Fürdőmánia

Hiedelmek a fürdéssel kapcsolatban

2019. november 12. - fürdőmánia

Mikor, hol, miben és miért szabad, tilos, esetleg kötelező fürödni? A régmúltban meglepő képzetek uralkodtak a fürdéssel kapcsolatban, és csak remélhetjük, hogy a mai, "tudományos korunk" képzeteit az utókor nem fogja úgy megmosolyogni, mint ahogy mi mosolyogjuk meg az ükszüleink szokásait.

Azért ne higgyük magunkról, hogy mindig mindent csak tudományos megfontolásból teszünk, ha fürdésről van szó! Gondoljunk a diplomaosztó után a városi szökőkútban történő öltönyös megmártózásra, vagy a zajló, jeges folyóban pancsolásra pusztán virtusból! No meg ha egy középkorból idecsöppent időutazó megpillantaná az autópályán a tengerpart felé araszoló európaiakat, és megkérdezné, hogy hová mennek, mi nem mondhatnánk, hogy tudományos megfontolások miatt akarnak a tengerben fürödni. Ez a szokás (is) közelebb áll a vallási rítusokhoz, mint a jól átgondolt szükségletekhez. A régmúlt hiedelmei azonban valóban színesebbek a mai ember fürdőzéssel kapcsolatos babonáinál. 

hiedelmek_1.jpg

Csízió

A középkori Európában a "csízió" nevű verses öröknaptár rögzítette, hogy az adott hónapban mit érdemes, és mit nem szabad csinálni. Ma már megmosolyogjuk, hogy a csízió szerint egész hónapok alkalmatlanok voltak a fürdésre. Például Szent György hava ajánlatos volt a fürdésre, míg Böjtelő hava nem. Ázsiában is voltak - ha nem is hónapok, de - napok, melyek alkalmasabbak voltak a fürdésre, és voltak, melyek kevésbé. Sri Lankán a vasárnapi fürdés rontja, a hétfői javítja a fürdőző megjelenését, a keddi betegséget hoz, a szerdai gazdagságot, a csütörtöki veszekedéshez vezet, a pénteken fürdőző elveszíti gyermekét. A legmegfelelőbbnek a szombati fürdést tekintik, mert erről feltételezik, hogy boldogságot hoz. Az indonézek azt mondják, aki délután fürdik vagy tusol, annak gyorsan megöregszik az arca. 

A Hortobágyon, általános szokás volt a nagypénteki mosakodás. A férfiak azért mosakodnak meg alaposan, hogy ne legyenek ragyásak, az asszonyok a szeplőt mosták le az arcukról. A trinidaiak és a tobagóiak viszont úgy tartják, nagypénteken nem szabad a tenger vizében fürdeni, mert az ember hallá változik. 

hiedelmek_2.jpg

Megtisztulás

A vízbe merítkezve végzett mosakodás már az ókortól kezdve a teljes testi és − átvitt értelemben − a lelki megtisztulást is biztosítja, ezért a vallási szertartásokhoz hozzátartozott az azokat megelőző fürdés, tisztálkodás. Ez a megtisztulás biztosította, hogy a szentségekhez járuló se testével, se lelkével ne szennyezze be a szent helyet, illetve a szertartást. A hinduk a Gangesznél végzik megtisztító szertartásukat, és a fürdés rituális szempontból csak úgy érvényes, ha az illető a vízben egészen alámerül, hogy minden testrészét érintse a víz, tehát még a gyűrűjét is le kell vennie. Viszont ha a reggeli tisztálkodás közben véletlenül eltüsszenti valaki magát, azonnal újra kell kezdenie a fürdést és az imát. A hitbuzgó zsidóasszonyok régebben tövig levágták a hajukat és inkább parókát viseltek, hogy a havi tisztulásuk után kötelező megtisztulási fürdő során a víz az egész testüket érhesse. Eredetileg a kereszténységben is a teljes alámerítkezés volt a jellemző. Az Újszövetségben Keresztelő Szent János keresztelési szertartása nem csupán a fej vízzel való megérintését jelentette, hanem a teljes megmerítkezést, amelynek Jézus is alávetette magát. A Biblia már számos kialakult szokást említ: az újszülött megfürdetését, a házba érkezéskor a lábmosást, étkezés előtti kézmosást. A fürdés hozzátartozott a megtisztulási szertartáshoz. A papságnak is meg kellett mosdania a szertartások végzése előtt.

Termékenység

A fürdéssel kapcsolatos hiedelmek közül legizgalmasabbak a termékenységet érintők. A vonatkozások gazdagságából az látszik, hogy a régieknek ez a terület különösen fontos volt. Marokkóban a hagyományos esküvő négytől hét napig tart, és a menyasszony, mielőtt az esküvői ruháját felvenné, megfürdik egy kád tejben. Kleopátra is igen szeretett szamártejben fürödni, feltételezhetjük, hogy ennek is köze volt a termékenységhez és a szépséghez. Az indonézek szerint  megnövekszik a szexuális vonzereje annak, aki telihold idején egy tóban úszkál, viszont nem helyes piros vagy zöld fürdőruhát hordani, mert annak viselője egy parázna lidérc házastársa lesz. Tunéziában a gránátalma forró főzetét javasolják a nőknek, ha a férfiak kedvében akarnak járni. A hagyományos népi gyógyászatban az átható illatú rozmaringot vérkeringést serkentő fűszernövénynek tartják, a belőle készült ülőfürdő remek potencianövelő, mely fokozza a szerelmi gyönyört. A kálmosfürdőnek ugyancsak nemi örömöket fokozó hatást tulajdonítottak.

hiedelmek_3.jpg

 

forrás: Rosta Erzsébet – Rábai Attila: HIEDELMEK, HAGYOMÁNYOK, BABONÁK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL

 

Így szaunázz 50 felett…

Igaz, hogy az 50 az új 30, és sokan 50 éves korban alapítanak (új) családot – főleg a férfiak, ennek ellenére a biológiai óra nem áll, és az egészség törékeny épségét egyre több veszély fenyegeti. Félnünk kell-e 50 felett, ha szaunázni megyünk, vagy felesleges aggódni?

50felettiszauna.jpg

Sokan joggal kikérik maguknak az 50-es korosztály tagjai közül, ha az idősekhez sorolják őket. Főleg a tinik hajlamosak megsérteni a még jó karban lévő "felső-középkorúakat" azzal, ha az idősek, vagy az öregek közé sorolják őket. Kétségtelen, hogy korunk – hála Istennek – kedvez annak, hogy az idős kort kicsit hátrébb toljuk, és elodázzuk az öregedést. A színvonalas orvosi ellátás, az egyre terjedő egészségkultusz és az egészséges táplálkozás divatja, a sportos életmód lehetővé teszik, hogy a mai ötvenesek valóban kiváló egészségnek örvendjenek, és ne kelljen rettegniük egészségük megromlásától.

