosan rendelkezett arról, hogy mennyire lehetett megközelíteni az ellenkező nemnek szánt részleget. Tilos volt a fröcskölés, ugrálás, köpködés (!) - hiába, a fürdő egy csendes, nyugodt hely volt még akkoriban.

A fürdőruha forradalma is erre a történelmi időszakra tehető. Különösen a nők viselete ment át komoly változáson. A teljes testet fedő, úszásra alkalmatlan ruha nem csak az erkölcsök miatt nem volt furcsa, hanem azért sem, mert úszni sem nagyon tudtak az emberek abban az időben. A testkultúra fejlődésével, a női emancipációval egyre fogyott az anyag a női fürdőruhákból és kisebb-nagyobb botrányok után eljutott a világ a XX. század derekára a bikiniig és a szabadon látogatható strandokig, ahol már a nem a csendes üdülés a módi.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_furdokultura/ch11.html

http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/07/21/furdok_pest_reformkor

http://www.life.hu/trend/20120712-legyel-olyan-szexi-a-strandon-mint-marilyn-monroe-a.html

A nyári strandok zsánerképéhez hozzátartozik a magukra napolajat, naptejet, napvédő krémet kenegető emberek látványa. Ezt a képet persze megelőzi a kép, ahogy a drogériában az ember fia vagy lánya próbál eligazodni az ezerféle leégés elleni szer között, és próbál felelős döntést hozni. Főleg akkor, ha a gyerekei bőrét és szeretné megóvni a káros sugaraktól. Melyiket vegyem? Megpróbálunk támpontokat adni a napvédő krémek vásárlása előtt átgondolandó kérdésekhez.

Kell-e egyáltalán napvédelem?

Nyáron, főleg vízparton elkerülhetetlen a napozókrémek használata. Nagyon sokat kockáztat az, aki virtusból vagy tájékozatlanságból nem ken magára semmit, és mégis sok időt tölt a tűző napon. Bőrtípustól függ, hogy ki mennyi idő alatt ég le, de senki nem vészelhet át félnapokat leégés nélkül a strandon. A bőrnek van természetes UV-védelme, a melanin az az anyag, ami a bőr barnaságáért felelős, és elnyeli a káros sugarakat. Barna bőrű emberek szervezete több melanint képes termelni, ezért ők nagyobb biztonságban vannak, a fehérebb bőrűek viszont szinte azonnal leégnek a napon. A nyár során megszerzett barnaság is nagyobb védelmet jelent, tehát ha a nyár elején valaki még 30 faktoros naptejjel kente magát, lehet, hogy a nyár végére már elegendő lesz neki egy alacsonyabb faktorszámú védelem is.

Mi a faktorszám?

Apropó faktorszám: nézzük, pontosan mit is jelent a készítményeken olvasható faktorszám? Egy 30-as faktorszámú naptejjel 30-szor annyi időt tölthetünk a napon leégés nélkül naponta, mint nélküle. Például egy átlagos ember a legerősebb napfényben kb. 20 perc alatt leég, tehát a 30-as naptejjel akár 10 órát is eltölthet leégés nélkül a napon. Egy északi típusú, világos bőrű ember, aki csak 3 percet tartózkodhatna a napon leégés nélkül, ugyanazzal a 30-as naptejjel már másfél óra után elkezd leégni.

A napon biztonságban eltölthető idő tehát nem csak a naptejünk faktorszámától függ, hanem a bőrtípusunktól és a napsugárzás erősségétől, összetételétől is!

UV-A és UV-B 

A bőrünket károsító ultraibolya sugarak két fajtáját különböztetjük meg: a látható fényhez jobban hasonlító, kevésbé nagy energiájú UV-A és a kisebb hullámhosszú, ezért nagyobb energiájú UV-B sugarakat. Mindkét sugárzás öregíti a bőrt és roncsolja a DNS-t, ezért rákot okozhat. A napvédelemmel kapcsolatos faktorszám megállapításánál általában az UV-B védelmet vizsgálják csak, pedig az UV-A sugarak is legalább annyira károsak a legújabb kutatások szerint. Ezért azokat a krémeket keressük, amik széles spektrumúak, vagyis kiszűrik mindet.

A legalaposabb tájékozódásért akár a Fogyasztóvédelem tesztjeit is érdemes átolvasnunk itt: https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/teszt.htm#naptej

Fizikai, kémiai fényvédelem

A napvédő krémek összetevői között vannak fizikai fényvédők és kémiai fényvédők.

