A magyar történelem szinte összes lényeges eseménye nyomott hagyott a Gellért fürdőn. A jelenlegi fürdőépület éppen 100 éve nyitotta meg a kapuit, de már azelőtt is mozgalmas történetet mondhat magáénak a hely, és az elmúlt 100 év sem volt eseménytelen.
(1935) Kép
A Gellért-hegy egy geológiai törésvonal mentén emelkedik, ezért lábánál több hőforrás is a felszínre tör. Három fürdő is épült ezekre a forrásokra: a Rácz, a Rudas és a Gellért. A Gellért fürdő helyén már II. András a 13. században kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén, melyről Evlija Cselebi a feljegyzéseiben azt írja, hogy "messze földről jönnek oda kocsikon a betegek, mert vize a francia betegségre (szifilisz) és más hétféle bajra hasznos". 
A 17. században - Buda visszafoglalása után - a fürdő I. Lipót császár udvari orvosának tulajdonába kerül. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. Akkoriban a fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő értékes finom forrásiszap miatt. Ez a természeti kincs azóta sajnos elapadt. 1894-ben a Ferenc József híd (mai Szabadság híd) építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés kisajátította a Sáros fürdő forrását és telkét. A ma is látható fürdő és a szálloda felépítésnek terve jórészt az első világháború alatt, 1912 és 1918 között valósult meg. Az építkezésen orosz hadifoglyok és dolgoztak az első világháború utolsó évében. 
A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg késő szecessziós stílusban, ekkor a Gellért fürdő nem csak a magyar főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, de Európa legkorszerűbb termál gyógyfürdőjének is számított. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Az egészségügyi részlegéhez számos orvosi laboratórium és állandó orvosi felügyelet társult. A konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig.
Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926–27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelmes fénnyel árasztották el a medence vizét.
Ebben az évben (1934-ben) Budapest elnyerte a fürdőváros címet, és 1937-ben itt rendezték meg az első nemzetközi balneológiai konferenciát, és a Gellért termálfürdő lett a Nemzetközi Balneológiai Társaság állandó székhelye.
Az épület szecessziós stílusú, ami önmagában is azt jelenti, hogy rengeteg dísz, indás, organikus minta jelenik meg a falakon és az ablakokon, ám ezen felül még jó néhány neves szobrászművész alkotása teszi még gazdagabbá a képet. Ezek a szobrok nem egyszerre kerültek a fürdő épületébe, még a hatvanas években is gazdagodott az épület műalkotásokkal.
Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. Egyik a női, másik a férfi termál részleg, csak az ezredforduló után változtattak a működés eredeti rendszerén: hétköznapokon megtartották ezt a rendszert, hétvégén pedig koedukáltan üzemelt az egykori női és férfi részleg. 2013. január 1-től viszont kizárólag koedukáltan üzemel az egész fürdő. Lám mennyivel kevesebb kárral jár egy ilyen "forradalom", mint a 20. század többi társadalmi átrendeződése! Mert hiszen röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe. Ha ezt nem számítjuk, akkor megnyitása óta csak egyetlen alkalommal zárt be, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt, még a második világháború alatt is működött, pedig a női részleg egy belövés következtében szinte teljesen megsemmisült. A háború után a súlyosan megsérült épületrészt felújították, és számos műtárgyat pótoltak. A folyamatos apróbb felújítások még a 90-es évek végén is zajlottak, a fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat is. 
A Gellért fürdő gyógyvize ízületi betegségekre és gyulladásokra, gerincbántalmakra és keringési zavarokra is ajánlott. Vizét a Gellért-hegy alatt húzódó rejtélyes alagútrendszerben fakadó forrásokból nyeri. Régebben ezek a források a felszínen törtek a felszínre, de az évszázadok során történt különböző építkezési munkálatok miatt ma már a "mélyből" - 18 méterről kell a felszínre hozni. 
