Mennyire ismerik a betegek a gyógyvizeket? Mennyire tudatosak arról, hogy az adott betegségre melyik gyógyvíz a megfelelő, illetve egyáltalán megfelelő-e bármelyik is? Erről kérdeztük Dr. Ürögi Andrea reumatológust, a Szent Gellért Gyógyfürdő komplex fürdőgyógyászati osztályának vezető főorvosát. Inkább a páciensek ötlete a gyógyvizes kezelés, vagy többnyire az orvos javaslatára fordul ebbe az irányba a terápia?
Amióta a wellness-kultúra előtérbe került, azóta a gyógyvizek jelentősége is egyre inkább fókuszban van, különösen azok tudatosak a gyógyvizek hatásairól, akik már kipróbáltak néhány fürdőhelyet, és közvetlen tapasztalatuk van arról, hogy melyik vált be. Ők kifejezetten keresik ezeket a terápiás lehetőségeket, de általánosan elmondható, hogy folyamatosan nő a gyógyvizes kezelések ismertsége.
Milyen betegségek esetén evidens az embereknek, hogy a gyógyvíz megoldást jelenthet, és mely betegségek esetén feledkeznek meg erről a lehetőségről?
Elsősorban mozgásszervi bajok orvoslására gondolják alkalmasnak az emberek a gyógyvizeket, kevésbé tudatosak arról, hogy például a kénes gyógyvizek bőrbetegségekre, köztük a pikkelysömörre is megoldást jelenthetnek. Régebben magától értetődő volt, hogy a meddőség kezelésére, vagy krónikus nőgyógyászati gyulladások megszüntetésére is fürdőkúrákat alkalmaztak a nők, ma erről mintha megfeledkeztek volna az emberek. Viszont a sportos életmódot folytató fiatalok körében egyre jobban előtérbe kerül a gyógyfürdők izomlazító, keringést javító, stresszoldó hatása, és a betegségek megelőzésében betöltött szerepe.
Lehet-e veszélyes az, ha nem a megfelelő gyógyvizet használjuk a betegségünk kezelésére? Fordulnak-e elő olyan esetek, mikor a beteg ötletszerűen alkalmazza a gyógyvizes terápiát, és az orvosnak éppen ezért kell utólag segítséget nyújtani?
Igen, sajnos gyakran előfordul, hogy magas vérnyomásban szenvedő betegek nem veszik figyelembe az előírt fürdőzési időt, és túl sokáig tartózkodnak a melegvizes medencékben, ilyenkor előfordulhat rosszullét, ájulás. Elsősorban a medencék hőfoka jelenthet veszélyt, az ásványi anyag tartalom kevésbé hordoz veszélyeket a nem megfelelő alkalmazás esetén. Visszeres lábbal sem ajánlott a melegvizes medencében tartózkodni huzamosabb ideig, hiszen a meleg hatására az erek még jobban kitágulnak. A visszértágulattól szenvedők számára inkább a langyos víz a megfelelő, ha a visszér gyulladt állapotban van, akkor rövid időre sem szabad meleg vízbe menni. Szívbetegeknek, pajzsmirigy problémákkal küzdőknek, érelmeszesedéssel küzdő betegeknek, influenzásoknak nem ajánljuk a melegvizes gyógyfürdők látogatását. Ugyanígy bőrsérüléssel, nehezen gyógyuló sebbel rendelkezőknek sem ajánljuk a közösségi fürdőzést.
Különösen az szokott problémát okozni, hogy a gyógyfürdő látogatása során nem csak a melegvízben áztatják magukat azok, akiknek ez nem javallott, hanem kipróbálják a különböző szaunákat is, amik különösen nagy terhelést jelentenek a keringésre.
Hazánkban rengeteg külföldi látogatja a gyógyfürdőket. Mennyiben más a külföldi gyógyulnivágyók hozzáállása a betegséghez és a gyógyuláshoz, mint a hazai betegeké?
A külföldiek sokszor csak turistalátványosságként fogják fel a gyógyvizes fürdőket, nem mondhatni, hogy tudatosan alkalmazzák terápiás célokra. Kevesen vannak, akik kifejezetten egy bizonyos gyógyvíz miatt látogatnak el hozzánk. Ebből szokott is gond lenni, nem olvassák el elég alaposan a tájékoztató táblákat, hogy melyik medencében hány percig érdemes tartózkodni, sokszor órákig üldögélnek a meleg gyógyvízben.
A gyógyvizek hatását évszázadok óta kutatják, vizsgálják. Vannak-e olyan friss felfedezések ezen a téren, melyek az utóbbi időben kerültek napvilágra?
Inkább az alkalmazás módszereiben vannak újítások. Egyre elterjedtebb a gyógyvizek által felszínre hozott ásványi anyagok felhasználása kozmetikai termékekben: sampon, arckrém, de a gyógyfürdőzés hatásait otthon is kihasználhatjuk a különböző kristályosított fürdősók segítségével. Sokaknak persze azok az újítások, felfedezések is újaknak hatnak, amik akár már 100 éve léteznek, csak éppen nem tudunk róluk. Ilyen például a Gellért Gyógyfürdőben található sószoba, ami már 100 éve működik, és abban különbözik a hagyományos sótéglás sószobáktól, hogy itt a magas ásványianyag tartalmú vizet mikronnyi méretű vízcseppek formájában bepermetezik a helyiségbe, így azt a betegek belélegezhetik. Tehát a gyógyvizeket nem csak fürdőzésre vagy ivásra lehet használni, de be is lélegezhetjük azokat.
Mennyire tudatosak a betegek arról, hogy létezik társadalombiztosítási támogatás a gyógykezelésre?
Többnyire tudatosak, de mindig akadnak betegek, akik rácsodálkoznak arra, hogy akár kedvezményesen is járhatnának a kezelésekre. Kifizetik a teljes árú belépőt, pedig a TB évente kétszer 15 alkalmat megtérít, ha szakorvos írja fel ezeket a kezeléseket. Nálunk a Gellértben és még két másik budapesti gyógyfürdőben ráadásul komplex fürdőgyógyászati kezelést is kaphatnak a betegek. Ez azt jelenti, hogy nem csak gyógyfürdő és masszázs a része a terápiának, hanem fizikoterápia és gyógytorna is, ráadásul egyénre szabott módon.