A legbiztosabb védelmet a fizikai fényvédők adják, ráadásul kevés káros hatásuk van, mert nem szívódnak fel a bőrön át, hosszantartó védőréteget képeznek a bőrünkön a fénnyel szemben - hacsak nem mossuk le fürdőzéskor. Ilyen a cink-oxid és a titán-dioxid. Hátrányuk, hogy nem esztétikus a fehér védőréteg, amit alkotnak, és az a ruhánkon is foltot hagy. A kémiai fényvédők ezzel szemben felszívódnak a bőrbe, és ott nyelik el a fényt úgy, hogy ezáltal maguk is elbomlanak, tehát hatásuk gyorsabban elmúlik, ráadásul a bomlástermékek sokszor nem ismert hatást fejtenek ki a szervezetre - allergiás reakciókat, gyulladást okozhatnak. Ezért kell mellőzni a többi kozmetikumot is napozáskor, mert fény hatására lebomlanak, és a bomlástermékek hatása váratlan fordulatokat is hozhat.

Felesleges és fontos anyagok a naptejben

Bőrünk komoly terhelésnek van kitéve minden napozáskor, ezért napozás közben is és utána is olyan anyagokkal kell ellátni, amik regenerálják. Gyulladáscsökkentő, hidratáló növényi kivonatok, antioxidáns vitaminok jól jönnek a napozókrémbe a fényvédő hatóanyagok mellé. Ilyen az E-vitamin, a shea vaj, kakaóvaj, kókuszzsír, a levendula illóolaja vagy az aloe vera. Ami viszont feleslegesnek tűnhet a naptejben, mégis magától értetődően belerakják: a tartósítószer, az emulgeálószer, a parfüm. Ezekkel az a gond, hogy csak az állagát teszik látszólag jobbá a krémnek, fényvédelmi szempontból viszont “haszontalanok”.

Összefoglalva tehát:

1) Mindenképpen használjunk napvédelmet a strandon, annak faktorszámát a bőrünkhöz igazítsuk!

2) Ne higgyük, hogy a napozókrém mindenható, mértékkel napozzunk akkor is, ha magas faktorszámú krémet használunk!

3) Kisgyerekeket mindenképpen magas faktorszámú krémmel kenjük, és ne tegyük ki őket erős napsugárzásnak!

4) Válasszunk olyan krémet, ami széles spektrumú, nem, vagy minimális mennyiségben tartalmaz illatanyagokat és tartósítószert, vízálló, van benne fizikai fényvédő, vannak benne antioxidáns vitaminok és bőrápoló növényi kivonatok!

források:

https://vitalitasportal.com/elonyos-megjelenes/napozokremek-hogyan-hasznaljuk/

http://www.naturalisa.hu/blog/karos-anyagok-a-kozmetikumokban-naptej-es-napozokrem/

http://okoanyu.blog.hu/2012/07/19/napozokrem_hazilag

https://ewopharma.hu/a-legjobb-naptej

Strandolni, uszodába menni a felüdülés szinonimája. Pedig a lélek önfeledt kikapcsolódása a bőr számára komoly terhelés. A napfény és a víz igénybe veszi testünk külső rétegét, pedig pont ilyenkor akarunk a leginkább vonzónak mutatkozni, ezért strandolás előtt és után is gondoskodni kell a bőr egészségéről.

Napfény

Mi fenyegeti nyáron strandoláskor leginkább a bőrünket? Elsősorban a napfény, aminek káros hatásait nem lehet eltúlozni. Jobb félni, mint megijedni, gondoskodjunk tehát megfelelő fényvédelemről! Ha a megfelelő napvédő krémmel rendszeresen és alaposan bekenjük magunkat, akkor valóban önfeledten élvezhetjük a napfényt - természetesen nem egész napon át. A déli órákban nem ajánlott napon tartózkodni. A megégett bőr gyorsabban öregszik, és csúnya maradandó pigmentfoltok is megjelenhetnek a leégett területeken.

Kiszáradás

A napfény nem csak leégetheti a bőrünket, de ki is szárítja. A szervezetnek amúgy is nagyobb a vízleadása a kánikulában, ezért folyamatosan kell gondoskodnunk folyadék utánpótlásról! Nyáron napi három liter folyadék sem sok! Inkább gyakran igyunk keveset, mint ritkán sokat, mert a szervezetünk nem tudja hosszan tárolni a nedvességet, a felesleget kiválasztja a veséken és a bőrön át. Nem csak a napfény, de az uszodák vize és a sós tengervíz is kiszárítja a bőrt, tegyünk hát a dehidratáltság ellen! A legtöbb napvédőkrémben van hidratáló összetevő is, de a napozás, strandolás után feltétlenül használjunk nedvességet pótló krémet - inkább természeteset, mint mesterségeset! A legjobb az a napozás utáni krém, ami a verejtékkel távozó ásványi sókat is pótolja, és az esetleges bőrirritációka is nyugtatja.

Photo by Piotr Chrobot on Unsplash

Smink és illat

A strandon fontos, hogy vonzónak mutatkozzunk, de az egészség még fontosabb. A sminkben és a dezodorokban található egyes összetevők megváltozhatnak a napfény hatására, és allergiás, gyulladásos tüneteket okozhatnak, ezért kerülni kell a strandon a sminket és dezodorral sem javasolt befújni magunkat. Ha nem szeretnénk, hogy kellemetlen illatok jelenjenek meg a verejtékezés hatására, használjunk olyan krémet, ami illóolajokat tartalmaz, ezek többsége, például a levendula és az eukaliptusz nem érzékeny a napfényre viszont a citrusfélékkel vigyázni kell! Természetesen a gyakoribb tusolás is megoldást jelent, ez azért is fontos, mert a melegben intenzívebb a verejtékezés, kitágulnak a bőr pórusai, könnyebben megtelepszenek a kórokozók és pattanásokat okoznak.

Szőrtelenítés

A hölgyek többsége és még az urak egy része is szőrtelenít, mielőtt strandra megy. Sajnos ilyenkor mikrosérülések keletkeznek a bőrön, és könnyen begyulladhatnak a sebek nem éppen esztétikus pöttyöket varázsolva a szépen szőrtelenített bőrfelületre. Ennek oka részben a kórokozók megjelenése, részben az erős napfény lehet. A megoldás az, hogy a strandolás előtt legalább egy nappal hamarabbra időzítsük a szőrtelenítést vagy bármilyen más, apróbb sérülésekkel járó beavatkozást, például a kozmetikusnál végzett bőrkezelést, vagy akár a tetoválást.

Fotó: www.budapestgyogyfurdoi.hu 

Étkezés

A bőrön át közvetlenül nagyon sok tápanyag felszívódik ugyan, de csak krémekkel, nem lehet így eljuttatni a bőrhöz minden szükséges molekulát. A bőr számára nagyon fontos összetevő a kollagén, ami a rugalmasságát adja. Fontos még az omega-3 zsírsav, a különböző antioxidáns vitaminok, amik a káros szabadgyököket semlegesítik. Ezek a szabadgyökök részben a helytelen táplálkozás, részben pedig a napfény oxidáló hatása miatt jelennek meg a bőrben.

Ha ezeket a hasznos anyagokat mind be szeretnénk juttatni a szervezetünkbe, akkor sok halat, zöldséget, gyümölcsöt, és kevesebb szénhidrátot, cukrot, vörös húst kell fogyasztani, akkor lesz szép és egészséges a bőrünk!

Photo by Lauren Lester on Unsplash 

Forrás: 

http://natura-kozmetika.hu/nyari-borapolas/

Egészen a múlt század elejéig státuszszimbólum volt a fehér bőr, hiszen csak az engedhette meg magának az árnyas szobában hűsölést, akinek nem kellett a tűző napon aratni, kapálni vagy más paraszti munkát végezni. Aztán a XX. század második felében beköszöntött a bikini-korszak és az új napkultusz - mindenki szeretett volna minél barnább lenni. Mára valami megváltozott, mintha erősebben sütne a nap, vagy az ózonréteg vékonyodott el, nem tudjuk - mindenesetre nagyon oda kell figyelni, hogyan napozunk, hogy ne legyen a vége csúnya leégés vagy még súlyosabb bőrbetegség.

Manapság a barnára napoztatott bőr az egészség szimbóluma. Nem véletlenül, hiszen számos élettani folyamat igényli a napfényt, például a csontok és a fogak építéséhez szükséges D-vitamin termelődéséhez elengedhetetlen a napfény. A napfény és a szél érintése szárítja, fertőtleníti bőrünket, ellehetetleníti a nedves, fülledt környezetet igénylő gombák, baktériumok elszaporodását, a mitesszerek begyulladását, a pattanások megjelenését. Méregtelenítési folyamatokat indít el a napfény és oldja a stresszt, tehát érdemes napozni, de mindenképpen csak az ésszerűség határain belül.

Mikor napozzunk?

Szinte minden nyári UV-jelentés során elmondják a rádióban, hogy 11 és 15 óra között ne töltsünk huzamosabb időt a tűző napon. Ezt valóban fontos betartani! Ne legyünk türelmetlenek! Ne gyorsan akarjunk lebarnulni a legerősebb napsugárzás ideje alatt, inkább válasszunk olyan időszakot, amikor gyengébb a napfény: délelőtt vagy késő délután, és kezdjük el bőrünk napoztatását már tavasszal, hogy nyárra már legyen egy alapszínünk. Nem szabad elfelejteni, hogy a barnulást azért találta ki a Természet, hogy a barna bőr pigmentjei elnyeljék a fény energiáját, és megakadályozzák a bőrsejtek roncsolódását.

