Tudtad? A Dandár volt az első népfürdő!

(90 éve hozták a rendeletet…)

2018. december 21. - fürdőmánia

A melegvizes fürdők manapság a szórakozás, a pihenés és a gyógyulás helyszínei, de volt idő, mikor a tisztasági fürdés sem a városlakók otthonában zajlott, hanem fürdőbe kellett menniük, ha tisztálkodni szerettek volna. A közfürdők egy részét azóta bezárták, de egy részüket átalakították gyógyfürdővé. Ilyen a budapesti Dandár is.

A tisztasági fürdők a középkor derekán voltak nagyon népszerűek Európában, ám a pestisjárványok idején a nép elszokott a fürdők látogatásától, mert elterjedt az a tévképzet, miszerint a pestist a víz terjeszti. A napi tisztálkodás elmaradása kontinensünkön egészen a barokk kor, sőt a felvilágosodás időszakáig tartott, és csak szép lassan, a XIX. század végén vált újra általánossá. Ekkortájt kezdtek közfürdőket építeni kifejezetten tisztálkodási céllal azon néprétegek számára, akiknek otthonában nem volt lehetőség az alapos tisztálkodásra. És bizony, ez a réteg meglehetősen széles volt. Az iparosodó Budapest lakossága megnőtt, vidékről tömegek költöztek a fővárosba, a bérházakba pedig szinte sohasem építettek fürdőszobát, ez csak a gazdagok kiváltsága maradt. Ennek ellenére a fővárosiak még mindig jobban álltak ezen a téren, mint a vidéki Magyarország, hiszen 1910-ben Budapesten a lakások több mint 20%-a már fürdőszobás volt, míg vidéken ez az arány csak az 1960-as évekre érte el a 20%-ot.

A megoldást a közfürdők jelentették, ahol fürdőkádas kabinok várták környékbeli munkásokat, piacozókat, akik a fürdés mellett fodrász és borbély szolgáltatásait is igénybe vehették a napi izzasztó munka után. A tisztasági fürdők létesítését különböző újságok és közéleti szereplők folyamatosan szorgalmazták, végül a Városi Tanács 1928-as határozata alapján minden budapesti kerületben legalább egy. népfürdőt kellett létesíteni. Az első elkészült fürdő a Dandár utcai volt. Megnyitásakor, 1930-ban 16 felnőtt ülőkádja volt a fürdőnek, de a gyerekekre is gondoltak: 14 gyermekkád működött a fürdőben, külön gyerekeknek szánt öltözőszekrényekkel. Törölköző használattól függően 50 vagy 70 fillérbe került akkoriban a fürdés. A vezetéken érkező vizet helyben melegítették 36-37 fokosra, de más fürdők esetében az is előfordult, hogy szomszédos gyárak felesleges hőjét használták a víz melegítésére.

A Dandár utcai közfürdő egészen 1971-ig eredeti funkciójának megfelelően működött. Ekkor átalakították a megváltozott igényeknek megfelelően gyógyfürdővé, a termálvizet a Széchenyi-fürdő kútjából hozták tartálykocsikon.

A Dandár fürdő ma már saját kúttal rendelkezik, mely a Nemzeti Színház közelében található. A mélyből nagyon jó minőségű gyógyvíz tör a felszínre. Összetételét tekintve nagyon hasonlít a Duna túloldalán található Gellért-fürdő vizéhez: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos-kloridos hévízről van szó, amelynek fluoridion-tartalma is jelentős. Kiválóan alkalmas az ízületek betegségeinek kezelésére. 2014-ben újra nagyszabású átalakításokat hajtottak végre a Dandár utcai fürdőben, melyek a szolgáltatások körének bővítését eredményezték. A zárt udvarban két különböző hőfokú termálvizes medence került kialakításra, amelyek a téli, hideg napokon is látogathatók, a pinceszint pedig wellness részleggé alakult át, ahol szauna, gőzkamra, merülő medence és pihenő helyiségek találhatók.

Ezek a változások jelzik, hogy ma már nem tisztasági fürdőkre van szükség szerencsére, hanem inkább a stresszoldás és a gyógyulás a cél. Ennek megfelelően a tisztasági fürdők jelentősebb része megszűnt, és csak kevés kapott új funkciót a Dandárhoz hasonlóan, de az egykori közfürdők helyszínén még fellelhetők a múlt nyomai. A Kürt utca 4. szám alatt a volt Tisztasági fürdő helyét például még őrzi a Fürdő feliratú neon, pedig már évek óta nem közfürdőként üzemel az épület.