Budapest egyik leghíresebb épülete, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda 1913. június 13-án nyitotta meg kapuit a fürdőzni vágyók előtt. A neobarokk stílusban épült gyógyfürdő mára Magyarország, valamint Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumává nőtte ki magát.
A fürdő története a XIX. század második felében kezdődött, amikor Zsigmondy Vilmos bányamérnök a Pest környéki vizek tanulmányozásából azt a következtetést vonta le, hogy a Városliget (mai Hősök tere) területén fúrt kútból hévíz nyerhető. Az ötlet megragadta a városi tanácsosok figyelmét, és megbízták, hogy a város részére fúrjon egy artézi kutat. A kút fúrása 1868 és 1878 között zajlott; eredménye 970 méter mélyről feltörő 74,5 ℃ hőmérsékletű víz volt, amelyet azonnal hasznosítani kezdtek: ideiglenes ivócsarnokot emeltek és nagyszabású terveket szőttek egy fürdő létesítésére, a feltörő víz gyógyhatású tulajdonságai miatt.
A területen ezután Artézi fürdőt üzemeltettek, amely azonban egyre kevésbé felelt meg a kor igényeinek, így 1884-ben megbízták Czigler Győzőt, hogy tervezze meg a fürdő új épületét. Az építkezés 1909-től 1913-ig tartott, ám nem az eredetileg tervezett helyszínen, mivel felmerült annak az igénye, hogy az Andrássy utat a Városligeten keresztül meghosszabbítsák, így a fürdő végül nem itt kapott helyet. A külső és belső díszítéseken a kor jeles személyiségei dolgoztak Maróti Gézától Róth Miksáig.
A fürdő töretlen népszerűsége, valamint az egyre jobban elterjedő szabadban való fürdés igénye halaszthatatlanná tette a fürdő fejlesztését, így az építkezés következő korszaka 1926-ban jött el, amikor egy nyilvános tervpályázaton Francsek Imre nyert és kapott így megbízást a bővítés megtervezésére. Ő az új részeknek is "friss reneszánsz" stílust szánt, így illesztve az újabb részeket a régiekhez. Három kültéri medence is épült a fürdő új belső udvarán, amely ekkor a pesti oldal első uszodájának számított. Az átadásra 1927. augusztus 9-én került sor. Az ekkor épített két kupola alatt találhatóak az oktogon medencék, a szaunák, illetve a nedves és száraz hőlégkamrák. A szaunák érdekessége, hogy 1964-től 1985-ig csak ideiglenes formában működtek, amikor is nyár elején szétszerelték, majd a tél kezdetével újra összerakták őket. Ma már szervesen összeolvad a régi épület a hozzáépített neoreneszánsz íves szárnyakkal és uszoda-strandfürdő bejárati frontjával.
A felújítás mellett a vízhozam növelése érdekében szükségessé vált egy második artézi kút fúrása. A fúrási munkálatokat 1936. július 9-én kezdték meg és azok mintegy két évig tartottak. 1938. március 16-án 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak. A kútból 24 óránként 6000 m³ víz tört a felszínre, amely megoldotta a fürdő termálvízellátását és az épület fűtését is. 1939-re a fürdő fűtőberendezését átalakították a hévízzel való fűtésre, valamint a fürdő mellett ivócsarnok is épült, amely a Szent István forrás nevet kapta. Az itt feltörő víz kénes-fluoros gyógyvíz. A víz ízületi degeneratív betegségek, ízületi gyulladások, baleseti utókezeléseknél javasolt. Ivókúra formájában gyomorhurut, gyomorfekély, gyomorsav-túltengés, vesebetegségek és húgyúti gyulladások esetén ajánlott.
A fürdő állapota a 20. század második felére igen leromlott, ezért 1997-ben további felújítási munkálatok kezdődtek. Először a Francsek-szárny műemléki rekonstrukciója kezdődött meg. A falak visszakapták eredeti, sárgás színüket, pótolták a hiányzó műkő elemeket, és restaurálták az előlépcsőket valamint a teraszokat. Az átalakítás során az egyik külső medencét élménymedencévé alakították át. 2003 nyarától folytatódott a Francsek-szárny tető- és homlokzati felújítása, valamint megkezdődtek a Czigler-szárny és az ivócsarnok felújításai is. 2004-ben befejeződött a Czigler-szárny főhomlokzatának felújítása az elektromos és gépészeti hálózat korszerűsítésével együtt. A kupolacsarnok rekonstrukciója 2005 végén kezdődött meg, mely az épület legdíszesebb részének számít, mozaikképeivel és stukkóival. A kupola felújítása 2006 nyarára teljesen befejeződött.
A Széchenyi Gyógyfürdő mai formájában Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, amelyben 21 nyitott és fedett medence, valamint 10 szauna található. Az élménymedencében sodrófolyosó, víz alatti pezsegtetés, nyakzuhany és az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár működik. A hagyományos gyógyító ellátás mellett, számos wellness szolgáltatás is elérhető a fürdőben, ilyen a szauna használat és a vízi torna.
Képek forrása:
https://www.termalfurdo.hu/images/cikk/5331/termalfurdo_szecheny_anno900556_1.jpg
https://welovebudapest.com/i/3f/szechenyi-furdo-bodis-krisztian-2018-01-bodis-krisztian-2018-01.inbox780x585.jpg
https://welovebudapest.com/i/10/szechenyi-furdo_bodis-krisztian_20170204.inbox780x585.jpg
