Budapest fekvését sok más világváros lakói irigylik, ráadásul nem csak a felszíne, de a mélye is különleges, hiszen a mélyben barlangok és azokból kitörő hőforrások találhatók. Budapesten hivatalosan 19 különböző gyógyvizet tartanak számon. A termál- és gyógyvizek a vízben oldott ásványi anyagok összetétele, mennyisége és a víz hőmérséklete alapján is nagyon változatosak.

A Széchenyi Gyógyfürdő gyógyvize Budapest második legmélyebb kútjából 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre

Van itt egyszerű langyos karsztvíz, van termális karsztvíz, van termális mélykarsztvíz, továbbá mesterségesen fúrt kutak is. Ilyenek például a margitszigeti és a Széchenyi fürdőt ellátó városligeti kutak. A legtöbb budapesti fürdő vize alkalmas mozgásszervi betegségek kezelésére, az ivókúttal rendelkező fürdők (Széchenyi, Lukács, Rudas) vize pedig emésztőszervi problémákra javallott. A Széchenyi Fürdő vize bőrgyógyászati panaszok enyhítésére is kiválóan alkalmas, más jótékony hatásai mellett.

És most lássuk, hogyan keletkezett az a sokfajta hőforrás, ami Budapest gazdagságát gyarapítja.

A Király fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül.

Egy kis geológia

Közismert, hogy hazánk alatt a földkéreg viszonylag vékony. Ezért a föld mélyéből áramló hő sokkal könnyebben jut felszínre. Míg másutt kb. 30 méterenként emelkedik a talaj hőmérséklete 1 fokot, addig Magyarországon átlagosan 20-22 méterenként. Ráadásul jól hőszigetelő kőzetek fedik le ezt a hatalmas energiát, így a hő csak vizek segítségével tud a felszínre áramlani. Vizek pedig vannak bőven a mélyben. A víz elsősorban karsztvíz formájában van jelen hegyeink gyomrában, vagyis a mészkőhegység repedésein beszivárgó csapadék gyűlik össze a hegyek belsejében, és bukkan felszínre a hegy lábánál. De lehet a mélyben - főleg az Alföldön - porózus kőzetekben tárolt ősi víz is, ami még a földtörténet korábbi korszakaiban esett csapdába.

A termálvíz gyógyhatását az határozza meg, hogy felszínig tartó útja során milyen kémiai összetételű kőzeteken szivárgott át, onnan milyen ásványokat oldott ki. A Budai-hegység geológiai szempontból Magyarország egyik legösszetettebb hegysége. A hegységet felépítő mintegy 30 különféle kőzet-, illetve üledéktípus 220 millió év földtörténetét hordozza magán.

A hegység jelenkori kinézetét és szerkezetét leginkább a 8-26 millió évvel ezelőtt kezdődő eróziós folyamatok határozták meg, melynek során a hegység porózusabb mészköves részeiben összefüggő vízáramlási rendszer alakult ki, amely több mint 150 barlangot hozott létre a Budai-hegységben.

Barlangok Budapestje
Kétmilliós fővárosunk épületei alatt 50-60 méterrel még a 21. század elején is kilométernyi ismeretlen barlangjáratokat tártak fel a kutatók. A budai oldal Rózsadomb-Szépvölgy alatt felfedezett barlangjainak összhosszúsága meghaladja a 33 kilométert. A 19. század végén még kevés nagy barlangot ismertek, mert nem voltak természetes bejárataik. Kivétel volt talán a budavári labirintus. A bányászat, az építkezések, a csatornaépítések nyitották meg a későbbi nagy barlangok első szakaszait. A Molnár János-barlang nagyrészt víz alatt található járatait a Malom-tóból indulva fedezték fel a búvár barlangkutatók. Magyarország jelenleg második leghosszabb barlangja a 20,1 kilométer hosszú Pál-völgyi-Mátyás-hegyi-barlangrendszer, mely két barlang (a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi barlangok) mesterséges összekötésével született.

A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.

Forrás:

http://www.budai-hegyek.hu/index.php?budaihegyek=geologia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91i