Fényvédelem

Ha már mindenképpen kénytelenek vagyunk huzamosabb időt az erős napfényen tölteni, vagy egyszerűen csak nem akarjuk megszakítani a strandolást, akkor alkalmazzunk fényvédelmet! Nem biztos, hogy krém formájában kell gondoskodni bőrünk védelméről, hiszen létezik még széles karimájú kalap, napernyő, sőt léteznek olyan strandruhák, amik részben átengedik a fényt, engedik lebarnulni a bőrt, de nem engednek át a leégéshez elegendő dózist, sőt még vízben is viselhetők.

Apropó víz! Ne gondoljuk, hogy a vízben nem lehet leégni! Úszkálás, strandolás során nem fedi a bőrünket olyan vastag vízréteg, ami megakadályozná az UV-sugarak áthatolását, ráadásul a vízen visszatükröződve a sugárzás intenzitása megsokszorozódik.

Mit jelent a faktorszám?

Ha napvédő krémmel szeretnénk óvni a bőrünket, akkor mindenképpen válasszunk olyan napvédő krémet, ami bőrtípusunknak és lebarnultságunk fokának legjobban megfelel. A krémeken található faktorszám jelentését is fontos ismerni. Egy 30-as faktorszámú naptejjel 30-szor annyi időt tölthetünk a napon leegés nélkül naponta, mint nélküle. Például egy átlagos ember a legerősebb napfényben kb. 20 perc alatt leég, tehát a 30-as naptejjel akár 10 órát is eltölthet leégés nélkül a napon. Egy északi típusú, világos bőrű ember, aki csak 3 percet tartózkodhatna a napon leégés nélkül, ugyanazzal a 30-as naptejjel már másfél óra után elkezd leégni.

Tévhit, hogy a naptejet újra felhordva újrakezdődik a ciklus. Hiába kenegetjük magunkat sokszor ugyanazzal az alacsony fokszámú naptejjel, a napozási időt nem tudjuk nyújtani. Még egy fontos tanács: a napozás előtt hagyjunk időt a napvédő krém felszívódására, tehát legalább fél órával a napfürdő előtt már kenjük be a bőrünket, és nagyon ügyeljünk arra, hogy minden szabad bőrfelület be legyen kenve, hiszen a bőrünk olyan, mint a fotópapír, ahol nem kenjük be, ott le is ég!

Természetes napvédők

Csecsemőket, kisgyerekeket mindig magas fokszámú naptejjel kenjük be!  Ha nem vagyunk kitéve nagyon erős napsugárzásnak, akkor használhatunk olyan krémeket is, amik természetes napvédő anyagoknak tekinthetők. Ilyen például a kakaóvaj, aminek a faktorszáma 5 és 7 között mozog. Más természetes olajok is rendelkeznek napvédő faktorral, ráadásul nem tartalmaznak kétes hatású mesterséges vegyületeket, amik a naptejekben viszont bőven találhatók. A természetes olajokat ha nem is közvetlenül fényvédelemre használjuk, akkor is érdemes ezeket napozás után a bőrünkre kenni, hiszen visszaadják a kiszárad bőr rugalmasságát, ásványi anyagokat és vitaminokat juttatnak a sejtekhez.

Kép

Napozók eledele

A napozás - akármilyen kellemes - mégiscsak egy terhelés a szervezet számára. A napfény hatására felgyorsulnak az oxidációs folyamatok, sejtroncsoló szabadgyökök keletkeznek, folyadékot veszítünk, akár allergiás reakciók is beindulhatnak. A legfontosabb a sok folyadék! Napozás közben és után nagyon sok folyadékra van szüksége a szervezetünknek, hiszen a fokozott verejtékezéssel sok víz és ásványi anyag (például magnézium) távozik! A másik fontos tápanyag, amit már a napozós szezon előtt el kell kezdeni bevinni, az a béta-karotin, ami antioxidáns, tehát semlegesíti a napozás során keletkező szabadgyököket. Szabadgyökfogó még a friss zöldség, gyümölcs. Azokat a táplálékokat, amik viszont a fénnyel szembeni allergiás reakciókat erősítik, kerüljük. Ilyenek például a zeller, a kapor, a pasztinák.

Strandjaink az emberi viselkedés izgalmas terepei. Ha nem is szorulunk annyira szűk helyre, mint a fókák vagy a pingvinek a maguk strandjain, mégis van valami hasonlatosság a két élethelyzet között. A territoriális - vagyis területvédő - viselkedés szép példáivá tudnak lenni a strandon néhány centiméterre egymás mellett napozó, szárítkozó, étkező családok. Milyen szabályokat érdemes betartani, hogy a fürdőzés valóban a felhőtlen kikapcsolódás ideje lehessen, és ne a bosszankodás, vitatkozás emlékeit vigyük haza?

