Fürdőmánia

Ajándékozz pihenést!

2018. december 14. - fürdőmánia

Közeledik a karácsony! Valljuk be, hogy a legtöbbünk számára ez nem éppen a kikapcsolódás időszaka! Manapság a karácsony már sokkal inkább az ajándékozás kényszeréről, az ajándékok utáni rohangálásról, a vendégvárásról, főzésről, és a vendégek utáni takarításról szól, és nem a meghittségről, a csendes elvonulásról, a belső fény ápolásáról.

Bolyongunk a bevásárlóközpontokban, próbálunk a pénztárcánknak és az elvárásoknak megfelelő ajándékot vásárolni, de még az se biztos, hogy örülni fog az ajándéknak az, aki kapja. Ráadásul az egész hajsza egy olyan időszakban zajlik, mikor korán sötétedik, mindenki tüsszög, és az áruházak hangszóróiból az elviselhetőnél éppen csak egy kicsivel hangosabban szól a zene. Mindenki tele van stresszel, a szeretet ünnepe a stressz ünnepévé vált. star-2926581_340.jpgMi a megoldás? Hogyan illene ezt csinálni? Az ajándékozás stressze részben abból fakad, hogy az utolsó pillanatra hagyjuk az vásárlást. Aki már nyáron karácsonyra vásárol a szeretteinek, ez megússza az utolsó pillanatos rohangálást. Persze elmarad a stressz akkor is, ha teljesen elhagyjuk az ajándékvásárlást - no nem úgy, mint Scrooge a Karácsonyi énekben, aki utálta az embereket, ezért utálta a karácsonyt is, hanem úgy érdemes elhagyni az ajándékvásárlást, hogy helyette rászokunk az ajándék készítésre. Ezzel rengeteg pénzt és rohangálást takarítunk meg, továbbá nem terjesztjük a bacilusainkat a plázákban, és nem is kapunk másoktól bacikat, ráadásul személyes ajándékot adhatunk a szeretteinknek és nem valami tucatterméket. Ehhez persze kell idő és kreativitás - meg egy egyezség, hogy oda vissza ez történik, és nem sértődik meg az unokaöcséd, hogy "csak" egy saját készítésű polcot vagy dobozt kap, bezzeg a nagyiéktól xbox-ot kapott…

De ennél is tovább lehet lépni! Nem kötelező a saját készítésű ajándék, hiszen lehet adni olyasmit is, ami nem kézzelfogható. Manapság, amikor a tárgyak elöntenek minket, és már azt sem tudjuk, hogy hogy szabaduljunk meg tőlük, akkor felértékelődnek az élmények, amik nem foglalnak helyet, nem kell elpakolni őket ezerszer, mint a múlt karácsonyra kapott játékmacikat. A másik embernek ajándékozott élmény lehet egy mozi, vagy színházi előadás, egy masszázs, egy közös kávézás, vagy aki megengedheti magának, egy utazás. De élmény a közös vacsora vagy ebéd is.

A wellness az egyik legdivatosabb szó manapság, és nem véletlenül, a legtöbb ember a rohanó világban leginkább nyugalomra, stresszoldásra, pihenésre vágyik. A wellness fogalma nagyon sokrétű, de leginkább a melegvizes fürdőkre, a szaunákra, a masszázsra gondolunk a hallatán. A tél közepén a meleg az, amire a legjobban vágyunk. A már korán besötétedő utcáról belépni a fürdők meghitten megvilágított, párás atmoszférájába - nincs ennél jobb, és érezni, hogy a melegvíz átmelegíti testünk minden porcikáját, azokat is, melyek a napi jövés-menés során ki vannak téve az áthűlésnek. Ezt az élményt adni karácsonyra igazi telitalálat! ljqfqxqa0ryxwnbgo9rp3goj63ahm1bre3qob-i6idqdzbmt3bxx30po5dmbbrutb9zcb58grxpl6i0hcit8br7ho0f3m4kuyypr1byzedp4objfbybbs7eahksgr0hlmpoj9axodxm91hywa93bzwywhnp4h9137u8ufq_s2048.jpg

A fenti igazságot persze a fürdők is tudják. Számtalan klubkártyával, kedvezményes bérlettel készülnek azoknak, akik úgy döntenek, hogy pihenést, felüdülést ajándékoznak karácsonyra. Szinte valamennyi fürdő kínál ajándékutalványt, és mindenki megtalálhatja a kedvére való és a pénztárcájához illő változatot, amiből azután kedvünkre való bérletet is vásárolhatunk!

Ha pedig igazán maradandó élményt és mégis tökéletes pihenést szeretnénk ajándékozni valakinek, akkor a fürdőbelépőt megfejelhetjük egy szállodai szobával is. Egyetlen nap Budapesten egy wellness hotelben vagy máshol az országban, valóban örök emlék a jövő számára, és feltöltődés a jelen számára.

wellness-285587_960_720.jpg

 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://cdn.pixabay.com/photo/2017/11/07/11/28/star-2926581__340.jpg

http://nuvomagazine.com/wp-content/uploads/2017/01/rsz_2_credit_steven_christensen_architecture.jpg

https://cdn.pixabay.com/photo/2014/03/11/22/56/wellness-285587_960_720.jpg 

Hamarosan felújítják a Király-fürdőt

Egy patinás fürdő felújítása mindig nagy esemény, hiszen nehéz összhangba hozni a régmúlt örökségét a modern elvárásokkal. Kevés európai város mondhatja el magáról azt, amit Budapest magáénak tudhat: a számtalan régi melegvizes fürdő egyszerre érték, és egyszerre építészeti kihívás. A több mint 500 éves Király fürdő még a török korban épült, ezért különösen nagy figyelmet igényel az átépítése. masodik-13_1.jpgAz utóbbi években már lehetett tudni, hogy a Király Gyógyfürdő felújítása esedékes, hiszen erre legutóbb az 50-es években került sor, miután a második világháborúban súlyosan megsérült. Azóta történt néhány kisebb felújítás, de nagyobb átalakítás nem. Még előtte 1825-ben építették át a fürdőt, amikor is a kornak megfelelő klasszicista jelleget öltött, de megmaradtak a török épületrészek a maguk jellegzetességeivel. 

Magát a fürdőt még az 1500-as évek derekán építtette Arszlán budai pasa. A fürdő a vár területén belül épült, noha itt már nem találhatók hőforrások. Ennek oka az, hogy a pasa egy esetleges ostrom alatt is szerette volna élvezni a melegvizes fürdők örömeit. Így hát messzebbről, a Lukács fürdőt is tápláló forrásokból kellett a vizet a várba vezetni. Annak idején ezt még fenyőtörzsekből vájt vízvezetékekkel oldották meg, ma már természetesen fémcsövek szállítják a gyógyvizet ugyanonnan. Arszlán pasa már nem mártózhatott meg az általa megálmodott fürdő vizében, mert a szultán valami miatt kivégeztette, úgyhogy utódja, Szokoli Musztafa mártózhatott benne ráérő perceiben. 

