Fürdőmánia

Hány éves kortól mehet egyedül a strandra a gyerek?

2019. április 18. - fürdőmánia

A tinédzserek a strandot legkevésbé sem a relaxáció és a pihentető olvasgatás terepének tekintik némi úszkálással. Ők ismerkedni, szórakozni, a falkában betöltött szerepüket erősíteni járnak oda, ezért lépten-nyomon a határaikat - vagy legalábbis a házirend határait - feszegetik nem kis gondot okozva az úszómesternek, a szüleiknek és a többi vendégnek. Hamarosan nyitnak a strandok külső részei Budapesten és az ország többi részén is, mire kell odafigyelni a tizenévesek szüleinek?

blackout_slider_4.jpg

 

Az "érett" felnőtt valóban regenerálódni, pihenni jár a strandra, újra találkozni az elemekkel, míg a kamaszok számára ez egy újabb versenyhelyzet. Nem csak egymással rivalizálnak, de a felnőttekkel is, folytonos bizonyítási kényszerben élnek - főleg a fiúk, bizonygatni kényszerülnek a rátermettségüket, a bátorságukat, hogy minél népszerűbbek legyenek a bandában, a lányok előtt, mindenütt.

Ki tud messzebbre fejest ugrani a partról? Ki mer háttal lecsúszni a csúszdán? Ki dobja erősebben a labdát a medencében? Ezt mind prezentálni kell, nem elég egy könyvvel a kézben a pokrócon hasalni, és okosakat mondani.

A gond pedig az előbb felsorolt kihívásokkal az, hogy veszélyesek, és hogy mindegyiket tiltja a legtöbb strand házirendje. Nem véletlenül, hiszen ezek a "kihívások" a kockázatok mellett, zavarják a többi fürdőzőt. Az úszómesterek éppen ezért kénytelenek fokozottan figyelni a tinédzserek viselkedésére. Miért nem mennek akkor ezek a fiatalok a folyópartra, ahol nincs úszómester, és nem zavarnak senkit? Örüljünk neki, ha nem mennek, hiszen ha más számára kevésbé veszélyes is az elhagyatott folyóparton duhajkodni, a számukra viszont veszélyesebb a kiszámíthatatlan vad vizekkel viaskodni felnőtt felügyelet nélkül. Mellesleg éppen ezért tilos is a fürdőzés számos folyóparton. 9-b.jpg

Egyáltalán hány éves kortól lehet egyedül elengedni a tinédzsereket a strandra?

A legtöbb strand 14 éves kor alatt követeli meg a felnőtt kísérő jelenlétét, de van olyan strand is, ahol 12 év a határ. Ezen túl a házirendek külön szabályozzák a csúszdák, szaunák és gyógymedencék látogathatóságának korhatárát. A kamaszok tehát bátran járhatnak egyedül a strandra, szüleiknek nincs más választása, mint hogy indulás előtt a lelkükre beszélnek, hogy mire vigyázzanak: "Ne rohangálj a csúszós járólapon! Várd meg, hogy a csúszdán leérjen az előtted csúszó! Tiszteld az úszómester kéréseit!" El tudjuk képzelni, hogy a kamasz az instruálás közben milyen képet vág. "Ne ugrálj a kisgyerekek fejére! Ne úszkáljatok keresztbe az úszósávokon át! Ne nyomd a víz alá a haverjaidat! Ne menj a mély vízbe!" - Na persze - jön a válasz, inkább csak gondolatban.

Apropó mély víz! Az a minimum, hogy csak akkor engedjük el a strandra egyedül a barátokkal a gyerekünket, ha biztonságosan tud úszni. Ennek a kérdésnek nem 14 éves korban kell előkerülni, hanem már jóval korábban, kisgyermekkorban meg kell tanítani úszni, hiszen a kamaszkori strandolás során ezt már inkább titkolják a fiatalok, és akár az is megtörténhet, hogy úgy csinálnak, mintha tudnának úszni, pedig nem...

Statisztikák

A jó hír a kamaszok szüleinek, hogy a statisztikák szerint nem a kamaszok esnek leginkább strandbalesetek áldozatául. Csalánba nem üt a mennykő, a virgonc ifjoncok valahogy túlélik a balhét mindig, határfeszegetés ide vagy oda, úgy tűnik mégis csak odafigyelnek a biztonságukra, még ha az úszómesternek ez nem is tűnik fel. A szomorú valóság az, hogy a kisebb gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve a szülői jelenlét ellenére is. A baj egy pillanat alatt megtörténik, és nem óvja meg a kicsiket a balesettől a szülő, ha éppen napozik, míg a gyereke egyedül rohangál, csúszdázik, vagy egyéb élménymedencében keresi a kalandot, hiszen - ismerjük el, - a kisebbeket sem kell félteni, ha a határok feszegetéséről van szó, utólag pedig már másodlagos, hogy ki volt a felelős.

1524643993-eewtgxviy_md.jpg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://funfield.worldsecuresystems.com/

www.palatinusstrand.hu

https://infostart.hu/

Iszapot a fáradt ízületekre!

Ki ne emlékezne a Tenkes kapitányának arra az epizódjára, melyben a labancok rá akarják tenni a kezüket a Siklós melletti Büdöstapolca értékes gyógyiszapjára és gyógyvizére, majd a Tenkes kapitánya jól rászedi az ezredest, miközben orvosnak öltözve (vagy inkább vetkőzve) sárral keni be. A gyógyiszapos kezelés nem csak a Tenkes kapitányának az idejében volt elterjedt gyógymód, de évezredekkel korábban is, és manapság is sokan élnek vele. Mi a hatásmechanizmusa az iszapkezelésnek, milyen eredményeket várhatunk a gyógyító iszaptól? f_c3_bcrd_c5_91mester09.JPG

Hazánkban Alsópáhokon,  Hajdúszoboszlón, Hévízen, Makón és Tiszasülyön található természetes gyógyiszap. Magas ásványanyag tartalma, egyéb kémiai és fizikai tulajdonsága miatt már az ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak is alkalmazták gyógyászati célokra. A híresebb gyógyiszapokért akár ezer kilométerekre is elutaztak a gyógyulni vágyók, vagy magát az iszapot szállították messzi földre, és adták el magas áron. Az iszapkúra alkalmas bőrbetegségek gyógyítására, mivel nem szárítja ki túlságosan a bőrt, de eltávolítja a felszínéről a felesleges, elhalt hámréteget, ásványi anyagaival vitalizálja a bőrsejteket, csökkenti a bőr gyulladásos tüneteit. Ezért nem csak bőrgyógyászok, de kozmetikusok is használják az iszappakolás módszerét szépészeti kezelések alkalmával.

Az iszap ízületi problémák esetén is hatásosnak bizonyul, általában meleg, 42 Celsius fokos iszappal szokás a pakolást elvégezni, akár az egész testen, akár csak a beteg testrészek környékén. A meleg iszap hatására javul a vérkeringés, fokozódik az anyagcsere a beteg szövetekben, ezáltal beindul a méregtelenítés, az iszapban található ásványi anyagok és nyomelemek hatékonyabban felszívódnak. mud_baths_at_saki_sanatorium_in_evpatoria_2c_russia.JPG

A gyógymód hatásmechanizmusa hasonló a termálvizes fürdő hatásmechanizmusához, de van egy lényeges különbség: igaz, hogy az iszapnak a vízhez hasonlóan nagy a hőtartó képessége, de mivel rossz hővezető, ezért lassabban adja át a meleget az emberi testnek, ezért a szervezet és a bőr számára nem okoz akkora megterhelést az iszapkezelés, mint a termálvizes kezelés.

A meleg oldja az izmokban folyamatosan jelenlévő legapróbb görcsöket is, ezért az iszapkezelés stresszoldó hatású, az egész szervezetre jótékony, vérkeringést javító hatást fejt ki. Különösen erős ez a hatás, ha medencés iszapfürdőt vesz a páciens, de a különböző pakolások is hatékonyak.

A gyógyító iszapot akár otthon is kipróbálhatjuk. A tiszasülyi gyógyiszapot, amit kolopi iszap néven forgalmaznak - kis és nagy kiszerelésben meg is vásárolhatjuk a budapesti gyógyfürdők többségében (Széchenyi, Rudas és Lukács fürdők ivócsarnokaiban), és otthon, magunknak elkészíthetjük a pakolást akár gyógynövényes főzettel kiegészítve. A Tiszasüly közigazgatási körzetébe tartozó Kolop már több mint 100 éve elismert fürdőhely, az ott kitermelt iszapot 1968-ban minősítették gyógyiszappá, és mivel a budapesti neves gyógyfürdők kútjaihoz nem tartozik iszaplelőhely, ezért a kolopi iszapot használják iszapkezelésre ma is. A Gellértben már 1920 óta kolopi iszapban relaxálhatnak a gyógyulni vágyók.

Ellenjavalt a meleg iszapos kezelés - hasonlóan a termálfürdőzéshez - szívbetegségek, visszeres betegségek és heveny gyulladásos betegségek esetén.

Érdekesség, hogy a gyógyiszapok és -agyagok egy részét nem csak külsőleg, hanem belsőleg is alkalmazták. A geofágia (földevés) általános szokás bizonyos bennszülött törzsek körében, a megfelelő agyag lelőhelye a törzs értékes titka, de sok állat is így gyógyítja magát, vagy így szerzi be a hiányzó ásványi anyagokat. Az agyagban lévő kaolin megköti a belekben felhalmozódó méreganyagokat, a szerves agyagokban található baktériumok pedig kiegyensúlyozottá teszik a bélflórát.

Természetesen akár külsőleg, különösen pedig akkor, ha belsőleg szeretnénk kísérletezni iszapkúrával, mindenképpen kérjük ki szakember véleményét! pa-9432674-1024x786.jpg

      

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.hogyvolt.blog.hu

www.commons.wikimedia.org (Nurses giving women mud baths at Saki sanatorium in Evpatoria, Russia. Courtesy of the National Library of Medicine)

www.flashback.com

 

A víz az új arany

A víz világnapja - március 22.

A víz érték, sőt kincs. Sajnos a kincseket leginkább akkor szoktuk értékelni, mikor szűkében vagyunk az adott értéknek, de a tudatos ember akkor is értékeli, mikor még a bőségnek nem látszik a vége. 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, hogy március 22-ét nyilvánítsuk a víz világnapjává. pexels-photo-861414.jpeg

A régiek a vizet a négy elem közé sorolták a föld, a levegő és a tűz mellé, mert tudták, hogy víz nélkül nincs élet - és a többi három nélkül sincs. Ma már megmosolyogjuk ezt a felfogást, hiszen már általános iskolában megtanultuk, hogy a víz nem elem, hanem vegyület, és a hidrogén és az oxigén az elem, sőt azok se teljesen, mert vannak még elemibb részecskék. Ez persze csak játék az elnevezésekkel, ugyanakkor szemlélet kérdése is. Ha az élet felől nézem azt, hogy mi érték, és mi nem, akkor a víz fontosabb, mint az elektron vagy a kvarkok. Az általános iskola padjában ülve nem biztos, hogy közvetlen tapasztalatom van arról, milyen a vízhiány, vagy milyen az, mikor van ugyan víz bőven, de nem iható, mert sós, vagy szennyezett, ezért életszerűbb a vizet elemi értéknek tekinteni elméleti, tudományos okoskodástól függetlenül.

A Föld lakóinak szerencsésebb hányada sohasem tapasztalta a víz hiányát, sőt magától értetődőnek tartja, hogy kristálytiszta hegyi patakok zubognak megállás nélkül vízeséseken keresztül a víztározóinkba, ahonnan korlátlan mennyiségben nyerhetünk ivóvizet, sőt, még mellesleg áramot is termel nekünk a víz. Az alföldi ember már gyakrabban tapasztalta a szárazság nehézségeit, de okosan együtt élve a folyókkal ott sem volt gond, és a kutak is bőségesen adhatnak vizet, a föld mélye is elláthat minket vízzel, nem csak a hegyek.