Talán éppen az egészségkultusz jegyében választják sokan a fürdőket, és járnak el szaunázni rendszeresen vagy időnként. A szaunázás kiváló méregtelenítő hatással bír, serkenti a vérkeringést, javítja az anyagcserét, vitalizálja a szöveteket, erősíti az immunrendszert, tehát indokolt az alkalmazása mind a fiatalok, mind az idősebbek körében – sőt talán éppen az idősebbeknek van nagyobb szükségük arra, hogy a sokszor passzivitással jellemezhető életformájukba némi pezsgést vigyenek.

A szaunázás ajánlott tehát, de nem szabad meggondolatlanul igénybe venni! Nem véletlenül van minden szaunában segélyhívó jelzőkészülék, a szaunázás veszélyeket is rejt. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy a szaunázás egy terhelés a szervezet számára. Ilyenkor a vérkeringés élénkebbé válik, és az anyagcsere felgyorsul, mivel a szervezet verejtékezéssel válaszol a megnövekedett hőmérsékletre. Ez igénybe veszi a szívet anélkül, hogy látható aktivitás történne, tehát nem futunk, nem végzünk testgyakorlatokat, de a szív terhelése növekszik. Ráadásul a folyadékkiválasztás sóvesztéssel is jár, megborulhat a szervezet víz- és sóháztartása, ha nem pótoljuk a folyadékot és az elvesztett ásványi anyagokat.

Ez a fiatalok számára is kockázatot hordozhat magában, ám a fiatal szervezet talán jobban tolerálja a terhelést, míg a kor előrehaladtával az erekben kialakuló lerakódások, az esetleges túlsúly sérülékenyebbé teszi a keringési rendszert, így nagyobb esély van arra, hogy a keringés feladja a szolgálatot szaunázás közben. Ahogy nem állunk neki maratont futni felkészültség nélkül, úgy a szaunázást se vigyük túlzásba anélkül, hogy hozzászoktatnánk a szívünket és a teljes keringési rendszerünket!

50felettiszauna2.jpg

Hogyan szaunázzunk tehát 50 felett?

1) Először is legyünk tisztában azzal, hogy nincs-e valamilyen rejtett keringési betegségünk? Szívritmuszavar, esetleg korábbi infarktus, visszérproblémák, vérnyomásproblémák. Ezt természetesen leginkább egy orvosi vizsgálat tudja biztossá tenni, egy megnyugtató diagnózis szaunázástól függetlenül sem árt! Ha van olyan problémánk, ami esetleg kizáró okot jelent, akkor konzultáljunk az orvossal a szaunázással kapcsolatban, ne kockáztassunk feleslegesen!

2) Egészségi állapotunktól függetlenül ne kezdjünk el szaunázni mértéktelenül. Szoktassuk hozzá a szervezetünket a terheléshez! Eleinte kevesebb körre üljünk be, és kevesebb időt töltsünk benn! Hogy ez pontosan mit jelent, azt érdemes saját magunk kitapasztalni, de megkérdezhetjük a szaunamestert is, aki a legtöbb fürdőben a rendelkezésünkre áll. Ahogy a kocogást sem 20-30 kilométerrel kezdjük, úgy a szaunázást se indítsuk órákig tartó terheléssel!

3) A hozzászokás fázisában válasszuk az enyhébb szauna típusokat! A finn szaunától a gőzkabinon és az infraszaunán át a tepidáriumig nagyon sok terhelési szint közül választhatunk. A gőz és a finn szauna egyformán megterhelik a szívet, az infraszauna kevésbé megterhelő, noha ez a leghatékonyabb méregtelenítő, míg a tepidárium a legkevésbé megterhelő, és persze nem is olyan hatásos a méregtelenítés szempontjából, de relaxáló hatása kiváló.

4) Vigyünk rendszerességet a szaunázásba! Nincs értelme hozzászoktatni a szervezetünket valamihez, amit utána nem gyakorlunk. A szervezetünk egészen másképp reagál azokra a terhelésekre, amelyekre fel tud készülni, amelyekre számít, mint a teljesen váratlanul kialakuló próbatételekre. Nem szabad sokkterápiát alkalmazni, mert csak visszafelé sül el! A szaunázás ajánlott erőssége nagyban függ attól, hogy milyen gyakorisággal, milyen előzmények után és milyen rendszerességgel műveljük azt.

Fürdők és építészet

A magyarországi fürdők többsége nem csak gyógyászatilag jelentős hely, de építészetileg, kulturálisan is komoly vonzerővel bír. A fürdőben ejtőzve az ember nem csak a vízzel kerül kapcsolatba, de a hely varázsa is hat rá. Az épített környezet kisugárzása legalább annyira hozzájárul a rekreációhoz, mint a melegvíz és a benne oldott ásványi anyagok.

Egy építész számára komoly kihívás fürdőt építeni, hiszen a párás környezet miatt az épület fokozottan ki van téve a romlásnak, ugyanakkor a látogatók elvárásai is magasak: szeretnék, ha elkápráztatnák őket a nagy, vagy az éppen intimen kicsi terekkel, a meghitt fényekkel, és persze az épület praktikus és biztonságos is legyen, a megrendelők pedig saját dicsőségük tükrét szeretnék látni a sokak által látogatott turistacsalogató látványosságban. Az elvárások tehát magasak, ennek ellenére nem egy építész tett azoknak maradéktalanul eleget, és alkotott maradandót.

fu_rdo_k_es_epiteszet_1.jpg

Széchenyi-fürdő

A Széchenyi-fürdő a millenniumi Budapest egyik jellegzetes épülete: az új pesti fürdő ötlete már 1884-ben felmerült, de a megvalósítás lassan haladt. A tervek elkészítésével Cziegler Győzőt bízták meg, akinek a nevéhez számos Monarchia-beli épület tervei fűződnek. Fiumétől Bécsig épített középületeket, Budapesten a Széchenyi mellett a legismertebb műve a Gozsdu udvar. A fürdő terveire csak 1903-ban bólintott rá a közgyűlés, az építkezések pedig 1909-ben kezdődtek meg. Sajnos ezt Cziegler már nem érhette meg, 1905-ben elhunyt. A fürdőt 1913 nyarán adták át. A Cziegler által megálmodott épület egyszerre volt nagyon korszerű, palotaszerűen impozáns, ugynakkor kulturálisan sokszínű. Sokan a stílusát tekintve sem értenek egyet, hiszen vannak benne reneszánsz, barokk és klasszicista jegyek is, ezért talán leginkább eklektikusnak mondható. Az épületet számtalan mitikus figuráról mintázott szobor, freskó, mozaik és egyedi csempe díszíti. Minden műalkotás az ember és a víz viszonyáról szól. 