Kép

Sokat változott a fürdőkultúra az elmúlt századokban, országról-országra is változik, és társadalmi rétegenként is nagyon változatos. Ami viszont nem változott, és mindig is meghatározta a strandok viselkedésmintáit, az a sajátos helyzet, hogy nagyon sok ember, nagyon közel egymáshoz, nagyon kevés öltözetben, nagyon jól szeretné érezni magát, visszatérni valami ősi, fesztelen, kötetlen állapotba. Könnyű lenne azt mondani, hogy egyetlen szabályt elegendő betartani: amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek, azt te se tedd a másikkal! Ha nem akarsz szotyihéjban, csikkekben gyalogolni, akkor ne dobáld el! Ha nem akarsz megbetegedni, akkor te is tisztálkodj strandolás előtt! Ha nem akarod, hogy a füledbe üvöltsenek, akkor te is légy csendes!

Sajnos ez nem ennyire egyszerű, mert nagyon különböző ingerküszöbbel rendelkezünk. Ami számomra természetes, az a másiknak ember számára vérlázító lehet. Ami engem megbotránkoztat, az neki maga az élet.

Kép

Meztelenség

A legvitatottabb viselkedésminták egyértelműen a meztelenséghez kötődnek. Mit és mikor szabad megmutatni? Szabad-e átöltözni az öltözőn kívül? Hiszen akkor csak egy pillanatra mutatjuk meg magunkat teljesen. Szabad-e kisgyereknek meztelenkedni? Hiszen ő még csak gyerek. Szabad-e a nőknek a felsőt ledobni? Hiszen a férfiaknak is szabad! Szabad-e a páromat fogdosni a medencében vagy a medence mellett? Hiszen szeretjük egymást, és végre felszabadultan lehetünk együtt, és intimebb együttlét nem történik - mégis megbotránkoztathat másokat. Szabad-e beállni a büfé előtt kígyózó sorba bikiniben, vagy illik magunkra tekerni egy törölközőt? Hiszen ez mégis már majdnem étterem. Kényes kérdés, hogy csak a tökéletesen esztétikus, kisportolt testalkatúak mutathatják-e meg egymásnak magukat? Egyáltalán illik-e megbámulni egymást? Erre az utóbbi kérdésre végre viszonylag egyértelmű a válasz: nem. Strandra nem azért járunk, hogy másokat megbámuljunk, még akkor sem, ha sokan azért járnak, hogy magukat megmutassák.

Úszómester

Szintén egyszerű lenne az élet, ha a strandon való viselkedés szabályairól csak annyit lehetne elmondani, hogy mindent be kell tartani, ami az uszodai házirendben szerepel. Egy házirend nem tud szabályozni minden emberi helyzetet, és nem is dolga. A házirend elsősorban a biztonsággal kapcsolatos játékszabályokat rögzíti, olyan viselkedésmintákat tilt, ami közvetlenül veszélyezteti a strandon tartózkodók egészségét: ne menjünk a medencébe mosdatlanul, betegen, nyílt sebbel, hogy ne vigyünk be fertőzéseket, ne ugráljunk a másik fejére, ne szemeteljünk, ne dohányozzunk, a csecsemőn legyen vízhatlan pelenka, bizonyos medencéknél úszósapka használata kötelező! Kevesen vannak, akik alaposan elolvassák a strandok házirendjét, de ha a különböző feliratokat, tiltó táblákat komolyan vesszük, már sokat tettünk a békés egymás mellett élés érdekében. Az abszolút alapszabály pedig a következő: az úszómesternek mindig igaza van! Ha ő szól, hogy viselkedjünk rendesen, akkor szót kell fogadni! 

És ha már házirend. Előfordulhat, hogy fürdőnként változnak a házirend előírásai, így amit szabad az egyik helyen, nem szabad a másikon. Van, ahol pl. a hangosbemondón keresztül tájékoztatnak arról, hogy még a kisgyermekek sem lehetnek meztelenek, míg más helyeken ezt nem tiltja a fürdő szabályzata.

Kép 

Közelség

A strandolás során a legtöbb feszültség nem annyira a másik meztelenségéből adódik, hiszen annak néha még örülünk is, nem is a mosdatlanságból, hiszen az immunrendszerünk sok mindent elbír, hanem az összezártság érzéséből, abból, hogy nagyon közel kerülünk idegen emberekhez, és nehezen viseljük az ő megnyilvánulásaikat. Különös rítus, ahogy a strandra érkezők helyet keresnek maguknak: ne túl távol a medencétől, mert akkor nem látni rá a gyerekre, ne túl közel, mert akkor mindenki rajtad keresztül fog futkosni, és kevés a hely.