Érdekes, hogy bizonyos vidékeken van víz bőven, de valamilyen egyensúlyvesztés miatt az csak az év bizonyos hónapjában áll rendelkezésre, és olyankor is annyira zabolátlanul, hogy minősége rossz, szennyezett. Az indiai monszun idején a folyók magukba gyűjtenek minden szennyet, és medrük veszélyes szennycsatornává válik. A civilizált nyugat gátak közé szorította a folyóit, ezzel utat engedve a gátakon kívüli területek elsivatagosodásának, és kitéve magát az igazán nagy és pusztító árvizeknek, hiszen ritkábban alakulnak ki áradások, azok viszont mindent elsöprőek. A régiek alacsonyabb gátakat építettek, a folyóktól távolabb, így kisebb teher jutott a gátakra, könnyebb volt a védekezés. Mellesleg a folyó termékeny iszappal és nedvességgel, vagyis élettel gazdagította árterét. -ancient-meditation-architecture-234541.jpeg

 

A víz jelképe a nehezen kezelhetőnek, rokona az érzelmeknek, nem véletlen, hogy mikor túlárad az örömünk vagy a bánatunk, akkor a szemünk is megnedvesedik. A mai ember folyókhoz való viszonya kicsit az érzelmekhez való viszonyát is mutatja. "Szorítsuk keretek közé, zabolázzuk meg!" A ráció száraz, kézzelfogható világában érezzük jól magunkat, de ez csak feszültséget szül a két princípium között, és előbb-utóbb átszakad a gát, és akkor már nem lehet parancsolni a hevesebb elemeknek.

Éljünk inkább összhangban a vízzel! Tiszteljük annak minden formáját, legyen az folyó, tenger, patak, kút, eső, forrás, termálvíz!

Mennyire lehet tisztelni a csapból folyó klóros vizet? Vagy a műanyag palackban árult ásványvizet? Bizony lehet! Például úgy, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy honnan jön, és hová megy. Hogy tudatosítjuk magunkban, hogy mire mennyit használunk. Hogy elképzeljük, hogy vannak népek, ahol el sem hinnék, hogy bizonyos országokban jó minőségű ivóvízzel öblítik a WC-ket is. Hogy elképzeljük, hogy az ásványvizes PET-palackok mikrorészecskéi eljutnak mindenhová, a mélytengeri élőlények szervezetébe is. Ha teszünk valamit azért, hogy a folyópart ne a műanyag hulladékoktól legyen színes. Ha megbecsülünk minden csepp vizet, ami az esővel közvetlenül érkezik hozzánk, és összegyűjtjük, és felhasználjuk, ha már egyszer megadatott, hogy bőven jusson belőle máskor is.

És persze úgy is tehetünk valamit a Föld vizeinek érdekében, hogy - főleg gyerekeinkkel együtt - részt veszünk azokon a programokon, melyeket a Víz Világnapja alkalmából szerveznek országszerte. Ilyenkor érdekes kiállítások láthatók a víztornyokban, fürdőkben, és általában mindenhol, ahol valamilyen vízzel kapcsolatos ipart űznek. Budapesten a Széchenyi, a Gellért és a Lukács fürdőkben várhatók érdekes programok. Fókuszban a szépség és az egészség, de lesznek zenés programok és szinkronúszás show is. pexels-photo-327090.jpeg

 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.pexels.com

Mennyire tudatosak a betegek?

Interjú Dr. Ürögi Andrea főorvos asszonnyal

Mennyire ismerik a betegek a gyógyvizeket? Mennyire tudatosak arról, hogy az adott betegségre melyik gyógyvíz a megfelelő, illetve egyáltalán megfelelő-e bármelyik is? Erről kérdeztük Dr. Ürögi Andrea reumatológust, a Szent Gellért Gyógyfürdő komplex fürdőgyógyászati osztályának vezető főorvosát. Inkább a páciensek ötlete a gyógyvizes kezelés, vagy többnyire az orvos javaslatára fordul ebbe az irányba a terápia?

Amióta a wellness-kultúra előtérbe került, azóta a gyógyvizek jelentősége is egyre inkább fókuszban van, különösen azok tudatosak a gyógyvizek hatásairól, akik már kipróbáltak néhány fürdőhelyet, és közvetlen tapasztalatuk van arról, hogy melyik vált be. Ők kifejezetten keresik ezeket a terápiás lehetőségeket, de általánosan elmondható, hogy folyamatosan nő a gyógyvizes kezelések ismertsége.

haley-phelps-119782-unsplash.jpg

Milyen betegségek esetén evidens az embereknek, hogy a gyógyvíz megoldást jelenthet, és mely betegségek esetén feledkeznek meg erről a lehetőségről?

Elsősorban  mozgásszervi bajok orvoslására gondolják alkalmasnak az emberek a gyógyvizeket, kevésbé tudatosak arról, hogy például a kénes gyógyvizek bőrbetegségekre, köztük a pikkelysömörre is megoldást jelenthetnek. Régebben magától értetődő volt, hogy a meddőség kezelésére, vagy krónikus nőgyógyászati gyulladások megszüntetésére is fürdőkúrákat alkalmaztak a nők, ma erről mintha megfeledkeztek volna az emberek. Viszont a sportos életmódot folytató fiatalok körében egyre jobban előtérbe kerül a gyógyfürdők izomlazító, keringést javító, stresszoldó hatása, és a betegségek megelőzésében betöltött szerepe.

Lehet-e veszélyes az, ha nem a megfelelő gyógyvizet használjuk a betegségünk kezelésére? Fordulnak-e elő olyan esetek, mikor a beteg ötletszerűen alkalmazza a gyógyvizes terápiát, és az orvosnak éppen ezért kell utólag segítséget nyújtani?

Igen, sajnos gyakran előfordul, hogy magas vérnyomásban szenvedő betegek nem veszik figyelembe az előírt fürdőzési időt, és túl sokáig tartózkodnak a melegvizes medencékben, ilyenkor előfordulhat rosszullét, ájulás. Elsősorban a medencék hőfoka jelenthet veszélyt, az ásványi anyag tartalom kevésbé hordoz veszélyeket a nem megfelelő alkalmazás esetén. Visszeres lábbal sem ajánlott a melegvizes medencében tartózkodni huzamosabb ideig, hiszen a meleg hatására az erek még jobban kitágulnak. A visszértágulattól szenvedők számára inkább a langyos víz a megfelelő, ha a visszér gyulladt állapotban van, akkor rövid időre sem szabad meleg vízbe menni. Szívbetegeknek, pajzsmirigy problémákkal küzdőknek, érelmeszesedéssel küzdő betegeknek, influenzásoknak nem ajánljuk a melegvizes gyógyfürdők látogatását. Ugyanígy bőrsérüléssel, nehezen gyógyuló sebbel rendelkezőknek sem ajánljuk a közösségi fürdőzést.

Különösen az szokott problémát okozni, hogy a gyógyfürdő látogatása során nem csak a melegvízben áztatják magukat azok, akiknek ez nem javallott, hanem kipróbálják a különböző szaunákat is, amik különösen nagy terhelést jelentenek a keringésre.

szechenyi_1.png

Hazánkban rengeteg külföldi látogatja a gyógyfürdőket. Mennyiben más a külföldi gyógyulnivágyók hozzáállása a betegséghez és a gyógyuláshoz, mint a hazai betegeké?

A külföldiek sokszor csak turistalátványosságként fogják fel a gyógyvizes fürdőket, nem mondhatni, hogy tudatosan alkalmazzák terápiás célokra. Kevesen vannak, akik kifejezetten egy bizonyos gyógyvíz miatt látogatnak el hozzánk. Ebből szokott is gond lenni, nem olvassák el elég alaposan a tájékoztató táblákat, hogy melyik medencében hány percig érdemes tartózkodni, sokszor órákig üldögélnek a meleg gyógyvízben.

A gyógyvizek hatását évszázadok óta kutatják, vizsgálják. Vannak-e olyan friss felfedezések ezen a téren, melyek az utóbbi időben kerültek napvilágra?

Inkább az alkalmazás módszereiben vannak újítások. Egyre elterjedtebb a gyógyvizek által felszínre hozott ásványi anyagok felhasználása kozmetikai termékekben: sampon, arckrém, de a gyógyfürdőzés hatásait otthon is kihasználhatjuk a különböző kristályosított fürdősók segítségével. Sokaknak persze azok az újítások, felfedezések is újaknak hatnak, amik akár már 100 éve léteznek, csak éppen nem tudunk róluk. Ilyen például a Gellért Gyógyfürdőben található sószoba, ami már 100 éve működik, és abban különbözik a hagyományos sótéglás sószobáktól, hogy itt a magas ásványianyag tartalmú vizet mikronnyi méretű vízcseppek formájában bepermetezik a helyiségbe, így azt a betegek belélegezhetik. Tehát a gyógyvizeket nem csak fürdőzésre vagy ivásra lehet használni, de be is lélegezhetjük azokat.

Mennyire tudatosak a betegek arról, hogy létezik társadalombiztosítási támogatás a gyógykezelésre?

Többnyire tudatosak, de mindig akadnak betegek, akik rácsodálkoznak arra, hogy akár kedvezményesen is járhatnának a kezelésekre. Kifizetik a teljes árú belépőt, pedig a TB évente kétszer 15 alkalmat megtérít, ha szakorvos írja fel ezeket a kezeléseket. Nálunk a Gellértben és még két másik budapesti gyógyfürdőben ráadásul komplex fürdőgyógyászati kezelést is kaphatnak a betegek. Ez azt jelenti, hogy nem csak gyógyfürdő és masszázs a része a terápiának, hanem fizikoterápia és gyógytorna is, ráadásul egyénre szabott módon. 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Nem csak az időseké a gyógyvíz, bevonzódnak a fiatalok!

Volt idő, mikor a gyógyfürdők elsőszámú látogatói többnyire idős, gyógyulni vágyó emberek voltak. Ez sem a régmúltban nem volt ennyire egyértelmű, és szerencsére ma is egyre kevésbé jellemző. Fiatalok, egészségesek számára milyen lehetőségekkel szolgálnak a gyógyvizes, termálvizes fürdők? 2010dc6085.jpg1565-ben, mikor Arszlán budai pasa elrendelte a mai Király fürdő építését, nem feltétlenül arra gondolt, hogy milyen jó lesz majd idős korában a gyógyvízben áztatni fáradt, vagy éppen reumás tagjait. Feltehető, hogy még a nyugdíjas kor előtt is ki szerette volna élvezni a fürdő áldásait, ahogy ez a török fürdőkultúrában szokás. A fürdő a felfrissülés, a tisztálkodás, a regenerálódás helye, nem csak akkor kell odamenni, ha az ember már beteg. A testi áldásokon túl a lélek és a szellem is töltekezik a víz közelében, oldódik a napi stressztől a megfáradt elme. Fontos filozófiai vagy közéleti kérdések megvitatására is lehetőség nyílik  a párás, meleg gőzben, ahol nem kapkod, nem siet az ember, van ideje alaposan meghányni-vetni a lét végső kérdéseit, de a diszkrét félhomályban nem hangoskodik senki, mert nem kedvez a hely a szócséplésnek és a túl heves politizálásnak. Nem szükséges középkori példákat előcitálni ahhoz, hogy a fürdő társadalmi szerepét illusztráljuk, hiszen pl. a Lukács fürdőről maradt fenn az a városi legenda, mely szerint a rendszerváltás előtt, a budapesti szabadgondolkodó értelmiség itt cserélt nem csak eszmét, de konkrét híreket, információkat is, melyeket a hivatalos lapok nem közölhettek.

Visszatérve Arszlán pasához, ő már nem élhette meg azt az életkort, ahol az ízületi bántalmak valószínűsége megnő, mivel a szultán a katonai kudarcai miatt kivégeztette. Úgyhogy művét Szokoli musztafa fejezte be, és ő oldhatta a napi stresszt a budai hegyek gyomrából feltörő melegvízben.

Nem tagadhatjuk le, hogy a fürdő kicsit az ismerkedés helye is volt mióta világ a világ. Ma már - vagy ma még? - szigorú illemszabályok korlátozzák ezt a szerepét, nem illik tolakodón, rámenősen ismerkedni az alulöltözött, és ezért kicsit kiszolgáltatott másik személlyel, ám volt idő, mikor nemcsak hogy belefért a fürdős etikettbe az ismerkedés, de botrányoktól volt hangos az európai fürdőélet a fürdőkben berendezkedett bordélyok miatt. Japánban a fürdő ezen vonatkozását kicsit elegánsabban, kifinomultabban valósították meg, ezért maradhatott fenn a mai napig a japán kultúrában a törökfürdő sajátos formája (Toruko-buro), ami nem más, mint a fürdő és a bordélyház kombinációja. w6wkoxoph5pir6hqedyu18-gqn-xrc4xopujdbryl56zhs2cchwscgzf4nrz8nmiuztbbunfy_bz5zyskavmqvxujma-e8a2oj6osyqzyixhvae8_ypix-2-rbnslpipvq_s2048.jpg

Elnézve a fürdőközönség utóbbi időszakban tapasztalt “elfiatalodását”, felmerül a kérdés, hogy miért javallott a gyógyfürdők látogatása azok számára is, akik szerencséjükre nem elsősorban gyógyulást keresnek a termálvízben?

1) Stresszoldás

A modern városi élet számtalan formában teszi próbára idegrendszerünket. Rengeteg elvárásnak kell megfelelni, és rengeteg információ áramlik át a tudatunkon, aminek a feldolgozása kimeríti az elmét. A gyógyfürdők atmoszférája segít a kimerült idegrendszer regenerálódásában.

2) Immunerősítés

Különösen télen kerül nagy kihívás elé az immunrendszerünk, mikor számtalan kórokozó támadja szervezetünket, és a hideg időben legyengült védekezőrendszer feladhatja a harcot. A fürdők szaunarészlege segíthet ilyenkor enyhülést adni az áthűlt testnek, hogy átvészelje a téli hidegek okozta sokkot. Nem véletlen, hogy a hideg északon terjedt el leginkább a szaunázás szokása, ami megoldást jelenthet a problémára.

3) Mozgás

A gyógyfürdők legtöbbször rendelkeznek úszómedencével, vagy akár élményfürdő részleggel is. Ezek rendszeres látogatása a legkisebbeknek is élmény, főleg a hideg téli napokon, mikor amúgy is kevesebbet mozog az ember, de a felnőttek is helyesen teszik, ha rendszeresen úsznak, hiszen az úszás egy olyan kímélő mozgásforma, mely nem terheli le a szalagokat, az ízületeket és a gerincet, de javítja az állóképességet, a vérkeringést, és égeti a felesleges kilókat. A mozgás után pedig jól esik ellazulni a szaunában vagy a termálvízben.

4) Betegségmegelőzés

A gyógyvizek számos olyan ásványi anyagot tartalmaznak, melyek bőrön át is felszívódnak, ezért komoly szerepe van a gyógyfürdőnek a szervezet ásványi anyagokkal való ellátásában. Nem feltétlenül kell tudni, hogy az adott pillanatban éppen milyen mikroelemre van szüksége a szervezetünknek, de az biztos, hogy ha lehetőséget adunk ezen anyagok felszívódására, akkor a szervezetünk gondoskodik ezek megfelelő mértékben történő beépüléséről. Ilyen például a kén, mely nagy mennyiségben fordul elő a hazai gyógyvizekben, és nem csak a beteg, reumás ízületek igénylik ennek az elemnek a beépülését, de az egészséges ember csontozata sőt bőre is.

5) Élmény

Az élményfürdő nem csak attól élmény, mert a csúszda meredek, de attól is, hogy a legtöbb gyógyfürdő kulturális örökségünk része, és mikor valaki ellátogat falai közé, és megmártózik a termálvízben, akkor kicsit részese lesz ennek az örökségnek, mert eszébe juthat a mozaikok, csempék, boltívek szemlélése közben, hogy hány híres költő, író, filmszínész, politikus, feltaláló áztatta magát ugyanezen a helyen, és gondolkodott korszakos ötletein, és még hány tehetség fog majd a jövőben ugyanígy ihletet meríteni a Föld mélyéből előtörő energiák segítségével. water-in-ancient-greece-mosaic-miksa-roth-szechenyi-bath.jpg

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://media.vam.ac.uk

http://www.driftwoodjournals.com

http://szechenyispabaths.com

A jacuzzi története egy reumával kezdődött...

A jacuzzi a pihenés, a kényeztetés, a luxus szinonimája. Kevesen tudják, hogy honnan ered az elnevezés. Egyáltalán mióta beszélhetünk jacuzziról?
 
pool-3810389_960_720.jpg
Pezsgőfürdő, masszázskád. Ez a jacuzzi jelentése. A wellness szállodák és fürdők elengedhetetlen tartozéka ma már. A vízsugárral összekevert légbuborékok finoman masszírozzák a bőrünk alatti szöveteket és az izmokat, segítik a nyirokkeringést és a vérkeringést, idegrendszerünket megnyugtatják. A kellemesen meleg pezsgőfürdőben kicsit megáll az idő, az ember megszabadul a stressztől, és szinte megfiatalodva lép ki a medencéből. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen vásárolnak maguknak jacuzzit az otthonukba is, hiszen egy fárasztó nap után jól esik ellazulni a masszírozó vízsugarak között. Akik nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, vagy nincs elég helyük erre a lakásukban, vagy nem akarnak a jacuzzi fenntartásával vesződni, azok a fürdők wellness részlegeiben élvezhetik ezt az élményt. 
 025d53c55fdf23b24cb279ae5008b99d.jpg

pasted_image_0_5.png
De egyáltalán mikor kezdtek elterjedni a masszázsmedencék, és miért hívjuk a masszázskádakat jacuzzinak?
A Jacuzzi annak az olasz származású amerikai családnak a neve, akik először kezdtek masszázskádakat gyártani az 1950-es években. Az ő esetük a tipikus példája annak, hogy az ügyes ember hogyan kovácsolhat előnyt a szükségből, hiszen az első masszázskádat azért készítették, mert egyik rokonuk, Kenneth Jacuzzi reumában szenvedett, és az orvos hidromasszázst javasolt a számára. Mivel a Jacuzzi fivérek repülőgép propellerek mellett szivattyúkat is gyártottak, úgy gondolták legyártják a berendezést a kedves rokonnak. A hét fivér közül Roy volt az, aki üzleti lehetőséget látott meg a pezsgőfürdőben, és tökéletesítette a fúvókákat, amin keresztül a víz-levegő keverék áramlik. Fontos feladat volt még megoldani azt, hogy a nyugtató-kényeztető berendezés ne legyen túl zajos se, illetve fűthető legyen a kád, hogy a víz ne hűljön ki használat közben. Az 1970-es években is folyamatosan fejlesztik az immár medence méretű kádakat - pl. vízszűrő rendszeret építenek bele, hogy a víz átlátszó és tiszta maradjon - így marad a Jacuzzi piacvezető a találmány gyártása során. Ekkorra tehető az is, hogy a termék neve összefonódik a feltaláló-gyártó cég nevével, és ma már a világon mindenütt jacuzzinak hívják a Jacuzzik találmányát. 
A cég ma is létezik, szállodák és fürdők számára szállítanak komplett wellness berendezéseket. 
A jacuzzik közül a legizgalmasabbak kétségtelenül a szabadba telepített, télen is használható típusok, amelyekben a hideg hónapokban lazulhat a boldog tulajdonos. 
A jacuzzikról fontos tudni, hogy ha elmulasztjuk a rendszeres karbantartást, akkor kórokozók telepedhetnek meg benne, és így a használat során azokat könnyen belélegezhetjük. Ezért érdemes az otthoni pezsgőfürdőket rendszeresen szakemberrel ellenőriztetni! A fürdőkben található masszázsmedencék esetében ezt az üzemeltető a többi egészségügyi óvintézkedéssel együtt megteszi.
Képek:

5 tévhit a szaunával kapcsolatban

A szauna egyre divatosabb és elterjedtebb a világban, ám még mindig makacsul tartja magát néhány tévedés a szaunázással kapcsolatban. Lássuk, melyik az 5 legelterjedtebb tévképzet! aquarena-big-21.jpg

1) "A szauna pihentet…"

Ez azért nem igaz, mert a szaunázás közben komoly terhelés éri a szervezetünket: intenzívebb a verejtékezés, a szív is nagy igénybevételnek van kitéve. Az első körben a szauna ezért élénkít, felfrissít, a további körökben már inkább kellemes fáradtságot élhetünk meg, ami könnyen összetéveszthető a kipihentséggel. Ahogy a futók sem a maratonnal kezdik, úgy a szaunázást is szokni kell, tanulni kell a testünknek a terhelést, ezért eleinte kevesebb körrel kezdjünk, és később is figyeljünk oda, hogy ne terheljük túl a szervezetünket!

2) "A szaunázás megszabadít a felesleges kilóktól…"

Szaunázáskor jelentős a folyadékveszteség a verejtékezés miatt, ezért ha közvetlenül a szaunázás után állunk a mérlegre, akkor valóban érzékelhető súlycsökkenést mérhetünk. Az elvesztett, kiizzadt folyadékot viszont röviddel a szaunázás után pótolni kell, hiszen kiszáradáshoz vezet, ha ezt elmulasztjuk. Az izzadás gyorsítja a méregtelenítést, de a hasznos ásványi sók mennyisége is csökken a szervezetünkben, ezért azokat is pótolni kell! Némileg természetesen csökken a testsúlyunk hosszútávon a rendszeres szaunázás jóvoltából, hiszen az izzadás során gyorsul az anyagcsere, tápanyagokat is égetünk, így jó hatással van a vonalainkra, de gyors fogyást ne reméljünk! 

3) "A szaunázás kiöli belőled a náthát…"

A szaunázás jótékony valóban hatással van az immunrendszerre, hiszen javul a vérkeringés, oldódik a stressz, ezért érdemes szaunába járni a hideg hónapokban, hogy megelőzzük a betegségeket. A szauna tehát a megelőzésben kiváló eszköz, de a terápiában már nem. Megfázásos tünetekkel semmiképpen se menjünk a szaunába, hiszen egyrészt megfertőzhetünk ott másokat, másrészt a megnövekedett fizikai terhelés a szaunában tovább gyengíthet minket. Futni sem járunk betegen! Harmadrészt a magas hőmérséklet különösen veszélyes, ha lázas betegen ülünk be a forró kabinba! Várjuk meg a betegség lefolyását, és az utókezelés részeként már alkalmazhatjuk a szauna enyhébb típusait! wellness-sauna-wood-sauna-relaxation-sweating-bath-2844862.jpg

4) "Szaunázni csak meztelenül szabad…"

Valóban szerencsésebb meztelenül szaunázni, hiszen a fürdőruha megakadályozza a kiizzadt verejték elpárolgását, ám ennél a szempontnál erősebbek a társadalmi konvenciók, ezért a fürdők és hotelek többségében nem csak hogy szabad, de egyenesen kötelező a fürdőruha vagy törölköző viselése szaunázás közben. Minden esetben érdeklődjünk a fürdő személyzetétől, hogy az adott helyen mi a szokás, és igazodjunk az előírásokhoz!

5) "Minél melegebb, annál intenzívebb a méregtelenítés…"

A szauna hőmérséklete fontos szempont, de nem az egyetlen. Nagyon lényeges még az is, hogy mekkora a páratartalom a kabinban. Igaz, hogy a magas páratartalom izzadásra készteti a bőrt, de a folyadékveszteség mégis lassabb, ezért a terhelés is kisebb. Az összes szaunatípus közül az infraszauna a leghatékonyabb méregtelenítő, noha a kabin hőmérséklete jóval alacsonyabb a finn szaunához képest. Ennek ellenére az izzadás mértéke háromszoros a finn szaunához képest, a verejtékben található egyéb vegyületek mennyisége pedig 3-7-szeres. Mindez azt jelenti, hogy sokkal jobban igénybe veszi az anyagcserénket még akkor is, ha a benntartózkodás kellemesebbnek, kevésbé megterhelőnek tűnik, hiszen az infraszauna nem a levegőt melegíti, hanem infravörös sugárzás, vagyis hősugárzás segítségével közvetlenül a testünket.

sexy-woman-women-pretty-beauty-sauna-model-girl-936549.jpg

 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://www.kitzski.at/media/Zoombilder/aquarena-big-21.jpg

https://www.maxpixel.net/static/photo/1x/Wellness-Sauna-Wood-Sauna-Relaxation-Sweating-Bath-2844862.jpg

https://www.maxpixel.net/static/photo/1x/Sexy-Woman-Women-Pretty-Beauty-Sauna-Model-Girl-936549.jpg

Tudtad? A Dandár volt az első népfürdő!

(90 éve hozták a rendeletet…)

A melegvizes fürdők manapság a szórakozás, a pihenés és a gyógyulás helyszínei, de volt idő, mikor a tisztasági fürdés sem a városlakók otthonában zajlott, hanem fürdőbe kellett menniük, ha tisztálkodni szerettek volna. A közfürdők egy részét azóta bezárták, de egy részüket átalakították gyógyfürdővé. Ilyen a budapesti Dandár is. dandar30.jpg

A tisztasági fürdők a középkor derekán voltak nagyon népszerűek Európában, ám a pestisjárványok idején a nép elszokott a fürdők látogatásától, mert elterjedt az a tévképzet, miszerint a pestist a víz terjeszti. A napi tisztálkodás elmaradása kontinensünkön egészen a barokk kor, sőt a felvilágosodás időszakáig tartott, és csak szép lassan, a XIX. század végén vált újra általánossá. Ekkortájt kezdtek közfürdőket építeni kifejezetten tisztálkodási céllal azon néprétegek számára, akiknek otthonában nem volt lehetőség az alapos tisztálkodásra. És bizony, ez a réteg meglehetősen széles volt. Az iparosodó Budapest lakossága megnőtt, vidékről tömegek költöztek a fővárosba, a bérházakba pedig szinte sohasem építettek fürdőszobát, ez csak a gazdagok kiváltsága maradt. Ennek ellenére a fővárosiak még mindig jobban álltak ezen a téren, mint a vidéki Magyarország, hiszen 1910-ben Budapesten a lakások több mint 20%-a már fürdőszobás volt, míg vidéken ez az arány csak az 1960-as évekre érte el a 20%-ot.

