Akár divat a barna bőr, akár nem, az erős nyári napfényben kénytelenek vagyunk védekezni a leégés ellen. Lehet, hogy valaki úgy dönt, hogy megőrzi téli fehérségét, ám neki sem árt tudni, hogy mikor, mennyi és milyen napvédő krémet kenjen magára, ha mégis kénytelen napfénynek kitenni a bőrét.
Melyik hatóanyagban bízzunk?
A napozókrémeknek alapvetően két fajtája van. Az egyik hatóanyaga kémiai védelmet nyújt a napfény sejtroncsoló hatásával szemben úgy, hogy közben a hatóanyag maga is lebomlik, ezért idővel elmúlik a hatása. A kémiai hatóanyagú napozókrémek felszívódnak a bőrbe, és ott a lebomlás során olyan alkotóelemekre esnek szét, melyeknek hatásmechanizmusa nem mindig ismert. A másik fajta napozókrémben fizikai fényelnyelő hatóanyagok vannak (titán-dioxid, vagy cink-oxid, ezek jelenlétét kell figyelni az alkotóelemek között), amelyek elnyelik a napfényt, ezért a hatásuk hosszabban tart, és nem is bomlanak le, ezért az egészségre ártalmatlan anyagokról van szó. Olyan hatóanyag nem létezik, amelyik a bőrt magát teszi alkalmassá a napvédelemre, tehát ha nem vagyunk eleve lebarnulva, akkor már csak a napozókrém hatóanyagában bízhatunk. Esetleg mégis ez utóbbi kategóriába sorolhatók a napvédőkrémek azon hatóanyagai, melyek a napfény révén létrejött káros anyagok hatását csökkentik, ilyenek az antioxidáns vitaminok, de ezek hatása nem erős, inkább csak kiegészíti a védelmet.
Napozás előtt mennyi idővel kenjük be magunkat?
A fentiekből következik, hogy a fizikai napvédő anyagot tartalmazó napozókrémek hatása azonnal jelentkezik, tehát nem kell várni semmiféle felszívódási időre. A kémiai hatóanyag felszívódik ugyan, de hatását nem azáltal fejti ki, hogy felszívódik a bőrbe, tehát itt sincs szükség várakozásra. Az egyéb vitaminok és antioxidánsok felszívódásához valóban kell egy kis idő, de ez nem lényeges szempont. Sokkal lényegesebb szempont, hogy a bőrünk úgy működik, mint a fotópapír, tehát ott ég le, ahol a nap éri. Mivel a krém nem oszlik el magától a bőrünkön vagy a bőrünkben, ezért súlyos leégés lehet a vége, ha bekenjük ugyan magunkat, de bizonyos testrészekről megfeledkezünk. Különösen a már önállónak tűnő nagyobbacska gyerekek hajlamosak azt hinni, hogy elég tessék-lássék bekenni magukat a naptejjel, az biztosan ugyanúgy hat, mint mondjuk a szúnyogriasztó vagy a parfüm.
Kenőcs vagy spray?
Az, hogy krém, vagy spray formájában visszük-e föl a bőrünkre a naptejet, csak annyiban lényeges, hogy sikerül-e egyenletesen, és megfelelően vastag rétegben eloszlatni azt a napnak kitett összes felületen. Lehet, hogy valakinek megkönnyíti ezt, ha spray formájában juttatja a bőrére a napvédő réteget, más viszont úgy gondolja, hogy a spray csak az egyenletes eloszlás illúzióját adja meg, és közben maradnak befedetlen részek, ezért jobb, ha kézzel alaposan mindenhová eljuttatja a kenőcsöt. Nem csak a hangulat kedvéért jó dolog tehát egymást kenegetni naptejjel, hanem azért is, mert a külső szemlélő jobban észreveszi, ha valami kimaradt…
Mehetünk-e vízbe a napozókrémmel?
Szintén a fentiekből következik, hogy a fizikai hatóanyaggal működő napvédő krém hatása elmúlik, ha huzamosabb időt töltünk a vízben. Ha nem megyünk vízbe, akkor is lekopik idővel, ezért vagy pótolni kell, vagy árnyékba vonulni a fürdés után. A kémiai hatóanyagú naptej jobban ellenáll a víznek, de ez nem jelenti azt, hogy kenekedés után azonnal lehet csobbanni, hiszen idő kell a felszívódáshoz, másrészt amúgy sem illik naptejjel vastagon bekent testtel vízbe menni, akár természetes vízről, akár strandról legyen szó. A naptej árt a természetes vizek élővilágának, és a strandok medencéinek sem tesz jót, ha mindenféle zsíros krémek oldódnak bele. Ugyanakkor jogos az aggodalom, hogy az ember a medencében is leéghet, mert tévhit, hogy a vízben nem lehet barnulni, vagy leégni. Sőt, a víz visszatükrözi a napfényt, ezért a felszín fölötti testrészeink fokozott kockázatnak vannak kitéve. 
Mit jelent a faktorszám, és mikor kell újra kenni?
A napvédő krém faktorszáma azt mutatja meg, hogy hányszor több időt tölthetünk naponta erős napfényben a krémmel bekenve, mint nélküle. Tehát ha valakinek a bőrtípusa és az éppen aktuális sugárzási viszonyok 10 percet engednének a napon tartózkodni, akkor egy 20-as naptejjel akár 200 percet, tehát több mint három órát is ellődöröghetne a napon. Nagyon fontos tudni, hogy a 200 perc letelte után nem kezdődik újra a számolás, tehát hiába keni be magát újra az illető, a bőre kapott annyi sugárzási dózist a krém ellenére is, ami már leégéshez vezet, tehát akkor már szigorúan árnyékba kell vonulni! Kizárólag akkor van értelme újra bekenni magunkat naptejjel, ha az valamilyen oknál fogva lekopott a bőrünkről, vagy azért, mert letusoltunk, vagy megizzadtunk, vagy mégis vízbe mentünk a fenti tiltás ellenére! Még egyszer hangsúlyozzuk ki, hogy a faktorszámnak csak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy krém nélkül mennyi időt bírnánk eltölteni a napon! Ismernünk kell tehát saját bőrtípusunkat, barnultsági szintünket és az adott napon érvényes UV-sugárzási viszonyokat.