A fürdő hatalmas népszerűségnek örvendett, talán ezért viszonylag gyorsan, 1924-ben döntött a fővárosi közgyűlés a bővítés mellett. A győztes pályaművet ifj. Francsek Imre készítette, így az ő tervei alapján jött létre a strand, és az azt övező épületegyüttes. Az új épületrész remekül harmonizált az eredeti épülettel, ma már nem könnyű észrevenni, hogy két külön építész tervezte azokat. A fürdő fejlesztése ezzel nem ért véget: a harmincas évek végén fúrták a fürdőt tápláló második kutat, melynek 77 fokos termálvize 1256 méter mélyről tör felszínre, és fűti a strand összes medencéjét és épületét, így sokkal gazdaságosabbá téve a működést.

A Széchenyi-fürdő nem csupán Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, de nyugodtan kijelenthető, hogy a legimpozánsabb mind közül, hangulata leginkább egy kastélyhoz hasonlítható.

fu_rdo_k_es_epiteszet_2.jpg

Török fürdő - Rudas

A Gellért-hegy lábánál fakadó hőforrások több fürdőt is táplálnak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a közel 500 éves Rudas. Néhány éve a világ negyedik legszebb fürdőjének választották meg a Rudas magját képező törökkori termálmedencét. A fürdőt 1566 és 1572 között építették a Budát megszálló törökök Szokoli Musztafa budai pasa irányításával - magának a tervezőnek a neve a múlt homályába veszett. A fürdő török neve egykor a „Zöldoszlopos fürdő” volt, amelyet azért kapott, mert a fürdőmedencéje fölötti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt. A különböző átalakítási munkák során manapság is kerültek elő a falból hasonló zöld kövek. A fürdőt azóta is folyamatosan - közel 500 éve -  használják. Ez egy ilidzsa típusú török fürdő, ami nem gőzfürdő, hanem egy hőforrások vizét használó medence köré épült komplexum. A török korban számtalan fürdő épült az oszmán birodalom területén, ám a Rudas a maga oszlopos kialakításával egyedülálló. 

A nemrég rekonstrukción átesett épületben számos érdekességet sikerült feltárni az átépítési munkálatok során. A felújítás során például előkerültek eredeti rózsaszínű vakolatrészek. Ezeket azért alkalmazták a fürdő török építői, mert szerették volna visszaadni a sztambuli vörösmárványos fürdők hangulatát, de a márványlapok szállítása nem volt egyszerű feladat, ezért inkább színezett vakolattal érték el a kívánt hatást.

A fürdő épülete természetesen sokat változott az elmúlt századok során. 1876-ban maga Ybl Miklós, a kor sztárépítésze is részt vett az akkori bővítés terveinek a kidolgozásában. 

fu_rdo_k_es_e_pitee_szet_3.jpg

Szeged Anna Fürdő

A budapesti termálfürdők méltán világhíresek, építészeti szempontból még jónéhány fürdőt lehetne itt reflektorfénybe állítani: Rácz fürdő, Gellért fürdő… Pusztán a rend kedvéért álljon itt a sorban egy vidéki fürdő épülete is a millennium korából. Szegeden a nagy árvíz 1879-ben a közfürdőket sem kímélte, ezért határozott úgy a város vezetősége, hogy pályázatot ír ki egy új közfürdő építésére. A közgyűlés annyira komolyan gondolta a fürdő ügyét, hogy a város egyik építészét Törökországba küldte, hogy tanulmányozza az ottani - még akkoriban is méltán fejlettnek tartott - fürdőkultúrát. Érdekesség, hogy a pályázat elbírálásánál az a Cziegler Győző segédkezett, aki a budapesti Széchenyi fürdőt is tervezte. A győztes pályamunkát  a bécsi Steinhardt Antal és Lang Adolf adták be. A tervezők nem voltak ismeretlenek abban az időben, számos Andrássy úti palota és a pécsi Nemzeti Színház tervezése fűződik a nevükhöz. A  tervezés nehézségét az jelentette, hogy egy háromszög alakú belvárosi telken kellett egy nagy alapterületű, de nem magas épületet létrehozni. Ilyen esetben az épület könnyen jellegtelenné, lapos tömbbé válhat. A tervezőpáros ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy az épület homlokzata rendkívül tagolt, több kisebb egységből áll, mely részeknek saját kupolaszerű tetőszerkezete van. Az épület stílusát neoreneszánsznak mondják, pedig kívülről talán jobban hasonlít egy keleties buddhista templomra. A fürdőt 1896. szeptember 6-án nyitották meg, de akkor még nem aratott osztatlan sikert a szegediek körében, mivel gőzkazánjainak a füstje kellemetlen szmoggal borította be a belvárost, másrészt a kényes tetőszerkezetet folyton javítani kellett, és ez tetemes összegeket emésztett fel. Végül 1927-ben a fürdő közvetlen szomszédságában fúrták azt a 944 méteres mélységű kutat, amelyből az 52 fokos gyógyvíz, az Anna-víz tör fel még ma is. A gyógyvizet bevezették a fürdőbe is, az látja el vízzel a termálmedencét, és a kazánok helyett melegíti a többi medence vizét is. A fürdő mai elnevezése is ebből az időből ered, azelőtt Városi Gőzfürdőnek hívták, de a termálkút vizének forgalmazója, az italmágnás Patzauer Dezső lánya után lett Anna-víz és Anna-fürdő. A kupolák szerkezetét azóta megerősítették, így ha szép lassan is, de az izgalmas épület belopta magát a szegediek szívébe.

 Forrás: http://www.budapestgyogyfurdoi.hu , http://www.szechenyifurdo.hu

 

Környezetbarát víztisztítási módszerek

A strandok és fürdők vízminőségét nem csak laboratóriumi módszerekkel mérik, de minden fürdőző a saját bőrén érzi, ha valamilyen kémiai vagy biológiai gond van a vízzel. Természetesen az lenne a legjobb, ha nem kellene tisztítani a vizet, ha az magától tiszta lenne, de ez sajnos nem mindig lehetséges. 

