A hideg közeledtével az ember nagyobb kedvvel megy a szaunába, különösen akkor, ha érzi, hogy "valami bujkál benne", vagyis kezd beteg lenni. Ha szerencséje van, akkor az áthűlés okozta gyengébb immunrendszer összeszedi magát, és nem lesz a betegségből semmi, de ha nem, akkor jön a láz és az elhúzódó tüsszögés, köhögés. Régen azt mondták, hogy a láz a barátunk, mert segít legyőzni a betegséget. Valóban ki lehet "izzadni" magunkból a kórokozókat, vagy mese az egész? Szabad-e ilyenkor szaunába menni? 
A képlet viszonylag egyszerű, de azért óvatosan kell bánni azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy megfázásra a meleg a gyógyír. Az valóban igaz, hogy a hideg nem tesz jót az ember immunrendszerének, és nem véletlen, hogy magát a megbetegedést is mifelénk úgy hívják, hogy megfázás. A téli időszakban valóban megnő a felsőlégúti megbetegedések gyakorisága, és ennek csak részben az az oka, hogy kevesebb vitamindús zöldséget eszünk, hanem a hideg és a hangulatrontó sötét is gyengíti szervezetünk ellenálló képességét. Az sem tesz jót a környező levegővel közvetlen kapcsolatban lévő szöveteknek, hogy hatalmas hőingásokat kell elviseljen, hiszen a szobából kilépve akár 20-25 fokos különbségeket is kénytelen elviselni. De ha állandó -5 fokban kellene létezni, természetesen az sem lenne kellemes.
Ezért valóban jó, hogy ha a hideg időszakban rendszeresen szaunázunk, hiszen ilyenkor az erek kitágulnak, azok a szövetek is elegendő vért kapnak, amik egyébként a hideg miatt automatikusan kicsit összehúzzák az ereiket, hogy ne legyen túl nagy a hőveszteség. A szervezet is ezért "találta ki" a lázat, hiszen a betegség ellen való küzdelemben fontos, hogy a sejtekhez elegendő tápanyag és oxigén jusson, ilyenkor minden aktivizálódik, a test energiaháztartása nem takarékos üzemmódban működik, hiszen ha baj van, akkor nem szabad spórolni az erőforrásokkal, hanem minél előbb le kell győzni a betolakodó bacilusokat és vírusokat. De a láz nem sokáig a barátunk, ha egy-két napnyi háborúskodás után az immunrendszer győzedelmeskedik, akkor minden rendben, de azon túl már veszélyes a magas láz. Lázas állapotban tilos a szaunába menni, mert a szauna többlet hője már fölösleges, és a szauna igaz, hogy egészséges, de mégis csak egy terhelést jelent a számunkra. A felgyorsult anyagcsere, a folyadékveszteség kifárasztja a szervezetet, ahogy a sport is. Betegen nem megyünk sportolni sem, noha az izzadás önmagában nem rossz, de legyengülni még jobban senki sem akar. 
Tehát a mondás, hogy ki kell izzadni a betegséget, önmagában nem butaság, de túlzásba vinni a hőbevitelt veszélyes lehet. A szauna viszont az egészséges szervezet számára nagyon ajánlott, ahogy a sportolás is, mert komoly egészségmegőrző hatása van.
Természetesen nem mindegy, hogy milyen szaunatípust választunk a hideg őszi estéken (vagy reggeleken) egészségünk megőrzése érdekében. És az sem mindegy, hogy hányszor, milyen hosszan ülünk be a szaunába. Általában elmondható, hogy minél több körre ülünk be a szaunába, annál inkább relaxál, de ki is merít, viszont az 1-2 körös szaunázás élénkít, energetizál. Az is elmondható, hogy minél magasabb a hőmérséklet a szaunában, annál erősebb a méregtelenítés és a véráram élénkülése, viszont annál jobban meg is terheli a szervezetet. A legkíméletesebb a tepidárium, ahol a hőmérséklet nem túl magas, akár órákon keresztül el lehet üldögélni a 30-40 fokos melegben, a gőzfürdő hasonló élettani hatásokat vált ki, mint a finn szauna, de a magas páratartalom miatt nem annyira intenzív a verejtékezés, ezért kisebb a folyadékveszteség, kisebb a terhelés. Az infraszauna a test mélyebb rétegeit is átmelegíti, és a méregtelenítés még intenzívebb. Ki-ki az ízlése és a teherbíró képessége alapján válasszon magának szaunafajtát a betegségmegelőzés, a téli stresszoldás, alakformálás és a méregtelenítés céljából, de ha mégis kitör rajtunk a láz, akkor szüneteltessük ezt a remek téli időtöltést!
Forrás:
Képek:
