Az elmúlt évezredek során nagyon hosszú érlelődési folyamaton ment át a fürdőkultúra. Népről-népre más szokások, hiedelmek, szabályok alakultak ki. Mit illik, mit nem, hol, miért, mennyit? Számtalan érdekes viselkedésforma jellemezte a népek tisztálkodáshoz, felüdüléshez való viszonyát. Ezt a színes és változatos képet valamelyest összemosta a modern globalizált világ, de azért akadnak még különbözőségek. 

A XX. század közepe táján kétségtelenül nagyot fordult a világ. Általánossá vált a vezetékes víz világszerte, az embereknek nem kellett közfürdőkbe járni egy-egy alapos tisztálkodás céljából. A fürdők tipikusan a szórakozás, a felüdülés helyszínévé váltak. Ma már inkább alkalomszerűen járunk fürdőbe, nem pedig rendszeresen. A számtalan vallási hiedelem is mintha kihalna a fürdőzéssel kapcsolatban.

Kép

Milyen gyakran fürödjünk?

A számos változás ellenére van valami, ami viszont nem változott századok óta? Ez nem más, mint az emberi test. A testünk évezredes szabályok szerint  reagál a tisztálkodás éppen aktuális szokásaira. A mindennapos otthoni fürdés vívmányként élt a XX. századi ember tudatában, aztán a század vége felé a jóléti államokban, különösen Nyugat-Európában egyre többen kérdőjelezték meg a mindennapos fürdés létjogosultságát. Mi magyarok nem győztünk csodálkozni, mikor nálunk nyaraló nyugati vendégeink csak 2-3 naponta fürödtek. A magyarázat logikusnak hangzik: a szellemi munkát végző ember nem izzad annyit, mintha a földeken dolgoznánk a nyári melegben, tehát felesleges a gyakori fürdés, ráadásul a rengeteg víz, amit fürdéskor elhasználunk, hihetetlenül nagyra növeli ökológiai lábnyomunkat. Mindezeken túl a bőrünk sem arra van kitalálva, hogy nap mint nap hosszasan áztassuk a vízben. Igazából mindhárom érv jogos. Természetesen különbséget kell tenni egy gyors tusolás, valamint a hosszas és vízpazarló fürdés között. Az utóbbi a víztakarékosság szempontjából sem előnyös, és a bőr védelme szempontjából sem. Bőrünket normál állapotban vékony zsírréteg borítja, ami biztosítja az egészséges bőrflórát, valamint véd a túlzott kiszáradástól. Ha ezt a réteget a gyakori, hosszantartó, meleg fürdővel és a tisztálkodószerek túlzott használatával folyton eltávolítjuk, akkor bőrünk ki fog száradni. A kiszáradt és normál baktériumflórájától megfosztott bőr remek táptalajt biztosít az idegen fertőzéseknek és a gombáknak. Tehát paradox módon a túl gyakori intenzív tisztálkodás biztosít nyitott kapukat a betegségnek.

Magyarországon a városlakók körében jellemzővé vált a túl gyakori fürdés, és a rengeteg elhasznált víz miatt sem nagyon aggódunk.

Kép

Meztelenség

A fürdő az illem, az etikett terén is emblematikus hely volt, mióta világ a világ, hiszen a meztelenség kényes kérdés. A múlt század sok újat hozott a nemi szerepek terén is, ezért ritkasággá vált a nemi szegregáció a fürdőkben. Előbb a bikini hozta meg a fürdőruha forradalmát, ma a viták azon folynak, hogy ha a férfiaknak szabad monokinizni, akkor a nőknek miért nem. Egyelőre Európa szerte nagyjából azonos a vélekedés arról, hogy a nőknek szabad-e fedetlen keblekkel nyilvánosan strandolni, de csak nagyjából. Európa egyes országaiban - pl. Olaszországban - pénzbüntetés jár a monokinizésért, másutt ha nem is büntetik meg az embert, de figyelmeztetik a strandon érvényes etikett betartására. Megint máshol pedig szemet hunynak a dolog felett. A teljes meztelenség még mindig az erre kijelölt nudista strandok sajátja. Egyöntetűen tilos a meztelenkedés a nem erre specializálódott fürdőhelyek kivételével. Ez még azokban az országokban is így van, ahol komoly hagyományai vannak a ruhátlan fürdőzésnek, ilyen például Németország, vagy az egykori Jugoszlávia utódállamai.

Vannak viszont fürdők, ahol nemhogy nem tilos, hanem éppen kötelező a meztelenség. Néhány hagyományos japán fürdőhelyen - az úgynevezett onsen-ekben - a természetes hőforrásokban együtt fürödtek férfiak és nők már évszázadokkal ezelőtt is, és a hagyományokra való tekintettel ez ma is így van. Érdekesség, hogy ezekben a fürdőkben más tilos, és ez a tetoválás viselése. Ha valaki tetoválást hord a testén, akkor vagy kitessékelik a fürdőből, vagy megkérik, hogy ragassza le egy vízálló ragtapasszal. Japánban a tetoválás a maffiózók kiváltsága, ezért nem látják szívesen a tetovált vendégeket még akkor sem, ha az illető egy átlagos európai vendég apró mandalával a vállán. 

források:

http://www.origo.hu/egeszseg/20120305-furdes-zuhanyzas-mosakodas-milyen-gyakran-erdemes.html