Buda visszafoglalását követően több család is birtokolta a fürdőt, és a helyiek mindig az éppen aktuális tulajdonos nevén emlegették azt. 1796-ban került a fürdő a König család birtokába, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. kiralyfurdo6.jpgA fürdőt ma üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. pályázatot írt ki a fürdő bővítésére és felújítására, melynek 2 millió forintos díját a 3H Építésziroda nyerte meg 2017-ben. Az első díjas munkánál különös összhang alakult ki az új és a többrétegű történeti épület között, feszes, tiszta hátteret ad az új épület a barokk, török, klasszicista épületegyüttesnek, összefogva mindhárom korszakot negyedikként. Tisztasága, logikussága műszaki tartalmában is visszatükröződik. A bíráló bizottság nem csak ezt a tervet értékelte, több más pályázó ötletei is meg fognak valósulni a munkálatok során, melyek 2019 második felében indulnak, és 2020-ig fognak tartani. Az építkezés megkezdése előtt régészeti feltárások zajlottak a nagy múltú fürdő területén. elso-2_1.jpg

Reméljük, hamarosan megújult térben élvezhetjük majd a Király gyógyvizét, mely nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, de fluoridion-tartalma is jelentős. Ízületi betegségekre, félheveny ízületi gyulladásokra, porckorongsérvre, idegzsábára, a csontrendszer mészhiányos állapotaira, sérülés utáni állapotok esetén kiváló. 4-b.jpg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

http://www.kiralyfurdo.hu/static/baths/5/vip_images/4-b.jpg?Kir%C3%A1ly%20gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/csodaszep-lesz-a-kiraly-furdo-ha-felujitjak-most-igy-nez-ki/

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2017/12/kiralyfurdo6.jpg

http://epiteszforum.hu/a-kiraly-gyogyfurdo-rekonstrukcioja-es-bovitese

http://www.kiralyfurdo.hu/aktualis/felujitas

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/70/42/elso-2.1.jpg

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/70/42/masodik-13.1.jpg

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

Ki lehet-e izzadni a betegséget?

Itt a hideg, irány a szauna!?

A hideg közeledtével az ember nagyobb kedvvel megy a szaunába, különösen akkor, ha érzi, hogy "valami bujkál benne", vagyis kezd beteg lenni. Ha szerencséje van, akkor az áthűlés okozta gyengébb immunrendszer összeszedi magát, és nem lesz a betegségből semmi, de ha nem, akkor jön a láz és az elhúzódó tüsszögés, köhögés. Régen azt mondták, hogy a láz a barátunk, mert segít legyőzni a betegséget. Valóban ki lehet "izzadni" magunkból a kórokozókat, vagy mese az egész? Szabad-e ilyenkor szaunába menni? women-936549_960_720.jpg

A képlet viszonylag egyszerű, de azért óvatosan kell bánni azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy megfázásra a meleg a gyógyír. Az valóban igaz, hogy a hideg nem tesz jót az ember immunrendszerének, és nem véletlen, hogy magát a megbetegedést is mifelénk úgy hívják, hogy megfázás. A téli időszakban valóban megnő a felsőlégúti megbetegedések gyakorisága, és ennek csak részben az az oka, hogy kevesebb vitamindús zöldséget eszünk, hanem a hideg és a hangulatrontó sötét is gyengíti szervezetünk ellenálló képességét. Az sem tesz jót a környező levegővel közvetlen kapcsolatban lévő szöveteknek, hogy hatalmas hőingásokat kell elviseljen, hiszen a szobából kilépve akár 20-25 fokos különbségeket is kénytelen elviselni. De ha állandó -5 fokban kellene létezni, természetesen az sem lenne kellemes.

Ezért valóban jó, hogy ha a hideg időszakban rendszeresen szaunázunk, hiszen ilyenkor az erek kitágulnak, azok a szövetek is elegendő vért kapnak, amik egyébként a hideg miatt  automatikusan kicsit összehúzzák az ereiket, hogy ne legyen túl nagy a hőveszteség. A szervezet is ezért "találta ki" a lázat, hiszen a betegség ellen való küzdelemben fontos, hogy a sejtekhez elegendő tápanyag és oxigén jusson, ilyenkor minden aktivizálódik, a test energiaháztartása nem takarékos üzemmódban működik, hiszen ha baj van, akkor nem szabad spórolni az erőforrásokkal, hanem minél előbb le kell győzni a betolakodó bacilusokat és vírusokat. De a láz nem sokáig a barátunk, ha egy-két napnyi háborúskodás után az immunrendszer győzedelmeskedik, akkor minden rendben, de azon túl már veszélyes a magas láz. Lázas állapotban tilos a szaunába menni, mert a szauna többlet hője már fölösleges, és a szauna igaz, hogy egészséges, de mégis csak egy terhelést jelent a számunkra. A felgyorsult anyagcsere, a folyadékveszteség kifárasztja a szervezetet, ahogy a sport is. Betegen nem megyünk sportolni sem, noha az izzadás önmagában nem rossz, de legyengülni még jobban senki sem akar. young-woman-2239269_960_720.jpg

Tehát a mondás, hogy ki kell izzadni a betegséget, önmagában nem butaság, de túlzásba vinni a hőbevitelt veszélyes lehet. A szauna viszont az egészséges szervezet számára nagyon ajánlott, ahogy a sportolás is, mert komoly egészségmegőrző hatása van.

Természetesen nem mindegy, hogy milyen szaunatípust választunk a hideg őszi estéken (vagy reggeleken) egészségünk megőrzése érdekében. És az sem mindegy, hogy hányszor, milyen hosszan ülünk be a szaunába. Általában elmondható, hogy minél több körre ülünk be a szaunába, annál inkább relaxál, de ki is merít, viszont az 1-2 körös szaunázás élénkít, energetizál. Az is elmondható, hogy minél magasabb a hőmérséklet a szaunában, annál erősebb a méregtelenítés és a véráram élénkülése, viszont annál jobban meg is terheli a szervezetet. A legkíméletesebb a tepidárium, ahol a hőmérséklet nem túl magas, akár órákon keresztül el lehet üldögélni a 30-40 fokos melegben, a gőzfürdő hasonló élettani hatásokat vált ki, mint a finn szauna, de a magas páratartalom miatt nem annyira intenzív a verejtékezés, ezért kisebb a folyadékveszteség, kisebb a terhelés. Az infraszauna a test mélyebb rétegeit is átmelegíti, és a méregtelenítés még intenzívebb. Ki-ki az ízlése és a teherbíró képessége alapján válasszon magának szaunafajtát a betegségmegelőzés, a téli stresszoldás, alakformálás és a méregtelenítés céljából, de ha mégis kitör rajtunk a láz, akkor szüneteltessük ezt a remek téli időtöltést!

20-b.jpg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.pixabay.com

www.paskalfurdo.hu

Fürdőetikett

7 hiba, amit nem szabad elkövetni a fürdőkben...

Itt van az őszi-téli fürdőbe járós hideg időszak, mikor jól esik a hétköznapi munka után este vagy hétvégén megmártózni valamelyik melegvizes fürdőnk vizében, átadni magunkat a masszírozó vízsugárnak, vagy a szaunák izzasztó forróságának. Igen, ez másnak is jól esik, nem csak nekünk… Mit tegyünk, hogy ne zavarjuk a másik ember rekreációját?

221022.jpg

Először is olvassuk el a házirendet, amit minden fürdő és strand bejáratánál kifüggesztenek! Persze lehet, hogy úgy vagyunk vele, hogy kultúremberek vagyunk, nincs nekünk arra szükségünk. Akkor legalább kifelé menet olvassuk el, és hasonlítsuk össze a viselkedésünket az ott leírtakkal! A fürdő egy olyan hely, ahol nagyon közel kerülhetnek emberek egymáshoz fizikailag. Együtt izzadunk a szaunában a másiktól tíz centire, együtt ücsörgünk a melegvízben, az úszómedencében egymás nyomában úszunk, együtt érkezünk a fordulóhoz, az öltözőben együtt szárítjuk a hajunkat, ez egy intim viszony, akár tetszik, akár nem, ráadásul mindez eléggé alulöltözötten történik, tehát nem egyszerű a szituáció. Nem lehet persze mindent relativizálni, vannak objektív szabályok, amiket be kell tartani, és akkor nem érhet minket meglepetés.

