A legtöbb gyógyfürdőben találhatunk masszázsrészleget is, ahol a legkülönfélébb típusú masszázskezelésekben részesülhetnek a vendégek. Valóban nagyon széles a masszázstípusok palettája, ez elbizonytalaníthatja azokat, akik nem ismerik ki magukat ezen szolgáltatások útvesztőjében. 
Az érintés már önmagában is gyógyít. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a rendszeres testi érintés hatására oldódik a stressz, nem alakul ki depresszió, erősödik az immunrendszer, jobban gyógyul a beteg, az egészséges ember pedig kisebb eséllyel betegszik meg, és jobban alszik. Szomorú dolog úgy élni, hogy az embert soha senki nem érinti meg. Napjaink civilizált életformája sajnos elzárja egymástól az embereket, gyakran fiatalok is híján vannak az érintésnek, de az idősek különösen. Nem szégyen, sokkal inkább létszükséglet pótolni az érintésre irányuló vágyainkat. Ebben segíthet minket a hivatásos masszőr, aki nem egyszerűen csak az érintést biztosítja a számunkra, de szakértelme jóvoltából gyógyító folyamatokat indíthat el testünkben, lelkünkben egyaránt.
Története
A masszázs világszerte évezredek óta ismert gyógyító eljárás, különösen erős szálakkal kötődik a távol-keleti természetgyógyászati eljárásokhoz, mint pl. az indiai ájurvéda, de létezik japán masszázsforma is (shiatzu), valamint thái masszázs és balinéz masszázs is. Európában először Pehr Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a masszázs fogásait, és tornagyakorlatokkal kombinálta. Foglalkozott a masszázs fiziológiai hatásaival is. Ling Stockholmban 1813-ban megalapította a központi Gyógytorna és Masszázsintézetet, ezt a masszázsformát azóta is svédmasszázsnak vagy klasszikus masszázsnak hívjuk. Különböző ágazatai mozgásszervi panaszokra, neurológiai problémákra, illetve számos más betegségre alkalmazhatók, de a svédmasszázsból fejlődött ki a napjainkban egyre elterjedtebb irodai masszázs is.
Típusok
A masszázstípusok valódi labirintust alkotnak, lehetetlen lenne felsorolni valamennyi ágazatot egyesével. A kezeléseket nagyon sokféle szempont szerint lehet típusokba rendezni. Szempont lehet az, hogy fekvő vagy ülő masszázsról van-e szó. Másik szempont, hogy ruhán keresztül masszíroznak-e minket, vagy ruha nélkül kell a masszázságyra feküdni. Fontos szempont, hogy milyen mélységig hatol a mechanikus erő, amit a masszőr kifejt, hiszen vannak felszíni kezelések, ahol szinte csak a bőr regenerálása a cél, viszont irányulhat a masszázs a nyirokkeringés élénkítésére, vagy az izmok gyógyítására, lazítására is. Léteznek reflexológiai masszázsok, pl. talpmasszázs, ahol a testen található reflexpontok stimulálása révén más szervekre vagy élettani folyamatokra lehet hatást gyakorolni. Ez részben diagnosztikai eljárás is, és nem biztos, hogy kellemes. Szempont még, hogy a masszőr használ-e valamilyen segédeszközt: lávakő, kavicsok, kefe, összetekert törölköző, vízsugár? Sok masszázskezelés kiegészül azzal, hogy gyógynövénykivonatokat tartalmazó krémeket, illóolajokat masszíroznak a bőrbe, ezzel egészítve ki a hatásmechanizmust.
A keleti masszázstípusok rendelkeznek egy érdekes vonatkozással is: míg a nyugati masszőr általában egy kezelési programot hajt végre, addig a keleti masszőr megpróbál ráhangolódni a páciens rezdüléseire, és improvizál a helyzetnek megfelelően, kicsit hasonlít ez a keleti zene és a nyugati zene közti különbségre.
Hogyan válasszunk?
Ebben a színes kavalkádban nagyon nehéz a tudatos választás, de nem úszhatjuk meg, döntenünk kell!
Az első és legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mi a kezelés célja: stresszoldás, bőrregenerálás, általános energetizálás, esetleg sportsérülés vagy valamilyen más mozgásszervi betegség gyógyítása, vagy tartásjavítás?
Ha ezt tisztáztuk, utána már könnyebb dolgunk van, hiszen kicsit az ízlésünk, habitusunk szubjektív szempontjai is szerepet kaphatnak: mennyi időt és pénzt szánunk a kezelésekre, mennyire hiszünk a keleti filozófiákban vagy inkább a nyugati orvostudomány meglátásait tartjuk mérvadónak. Feszélyez-e minket a meztelenség, vagy inkább egy gyors irodai masszázsra van igényünk?
Végül, de nem utolsó sorban gondoljuk végig, hogy van-e valamilyen ellenjavallat az adott masszázstípussal kapcsolatban! Általában nem szabad masszírozni azt, aki lázas, vagy valamilyen fertőző betegségben szenved, csontritkulása van, vérzékeny vagy éppen menszesze van, magas vérnyomással küzd, műtét után lábadozik vagy más nyílt sebe van, esetleg visszérproblémái vannak. Ezeken kívül még számos helyzet van, amikor nem javallott a masszázskezelések igénybevétele. A legbiztosabb, ha orvossal konzultálunk, de a képzett masszőr is tudja, hogy milyen kezelés kinek való, és kinek nem. 
Forrás:
