A nyári strandok zsánerképéhez hozzátartozik a magukra napolajat, naptejet, napvédő krémet kenegető emberek látványa. Ezt a képet persze megelőzi a kép, ahogy a drogériában az ember fia vagy lánya próbál eligazodni az ezerféle leégés elleni szer között, és próbál felelős döntést hozni. Főleg akkor, ha a gyerekei bőrét és szeretné megóvni a káros sugaraktól. Melyiket vegyem? Megpróbálunk támpontokat adni a napvédő krémek vásárlása előtt átgondolandó kérdésekhez.
Kell-e egyáltalán napvédelem?
Nyáron, főleg vízparton elkerülhetetlen a napozókrémek használata. Nagyon sokat kockáztat az, aki virtusból vagy tájékozatlanságból nem ken magára semmit, és mégis sok időt tölt a tűző napon. Bőrtípustól függ, hogy ki mennyi idő alatt ég le, de senki nem vészelhet át félnapokat leégés nélkül a strandon. A bőrnek van természetes UV-védelme, a melanin az az anyag, ami a bőr barnaságáért felelős, és elnyeli a káros sugarakat. Barna bőrű emberek szervezete több melanint képes termelni, ezért ők nagyobb biztonságban vannak, a fehérebb bőrűek viszont szinte azonnal leégnek a napon. A nyár során megszerzett barnaság is nagyobb védelmet jelent, tehát ha a nyár elején valaki még 30 faktoros naptejjel kente magát, lehet, hogy a nyár végére már elegendő lesz neki egy alacsonyabb faktorszámú védelem is.
Mi a faktorszám?
Apropó faktorszám: nézzük, pontosan mit is jelent a készítményeken olvasható faktorszám? Egy 30-as faktorszámú naptejjel 30-szor annyi időt tölthetünk a napon leégés nélkül naponta, mint nélküle. Például egy átlagos ember a legerősebb napfényben kb. 20 perc alatt leég, tehát a 30-as naptejjel akár 10 órát is eltölthet leégés nélkül a napon. Egy északi típusú, világos bőrű ember, aki csak 3 percet tartózkodhatna a napon leégés nélkül, ugyanazzal a 30-as naptejjel már másfél óra után elkezd leégni.
A napon biztonságban eltölthető idő tehát nem csak a naptejünk faktorszámától függ, hanem a bőrtípusunktól és a napsugárzás erősségétől, összetételétől is!
UV-A és UV-B
A bőrünket károsító ultraibolya sugarak két fajtáját különböztetjük meg: a látható fényhez jobban hasonlító, kevésbé nagy energiájú UV-A és a kisebb hullámhosszú, ezért nagyobb energiájú UV-B sugarakat. Mindkét sugárzás öregíti a bőrt és roncsolja a DNS-t, ezért rákot okozhat. A napvédelemmel kapcsolatos faktorszám megállapításánál általában az UV-B védelmet vizsgálják csak, pedig az UV-A sugarak is legalább annyira károsak a legújabb kutatások szerint. Ezért azokat a krémeket keressük, amik széles spektrumúak, vagyis kiszűrik mindet.
A legalaposabb tájékozódásért akár a Fogyasztóvédelem tesztjeit is érdemes átolvasnunk itt: https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/teszt.htm#naptej
Fizikai, kémiai fényvédelem
A napvédő krémek összetevői között vannak fizikai fényvédők és kémiai fényvédők.
A legbiztosabb védelmet a fizikai fényvédők adják, ráadásul kevés káros hatásuk van, mert nem szívódnak fel a bőrön át, hosszantartó védőréteget képeznek a bőrünkön a fénnyel szemben - hacsak nem mossuk le fürdőzéskor. Ilyen a cink-oxid és a titán-dioxid. Hátrányuk, hogy nem esztétikus a fehér védőréteg, amit alkotnak, és az a ruhánkon is foltot hagy. A kémiai fényvédők ezzel szemben felszívódnak a bőrbe, és ott nyelik el a fényt úgy, hogy ezáltal maguk is elbomlanak, tehát hatásuk gyorsabban elmúlik, ráadásul a bomlástermékek sokszor nem ismert hatást fejtenek ki a szervezetre - allergiás reakciókat, gyulladást okozhatnak. Ezért kell mellőzni a többi kozmetikumot is napozáskor, mert fény hatására lebomlanak, és a bomlástermékek hatása váratlan fordulatokat is hozhat.
Felesleges és fontos anyagok a naptejben
Bőrünk komoly terhelésnek van kitéve minden napozáskor, ezért napozás közben is és utána is olyan anyagokkal kell ellátni, amik regenerálják. Gyulladáscsökkentő, hidratáló növényi kivonatok, antioxidáns vitaminok jól jönnek a napozókrémbe a fényvédő hatóanyagok mellé. Ilyen az E-vitamin, a shea vaj, kakaóvaj, kókuszzsír, a levendula illóolaja vagy az aloe vera. Ami viszont feleslegesnek tűnhet a naptejben, mégis magától értetődően belerakják: a tartósítószer, az emulgeálószer, a parfüm. Ezekkel az a gond, hogy csak az állagát teszik látszólag jobbá a krémnek, fényvédelmi szempontból viszont “haszontalanok”.
Összefoglalva tehát:
1) Mindenképpen használjunk napvédelmet a strandon, annak faktorszámát a bőrünkhöz igazítsuk!
2) Ne higgyük, hogy a napozókrém mindenható, mértékkel napozzunk akkor is, ha magas faktorszámú krémet használunk!
3) Kisgyerekeket mindenképpen magas faktorszámú krémmel kenjük, és ne tegyük ki őket erős napsugárzásnak!
4) Válasszunk olyan krémet, ami széles spektrumú, nem, vagy minimális mennyiségben tartalmaz illatanyagokat és tartósítószert, vízálló, van benne fizikai fényvédő, vannak benne antioxidáns vitaminok és bőrápoló növényi kivonatok!
Bónusz: Napvédő krém házilag
Napvédő krém házilag
Eléggé furcsán hangzik, hogy ha a nagy kozmetikai laboratóriumok nem tudnak megfelelő napvédő krémet gyártani, akkor próbáljuk meg otthon összebarkácsolni magunknak, de lehet, hogy ez most mégis lehetséges.
Hozzávalók: 50 g shea vaj, 50 g kakaóvaj, 100 g kókuszolaj, 60 g méhviasz, 50 g cink-oxid, eukaliptusz vagy levendula illóolaj.
A méhviaszt és a kakaóvajat olvasszuk fel, majd adjuk hozzá a shea vajat és végül a kókuszolajat. Amikor minden összekeveredett, vegyük le a tűzről az edényt, adjuk hozzá az illóolajat, és végül keverjük hozzá a cink-oxid port!
források:
https://vitalitasportal.com/elonyos-megjelenes/napozokremek-hogyan-hasznaljuk/
http://www.naturalisa.hu/blog/karos-anyagok-a-kozmetikumokban-naptej-es-napozokrem/