1) Öltöző

A mai fürdők öltözői gyakran koedukáltak. Együtt öltözik kicsi és nagy, férfi és nő. Persze fülkék vannak, de mikor kilépünk a fülkéből, akkor már közös a tér. Mi fér bele a közös öltözésbe, és mi nem? Megteheti-e egy férfi, hogy félmeztelenül szárítja a haját, hiszen két  perce még így jelent meg a medencék között, és akkor lehetett, míg egy nő számára már kínos, ha alsóneműben szárítkozik? Pedig egy melltartó és egy úszódressz között szinte nincs semmi különbség - mármint a méretét tekintve! Hogy ne folyton a határon billegjünk etikus és kevésbé etikus viselkedés között, inkább fogjunk vissza a laza nudista énünkből, és tartogassuk azt a nyárra valamely elhagyatott tengerparti sziklának.

2) Lábmosó dilemma

A medencébe lépés előtt a lábmosó használata kötelező, ezt írja a legtöbb fürdő házirendje, sőt a medence szélénél is kifüggesztik. Ennek ellenére sokan elegáns szökelléssel átlépik azt, és odasúgják a partnerüknek, hogy na ide én aztán nem lépek bele. Hát igen. Addig még végiggondoljuk a dolgot, hogy vajon hányan mosták már bele a lábukat a lábmosóba, de addig nem, hogy ugyanazokkal az emberekkel fogunk együtt lubickolni a medencében, akik ha nem mosták volna le a lábukat, akkor most kevésbé lenne tiszta a medence vize, amibe tetőtől talpig megmártózunk. A lábmosókérdést persze tovább árnyalja a papucs problematikája, aminek egyszerű a megoldása: hordjunk papucsot a strandon! Egyrészt kevesebb szennyeződést viszünk úgy a medencékbe, ha a folyosókon papucsot hordunk, másrészt a csúszásveszélynek sem tesszük ki magunkat olyan mértékben. A tusoló elkerülése persze kevésbé feltűnő, noha zuhanyozni is illik, sőt kifejezetten ajánlott a medencébe csobbanás előtt, erről se feledkezzünk meg!

3) Dagonya

A fürdők legjobb része a vízsugarakkal masszírozó, buborékokkal kényeztető részleg, ahol a helyek végesek. Udvarias pillantásokkal méregetjük, mikor szabadul fel egy-egy hely, olyankor nem túl mohón, de elég gyorsan próbálunk lecsapni a helyre, nehogy más megelőzzön minket. Ezek a játszmák nem túl kellemes pillanatai a nem teljesen üres fürdőben tartózkodásnak. Vannak helyek, ahol sípszó jelzi, mikor kell otthagyni kedvenc vízsugarunkat, és átengedni a helyet másnak. A fürdőetikett része az is, hogy ne legyen szükség külső jelre, vegyük észre, ha valaki más is szeretné használni a dagonyát, engedjük át a helyünket, jól fog esni, ha más is így tesz majd velünk! rudas-f_c3_bcrd_c5_91-b_c3_b3dis-kriszti_c3_a1n-wlb_005.jpg

4) Szauna

A szaunák világában is érdemes odafigyelni az apró részletekre. Van olyan szaunázó hely, ahol illik levenni a fürdőruhát, és ruhátlanul izzadni, és van, ahol éppen ellenkezőleg, nem illik meztelenkedni, mert még nem mindenütt alakult ki ennek az elfogadottsága. Ami biztos, hogy törölközőt illik bevinni, és magunk alá tenni, hogy a verejtékünket az fogja fel, és ne a pad. Papucsot pedig nem illik bevinni. Hangosan beszélgetni a szaunában szintén nem illik, és kérdezés nélkül vizet vagy illóolajat locsolni a kályhára szintén nem illik - bízzuk ezt a szaunamesterre!

5) Úszkálás

Az uszoda egy egyszerű világnak tűnik: mindenki fel-alá úszik a sáv jobb oldalán, és vigyáz, hogy ne rúgja meg a másikat. Persze semmi sem ilyen egyszerű. Van, aki gyorsabb, ezért előzni kényszerül, de jönnek szembe, ezért vár, és kezd idegeskedni, de nincs más megoldás, legfeljebb átsorolni egy másik sávba. De ha ott is jönnek szembe, akkor kész a baj. Alapvetés, hogy ne úszkáljunk keresztbe, ne ugráljunk a medence széléről, és próbáljunk fenntartani egy rendet, amit annál nehezebb, minél többen úsznak a medencében. Ja és a legfontosabb: húzzunk úszósapkát, főleg, ha ezt direkt kérik, hiszen mi sem szeretünk idegen hajszálakkal a szánkban kikászálódni a medencéből! swimming-pool-3643306_960_720.jpg

6) Vizslatás

A fürdők világának sajátos velejárója a félig-meddig meztelenség, és az ezzel óhatatlanul együttjáró tekintetvonzó hatás. Az etikus fürdőző nem bámulja az ellenkező nemű, vonzó külsejű fürdőzőtársait, legfeljebb a perifériás látását tréningezi, vagy pedig ügyesen úgy pásztázza a tekintetét jobbra-balra, hogy a vizsgált személyre pislanthasson időnként. Ez belefér. Voltak idők, mikor ez sem fért bele, szinte teljesen felöltözve kellett fürödni, vagy egyszerűbb megoldás volt a férfiak és nők különválasztása. Persze az vesse az első követ a vizslatókra, aki nem örülne annak valahol a szíve mélyén, ha bámulja valaki a szépségét. Finom játszma ez, de ami biztosan nem fér bele, az a szemérmetlen bámulás, füttyögés, leszólítgatás, vagy még direktebb közeledés, tolakodás. És persze provokálni sem illik, tehát amit a korszellem takarni javasol, az takarva legyen!

7) Babák a fürdőben

A fürdők etikettjének ingoványos terepe a gyerekek jelenléte a fürdőkben. Persze a csúszdaparkok nekik lettek kitalálva, de a békebeli termálfürdők nem mindig gyerekkompatibilisak még akkor sem, ha van egy-két gyerekmedence. El kell fogadni, hogy a többség a nyugalom, az ellazulás kedvéért megy a fürdőbe, esetleg ízületi fájdalmait próbálja enyhíteni, és nem a gyerekzsivajra vágyik. Ez nem jelenti azt, hogy tilos a gyerekeket fürdőbe vinni, de mérlegelni kell, hogy biztosan jól fogja-e érezni magát a kicsi egy olyan helyen, ahol nincsen csúszda, homokozó, és még a felnőtteknek is komoly kihívás a harmonikus, udvarias együttlét megvalósítása. Ha a gyerekünk nem érett egy adott helynek megfelelő viselkedésre, akkor keressünk olyan fürdőt, ahol számára optimálisan van megkomponálva a tér, és a mi szórakozásunkat sem rontja el, hogy folyton korlátozni kell a szabad játékban.

bebe-2531684_960_720.jpg

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.turizmusonline.hu

www.welovebudapest.com

www.pixabay.com

Magyar Fürdőkultúra Napja - 2018

Minden év októberének második szombatja

Immár tizedik alkalommal, október második szombatján - holnap - rendezik meg hazánkban a Magyar Fürdőkultúra Napját. Ez a rendezvénysorozat is azt a célt szolgálja, hogy tudatosítsa hazánk fiaiban és az idelátogató turistákban, hogy országunk a gyógyvizek és termálvizek hazája.

33068.jpgA magyar fürdőkultúra több száz éves múltra tekinthet vissza. És igaz, hogy volt idő, mikor más népek intézték nálunk a gazdag hőforrások hasznosítását (rómaiak, törökök), ennek ellenére mi magyarok is fontosnak tartottuk hideg és meleg vízforrásaink élvezetét. Hogy ez a hagyomány ne menjen feledésbe, és a jövő és a jelen nemzedékei ugyanannyira tudatosak legyenek a kincsről, melynek birtokában vagyunk, rendezik meg évről évre a Magyar Fürdőkultúra Napját.