A megoldást a közfürdők jelentették, ahol fürdőkádas kabinok várták környékbeli munkásokat, piacozókat, akik a fürdés mellett fodrász és borbély szolgáltatásait is igénybe vehették a napi izzasztó munka után. A tisztasági fürdők létesítését különböző újságok és közéleti szereplők folyamatosan szorgalmazták, végül a Városi Tanács 1928-as határozata alapján minden budapesti kerületben legalább egy. népfürdőt kellett létesíteni. Az első elkészült fürdő a Dandár utcai volt. Megnyitásakor, 1930-ban 16 felnőtt ülőkádja volt a fürdőnek, de a gyerekekre is gondoltak: 14 gyermekkád működött a fürdőben, külön gyerekeknek szánt öltözőszekrényekkel. Törölköző használattól függően 50 vagy 70 fillérbe került akkoriban a fürdés. A vezetéken érkező vizet  helyben melegítették 36-37 fokosra, de más fürdők esetében az is előfordult, hogy szomszédos gyárak felesleges hőjét használták a víz melegítésére.

A Dandár utcai közfürdő egészen 1971-ig eredeti funkciójának megfelelően működött. Ekkor átalakították a megváltozott igényeknek megfelelően gyógyfürdővé, a termálvizet a Széchenyi-fürdő kútjából hozták tartálykocsikon. termalfurdo_dandar900556_1.jpg

 

A Dandár fürdő ma már saját kúttal rendelkezik, mely a Nemzeti Színház közelében található. A mélyből nagyon jó minőségű gyógyvíz tör a felszínre. Összetételét tekintve nagyon hasonlít a Duna túloldalán található Gellért-fürdő vizéhez: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos-kloridos hévízről van szó, amelynek fluoridion-tartalma is jelentős. Kiválóan alkalmas az ízületek betegségeinek kezelésére. 2014-ben újra nagyszabású átalakításokat hajtottak végre a Dandár utcai fürdőben, melyek a szolgáltatások körének bővítését eredményezték. A zárt udvarban két különböző hőfokú termálvizes medence került kialakításra, amelyek a téli, hideg napokon is látogathatók, a pinceszint pedig wellness részleggé alakult át, ahol szauna, gőzkamra, merülő medence és pihenő helyiségek találhatók.

Ezek a változások jelzik, hogy ma már nem tisztasági fürdőkre van szükség szerencsére, hanem inkább a stresszoldás és a gyógyulás a cél. Ennek megfelelően a tisztasági fürdők jelentősebb része megszűnt, és csak kevés kapott új funkciót a Dandárhoz hasonlóan, de az egykori közfürdők helyszínén még fellelhetők a múlt nyomai. A Kürt utca 4. szám alatt a volt Tisztasági fürdő helyét például még őrzi a Fürdő feliratú neon, pedig már évek óta nem közfürdőként üzemel az épület. 7915.jpg

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://termalonline.hu/wp-content/uploads/2014/08/dandar30.jpg

http://www.dandarfurdo.hu/static/baths/3/vip_images/7-b.jpg?Dand%C3%A1r%20gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

http://inaplo.hu/neonvadaszat/original/7915.jpg

Ajándékozz pihenést!

Közeledik a karácsony! Valljuk be, hogy a legtöbbünk számára ez nem éppen a kikapcsolódás időszaka! Manapság a karácsony már sokkal inkább az ajándékozás kényszeréről, az ajándékok utáni rohangálásról, a vendégvárásról, főzésről, és a vendégek utáni takarításról szól, és nem a meghittségről, a csendes elvonulásról, a belső fény ápolásáról.

Bolyongunk a bevásárlóközpontokban, próbálunk a pénztárcánknak és az elvárásoknak megfelelő ajándékot vásárolni, de még az se biztos, hogy örülni fog az ajándéknak az, aki kapja. Ráadásul az egész hajsza egy olyan időszakban zajlik, mikor korán sötétedik, mindenki tüsszög, és az áruházak hangszóróiból az elviselhetőnél éppen csak egy kicsivel hangosabban szól a zene. Mindenki tele van stresszel, a szeretet ünnepe a stressz ünnepévé vált. star-2926581_340.jpgMi a megoldás? Hogyan illene ezt csinálni? Az ajándékozás stressze részben abból fakad, hogy az utolsó pillanatra hagyjuk az vásárlást. Aki már nyáron karácsonyra vásárol a szeretteinek, ez megússza az utolsó pillanatos rohangálást. Persze elmarad a stressz akkor is, ha teljesen elhagyjuk az ajándékvásárlást - no nem úgy, mint Scrooge a Karácsonyi énekben, aki utálta az embereket, ezért utálta a karácsonyt is, hanem úgy érdemes elhagyni az ajándékvásárlást, hogy helyette rászokunk az ajándék készítésre. Ezzel rengeteg pénzt és rohangálást takarítunk meg, továbbá nem terjesztjük a bacilusainkat a plázákban, és nem is kapunk másoktól bacikat, ráadásul személyes ajándékot adhatunk a szeretteinknek és nem valami tucatterméket. Ehhez persze kell idő és kreativitás - meg egy egyezség, hogy oda vissza ez történik, és nem sértődik meg az unokaöcséd, hogy "csak" egy saját készítésű polcot vagy dobozt kap, bezzeg a nagyiéktól xbox-ot kapott…

De ennél is tovább lehet lépni! Nem kötelező a saját készítésű ajándék, hiszen lehet adni olyasmit is, ami nem kézzelfogható. Manapság, amikor a tárgyak elöntenek minket, és már azt sem tudjuk, hogy hogy szabaduljunk meg tőlük, akkor felértékelődnek az élmények, amik nem foglalnak helyet, nem kell elpakolni őket ezerszer, mint a múlt karácsonyra kapott játékmacikat. A másik embernek ajándékozott élmény lehet egy mozi, vagy színházi előadás, egy masszázs, egy közös kávézás, vagy aki megengedheti magának, egy utazás. De élmény a közös vacsora vagy ebéd is.