Népes családok kénytelenek törölközőiket arasznyi távolságban elhelyezni egymástól, elviselni, ahogy a másik család beszélget, zenét hallgat, rajtad keresztül szalad, rád csöpögteti a vizet magáról, miközben te olvasnál vagy szunyókálnál. Ha nem a placcodon vagy, hanem a vízben, vagy a vízparton, ott is hangoskodás, fröcskölés, neked pattan a labda, neked úsznak. Nyilván kell egyfajta tolerancia és bölcsesség ahhoz, hogy ne csak bosszankodni járjunk a strandra, és kell egyfajta jólneveltség, hogy a strand ne váljon egy szocreál szatírává! Aki nem bírja a tömeget, keressen egy nyugodtabb zugot a medencéktől távol, vagy menjen egy elhagyatott vízpartra nyaralni! Mindenesetre nem lehetetlen megtalálni az arany középutat odafigyelés és felszabadultság között, és felhőtlenül szórakozva, másokat tisztelve élvezni a városi nyaralások üde színfoltját jelentő strandolást.

Gyakran lehet hallani, hogy a stresszoldás egyik leghatékonyabb formája a termálfürdőzés és a szaunázás. Különösen a nagyvárosi, rohanó életmódot folytató emberek mindennapjaiba fontos beilleszteni a stresszoldás valamilyen formáját. De mi egyáltalán a stressz, milyen hatásai vannak életünkre, és hogyan lehet oldani a bennünk kialakult stresszt?

"...A nagyvárosi ember fokozottan ki van téve a stressznek a szűk terek, a tömegközlekedés, a zaj, a gyorsabb életvitel és a magasabb társadalmi elvárások miatt…"

Mi a stressz?

A stressz a szervezetünk válaszreakciója a külvilágból érkezett kihívásokra. Felfokozott állapot megnövekedett energiafelhasználással, magasabb pulzusszámmal. Stresszes állapotban hormonháztartásunk is átalakul, bizonyos életfunkciók - mint pl. az emésztés - ilyenkor inaktív állapotba kerülnek. Alapvetően kétfajta stresszt különböztetünk meg: az egyiket nevezhetjük pozitív stressznek is, ez jól körülhatárolható kihívásoknál jelentkezik, mint a sport, a játék vagy valamilyen nehéz, de elvégezhető feladat. A szervezetünk fokozott igénybevétele után jöhet a pihenés, az ellazulás. Ez kifejezetten hasznos, mert edz minket, míg a stressz másik fajtája - nevezzük negatív stressznek - kifejezetten egészségtelen. Ez hosszantartó, nehezen tudatosítható kihívásoknál jelentkezik, ugyanúgy felfokozott állapotban van a szervezetünk, de nincs mód feloldásra, nincs pihenő, a vége általában valamilyen komoly betegség vagy egyéb tragédia lehet. A nagyvárosi ember fokozottan ki van téve a stressznek a szűk terek, a tömegközlekedés, a zaj, a gyorsabb életvitel és a magasabb társadalmi elvárások miatt.

Stresszoldás

A stresszt oldani tehát létkérdés. Bizonyítottan csökkenti a bennünk lévő feszültséget a rendszeres testmozgás, továbbá számos tudatosító gyakorlat, pl. a jóga, a relaxáció vagy a meditáció is. A környezetváltozás, nyaralás, kirándulás, séta, a természet közelsége is jó hatással van a belső szorongásra. A másik ember érintése, a masszázs is hatékonyan oldja a stresszt.

Víz és stresszoldás

Kimutatható, hogy a víznek már a puszta közelsége is oldja a stresszt. Ha halljuk a víz hangját, csobogását, a hatás csak fokozódik, szinte bárki meditatív állapotba kerülhet egy csobogó patak vagy szökőkút közelében. Belemerülve a vízbe testünk súlytalanná válik, izmaink és ízületeink ellazulhatnak, és mindez pozitívan visszahatva tudatalattinkra, a stresszes állapot is csökken. Meleg vízben az előbbi hatás még fokozottabb, hiszen a hőmérséklet ideális, szervezetünknek a "fűtésről" sem kell gondoskodni, ami megint csak felfokozott, stresszes állapotot eredményezne. A szaunában és a gőzfürdőben a fenti hatások szintén érvényesülnek, ott ráadásul a méregtelenítés is beindul, és mivel a testünkben felhalmozott méreganyagok is csak a stresszt fokozzák, ezek ürülése megkönnyebbülés a szervezetnek.

A víz gyógyító hatását természetesen otthon is lehet élvezni mécsesekkel körberakott fürdőkádban, de ott bármikor megszólalhat a telefon, átcsöngethet a szomszéd, eszünkbe juthat valami fontos teendő, ami miatt megszakítjuk öngyógyító szertartásunkat, és szauna sem biztos, hogy van. Érdemes ezért inkább rászánni az időt, és beépíteni mentálhigiénés gyakorlatunkba kedvenc termálfürdőnk rendszeres látogatását, ahol senki és semmi nem zavarhat meg, mert a környezet teljesen a stresszoldásra van berendezkedve.

Képek:

http://www.denverpeaceofmindmassage.com/design/wp-content/uploads/bfi_thumb/Simple-ways-to-better-manage-stress1-n1goyxfkwsg1jae3otg2gqjw8lk85kmjta4yci18ks.jpg

http://www.rd.com/wp-content/uploads/sites/2/2017/01/01-Heres-Why-A-Grown-Up-Bath-Is-The-Stress-Melter-You-Need-Right-Now-503037629_PeopleImages.jpg

https://lh5.googleusercontent.com/-9F83UeXZvdQ/UcVDyf5y_bI/AAAAAAAAFME/6sYnJ_T1OTA/s700/steamroom.jpg

Termálvíz-, gyógyvíz-, ásványvíz-nagyhatalom vagyunk! Hiszen kevés olyan hely van a világon, ahol a mélyből feltörő gyógyhatású vizek ekkora gazdagságban vannak jelen. Japán, Izland, Kalifornia, Peru, Bali, Olaszország, Törökország. Ezek a vulkanikus vidékeken fekvő országok versenyezhetnek csak Magyarországgal gyógyvíz, termálvíz terén.

A vulkanizmus jelenléte mindenhol hőforrások jelenlétét is eredményezi, ugyanakkor a fenti országok lakói mintha bátrabban, lelkesebben használták volna ki az elmúlt évszázadokban a földkéreg repedéseiből feltörő melegvizet, és kiterjedt fürdőkultúrát hoztak létre. Panaszkodni nem akarunk, de el kell ismerni, nálunk mintha mindig a betelepülő idegenek ismerték volna fel gyorsabban a természeti kincseinkben rejlő lehetőségeket.

Beppu a japán fürdőhelyek közül az egyik legkülönlegesebb, hiszen a világ második, illetve Japán elsőszámú gyógyfürdője a feltörő víz mennyiségét tekintve. A város közel 3750 hőforrással és kb. 168 közfürdővel rendelkezik.

A rómaiaktól az osztrákokig

A Magyarország területén fellelhető gyógyvizek élvezetéről szóló első emlékek a megszálló rómaiakhoz köthetők, akik Aquincumban és a Balaton-felvidéken hoztak létre népszerű fürdőket. Utána Zsigmond császár és király idejéből vannak emlékek a Buda területén működő fürdőkről. Később - Galeotto Marzio beszámolója szerint - a Mátyás udvarába messziről érkező vendégeket gőzfürdőbe hívták meg. 1536-ban Oláh Miklós esztergomi érsek beszámol arról, hogy a budai Felhévíz gödreiben felgyűlő meleg vízben a parasztok és szőlősgazdák rendszeresen fürdőt vettek. Ez a szokás a mai Lukács fürdő környékén évszázadokig fennmaradt, egészen a XIX. századig.

Aztán persze jöttek a törökök, akik kifinomult fürdőkultúrát hoztak magukkal, ennek építészeti emlékei a mai napig megvannak Budapest fürdőiben: lásd Rudas-, Király- és Rác-fürdő kupolás termei. A török hódoltság után hosszú szünet, majd a kiegyezés után újra fellendül a fürdőkultúra, melynek szép alkotásai a ma is álló margitszigeti és városligeti gyógyfürdők. A kor igazi jelképe viszont az Alduna melletti Herkulesfürdő volt, ami sajnos ma már nagyon rossz állapotban van.

A Szapáry-fürdő a dél-erdélyi Herkulesfürdőn fénykorában. Az épület még áll, de az állapota nagyon elszomorító.

Újra divat a gyógyfürdőzés

A szocializmusban mintha kialakult volna egy képzet, miszerint a termálvíz csak reumás öregembereknek való. Ezt a képzetet talán fürdőink akkori állapota is táplálta, viszont az utóbbi húsz évben sokat változott a helyzet. Az újrapolgárosodó Magyarországon sorra nyílnak a termálfürdők Zalától az Alföldig, és nem csak gyógyulni vágyó idősek járnak oda, hanem egy-egy felhős napon megtelnek a Balaton környéki termálfürdők is gyerekes családokkal, köszönhető mindez a számtalan csúszdaparknak és a tisztaságnak. A Budapestre látogató turisták programjának kötelező része valamelyik patinás termálfürdő meglátogatása. A Bükk és a Mátra lábánál a túrázók fáradt tagjai nyernek ellazulást egy-egy egész napos kemény kirándulás után. De romantikus randevúk helyszíne is lehet valamelyik termálfürdő csendes wellness részlege. A téli hidegek önmagukban is stresszt jelentenek szervezetünk számára, nem is beszélve az egész heti munka lelki terheiről, ilyenkor jól esik néhány baráttal belemerülni a pezsgő melegvízbe, és átbeszélni az élet nagy kérdéseit.