Hiba lenne azt gondolni, hogy a kincs, amire a magyar fürdőkultúra épül, az csupán egy természeti kincs: ártézi vizek, folyók, tavak, Balaton, hőforrások. Ezek hasznosításában legalább annyira fontos az emberi tényező, a hagyomány, az értékrend, ami garantálja, hogy ezek a természeti kincsek a megfelelő formában hasznosuljanak. 437_512_pix_oldal_08_kep_0003.jpg

Ha az elmúlt évszázadokat villámszerűen átfutjuk, akkor jól látható az az ív, aminek a mentén a hazai fürdőkultúra fejlődött. Emlékeink a római fürdők kétezer évvel ezelőtti világáig nyúlnak vissza, hiszen már Aquincum-ban is magas szintű fürdőkultúra virágzott. Később, a középkori Magyar Királyság fővárosa talán éppen azért lett Buda, mert hévizei magukhoz vonzották a nemeseket és a közembereket egyaránt. A török fürdőkultúrával is csak gazdagodott a hagyomány a hódoltság évtizedeiben. Később fürdőegyletek és kiépülő gyógyközpontok alakultak a reformkori Magyarországon, majd a Monarchia luxusüdülői jellemeztek egy egész kort, többek között Herkulesfürdőn és Budapesten, melyek szintén a gyógyvizekre épültek. Majd az egyre szabadabb testkultúra nevében egyre szélesebb tömegek veszik birtokba a strandokat a XX. század elején, kialakul az úszósport, melynek sikeres művelői - mint pl. Hajós Alfréd - örökre felírták magukat a nemzet dicsőségtáblájára. A XX. század második felét olimpiai bajnok vízilabdázóink és úszóink fémjelzik, jóvoltukból mindenki, aki errefelé uszodába jár, kicsit az ő mozdulataikat utánozza, akár versenyez, akár nem. Főleg akkor, ha gyerek az illető, akit úszásra járatnak a szülei, és reméli, hogy ő lesz a következő, aki majd felállhat a dobogóra. 1932-olimpiai-bajnok-csapata.jpg

A magyarországi strandok és gyógyfürdők szabadon csatlakozhatnak az idei Magyar Fürdőkultúra Napja rendezvényeihez, és dönthetik el, hogy ezen a napon milyen lehetőségekkel kedveskednek a vendégeiknek. A budapesti fürdők közül a Gellért fürdő például különböző kulturális programokkal és szinkronúszó bemutatókkal készül a jeles nap alkalmából, egyes strandokat pedig kedvezményesen lehet látogatni ezen a jeles napon.

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

http://www.lobu.hu/kep/640-600/33068.jpg

http://keptar.oszk.hu/050400/050453/437_512_pix_Oldal_08_Kep_0003.jpg

https://orszagosbajnoksag.cafeblog.hu/files/2016/04/1932-olimpiai-bajnok-csapata.jpg

 

Mióta úszik az ember?

Valami miatt sokunkban él az a képzet, hogy az úszás modern divat, és a régmúlt embere nem volt igazán jó úszó. Egyre több történeti forrás igazolja, hogy ennek az ellenkezője igaz, az úszás része volt az emberi műveltségnek már időtlen idők óta. 11b.jpg

Kép

 
"Azon műveletlen emberek, akik sem úszni, sem írni-olvasni nem tudnak nem kaphatnak közhivatali állást” - mondta Platón. De nem csak az ókori görögök, hanem az egyiptomiak, japánok, kínaiak, germánok, magyarok mindennapjainak is fontos része volt az úszás. Kőkorszaki barlangrajzokat találtak Délnyugat-Egyiptomban és Líbiában, melyek úszó elődeinket ábrázolják. Az asszírok harci kiképzésének is szerves részét képezte az úszásoktatás, erről domborművek maradtak fenn, miként Izrael fiataljai is kötelezően részesültek az úszás tudományában. Heródes (i. e. 73–i. sz. 4) minden fiúgyermek részére kötelezővé tette az úszás megtanulását. Egyiptomban olyan relikviák is akadnak, melyeken több úszásnemet (gyors, hát, mell) ábrázolnak, ilyen található Benihasanban a 11. dinasztia korából i. e. 2000-ből. A királysírokban található úszóábrázolások alapján feltételezhető, hogy a gyors, a hát- és a mellúszáson kívül ismerték még a „tártkarú hátúszást” is, amit ma pároskarú hátúszásnak nevezünk. Japánban a szamurájok képzésében is fontos szerepet szántak az úszásnak. Az egyik nemesi készség közé tartozott. A történelmi feljegyzések szerint az első ismert úszóversenyt is itt rendezték i. e. 36-ban, melyet Suigui császár szervezett. Kínában a testkultúra virágkorát a Csou-dinasztia (i. e. XI–III. sz.) idején élte. Ebből a korszakból már folyamátúszásokról számolnak be a történészek. Persze az ókorban is akadtak kivételek. Nagy Sándor például állítólag nem tudott úszni. china-swimming.jpg

Kép

Sötét középkor

Az úszás - és az egész testkultúra terén - a középkor jelentette a törést. A pestisjárványok terjedése miatt az emberek a vizeket okolták, ezért a fürdés és így az úszás is kikerült a mindennapok gyakorlatából. Eleink harci sikereinek egyik oka is az úszni tudásuk volt, hiszen sokszor előfordult, hogy a nyugat-európai ellenséges hadak folyóparton vertek tábort, mert a folyó felől védve érezték magukat, viszont a magyar könnyűlovasság bárhol átúsztathatott a legszélesebb folyókon is, így nem várt irányból intézhetett támadást.

A középkori módi hol hamarabb - már a reneszánsszal - hol később ment ki a divatból. A 17. századtól Európa-szerte sorra jelentek meg úszást oktató könyvek, vagy olyan testgyakorlati szakkönyvek, melyek úszással is foglalkoztak. 1741-ben adták ki a holland Jean Frédéric Bachstrom könyvét, mely a vízből mentés talán legelső szakirodalma. Míg Bachstrom az úszásoktatás iskolai bevezetéséért harcolt, addig Mária Terézia iskolaügyi rendelkezésében, a Ratio Educationisban éppen betiltotta  az úszást. A fordulatot a napóleoni háborúk hozták el. Miközben Napóleon seregében az úszás a kiképzés részévé vált, addig számos országban, így hazánkban is tiltott volt a nyíltvízi fürdés és úszkálás. A napóleoni háborúkban katasztrofálisan magas volt a Habsburg birodalom katonáinak vízbefulladási aránya. Ez egy kissé felnyitotta az úszásellenes tábor szemét, ezért az 1810-es évek második felében favázas folyamuszodákat létesítettek Zágrábban, Pozsonyban, Budán (a mai Lánchíd környékén) és Komáromban. Kezdetben ezeket kizárólag katonák használhatták, majd szép lassan a nagyközönség számára is engedélyezték a bejárást.

Hazánkban az úszás népszerűsítésében kiemelkedő szerepe volt gróf Széchenyi Istvánnak, aki szinte naponta úszott a Dunában, sőt, többször át is úszta. A korszak legismertebb és egyik legnagyobb úszójának Wesselényi Miklóst tartják. A Balatonban való úszás népszerűsítését is neki köszönhetjük. 1836-ban az Anna-bált követően Füred és Tihany között úszta át a Balatont. Első nagy hosszútávúszónknak Szekrényessy Kálmán számított. Szekrényessy katonatisztként edződött uszodában, s az állomáshelyein gyakran nagy úszásokkal bizonyította rátermettségét. Konstantinápolynál átúszta a Boszporuszt, majd 1877-ben a szuezi tengeröblöt. whiteonlyswimm.jpg

Kép

Az úszósport

Az úszásban sokáig nem az idő, nem a gyorsaság motiválta az úszni tudókat, hanem a táv, amit leküzdhetnek. Sokáig folyó-, tóátúszásokról, tengerparti népeknél öbölátúszásokról számoltak be a krónikák. Az első versenyeket is folyókban, tavakban, tengeröblökben rendezték. Az úszás történetének nagy eseményeként 1875-ben Matthew Webb Dover és Calais között 21 óra 45 perc alatt átúszta a La Manche-csatornát. A táv 34 kilométer volt, de állítólag, mivel cikk-cakkban úszott, a végére 64 kilométert teljesített. A testét a 16 fokos víz miatt vastagon bekente zsírral. A feljegyzések szerint a távot végig mellúszásban teljesítette.

A 19. század második felétől Európa legtöbb országában sorra alakultak az egyesületek, melyek úszóversenyeket is rendeztek, 1908-ban pedig megalakult az úszás nemzetközi szervezete a FINA (Federation Internationale de Natation de Amateur). hajos-e1517486874501.jpg

Kép

Az első, 1896-os játékok műsorától kezdve az úszás minden olimpián szerepelt. Az első három olimpián még nyílt vízben úsztak a versenyzők, az 1908-as londoni olimpia óta viszont medencében rendezik az úszóversenyeket. Athénban a Zea öböl rendkívül hideg 11–12 fokos vizében lett első újkori olimpiai bajnokunk Hajós Alfréd. Hiába kente be testét viasszal, a hideg víz elmerevítette végtagjait, "úszott az életéért" – írja könyvében – végül 100 és 1200 méteres gyorsúszásban is olimpiai bajnok lett a görög újságok által „magyar delfinnek” elkeresztelt úszó. british_freestyle_relay_swim_team_that_won_the_olympic_gold_medal_in_1912_lccn2003677466.jpg

Kép

Habár a nőket már 1900-ban beengedték az olimpiára, 1912-ig csak férfiak állhattak rajthoz. A hölgyek elindulhattak ugyan versenyeken, de csak megtűrt személyek voltak. Nehéz is volt versenyezniük, hiszen a nyakuktól bokáig zárt, szemérmes fürdődresszek nem voltak alkalmasak az úszásra, még a fürdőzés is nehéz volt benne. Ha indulhattak az olimpián, akkor is csak 100 méteres gyorsúszásban, illetve a 4 × 100 méteres váltóban. Az akkoriban szemérmetlennek számító, hasat és melleket mutogató hátúszást még 1924-ig tiltották. 

 

Forrás:

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Biro_Melinda-Uszodai_sportok/ch01.html#ftn.id489192  

5 betegség, melyet elkerülhetünk a gyógyvizek fogyasztásával

Amikor gyógyvizekről hallunk, akkor lelki szemeink előtt gyógyulni vágyó, idősödő emberek jelennek meg, akik több száz kilométert is hajlandók utazni azért, hogy enyhülést kapjanak fájdalmaikra, bajaikra. Mi a helyzet azokkal a szerencsésekkel, akik nem betegek, egészségesnek érzik magukat. Számukra felesleges vajon a gyógyvizek fogyasztása? Lehetséges, hogy egyenesen ellenjavallt? Gyerekek például fogyaszthatják-e a gyógyvizeket? ynrdzak4ckswstjxhm4jnj1nwtkrlmkypadz0ytoriprjub7pwkvs8tyb6gkoqa5o-bizvzuygsfdtcqnjqowyi28-zyycydgt-8bookob7sbtdvjuwia2ijjqlifcg8du1auivzty-rnrocgkljb4y8c9p-4doemuiiu9xwyshryz_lgny_s2048.jpg

A fenti kérdésre azonnal rá lehet vágni a választ: nem csak betegségekkel küzdő embertársainknak javasolt a gyógyvizek fogyasztása, hiszen a gyógyítás jó esetben nem akkor kezdődik, mikor már megtörtént a baj, a megelőzés fontosságát minden elkötelezett orvos hangsúlyozza. Életformánk számtalan kihívást tartogat szervezetünk számára, és a legoptimálisabb táplálkozás és életmód mellett is ki vagyunk téve betegségeknek, testünk elhasználódik, és sohasem árt egy kis karbantartás.

Vannak olyan egészségügyi problémák, melyek eleinte nem okoznak látványos tüneteket, nem járnak fájdalommal, de ahogy a szuvas fog sem fáj azonnal, a lerakódások, gyulladások, hiányok már jelen lehetnek, noha nem érzékeljük jelenlétüket. A következőkben olyan egészségügyi kockázatokat sorolunk fel, melyek szinte mindenkit érintenek akkor is, ha még nem alakultak ki a tünetek, és feltérképezzük azt is, hogy milyen gyógyvizek fogyasztásával lehet elejét venni a komolyabb tüneteknek.

1) Ásványianyag-hiány

Szervezetünknek számtalan kémiai anyagra van szüksége a zavartalan működéshez. Ezek között van olyan, amelyet nagy mennyiségben kell bevinni nap mint nap, és vannak olyan nyomelemek, melyekre csak kis mennyiségben van szükség, de ha hiányzik valamelyik, akkor hosszú távon hiánybetegségek léphetnek fel. A legtöbb ásványi anyaghoz a táplálékból jutunk, de a növények sem tartalmazhatnak mindenféle anyagot, éppen ezért érdemes olyan gyógyvizeket fogyasztani, melyek nagy mélységből jönnek a felszínre, és útközben olyan kőzeteken haladnak át, melyekből kioldódnak a legkülönfélébb nyomelemek is. Nyáron és nyár végén különösen fontos az ásványi anyagok pótlása, hiszen a néhány hetes kánikulai időszak során a megnövekedett verejtékezéssel együtt ásványi anyagok is távoznak szervezetünkből, és ezek pótlása nélkül fáradékonyság, emésztési gondok, keringési rendellenességek léphetnek föl. Magnézium, kalcium, nátrium. Ezek azok az ásványi anyagok, melyek visszapótlásáról gondoskodnunk kell a fokozott verejtékezés utáni időszakban, tehát olyan gyógyvizeket érdemes keresni, melyekben ezek az elemek magas százalékban jelen vannak. gkopy5u-h42ixyvupduyiq1zb-xylxzab677a6vl4a9umkt2dwwefuzxkpjo7a9iwjgllwdhva-go8iyu2b-smsvmbwo-fvgh8jw_rjvmvmd71x6rdbz6_0ujdwn5yjqm8ndxw0pkrximlxqv7x5ywqapywwftdvhp6sovjpujwydxgsrus_s2048.jpg

Kép

2) Vérszegénység

Testünkben a vér szállítja el minden sejthez az éltető oxigént, a vér vörösvérsejtjeinek felépítéséhez pedig vasra van szükség. Sokszor előfordul, hogy a táplálékból nem jutunk elegendő vashoz, ilyenkor vérszegénység léphet fel, amelynek tünetei nem látványosak, egyszerű fáradékonyság jellemzi ilyenkor az embert, viszont nem érdemes kibékülni ezzel az állapottal, alternatív forrásból is beszerezhetjük a vasat, például gyógyvizekből. A vasas gyógyvizek vastartalma fürdés során is felszívódik valamennyire, de az ivókúrák jóval hatékonyabbak. A vas más elemek felszívódásához is szükséges, például a csonterősítő kalcium sem épül be vashiányos állapotban.