Az egyszerű laikus fürdővendég azt gondolhatja, hogy a vizet klórozzák és kész, hogy megtisztuljon a baktériumoktól, ám a helyzet nem egyszerű. A vízből nem csak a biológiailag kellemetlen kórokozókat kell eltávolítani, de számos vegyi anyag is lehet benne, ami káros az egészségre, vagy a fürdő infrastruktúrájára, például a csövekre vagy magukra a medencékre. Ezekre a problémákra a klór nem megoldás.

Azt a tévképzetet is kell oszlatni, hogy a víztisztítási módszerek csakis környezetszennyezőek lehetnek. A víztisztítási módszerek egy része eleve környezetbarát. Például a metán eltávolításához semmilyen adalék nem szükséges, egyszerűen csak szellőztetni kell a vizet nagy felületű helyen áramoltatva. A vízkőlerakódás elkerülésére is egyre elterjedtebb a teljesen környezetbarát mágneses módszer. A cső körül elhelyezett erős mágnesek hatékonyan megóvják a vízvezetéket a vízkövesedéstől. Noha ez egy bizonyítottan működő eljárás, mégis van némi misztikus vonatkozása, ugyanis a mágneses technológiát propagáló szakemberek egy része szerint a mágneses tér nem csak a vízkőtől óvja meg a medencét, de akadályozza az algásodást is, ezért kevesebb egyéb adalékot kell a vízhez adni. Ez a vélekedés erősen megosztja a szakemberek táborát, hiszen ha létezik is ilyen hatás, annak mechanizmusa nem teljesen világos egyelőre tág teret hagyva a találgatásoknak pro és kontra. Az biztos, hogy a mágnesek ártalmatlanok az élő szervezetre, ezért alkalmazásuk biztosan nem veszélyes. 

kornyezetbarat_viztisztitas_1.jpg

Fürdőtó

Az természetes úszómedencék, vagyis az ökológiai víztisztítás ötletét maguk a természetes vizek adták. Egy biológiai egyensúlyban lévő tó vize meglehetősen tiszta tud lenni mindenféle adalékok és mesterséges szűrőrendszer nélkül is. A szűrés és tisztítás folyamatát növények és más - emberre veszélytelen - élő organizmusok végzik el a gépek helyett. A fürdőtavaknak csak egy része áll az úszók és fürdőzők rendelkezésére, a többi részt (kb. 30%) vízinövények népesítik be, melyek között a vizet szivattyúk áramoltatják. A növények és a kavicságy kiszűrik a vízbe kerülő kémiai és biológiai szennyeződéseket, így a fürdőzők térfelére tiszta víz jut. Természetesen ne számítsunk arra, hogy az így megszűrt víz ugyanolyan átlátszó, mint az uszodák általunk jól ismert vize, viszont biztosak lehetünk abban, hogy a klór által okozott kellemetlenségek nem várnak ránk. Szerte a világban egyre több természetes úszómedence létesül, akár strandokon is. Csak Németországban már legalább 100 fürdőtavas nyilvános strand létesült. A privát természetes úszómedencék száma ugyanott pedig meghaladja a 20000-et.

ko_rnyezetbara_t_viztisztita_s_2.jpg

Ózon és UV fény

Az ózon alapú módszer szintén újfajta víztisztítási technika. Az ózon még a klórnál is erõsebb oxidálószer, amely ha kapcsolatba kerül bármiféle mikroorganizmussal, szagot okozó elemmel, vagy oldott oxidálható anyaggal, akkor azt kíméletlenül szétroncsolja, és csapadék formájában kiszűrhetővé teszi. Az oxidálási folyamat az ózonnal olyan eredményes, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak immunitást felépíteni. 

Mivel az ózon nem más, mint háromatomos oxigén molekula, ezért az ózon idõvel automatikusan elbomlik ártalmatlan oxigén gázzá, ezért nem marad hátra káros anyag, ami a vízrendszerbe kerülhet. 

Mivel az ózon a természetben is a Napból érkező UV-fény hatására keletkezik a Föld légkörének a tetején, ezért a mesterséges ózongenerátorok is UV-fényt használnak leginkább az ózon előállítására. Mivel az UV-fény önmagában is fertőtlenítő hatású, ezért kézenfekvő a két folyamatot kombinálni, de léteznek olyan víztisztító berendezések is, amelyek kizárólag UV-fényt használnak. Ezek a következőképpen működnek: a fertőtleníteni kívánt vizet bevezetjük az UV lámpa házába. A belépő vizet a lámpa kb. 254 nm hullámhosszú UV-C sugárral világítja meg. Ezáltal a vízben lévő kórokozók DNS-ét szétroncsolja, így gátolja azok szaporodását. Ezután a megtisztított víz távozik a fertőtlenítő egységből a csap felé. Mivel ez a "beavatkozás" mindenféle kemikáliától mentes, ezért legfőbb előnye, hogy itt sem marad semmiféle káros anyag, ami veszélyeztethetné a víz fogyasztóit, vagy a benne fürdőzőket!

ko_rnyezetbara_t_viztiszti_ta_s3.png

4 ok, amiért a külföldiek kedvelik a Gellért-fürdőt...

Ha valaki hétvégén látogat a Gellértbe, akkor alig hall magyar szót: a fürdő külföldiekkel van tele, akik vagy hangos lelkesedéssel, vagy csendes áhitattal fejezik ki csodálatukat a patinás gyógyfürdő iránt. Mi lehet a népszerűség oka? Miért érdemes akár külföldiként, akár magyarként részt venni ebben az élményben? 4okgellert1.jpg

Egy hely titkát megfejteni nem könnyű feladat. Természetesen először a praktikus okokra gondolunk, de hát az ember nem csak racionális lény, és a fürdőzést sem csak praktikus okokból műveljük. A szubjektív, nehezen megmagyarázható tényezők talán fontosabb szerepet játszanak egy élmény utólagos értékelésében. 

 Múlt

A Gellért az egyik leghosszabb történeti múlttal rendelkező fürdőhely. Már a középkorban is fürdőhely működött a helyén: Sárosfürdő néven. A ma is ismert épület 1918-ban épült,

1937-ben itt került megrendezésre az első nemzetközi balneológiai konferencia, és a Gellért termálfürdő lett a Nemzetközi Balneológiai Társaság székhelye. Ez már önmagában is egy rangot ad, és akármi is történt azóta, különleges helyet biztosít számára a világ fürdőhelyei között. A gazdag múlt a Gellért esetében semmiképpen sem jelent valamilyen régi állapot változatlan megőrzését, hiszen a fürdő folyamatosan bővült az elmúlt száz évben, és a háború pusztításai miatt egy részét teljesen újra kellett építeni. Ennek ellenére a látogatók a szecessziós stílusú épületrészek révén megtapasztalhatják a századelő életérzésének egy kis visszhangját. 

