Termálvíz-, gyógyvíz-, ásványvíz-nagyhatalom vagyunk! Hiszen kevés olyan hely van a világon, ahol a mélyből feltörő gyógyhatású vizek ekkora gazdagságban vannak jelen. Japán, Izland, Kalifornia, Peru, Bali, Olaszország, Törökország. Ezek a vulkanikus vidékeken fekvő országok versenyezhetnek csak Magyarországgal gyógyvíz, termálvíz terén.

A vulkanizmus jelenléte mindenhol hőforrások jelenlétét is eredményezi, ugyanakkor a fenti országok lakói mintha bátrabban, lelkesebben használták volna ki az elmúlt évszázadokban a földkéreg repedéseiből feltörő melegvizet, és kiterjedt fürdőkultúrát hoztak létre. Panaszkodni nem akarunk, de el kell ismerni, nálunk mintha mindig a betelepülő idegenek ismerték volna fel gyorsabban a természeti kincseinkben rejlő lehetőségeket.

Beppu a japán fürdőhelyek közül az egyik legkülönlegesebb, hiszen a világ második, illetve Japán elsőszámú gyógyfürdője a feltörő víz mennyiségét tekintve. A város közel 3750 hőforrással és kb. 168 közfürdővel rendelkezik.

A rómaiaktól az osztrákokig

A Magyarország területén fellelhető gyógyvizek élvezetéről szóló első emlékek a megszálló rómaiakhoz köthetők, akik Aquincumban és a Balaton-felvidéken hoztak létre népszerű fürdőket. Utána Zsigmond császár és király idejéből vannak emlékek a Buda területén működő fürdőkről. Később - Galeotto Marzio beszámolója szerint - a Mátyás udvarába messziről érkező vendégeket gőzfürdőbe hívták meg. 1536-ban Oláh Miklós esztergomi érsek beszámol arról, hogy a budai Felhévíz gödreiben felgyűlő meleg vízben a parasztok és szőlősgazdák rendszeresen fürdőt vettek. Ez a szokás a mai Lukács fürdő környékén évszázadokig fennmaradt, egészen a XIX. századig.

Aztán persze jöttek a törökök, akik kifinomult fürdőkultúrát hoztak magukkal, ennek építészeti emlékei a mai napig megvannak Budapest fürdőiben: lásd Rudas-, Király- és Rác-fürdő kupolás termei. A török hódoltság után hosszú szünet, majd a kiegyezés után újra fellendül a fürdőkultúra, melynek szép alkotásai a ma is álló margitszigeti és városligeti gyógyfürdők. A kor igazi jelképe viszont az Alduna melletti Herkulesfürdő volt, ami sajnos ma már nagyon rossz állapotban van.

A Szapáry-fürdő a dél-erdélyi Herkulesfürdőn fénykorában. Az épület még áll, de az állapota nagyon elszomorító.

Újra divat a gyógyfürdőzés

A szocializmusban mintha kialakult volna egy képzet, miszerint a termálvíz csak reumás öregembereknek való. Ezt a képzetet talán fürdőink akkori állapota is táplálta, viszont az utóbbi húsz évben sokat változott a helyzet. Az újrapolgárosodó Magyarországon sorra nyílnak a termálfürdők Zalától az Alföldig, és nem csak gyógyulni vágyó idősek járnak oda, hanem egy-egy felhős napon megtelnek a Balaton környéki termálfürdők is gyerekes családokkal, köszönhető mindez a számtalan csúszdaparknak és a tisztaságnak. A Budapestre látogató turisták programjának kötelező része valamelyik patinás termálfürdő meglátogatása. A Bükk és a Mátra lábánál a túrázók fáradt tagjai nyernek ellazulást egy-egy egész napos kemény kirándulás után. De romantikus randevúk helyszíne is lehet valamelyik termálfürdő csendes wellness részlege. A téli hidegek önmagukban is stresszt jelentenek szervezetünk számára, nem is beszélve az egész heti munka lelki terheiről, ilyenkor jól esik néhány baráttal belemerülni a pezsgő melegvízbe, és átbeszélni az élet nagy kérdéseit.

A Széchenyi-fürdő Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma 21 medencével