3) Immunerősítés

Immunrendszerünk állandó harcban áll a külvilágból érkező kórokozókkal és a belül kialakuló sejtszintű elváltozásokkal szemben. A mai világban különösen nagy kihívás előtt áll az ember immunrendszere, hiszen sokkal több inger éri a távolról érkező táplálékban idegen fehérjék fordulhatnak elő, soha nem látott baktériumok és vírusok utaznak a globális közlekedési rendszerekkel együtt, és a betelepülő idegen növényfajok pollenjei is irritálják védekező rendszerünket. Ez megzavarhatja az optimális működést, és a viszonylag egészséges emberben is kialakulnak allergiás tünetek és egyéb immunbetegségek. Az immunrendszer egy nagyon bonyolult szisztéma, melynek működését még nem látjuk át teljes mértékben, viszont tudományos kutatások bizonyítják, hogy a kénes gyógyvizek fogyasztása jótékonyan hat az immunrendszer működésére. A gyógyvizes fürdőmedencék fölötti sós gőzök pedig a tengerparti levegőnél is hatékonyabban csökkentik a légutak nyálkahártyáinak irritációját.

4) Ízületi bántalmak

Nincs olyan ember, aki ne lenne kitéve annak a kockázatnak, hogy az ízületei sérüljenek, hiszen testünk ezen részei folyamatosan súrlódnak egymáson, és noha szervezetünk gondoskodott arról, hogy jusson kenőanyag is közéjük, ennek ellenére kopnak, és ha nem épül újra a porc, előbb-utóbb tünetek is jelentkeznek. A glauber-sós gyógyvizek fogyasztása segíti az ízületi porc regenerálódását, ezáltal fékezi annak kopását. A földes-meszes gyógyvizek pedig a csontritkulás kialakulását odázzák el. gyogyvizivokut.jpg

Kép

5) Keringési problémák

Érdekes, hogy míg bizonyos szövetekben éppen az a gond, ha nem épül be a kalcium, addig más szövetekben éppen az a baj, ha beépül. Még érdekesebb, hogy a glaubersó az egyik szövetbe segíti beépülni a keménységet biztosító kalciumot, míg a másik szövetbe megakadályozza azt. Érrendszerünk egy hosszú csővezeték, melynek fala fiatal korban még rugalmasan igazodik az átáramló vérmennyiséghez, így biztosítva azt, hogy mindig elegendő életerő jusson az egyes szervekhez. A kor előrehaladtával lerakódások keletkeznek az érfalon és az érfalban, így annak rugalmassága csökken, az esetlegesen kialakuló elzáródások pedig akár végzetesek is lehetnek. Az érelmeszesedés korunk népbetegsége, sokan a koleszterint okolják ennek kialakulásáért, de nem önmagában a koleszterin a felelős, hanem annak rosszul szabályozott beépülése az érfalba. Ezt a szabályozási mechanizmust segítik optimálisan működni a glaubersós gyógyvizek.

Természetesen elmondható általánosságban, hogy a magas ásványianyag-tartalmú gyógyvizeket csak kúraszerűen érdemes fogyasztani, tehát néhány hétig fogyasszuk rendszeresen, utána hagyjunk szünetet, hiszen a túladagolás ugyanolyan probléma lehet, mint a megvonás. A kúra pontos részleteit mindig érdemes orvossal egyeztetni, hiszen ő látja át részletesebben az egyéni szempontokat. Ha ötletszerűen fogyasztunk gyógyvizet, abból sem lehet baj, sőt szinte biztos, hogy jótékony lesz a hatása, ha kis mennyiségben fogyasztjuk és váltogatjuk az egyes fajtákat.

 

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/ivokurak

http://midra.uni-miskolc.hu/document/15825/8403.pdf

100 éves a Gellért fürdő!

A magyar történelem szinte összes lényeges eseménye nyomott hagyott a Gellért fürdőn. A jelenlegi fürdőépület éppen 100 éve nyitotta meg a kapuit, de már azelőtt is mozgalmas történetet mondhat magáénak a hely, és az elmúlt 100 év sem volt eseménytelen.

800px-budapest_xi_2c_gell_c3_a9rt_gy_c3_b3gyf_c3_bcrd_c5_91_fortepan_94204.jpg

(1935) Kép

A Gellért-hegy egy geológiai törésvonal mentén emelkedik, ezért lábánál több hőforrás is a felszínre tör. Három fürdő is épült ezekre a forrásokra: a Rácz, a Rudas és a Gellért. A Gellért fürdő helyén már II. András a 13. században kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén, melyről Evlija Cselebi a feljegyzéseiben azt írja, hogy "messze földről jönnek oda kocsikon a betegek, mert vize a francia betegségre (szifilisz) és más hétféle bajra hasznos". apcjd2y54-cdmlub8qswd_sxvt0koyte13apbwcrhglmfbadj0ifd7zpr4g32admpofguu2gql_nyycwzku2cfrcym8xoeze3ycdyobjmxwmq63psjjnls5ofgcqm3zfiwoiuqmr3ltbkw_s2048.jpg

Kép

A 17. században - Buda visszafoglalása után - a fürdő I. Lipót császár udvari orvosának tulajdonába kerül. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. Akkoriban a fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő értékes finom forrásiszap miatt. Ez a természeti kincs azóta sajnos elapadt. 1894-ben a Ferenc József híd (mai Szabadság híd) építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés kisajátította a Sáros fürdő forrását és telkét. A ma is látható fürdő és a szálloda felépítésnek terve jórészt az első világháború alatt, 1912 és 1918 között valósult meg. Az építkezésen orosz hadifoglyok és dolgoztak az első világháború utolsó évében. gellert-szallo.jpg

A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg késő szecessziós stílusban, ekkor a Gellért fürdő nem csak a magyar főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, de Európa legkorszerűbb termál gyógyfürdőjének is számított. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Az egészségügyi részlegéhez számos orvosi laboratórium és állandó orvosi felügyelet társult. A konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig.

Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926–27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelmes fénnyel árasztották el a medence vizét.

Ebben az évben (1934-ben) Budapest elnyerte a fürdőváros címet, és 1937-ben itt rendezték meg az első nemzetközi balneológiai konferenciát, és a Gellért termálfürdő lett a Nemzetközi Balneológiai Társaság állandó székhelye.

pasted_image_0_4.pngAz épület szecessziós stílusú, ami önmagában is azt jelenti, hogy rengeteg dísz, indás, organikus minta jelenik meg a falakon és az ablakokon, ám ezen felül még jó néhány neves szobrászművész alkotása teszi még gazdagabbá a képet. Ezek a szobrok nem egyszerre kerültek a fürdő épületébe, még a hatvanas években is gazdagodott az épület műalkotásokkal.

Hasonlóan a Széchenyi gyógyfürdőhöz a Gellért fürdő is tükrös szerkezetű, a bal és jobb szárny hasonló kiképzésű. Egyik a női, másik a férfi termál részleg, csak az ezredforduló után változtattak a működés eredeti rendszerén: hétköznapokon megtartották ezt a rendszert, hétvégén pedig koedukáltan üzemelt az egykori női és férfi részleg. 2013. január 1-től viszont kizárólag koedukáltan üzemel az egész fürdő. Lám mennyivel kevesebb kárral jár egy ilyen "forradalom", mint a 20. század többi társadalmi átrendeződése! Mert hiszen röviddel a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő átadása után, 1918. október 31-én kitört az őszirózsás forradalom, és 1919 végéig a szállodát katonai célokra vették igénybe. Ha ezt nem számítjuk, akkor megnyitása óta csak egyetlen alkalommal zárt be, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt, még a második világháború alatt is működött, pedig a női részleg egy belövés következtében szinte teljesen megsemmisült. A háború után a súlyosan megsérült épületrészt felújították, és számos műtárgyat pótoltak. A folyamatos apróbb felújítások még a 90-es évek végén is zajlottak, a fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat is.  pasted_image_0_2_1.png

A Gellért fürdő gyógyvize ízületi betegségekre és gyulladásokra, gerincbántalmakra és keringési zavarokra is ajánlott. Vizét a Gellért-hegy alatt húzódó rejtélyes alagútrendszerben fakadó forrásokból nyeri. Régebben ezek a források a felszínen törtek a felszínre, de az évszázadok során történt különböző építkezési munkálatok miatt ma már a "mélyből" - 18 méterről kell a felszínre hozni. west-bank-danube-gellert-hotel-budapest-at-night-1566316.jpg

Kép

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

 

Nem a bikini volt az első botrányos fürdőruha - és nem is az utolsó

Régen inkább eltakart, ma inkább megmutat, de a botrány végigkíséri a pályafutását. A fürdőruha régen valóban ruha volt, manapság alig néhány grammnyi textil. A strandi öltözködés - vagy inkább vetkőzés? - folyamatosan az érdeklődés középpontjában állt, és jó néhány botrányt mondhat magának ez a műfaj, a bikini nem az első volt, és nem is az utolsó.

60121.jpg Brigitte Bardot 1956-ban az "És Isten megteremté a nőt" c. film forgatásán. Kép forrása.

A bikinit 1946-ban dobta piacra Louis Réard, nevét az amerikai atombomba kísérletek helyszínétől vette, de a szó elején a "bi" szócska arra is utalhat, hogy kétrészes. Vele egy időben szintén Franciaországban Jacques Heim egy hasonló, "Atom" fantázianevű, még kisebb kétrészes fürdőruhát dobott piacra. Az atom szó a ruhadarab kicsinységét kívánta kifejezni. Úgy tűnik, a bikini valahogy összefonódik az atomkor kezdetével. A botrány már a bemutatás előtt elkezdődött, mert a bikiniben egyetlen manöken sem óhajtotta megmutatni magát, ezért Réard egy sztriptíztáncosnőt volt kénytelen alkalmazni a bemutatóra. A bikinit Amerika legtöbb államában azonnal betiltották, és Európa konzervatívabb országaiban - mint pl. Olaszország és Spanyolország - is törvény tiltotta a viselését. Maga a pápa is említést tett az ördögi ruhadarabról. A bikininek mintegy 16 év kellett az elfogadottság megszerzéséig, ebben sokat segítettek olyan ikonikus filmek, mint Roger Vadim 1956-os És Isten megteremté a nőt című alkotása, melyben Brigitte Bardot először mutatkozik bikiniben a filmvásznon. Az erkölcs és a bikini közti háború utolsó csatáját pedig egy 1962-es James Bond filmmel nyerte meg az atomkor, a Dr. No-ban Ursula Andress fehér bikiniben lép ki a tenger habjaiból annyira meggyőzően, hogy innentől kezdve már minden nő arról álmodott, hogy saját bikinije legyen. A botrányok jót tettek a bikini-üzletnek, egy lázadó korban senki sem szeretne maradinak látszani, úgyhogy a 20. század végére globális szinten a nők évente már kb. 800 millió dollárt költöttek bikinire. 

annettekellermanrecumbent.jpg

Annette Kellerman a maga tervezte viseletben az 1900-as évek elején. Kép forrása.

Boldog békeidők?

A bikini előtti évtizedek sem zajlottak botrányok nélkül, hiszen ahhoz, hogy egy ennyire minimál ruhadarab elfogadottá váljon, nagyon sok harcot kellett vívni a szabad testkultúra híveinek. A 19. századot megelőző időkről nem nagyon van feljegyzésünk fürdőruhák körüli botrányokról, pedig biztosan sokan átlépték az adott kor elfogadott normáit. A középkorban a nők és a férfiak külön fürödtek - meztelenül. A felvilágosodás korában pedig a fürdőzéshez használt ruhák szinte semmiben sem különböztek az utcai viselettől, legalábbis anyagukat és takarási felületüket tekintve.

A bikini előtti botrányok egyik mérföldköve volt az 1907-es év. Az ausztrál Annette Kellerman, aki az első nők egyike volt, akik megpróbálták átúszni a La Manche csatornát, egy új egyrészes fürdőruha típust hozott létre, ami nem takarta a női test körvonalait, de még az egész testet elfedte. Erre azért volt szükség, mert a korábbi, a testet fedő, és buggyos fürdőruhák lehetetlenné tették az úszást. Annette Kellerman előadóművészként is működött, egy vízzel töltött tartályban, egyfajta szinkronúszásra emlékeztető balettet adott elő. Mindehhez pedig egy rövid ujjú, rövid szárú, testhezálló fürdőruhát viselt, amit a férfiak úszódressze alapján készíttetett magának. Mikor a hölgy 1907-ben Bostonba látogatott a műsorszámával, az első előadás után közbotrány okozásért letartóztatták…

Később is a szabad testkultúra és a fitnesz élharcosa volt, egy 1916-os filmben, az Istenek lányában ő volt az első jelentősebb színésznő, aki teljesen ruhátlanul mutatkozott, csupán a haja takarta a testét. A feminista mozgalmakhoz közelálló törekvések szép lassan átverekedték magukat a viktoriánus erkölcsön, először az 1912-es olimpián úszhattak a hölgyek a Kellerman-féle egyrészes úszódresszben, később a nadrágrész egyre rövidebb, a nyak és a váll egyre dekoltáltabb lett, noha a 20-as években még mérőszalaggal vizsgálták az ellenőrök egyes amerikai strandokon, hogy a nadrág alja és a térd között nincs-e túl nagy távolság. A korabeli strandfotók tanúsága szerint a 30-as években már kevesen törődtek a fürdőruhával, mindenki természetesen mozgott benne, és élvezték a vizet és a napfényt. Ez volt az az időszak, mikor új anyagok jelentek meg a fürdőruhapiacon. A pamut és a gyapjú nem igazán alkalmas az úszódresszek készítésére, mert rengeteg vizet szív magába, nehézzé teszi a viselését. Ráadásul a pamut átlátszóvá válik a víz hatására, ami kellemetlen pillanatokat okozhat a viselőjének. Viszont a jersey és más műszálas anyagok rugalmasak, nem szívják magukba annyira a vizet, így a ruhaforradalom terepe áthelyeződött a formák világából az anyagok világába egy időre. 4968.jpg

Gellért gyógyfürdő, 1930. Kép forrása.

Botrányok a bikini-kor után

Napjaink sem mentesek a fürdőruha botrányoktól annak ellenére, hogy az erkölcsök jóval szabadabbak, mint régen. Mégis vannak bizonyos konvenciók, melyeket nem nagyon szokás átlépni. A harc folyamatosan az egyén jogai és a közösség elvárásai között zajlik, noha manapság az egyén áll nyerésre, és a közösségi elvárások inkább csak utóvédharcokat folytatnak. Az is érdekes, hogy a fürdőruha botrányok szinte csak a nők ruházkodásáról szólnak, mintha az ő meztelenségük vagy takartságuk fontosabb lenne, mint a férfiaké. De úgy tűnik, ez az asszimetria nem nagyon zavarja a férfiakat.

A legutóbbi idők egyik jellegzetes botránya a gyerekek - azon belül is természetesen a gyereklányok - fürdőruhái körül alakult ki, ugyanis botránygyanús gyerekfürdőruhákat dobott piacra az Abercrombie & Fitch nevű cég. A divatmárka szivacsos bikiniket árusított a 8 és 14 év közötti korosztálynak, amitől természetesen érettebbnek tűntek a lányok a valódi koruknál. A régebbi botrányok felnőttekről szóltak, és talán meg is mosolyogtuk a fontoskodó erkölcscsőszöket, ám napjaink kiskorúi eddig sosem tapasztalt szexualizáltságnak vannak kitéve, ami veszélyes lehet a személyiség-fejlődésükre. Nem csak a nekik szánt ruhadarabokkal, de a túlságosan fiatal modellek bemutatásával is a gyerekek szellemi érését veszélyeztetik e vállalatok, úgy kezelve őket, mintha érett, szexi felnőttek lennének. methode_2ftimes_2fprod_2fweb_2fbin_2fc4a75910-68eb-11e8-996c-7589300f03c9.jpg

Kép forrása.