4okgellert2.jpg

Hely

Kevés metropolisz mondhatja el magáról, hogy ennyire gazdag lenne hőforrásokban, valójában Budapesten kívül egy sem. Ez a viszony fordítva is igaz: kevés termálfürdő mondhatja el magáról azt, hogy egy metropolisz szívében van. Aki a Gellért kültéri medencéjében áztatja magát, páratlan panorámában gyönyörködhet, ami különösen este impozáns: a Szabadság-szobor a Gellért-hegy tetején és a millenniumi Budapest patinás épületei jelentik a díszletet a fürdőzéshez. Ez akkor igazán nagy élmény, ha nincs sok látogató a fürdőben, ám ne legyünk telhetetlenek, nem sajátíthatjuk ki az élményeket! Ha valaki kevesebb látogatóval szeretne találkozni, akkor jöjjön hétköznap, vagy pedig a turistaszezonon kívül, ha van egyáltalán ilyen Budapesten!

 Gyógyulás

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Gellért egy gyógyszálló is egyben, és a fürdő vize gyógyhatással is bír. A fürdő vízellátását a Gellért-hegy belsejében található források biztosítják. A hőforrások vize nátriumot, valamint fluoridiont is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz. A vízösszetétel ízületi gyulladások és degeneratív betegségek, keringési zavarok, gerincbetegségek, porckorong bántalmak, érszűkület, idegzsába esetében kifejezetten jótékony hatással bírhat. Az inhalatóriumban pedig lehetőség nyílik idült hörghurutos és asztmás panaszok kezelésére. A víz tehát gyógyít, de a népszerűség nem csak ennek tudható be, hiszen a gyógyvíz jóval kevesebbet ér szakavatott orvosi segítség nélkül, ami viszont folyamatosan rendelkezésre áll a Gellértben.

4okgellert3.jpg

Innováció

A múltból nem lehet megélni. Folyamatosan új ötletekre van szükség ahhoz, hogy akár átlagos egy fürdő is megőrizze a pozícióját. Különösen igaz ez akkor, ha nemzetközi mezőnyben szeretne az élen maradni. A Gellért esetében a múltban is jellemző volt az innovatív hozzáállás, gondoljunk csak az 1927-ben létrehozott hullámmedencére, ami Európában az egyik első ilyen létesítmény volt. Napjainkban is érdekes kísérletek helyszíne a Gellért. A fürdőben elérhető masszázskezelések kétévente megújulnak. A jelenleg kipróbálható masszázsok közül a legizgalmasabbak azok, melyek Magyarország természeti kincseire fókuszálnak: "Mátrai gyógyfüves élménykezelés", "Kolopi gyógyiszapos élménykezelés", "Magyar boros élménykezelés". Az első a hazánkban őshonos számtalan gyógynövényre épít, a kezelés során az ellazított hátizmokra gyógyfüveket tartalmazó, melegített párna kerül, mely segíti a hatóanyagok bőrbe juttatását. A Tisza medréből kitermelt kolopi iszap egy igen apró szemcséjű gyógyföld, melyet gyógyvízzel keverve használnak fel. Az iszap gyógyhatását a benne lévő ásványianyag tartalom, a hőtároló képessége, a lassú hőátadás révén mélyre terjedő átmelegítő, merevségoldó és vérbőséget előidéző hatása biztosítja. A három közül a legérdekesebb a magyar boros élménykezelés, mely a szőlő megfiatalító hatására épít. Testünk öregedését részben a folyamatos oxidatív károsodás okozza. Ezt többnyire mérgező anyagok vagy szabadgyökök okozzák. Az antioxidánsok, mint például a szőlőben megtalálható flavonoidok és vitaminok, az oxidációt akadályozó enzimek működését segítik, így visszaszorítják a gyulladásokat, és enyhítik az allergiás tüneteket is.

Hogyan működik a hullámmedence?

Strandra nem csak a nyugalom, a relaxáció miatt járunk, hanem azt is szeretjük, ha némi izgalom is vegyül a szórakozásba - természetesen komoly kockázat nélkül. A strandokon található hullámmedencék a tengerparti hullámok élményét nyújtják az embernek, ám itt nem kell számolnunk olyan veszélyekkel, mint amik a valódi tengerpartokon leselkednek a fürdőzőkre. Mikortól léteznek hullámmedencék, hol találhatók most, és egyáltalán hogyan működnek?

hogyanmukodikahullam1.jpg

Magyarországon 1925-ben a Csillaghegyi strandon létesítettek először hullámmedencét, ami az akkori Európában is kuriózumnak számított. Nem sokkal később, 1927-ben a Gellért-fürdő parkjában épült a következő hullámfürdő, majd 1937-ben a Palatinuson, de még abban az évben Hajdúszoboszlón is megnyílt egy hasonló látványosság. Az alábbi filmhíradó részlet az 1927-ben készült a Gellért-fürdő bővítése utáni megnyitón.

Manapság a legtöbb modern strand büszkélkedhet hullámmedencével. A hírekbe akkor kerül csak be, ha valamilyen különlegességet tud felmutatni. Ilyen volt például, mikor a Dagály-fürdő olyan hullámmedencével rukkolt elő, melynek hangja a tenger hullámait a legtökéletesebben utánozza. Természetesen a legnagyobb alapterületű, a legmagasabb hullámokat produkáló mind-mind hírértékkel bír. Las Vegasban például homokos partú hullámmedence is van, ami valóban a tengerpart illúzióját kelti. Magyarországon egyelőre ilyen még nincs, de a hagyományos hullámmedencét szinte bárhol megtalálni.

Máshol pedig surf-parkot létesítettek, ahol hullámlovasok próbálnak deszkájukon a mesterséges hullámokon. 

hogyanmukodikahullam2.jpg

Veszélyes-e?