A wellness az egyik legdivatosabb szó manapság, és nem véletlenül, a legtöbb ember a rohanó világban leginkább nyugalomra, stresszoldásra, pihenésre vágyik. A wellness fogalma nagyon sokrétű, de leginkább a melegvizes fürdőkre, a szaunákra, a masszázsra gondolunk a hallatán. A tél közepén a meleg az, amire a legjobban vágyunk. A már korán besötétedő utcáról belépni a fürdők meghitten megvilágított, párás atmoszférájába - nincs ennél jobb, és érezni, hogy a melegvíz átmelegíti testünk minden porcikáját, azokat is, melyek a napi jövés-menés során ki vannak téve az áthűlésnek. Ezt az élményt adni karácsonyra igazi telitalálat! ljqfqxqa0ryxwnbgo9rp3goj63ahm1bre3qob-i6idqdzbmt3bxx30po5dmbbrutb9zcb58grxpl6i0hcit8br7ho0f3m4kuyypr1byzedp4objfbybbs7eahksgr0hlmpoj9axodxm91hywa93bzwywhnp4h9137u8ufq_s2048.jpg

A fenti igazságot persze a fürdők is tudják. Számtalan klubkártyával, kedvezményes bérlettel készülnek azoknak, akik úgy döntenek, hogy pihenést, felüdülést ajándékoznak karácsonyra. Szinte valamennyi fürdő kínál ajándékutalványt, és mindenki megtalálhatja a kedvére való és a pénztárcájához illő változatot, amiből azután kedvünkre való bérletet is vásárolhatunk!

Ha pedig igazán maradandó élményt és mégis tökéletes pihenést szeretnénk ajándékozni valakinek, akkor a fürdőbelépőt megfejelhetjük egy szállodai szobával is. Egyetlen nap Budapesten egy wellness hotelben vagy máshol az országban, valóban örök emlék a jövő számára, és feltöltődés a jelen számára.

wellness-285587_960_720.jpg

 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://cdn.pixabay.com/photo/2017/11/07/11/28/star-2926581__340.jpg

http://nuvomagazine.com/wp-content/uploads/2017/01/rsz_2_credit_steven_christensen_architecture.jpg

https://cdn.pixabay.com/photo/2014/03/11/22/56/wellness-285587_960_720.jpg 

Hamarosan felújítják a Király-fürdőt

Egy patinás fürdő felújítása mindig nagy esemény, hiszen nehéz összhangba hozni a régmúlt örökségét a modern elvárásokkal. Kevés európai város mondhatja el magáról azt, amit Budapest magáénak tudhat: a számtalan régi melegvizes fürdő egyszerre érték, és egyszerre építészeti kihívás. A több mint 500 éves Király fürdő még a török korban épült, ezért különösen nagy figyelmet igényel az átépítése. masodik-13_1.jpgAz utóbbi években már lehetett tudni, hogy a Király Gyógyfürdő felújítása esedékes, hiszen erre legutóbb az 50-es években került sor, miután a második világháborúban súlyosan megsérült. Azóta történt néhány kisebb felújítás, de nagyobb átalakítás nem. Még előtte 1825-ben építették át a fürdőt, amikor is a kornak megfelelő klasszicista jelleget öltött, de megmaradtak a török épületrészek a maguk jellegzetességeivel. 

Magát a fürdőt még az 1500-as évek derekán építtette Arszlán budai pasa. A fürdő a vár területén belül épült, noha itt már nem találhatók hőforrások. Ennek oka az, hogy a pasa egy esetleges ostrom alatt is szerette volna élvezni a melegvizes fürdők örömeit. Így hát messzebbről, a Lukács fürdőt is tápláló forrásokból kellett a vizet a várba vezetni. Annak idején ezt még fenyőtörzsekből vájt vízvezetékekkel oldották meg, ma már természetesen fémcsövek szállítják a gyógyvizet ugyanonnan. Arszlán pasa már nem mártózhatott meg az általa megálmodott fürdő vizében, mert a szultán valami miatt kivégeztette, úgyhogy utódja, Szokoli Musztafa mártózhatott benne ráérő perceiben. 

Buda visszafoglalását követően több család is birtokolta a fürdőt, és a helyiek mindig az éppen aktuális tulajdonos nevén emlegették azt. 1796-ban került a fürdő a König család birtokába, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. kiralyfurdo6.jpgA fürdőt ma üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. pályázatot írt ki a fürdő bővítésére és felújítására, melynek 2 millió forintos díját a 3H Építésziroda nyerte meg 2017-ben. Az első díjas munkánál különös összhang alakult ki az új és a többrétegű történeti épület között, feszes, tiszta hátteret ad az új épület a barokk, török, klasszicista épületegyüttesnek, összefogva mindhárom korszakot negyedikként. Tisztasága, logikussága műszaki tartalmában is visszatükröződik. A bíráló bizottság nem csak ezt a tervet értékelte, több más pályázó ötletei is meg fognak valósulni a munkálatok során, melyek 2019 második felében indulnak, és 2020-ig fognak tartani. Az építkezés megkezdése előtt régészeti feltárások zajlottak a nagy múltú fürdő területén. elso-2_1.jpg

Reméljük, hamarosan megújult térben élvezhetjük majd a Király gyógyvizét, mely nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, de fluoridion-tartalma is jelentős. Ízületi betegségekre, félheveny ízületi gyulladásokra, porckorongsérvre, idegzsábára, a csontrendszer mészhiányos állapotaira, sérülés utáni állapotok esetén kiváló. 4-b.jpg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

http://www.kiralyfurdo.hu/static/baths/5/vip_images/4-b.jpg?Kir%C3%A1ly%20gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/csodaszep-lesz-a-kiraly-furdo-ha-felujitjak-most-igy-nez-ki/

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2017/12/kiralyfurdo6.jpg

http://epiteszforum.hu/a-kiraly-gyogyfurdo-rekonstrukcioja-es-bovitese

http://www.kiralyfurdo.hu/aktualis/felujitas

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/70/42/elso-2.1.jpg

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/70/42/masodik-13.1.jpg

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91