Volt idő, mikor a gyógyfürdők elsőszámú látogatói többnyire idős, gyógyulni vágyó emberek voltak. Ez sem a régmúltban nem volt ennyire egyértelmű, és szerencsére ma is egyre kevésbé jellemző. Fiatalok, egészségesek számára milyen lehetőségekkel szolgálnak a gyógyvizes, termálvizes fürdők? 1565-ben, mikor Arszlán budai pasa elrendelte a mai Király fürdő építését, nem feltétlenül arra gondolt, hogy milyen jó lesz majd idős korában a gyógyvízben áztatni fáradt, vagy éppen reumás tagjait. Feltehető, hogy még a nyugdíjas kor előtt is ki szerette volna élvezni a fürdő áldásait, ahogy ez a török fürdőkultúrában szokás. A fürdő a felfrissülés, a tisztálkodás, a regenerálódás helye, nem csak akkor kell odamenni, ha az ember már beteg. A testi áldásokon túl a lélek és a szellem is töltekezik a víz közelében, oldódik a napi stressztől a megfáradt elme. Fontos filozófiai vagy közéleti kérdések megvitatására is lehetőség nyílik  a párás, meleg gőzben, ahol nem kapkod, nem siet az ember, van ideje alaposan meghányni-vetni a lét végső kérdéseit, de a diszkrét félhomályban nem hangoskodik senki, mert nem kedvez a hely a szócséplésnek és a túl heves politizálásnak. Nem szükséges középkori példákat előcitálni ahhoz, hogy a fürdő társadalmi szerepét illusztráljuk, hiszen pl. a Lukács fürdőről maradt fenn az a városi legenda, mely szerint a rendszerváltás előtt, a budapesti szabadgondolkodó értelmiség itt cserélt nem csak eszmét, de konkrét híreket, információkat is, melyeket a hivatalos lapok nem közölhettek.

Visszatérve Arszlán pasához, ő már nem élhette meg azt az életkort, ahol az ízületi bántalmak valószínűsége megnő, mivel a szultán a katonai kudarcai miatt kivégeztette. Úgyhogy művét Szokoli musztafa fejezte be, és ő oldhatta a napi stresszt a budai hegyek gyomrából feltörő melegvízben.

Nem tagadhatjuk le, hogy a fürdő kicsit az ismerkedés helye is volt mióta világ a világ. Ma már - vagy ma még? - szigorú illemszabályok korlátozzák ezt a szerepét, nem illik tolakodón, rámenősen ismerkedni az alulöltözött, és ezért kicsit kiszolgáltatott másik személlyel, ám volt idő, mikor nemcsak hogy belefért a fürdős etikettbe az ismerkedés, de botrányoktól volt hangos az európai fürdőélet a fürdőkben berendezkedett bordélyok miatt. Japánban a fürdő ezen vonatkozását kicsit elegánsabban, kifinomultabban valósították meg, ezért maradhatott fenn a mai napig a japán kultúrában a törökfürdő sajátos formája (Toruko-buro), ami nem más, mint a fürdő és a bordélyház kombinációja. 

Elnézve a fürdőközönség utóbbi időszakban tapasztalt “elfiatalodását”, felmerül a kérdés, hogy miért javallott a gyógyfürdők látogatása azok számára is, akik szerencséjükre nem elsősorban gyógyulást keresnek a termálvízben?

1) Stresszoldás

A modern városi élet számtalan formában teszi próbára idegrendszerünket. Rengeteg elvárásnak kell megfelelni, és rengeteg információ áramlik át a tudatunkon, aminek a feldolgozása kimeríti az elmét. A gyógyfürdők atmoszférája segít a kimerült idegrendszer regenerálódásában.

2) Immunerősítés

Különösen télen kerül nagy kihívás elé az immunrendszerünk, mikor számtalan kórokozó támadja szervezetünket, és a hideg időben legyengült védekezőrendszer feladhatja a harcot. A fürdők szaunarészlege segíthet ilyenkor enyhülést adni az áthűlt testnek, hogy átvészelje a téli hidegek okozta sokkot. Nem véletlen, hogy a hideg északon terjedt el leginkább a szaunázás szokása, ami megoldást jelenthet a problémára.

3) Mozgás

A gyógyfürdők legtöbbször rendelkeznek úszómedencével, vagy akár élményfürdő részleggel is. Ezek rendszeres látogatása a legkisebbeknek is élmény, főleg a hideg téli napokon, mikor amúgy is kevesebbet mozog az ember, de a felnőttek is helyesen teszik, ha rendszeresen úsznak, hiszen az úszás egy olyan kímélő mozgásforma, mely nem terheli le a szalagokat, az ízületeket és a gerincet, de javítja az állóképességet, a vérkeringést, és égeti a felesleges kilókat. A mozgás után pedig jól esik ellazulni a szaunában vagy a termálvízben.

4) Betegségmegelőzés

A gyógyvizek számos olyan ásványi anyagot tartalmaznak, melyek bőrön át is felszívódnak, ezért komoly szerepe van a gyógyfürdőnek a szervezet ásványi anyagokkal való ellátásában. Nem feltétlenül kell tudni, hogy az adott pillanatban éppen milyen mikroelemre van szüksége a szervezetünknek, de az biztos, hogy ha lehetőséget adunk ezen anyagok felszívódására, akkor a szervezetünk gondoskodik ezek megfelelő mértékben történő beépüléséről. Ilyen például a kén, mely nagy mennyiségben fordul elő a hazai gyógyvizekben, és nem csak a beteg, reumás ízületek igénylik ennek az elemnek a beépülését, de az egészséges ember csontozata sőt bőre is.

5) Élmény

Az élményfürdő nem csak attól élmény, mert a csúszda meredek, de attól is, hogy a legtöbb gyógyfürdő kulturális örökségünk része, és mikor valaki ellátogat falai közé, és megmártózik a termálvízben, akkor kicsit részese lesz ennek az örökségnek, mert eszébe juthat a mozaikok, csempék, boltívek szemlélése közben, hogy hány híres költő, író, filmszínész, politikus, feltaláló áztatta magát ugyanezen a helyen, és gondolkodott korszakos ötletein, és még hány tehetség fog majd a jövőben ugyanígy ihletet meríteni a Föld mélyéből előtörő energiák segítségével. 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://media.vam.ac.uk

http://www.driftwoodjournals.com

http://szechenyispabaths.com