A hullámmedence kívülről nézve talán veszélyesebb, mint a hullámokból átélve a kalandot. Ahogy a természetes hullámoknál, úgy a hullámmedencében is magával ragadja a víz az embert, de aztán visszateszi nagyjából oda, ahol volt. De míg a tengerben a rövid tehetetlen sodródás során akár sziklákkal vagy a meder nagyobb kavicsaival kellemetlen találkozások történhetnek, addig a medence sima talaja nem okozhat veszélyt. Mivel a medencében együtt ringatózók nagyjából azonos fázisban mozognak ide-oda, ezért egymást sem üthetik meg nagyon. Veszélyt akkor okozhat csak a hullámmedence, ha kisebb gyerekek egyedül pancsolnak a hullámok között, és a magas hullámok feldöntik, és ő éppen rossz ritmusban próbál felállni vagy levegőt venni. Ezért ha magas hullámokat kelt a hullámmedence, akkor kisebb gyerekek csak szülői felügyelettel legyenek jelen akkor is, ha a gyerek jól úszik. Ez természetesen igaz akkor is, ha nem mesterséges hullámokról van szó, hanem a tengerparton fürdik a gyerek a nagyobb hullámokban.

hogyanmukodikahullam3.jpg

Hogyan működik?

A mesterséges hullámok létrehozása nem is ördöngösség. Alapvetően négy módszert alkalmaznak. 

1)

A legelterjedtebb módszer mechanikus mozgatással hozza létre a hullámzást. Egy téglatest alakú beton aknában egy szintén téglatest alakú dugattyú szerű testet mozgatnak fel-le villanymotorokkal, ez magával ragadja a medence vizét, és azt is fel-le mozgásra készteti. A hullámok magassága elérheti az 1-1,5 métert is a hullámhegy és a hullámvölgy között mérve. A hullámkeltés gyakorisága 12-15 hullám percenként. A módszer hátránya, hogy nagyon energiaigényes. Egy kb. 600 m2-es medencéhez tartozó dugattyús hullámkeltő gép teljesítménye elérheti a 60 kW-ot (!!). Ez egy 80 lóerős autó maximális teljesítményével egyezik meg.

2)

Kevésbé energiaigényes az ún. hullámlabda. Ezt a 90-es években fejlesztették ki. Lényege, hogy a vízbe helyezett nagy átmérőjű műanyag labda belsejébe egy villanymotorral hajtott mechanikus szerkezetet építenek, mely föl-le mozgásra kényszeríti a labdát, az pedig a vizet. A rendszer akkor tud csak nagy hullámokat gerjeszteni, ha a medence oldalfala függőleges, így a visszaverődő hullámok egyesülhetnek az újabban keletkező hullámokkal. Ha a medence oldala lejtős, akkor nem verődik vissza a hullám, nem jön létre az erősítés. Ennek a módszernek az előnye, hogy bármilyen medencébe utólag is beépíthető, nem kell a tervezés során bonyolult építészeti megoldásokról gondoskodni.

hogyanmukodikahullam5.jpg

3) 

Létezik még pneumatikus működtetésű hullámmedence. Ez nagyon hasonló az elsőhöz, melytől abban különbözik, hogy nem dugattyú mozgatja föl-le a víztömeget, hanem nagyteljesítményű légszivattyúk préselnek levegőt egy kamrába így szorítva ki onnan a vizet, majd a nagy felületű szelepek kinyitásával lehet kiengedni a levegőt a kamrából, hogy a helyére ismét visszajöhessen a víz.

4)

Az árasztásos megoldás lényege az, hogy egy hatalmas víztömeg zúdul egyszerre a medence vízterébe végighömpölyögve a medencén. A működési mechanizmusa a következő: nagyteljesítményű szivattyúval a medence vízteréből rövid idő alatt felszivattyúzzák a vizet egy magas tárolóba, majd a nagy keresztmetszetű zsilipek kinyitásával nagyon rövid idő alatt a nagymennyiségű víz visszajut a medencébe. A berendezés energiaigénye a nagy szivattyúzási teljesítmény miatt jelentős, valamint költséges építészeti kialakításokat is igényel.

Napszúrás és hőguta - mi a különbség?

Ha nyár, akkor legyen meleg! Az európai ember számára a meleg napos nyári idő az aranykor emlékét idézi, ilyenkor mindenki nyaral, melegebb vidékekre látogat, vagy legalábbis a strandra, ám ennek az aranykornak bizony veszélyei is vannak. Napszúrás, hőguta, hősokk, hőkimerülés. Mind egy tőről fakadó betegségek, és bizony strandoláskor vagy csak úgy általában a nyári jövés-menés során nagyon oda kell figyelni, hogy ne érjen utol minket valamelyik.

napszuras_hoguta1.jpeg

Az emberi szervezet egy nagyon bonyolult hőszabályzó rendszer segítségével tartja fönn a maga számára optimális hőmérsékletet. Ez a rendszer kétféle módszerrel tudja hűteni magát, ha túl magas a hőmérséklet: egyrészt a verejtékmirigyeken át nedvességet párologtat el, ami hőelvonással jár, és mellékesen jelentős sóveszteséggel is. A másik módszer lényege az, hogy a bőr felszínén lévő hajszálerek kitágulnak, és a test a bőrőn keresztül egyszerű hőátadással adja le a felesleges hőt a levegőnek. Mindkét módszer nagymértékben igénybe veszi az emberi szervezet keringési rendszerét, a szívet és az ereket, ezért nagy forróságban elsősorban ez a szervrendszer áll nagy terhelés alatt, és a hőguta is a keringés összeomlását jelenti gyakorlatilag.

Mitől meleg?

Nem árt tudni, hogy mitől alakulhat ki túlmelegedés a testünk belsejében! Természetesen befolyásolja a levegő hőmérséklete, de nem ez az egyetlen lényeges tényező. Hiába van "csak" 30 fok, ha kinn állunk a napon, esetleg sok ruha van rajtunk, és az a ruha éppen fekete. Ha véletlenül éppen fizikai munkát végzünk, akkor is nagy a belső hőtermelés, tehát hűtésre van szükség. A keringési rendszerünk állapota is befolyásolja hőleadási képességeinket, elsősorban az öregek, a kisgyerekek és a szívbetegek vannak veszélyben. De más betegségek, pl. a cukorbetegség is kockázati tényező, illetve bizonyos gyógyszerek fogyasztása sem mellékes szempont. Fontos tényező továbbá a szélmozgás és a páratartalom is, hiszen a szél hűt, míg a magas páratartalom csökkenti a verejtékezéssel leadható hő mennyiségét. Természetesen a víz közelsége lehetőséget ad a hőguta elkerülésére, de csak akkor, ha bele is megyünk a hűs habokba. Viszont ha csak a partról figyeljük a vízben pancsolókat, vagy napozunk, akkor hiába van a közelünkben egy kellemesen hűvös vizű medence, ugyanúgy veszély leselkedik ránk. 

napszuras_hoguta2.jpeg

Mi történik a hőguta során?

