Immár tizedik alkalommal, október második szombatján - holnap - rendezik meg hazánkban a Magyar Fürdőkultúra Napját. Ez a rendezvénysorozat is azt a célt szolgálja, hogy tudatosítsa hazánk fiaiban és az idelátogató turistákban, hogy országunk a gyógyvizek és termálvizek hazája.
A magyar fürdőkultúra több száz éves múltra tekinthet vissza. És igaz, hogy volt idő, mikor más népek intézték nálunk a gazdag hőforrások hasznosítását (rómaiak, törökök), ennek ellenére mi magyarok is fontosnak tartottuk hideg és meleg vízforrásaink élvezetét. Hogy ez a hagyomány ne menjen feledésbe, és a jövő és a jelen nemzedékei ugyanannyira tudatosak legyenek a kincsről, melynek birtokában vagyunk, rendezik meg évről évre a Magyar Fürdőkultúra Napját.
Hiba lenne azt gondolni, hogy a kincs, amire a magyar fürdőkultúra épül, az csupán egy természeti kincs: ártézi vizek, folyók, tavak, Balaton, hőforrások. Ezek hasznosításában legalább annyira fontos az emberi tényező, a hagyomány, az értékrend, ami garantálja, hogy ezek a természeti kincsek a megfelelő formában hasznosuljanak. 
Ha az elmúlt évszázadokat villámszerűen átfutjuk, akkor jól látható az az ív, aminek a mentén a hazai fürdőkultúra fejlődött. Emlékeink a római fürdők kétezer évvel ezelőtti világáig nyúlnak vissza, hiszen már Aquincum-ban is magas szintű fürdőkultúra virágzott. Később, a középkori Magyar Királyság fővárosa talán éppen azért lett Buda, mert hévizei magukhoz vonzották a nemeseket és a közembereket egyaránt. A török fürdőkultúrával is csak gazdagodott a hagyomány a hódoltság évtizedeiben. Később fürdőegyletek és kiépülő gyógyközpontok alakultak a reformkori Magyarországon, majd a Monarchia luxusüdülői jellemeztek egy egész kort, többek között Herkulesfürdőn és Budapesten, melyek szintén a gyógyvizekre épültek. Majd az egyre szabadabb testkultúra nevében egyre szélesebb tömegek veszik birtokba a strandokat a XX. század elején, kialakul az úszósport, melynek sikeres művelői - mint pl. Hajós Alfréd - örökre felírták magukat a nemzet dicsőségtáblájára. A XX. század második felét olimpiai bajnok vízilabdázóink és úszóink fémjelzik, jóvoltukból mindenki, aki errefelé uszodába jár, kicsit az ő mozdulataikat utánozza, akár versenyez, akár nem. Főleg akkor, ha gyerek az illető, akit úszásra járatnak a szülei, és reméli, hogy ő lesz a következő, aki majd felállhat a dobogóra. 
A magyarországi strandok és gyógyfürdők szabadon csatlakozhatnak az idei Magyar Fürdőkultúra Napja rendezvényeihez, és dönthetik el, hogy ezen a napon milyen lehetőségekkel kedveskednek a vendégeiknek. A budapesti fürdők közül a Gellért fürdő például különböző kulturális programokkal és szinkronúszó bemutatókkal készül a jeles nap alkalmából, egyes strandokat pedig kedvezményesen lehet látogatni ezen a jeles napon.
Forrás:
Képek:
http://www.lobu.hu/kep/640-600/33068.jpg
http://keptar.oszk.hu/050400/050453/437_512_pix_Oldal_08_Kep_0003.jpg
https://orszagosbajnoksag.cafeblog.hu/files/2016/04/1932-olimpiai-bajnok-csapata.jpg