Egy másik mai botrány szintén a bikiről szól, de nem a strandon, hanem a szépségversenyek világából. Sokan megalázónak tartják, hogy a szépségversenyek résztvevőinek egy szál bikiniben, vagyis szinte ruhátlanul kell mutatkozni a zsűri és a közönség előtt, ezért pl. a Miss America versenyen már hiányzik ez a megmérettetési forma. A szépség fogalma - úgy látszik - átalakulóban van, és a puszta testi szépség irányából újra az éteribb régiók felé tolódik. Nincs ezzel semmi baj, ha őszinte igény hozza létre, viszont ezt a fóbiát sokan összefüggésbe hozzák az utóbbi évek zaklatási botrányaival, és manipulációt sejtenek a háttérben. burkini1.jpg

Kép forrása.

A túl sok is baj - a burka-botrány...

Ahenda Zanetti 2004-ben Ausztráliában alkotta meg a burkinit. A szó a burka és a bikini összevonásából származik, és olyan fürdőruhát jelent, amit hithű muzulmán nők is viselhetnek, hiszen takarja a testet és a hajat, viszont alkalmas a fürdőzésre. Ki gondolta volna, hogy a bikini után fél évszázaddal már nem abból lesz a botrány, hogy a nők túl keveset takarnak magukból, hanem abból, hogy túl sokat. A burkini hatalmas siker lett már az első évben, viszont ellenérzéseket keltett több okból is. Egyrészt mégiscsak egy ellentmondás feszül abban, hogy az erkölcsre sokat adó muszlim nők egy medencében fürdőznek felöltözve a szerintük tehát ledéren öltözködő nyugati bikinis nőkkel, az ellenzők szerint vagy vállalják a közösséget az öltözködésben is, vagy fürödjenek máshol. Ez a helyzet hasonló ahhoz, mikor a nudista strandon ruhában fürdőzők felé pillantgatnak rosszallóan a meztelenek. A botrány másik fele komolyabb következményekkel járt, Nyugat-Európa néhány országában ugyanis betiltották a burkini viselését részben egészségügyi okokra hivatkozva, részben arra, hogy ez egy vallási jelkép, és ezért nem szabad hordani. Úgy látszik, a világ némely pontján mindig kell valami, amit be lehet tiltani, és ennek természetesen az újságírók örülnek a legjobban, hiszen egy-egy témán hónapokon, sőt éveken át lehet csámcsogni. Arról kevesen beszélnek, hogy a burkini egy praktikus strandviselet, hiszen hatékonyan véd az erős napsugárzás ellen, ezért a nem muszlim nők körében is egyre népszerűbb.

 

 

Kép:

https://cdn.images.express.co.uk/img/dynamic/galleries/x701/60121.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/76/AnnetteKellermanRecumbent.jpg

https://mult-kor.hu/image/gallery/657/.1000x1000/4968.jpg

https://www.thetimes.co.uk/imageserver/image/methode%2Ftimes%2Fprod%2Fweb%2Fbin%2Fc4a75910-68eb-11e8-996c-7589300f03c9.jpg?crop=2955%2C1662%2C41%2C39&resize=685

http://anyamborogass.cafeblog.hu/files/2016/08/burkini1.jpg

Tippek a Strandok éjszakájára

A strandolás képzetéhez jellemzően a nyári napfény kapcsolódik, de egyre népszerűbbek a fedett fürdőkomplexumok, ahol télen is lehet csobbanni, és a fürdőzésre szánt idősávok közé az éjszaka is kezd beszivárogni. Vajon miért szeretünk éjjel is megmártózni valamilyen fürdőhely melegvizében? Az biztos, hogy egyre több strand kínál éjszakai fürdőzési lehetőséget, és a Strandok éjszakája nevű rendezvény keretében a budapesti strandok közül pl. a Palatinus fürdő várja különleges programokkal vendégeit július 27-én. pexels-photo-9422.jpg

Ha strand, akkor napozás. Kézenfekvőnek tűnik, pedig számtalan olyan helyzet van, amikor szívesebben megyünk a víz közelébe napnyugta után. Ezt diktálhatják praktikus indokok is, hiszen sokan vannak, akiknek a bőre nagyon érzékeny a napfényre, könnyen leégnek, sőt az is előfordulhat, hogy egyenesen napallergiáról beszélhetünk. Ilyenkor már kevés napfény hatására is csúnya gyulladásos tünetek, akár kiütések is kialakulhatnak a bőrön. Szintén praktikus oka lehet az éjszakai strandolásnak, hogy valaki nappal dolgozik, de nem akar kimaradni a nyári strandolós életérzésből, vagy egyszerűen csak jól esik úszni egyet a munka után. A strand és a fürdő nem csak egyéni rekreációs lehetőség, de a barátságok ápolásának is fontos terepe - már a római idők óta jól tudjuk ezt. És mikor tudnak a barátok összegyűlni, ha nem este a munka után? Milyen remek dolog, hogy olyankor nem csak egy gyors csobbanásra van idő, hanem hosszan el lehet diskurálni az élet dolgairól a medence szélénél, és nem kell aggódni, hogy bezár a fürdő, rohanjunk valahová máshová! 

A praktikus szempontok mellett nem szabad elfelejteni a szubjektív szempontokat sem! A fürdő élmény, és ebben a szubjektív szempontok talán sokkal fontosabb szerepet játszanak, mint a praktikum. Jó érzés ugyan a vakító napfényben alámerülni a medence hűsítő vizébe, de ha ugyanezt éjjel, a még mindig meleg nyári éjszakában teszi az ember, akkor ebben van valami misztikus, alvilági érzés, abban az értelemben, hogy ilyenkor talán mélyebb szinten tudunk találkozni önmagunkkal, mint nappal. A nappal a cselekvés, az aktivitás ideje, talán csak a nyári szieszta ideje töri meg ezt a szabályt, viszont az éjszaka az igazi kikapcsolódás, a mélyebb ellazulás fázisa, ebben segítenek a halovány fények, a fény és a sötétség finom egyensúlya. cm4jav.jpg

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2014/08/cm4jav.jpg

Strandok éjszakája

Akármi is legyen a jó az éjszakai fürdőzésben, az biztos, hogy egyre több strand és fürdő biztosít erre lehetőséget az év során is, és talán ennek okán vált hagyománnyá megrendezni a Strandok éjszakája című rendezvénysorozatot. Ezen az éjszakán kedvezményesen juthatunk be a fürdőkbe, és  a legtöbb fürdő jóval tovább tart nyitva a szokásosnál. A program a külföldi turisták számára is kuriózum. Van, ahol egyenesen party-hangulat lesz DJ-vel vagy sztárénekessel, van, ahol tűzijátékkal készülnek, másutt élőzenés koncerttel, különleges masszázsokkal, fényfestéssel, lézershow-val, koktélbárral, és van, ahol pusztán a kedvezményes belépőkre és az éjszakai hangulatra alapoznak. Azok a szerencsések, akiknek a környezetében több fürdő is részt vesz a programban, választhatnak, hogy inkább a csendes éjszakai ellazulást, vagy valamilyen pörgősebb medencés bulit választanak. A budapesti strandok közül a Palatinuson például alapvetően gyerekprogramok és extrém sportbemutatók lesznek: break dance, freestyle kosárlabda és Flatland BMX bemutató, interaktív slackline kitelepülés, workshoppal, bemutatókkal, valamint AirTrack show. Az előbbi programokat kiegészíti a Fővárosi Nagycirkusz 1-1 artista produkciója.

serebrennikov_iurii_2.jpg

 

Forrás:

http://www.budapestgyogyfurdoi.hu/

https://www.facebook.com/events/279900126114217/