A hőguta nem azonnal alakul ki. Hosszú idő telik el, míg a szervezetünk feladja a küzdelmet a túlhevüléssel szemben. Eleinte erős verejtékezés jellemzi a folyamatot, ami folyadék- és sóveszteséggel jár. Ez a fázis értelemszerűen jól elnyújtható folyadék- és sópótlással. Erre ideálisak az izotóniás italok, viszont az alkohol és a kávé jelentős folyadékelvonást okoz a hűtési rendszertől, tehát kifejezetten káros meleg időben ezeknek a fogyasztása. Ha a test folyadékháztartása vagy sóháztartása megbomlik, akkor beszélünk hőkimerülésről. Innentől kezdve már csak egy lépés a hőguta. A betegség kezdeti stádiumában a szervezet még valamennyire kompenzálja a keringési rendszer működésének fokozatos összeomlását. Ekkor a bőr kipirult, száraz tapintású és forró. A test maghőmérséklete fokozatosan eléri a kb. 40 C fokot. 

A második stádiumban a keringés fokozatosan egyre rendezetlenebbé válik, amely miatt a bőrben lévő erekhez egyre kevesebb vér jut, ezért a bőr szederjes színűvé és sápadttá válik, a pulzusszám megemelkedik. A szervek vérellátásának hosszabb ideig tartó elmaradása előidézheti azok maradandó károsodását. Kezelése nélkül a végül a szervezet leáll. 

Tünetek és teendők

Hogyan vehetjük észre, hogy valakinél kezd kialakulni a hőguta? Az előbb említett tünetek - tehát az izzadás leállása és a forró, száraz vagy szederjes bőr - mellett gyakori tünet a fejfájás, szédülés, kábultság, koncentrációzavar, hányinger, hányás, esetleg eszméletvesztés.

Ha ilyeneket tapasztalunk valakin akár a strandon, akár az utcán, haladéktalanul vigyük árnyékba, ha eszméleténél van, itassunk vele hideg vizet vagy teát, majd hűtsük a testét akár csak úgy, hogy lazítunk a szűk ruházaton, de még jobb, ha hidegvizes borogatást teszünk a szabad bőrfelületekre. Még mielőtt bármihez is hozzáfognánk a fentiek közül, sürgősen hívjunk mentőt, hiszen az illető akár életveszélyben is lehet!

napszuras_hoguta3.jpg

Napszúrás és hőguta

A két betegséget gyakran összekeverik. Nem véletlenül, hiszen kialakulásuknak körülményei hasonlóak, de míg a hőguta az egész szervezet túlhevüléséből adódik, addig a napszúrás "csak" a fejet ért erős napsugárzásból adódó túlhevülést jelenti. A fej különösen érzékeny a túlhevülésre, hiszen viszonylag kis felületen kénytelen leadni rengeteg hőt. Ha az agyhártya túlhevül, akkor bekövetkezhet annak spontán (tehát nem fertőzéses) gyulladásos állapota, ezért megduzzad, és mivel ennek okán nyomást fog kifejteni az agy bizonyos részeire, ezért fejfájás, szédülés, bágyadtság, hányinger, láz jelentkezhet. A napszúrásnak fokozottan ki vannak téve a kisgyerekek, hiszen azok koponyacsontja még vékonyabb, gyorsan átengedi a hőt. Ugyancsak fokozott kockázat a kopaszság, hiszen a haj leárnyékolja a napsugarakat, és nagy fajlagos felületén keresztül hatékonyabban hűt, mint a kopasz fejbőr.

A napszúrás sem veszélytelen betegség, de leggyakrabban 1-2 nap alatt magától elmúlik, legfeljebb lázcsillapításra lehet szükség. De ha a tünetek nem múlnak, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz!

Megelőzés

A fentiekből már logikusan következik, de azért ismételjük át még egyszer, hogyan előzhetjük meg ezeknek a túlhevüléses betegségeknek a kialakulását?

1) Fogyasszunk sok folyadékot, ha a nyári melegben strandolunk, vagy nyaralás során várost nézünk, esetleg dolgozunk!

2) Ne tartózkodjunk indokolatlanul sok ideig a tűző napon! Ha feltétlenül a szabadban kell dolgoznunk, akkor időzítsük a munkát a reggeli vagy az esti órákra!

3) Viseljünk valamilyen fejfedőt! Különösen napozáskor figyeljünk arra, hogy a fejünk legyen árnyékolva! Ruházatunk legyen szellős és világos!

4) Amennyiben szívbetegséggel küzdünk, vagy más miatt vagyunk kitéve fokozott kockázatnak, akkor csak nagyon rövid időre hagyjuk el a hűvös lakást! Használjunk légkondicionálót!

5) Legyünk sokat vízben vagy vízparton! Próbáljuk hűteni magunkat valamilyen módszerrel!

6) Figyeljünk oda egymásra! Különösen az öregek és a kisgyerekek vannak a leginkább ráutalva mások segítségére, mivel nem biztos, hogy reálisan ítélik meg a saját terhelhetőségüket.

 

Különleges fürdőruhák régen és ma

A divat kényes terület, azon belül a fürdőruhák divatja még kényesebb. A fürdőruha története nem más, mint a fürdőruha-botrányok története. Kultúránk ellentmondásosan viszonyul a meztelenséghez, egyszerre tiltja, és egyszerre támogatja, ezért könnyű átlépni az amúgy is nehezen körvonalazható határokat tilos és megengedett között. 

fu_rdo_ruhadivat_1.jpg

A fürdőruhák divatját elsősorban a női fürdőruhák körüli kérdések uralják. A kérdések között - valljuk be - van néhány nem túl lényeges, noha az éves trendek beharangozói ezen apróságok variálásáról szólnak folyton: milyen a színe, kapocs tartja össze vagy masni, mintás vagy egyszínű, kicsit többet takar, vagy kicsit kevesebbet, sportos vagy nőies, van rajta fodor vagy nincs, egyszerű a zsinórozása, vagy bonyolult? Ezek a részletek pusztán azért változnak évről évre, hogy senki ne érezze úgy, hogy az 5 évvel ezelőtti fürdőruhája most is ugyanolyan jó, mint akkor, tehát pörögjön a piac, viszont a változtatások legtöbbször nem elég bátrak ahhoz, hogy forradalomról lehessen beszélni. Igen, az emberek egyszerre szeretnének egyediek lenni, és egyszerre nem kilógni a sorból. Újabb ellentmondás... 

Mennyit takar?