A Széchenyi-fürdő Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma 21 medencével

Budapest fekvését sok más világváros lakói irigylik, ráadásul nem csak a felszíne, de a mélye is különleges, hiszen a mélyben barlangok és azokból kitörő hőforrások találhatók. Budapesten hivatalosan 19 különböző gyógyvizet tartanak számon. A termál- és gyógyvizek a vízben oldott ásványi anyagok összetétele, mennyisége és a víz hőmérséklete alapján is nagyon változatosak.

A Széchenyi Gyógyfürdő gyógyvize Budapest második legmélyebb kútjából 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre

Van itt egyszerű langyos karsztvíz, van termális karsztvíz, van termális mélykarsztvíz, továbbá mesterségesen fúrt kutak is. Ilyenek például a margitszigeti és a Széchenyi fürdőt ellátó városligeti kutak. A legtöbb budapesti fürdő vize alkalmas mozgásszervi betegségek kezelésére, az ivókúttal rendelkező fürdők (Széchenyi, Lukács, Rudas) vize pedig emésztőszervi problémákra javallott. A Széchenyi Fürdő vize bőrgyógyászati panaszok enyhítésére is kiválóan alkalmas, más jótékony hatásai mellett.

És most lássuk, hogyan keletkezett az a sokfajta hőforrás, ami Budapest gazdagságát gyarapítja.

A Király fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül.

Egy kis geológia

Közismert, hogy hazánk alatt a földkéreg viszonylag vékony. Ezért a föld mélyéből áramló hő sokkal könnyebben jut felszínre. Míg másutt kb. 30 méterenként emelkedik a talaj hőmérséklete 1 fokot, addig Magyarországon átlagosan 20-22 méterenként. Ráadásul jól hőszigetelő kőzetek fedik le ezt a hatalmas energiát, így a hő csak vizek segítségével tud a felszínre áramlani. Vizek pedig vannak bőven a mélyben. A víz elsősorban karsztvíz formájában van jelen hegyeink gyomrában, vagyis a mészkőhegység repedésein beszivárgó csapadék gyűlik össze a hegyek belsejében, és bukkan felszínre a hegy lábánál. De lehet a mélyben - főleg az Alföldön - porózus kőzetekben tárolt ősi víz is, ami még a földtörténet korábbi korszakaiban esett csapdába.

A termálvíz gyógyhatását az határozza meg, hogy felszínig tartó útja során milyen kémiai összetételű kőzeteken szivárgott át, onnan milyen ásványokat oldott ki. A Budai-hegység geológiai szempontból Magyarország egyik legösszetettebb hegysége. A hegységet felépítő mintegy 30 különféle kőzet-, illetve üledéktípus 220 millió év földtörténetét hordozza magán.

A hegység jelenkori kinézetét és szerkezetét leginkább a 8-26 millió évvel ezelőtt kezdődő eróziós folyamatok határozták meg, melynek során a hegység porózusabb mészköves részeiben összefüggő vízáramlási rendszer alakult ki, amely több mint 150 barlangot hozott létre a Budai-hegységben.

Barlangok Budapestje
Kétmilliós fővárosunk épületei alatt 50-60 méterrel még a 21. század elején is kilométernyi ismeretlen barlangjáratokat tártak fel a kutatók. A budai oldal Rózsadomb-Szépvölgy alatt felfedezett barlangjainak összhosszúsága meghaladja a 33 kilométert. A 19. század végén még kevés nagy barlangot ismertek, mert nem voltak természetes bejárataik. Kivétel volt talán a budavári labirintus. A bányászat, az építkezések, a csatornaépítések nyitották meg a későbbi nagy barlangok első szakaszait. A Molnár János-barlang nagyrészt víz alatt található járatait a Malom-tóból indulva fedezték fel a búvár barlangkutatók. Magyarország jelenleg második leghosszabb barlangja a 20,1 kilométer hosszú Pál-völgyi-Mátyás-hegyi-barlangrendszer, mely két barlang (a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi barlangok) mesterséges összekötésével született.

A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.

Forrás:

http://www.budai-hegyek.hu/index.php?budaihegyek=geologia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91i