Az igazi fürdőruha-különlegességek megjelenése szinte mindig valamilyen botránnyal járt együtt. Fura belegondolni, hogy röpke 200 évvel ezelőtt maga a strandolás is tabu volt, 

azon belül pedig a ruha valódi ruha, nyaktól bokáig zárt öltözék. Még 100 évvel ezelőtt is rendőrségi ügy lett abból, ha a fürdőruha túl sokat mutatott meg a lábból, vagy karból, a többi idomról nem is beszélve. 

Az első vaskos botrány egy Anette Kellerman nevű ausztrál úszónő és filmsztár nevéhez fűződik, akit 1907-ben Bostonban letartóztattak, mert igaz, hogy az általa tervezett fürdőruha mindent takart, de egyberészes volt és testhez simuló, és ez akkoriban nem volt elfogadható. Mindenesetre Kellerman igazi forradalmat csinált, és ha lassan is, de elfogadottá váltak a térd fölé érő, kart szabadon hagyó, a hasat persze szigorúan takaró darabok.

fu_rdo_ruhadivat_2.jpg

A következő nagy botrány 1946-ban tört ki, és természetesen a bikini megjelenéséhez kötődik. Feltalálója, Louis Reard csak nagyon nehezen tudta elfogadtatni a konzervatív közvéleménnyel a bombasztikus ruhadarabot, csak lassan, a hatvanas évek közepére vált általánosan elfogadottá, főleg a világsztárokat (mint pl. Brigitte Bardot és Marilyn Monroe) is felvonultató reklámkampány hatására. Megmutatni a köldököt, ez volt az új lépcsőfok a polgárpukkasztásban. A tervezésbe végül beszállt a Dior is. Így vált a botrányos bikiniből divatcikk.

fu_rdo_ruhadivat_3.jpg

Ahogyan lenni szokott, mire elül a botrány, és megenyhül a vaskalapos generáció, jönnie kell az új pofonnak. Ez a monokini volt. A felül semmi női fürdőruha. 1964-ben Rudi Gernreich mutatta be a fürdőruhák eme új változatát, a monokini névre keresztelt darabot. Erre már a Vatikán is komolyan összevonta a szemöldökét. Amerikában a legtöbb strandon és közparkban betiltották a viselését, az  ellenszegülőknek akár 100 dollárnyi büntetést is kellett fizetniük. Érdekes, hogy az újabb botrány szintén az osztrák származású amerikai Gernreich nevéhez fűződik. 1974-ben, tehát tíz évvel a monokini megalkotása után a tangát is ő jegyezte - válaszcsapásul a Los Angeles-i városi tanács döntésére, mely betiltotta a meztelen napozást. Ha takarni kell, hát takarjuk, de csak éppen hogy… Mind a tanga, mind a monokini eredetileg feleslegesnek tűnő vállpánttal készült. A tanga férfiak körében is divatos lett egy ideig, ma már inkább visszatetsző a viselése. Ennél a ruhadarabnál, mint emlékezetes, a feszes, kisportolt fenekek megmutatása volt a célt, de persze nem csak fitness-bajnokok viselték, és a tanga kapcsán egy új szindróma nevét is megtanulta a fél világ: ez a narancsbőr…

furdoruhadivat_4.jpg

Milyen anyagból van?

A fürdőruhák kapcsán a takarási felület nagyságán túl a ruha anyaga is izgalmas kérdéseket vet föl. Természetesen sokféle textillel kísérleteztek az elmúlt 100 évben, ám az egyik leginkább említésre méltó áttörést az elasztikus anyagok hozták el. Az ’50-es évek bikinijei még viszonylag szolidak voltak. A hegyes formájú, merevebb anyagú melltartó a kebleket magasra nyomta, ez sokak számára persze izgalmas volt, de mégsem a valóságot engedte láttatni. 1960-ban, amikor feltalálták a lycra nevű anyagot, elkészültek az első elasztikus fürdőruhák. A ’60-as évek a hippimozgalommal együtt a csípőfazont és a háromszög alakú, megkötős melltartót is divatba hozták, ami tökéletesen láttatni engedte az elrejteni szánt formákat.

 A cáparuhaként elhíresült úszódressz viszont nem a strandokon okozott botrányt, hanem a sportversenyeken. 2008-ban több mint 100 világcsúcs született az úszósportban, a kiugró teljesítmények magyarázata a legáltalánosabban elfogadott vélekedés szerint a Speedo által akkoriban piacra dobott úszódressz volt. A cáparuhának is becézett szerelést az ausztrál cég a NASA mérnökeivel együttműködve fejlesztette ki. A poliuretán alapanyagú dresszen nincsenek varrások, az egyes részeket hegesztéssel illesztették össze, így tökéletesen áramvonalas. A fűzőszerű ruha legfőbb előnye, hogy segíti az úszó ideális testtartását és vízfekvését, valamint az izmok és a bőr rezgéseit is csökkenti. Használatával akár 2-5 százalékkal is javíthatók az időeredmények. Mivel nem sokkal később már minden úszó ilyen dresszben állt rajthoz, értelmetlenné vált a viselése, így a szövetség be is tiltotta.

Felfújható fürdőruha?

1992-ben a Cole of Calfornia's cég kihozta a Top Secret névre hallgató bikini modelljét. Ennek a mellrészébe két légkamra volt beépítve, eredetileg azért, hogy a hölgyek a mellméretet tudják szabályozni: egy pumpával a szárazföldön lehetett felfújni. A Newsweek és a Time főoldalon írt róla, utóbbi elég kritikusan, ami közrejátszhatott a termék sikertelenségében. Pedig maga a fürdőruha - állítólag - roppant kényelmes volt, és úszássegítő sporteszközként is használható volt. Kis cégek – sokszor csak megrendelésre – a mai napig készítenek felfújható mellrészű bikinit, melyek legtöbbjét a vízben is fel lehet fújni, illetve leereszteni használójuk kedve szerint.

A fürdőruhába rejtett légkamráknak nem csak esztétikai okai lehetnek. Számos fürdőruha-gyártó próbálkozott olyan fürdőruha előállításával, ami egyszerre láthatatlan úszómellény is. A fürdőzés - különösen a természetes vizekben - nem kis veszélyt jelent azok számára, akik nem tudnak úszni, de az úszni tudók is válhatnak baleset áldozatává. A légkamrákkal ellátott fürdőruha megakadályozza, hogy viselője lesüllyedjen a víz alá, így akár az életét is megmentheti, de azoknak is jól jöhet, akik még csak tanulják az úszást, és bizonytalanul mozognak a vízben. Háromféle típusa létezik: az egyikben merevfalú légkamrák találhatók, a másikban felfújható légkamrák, ezen belül pedig vagy gázpatronnal vagy pumpával felfújható változatban gyártják.

furdoruhadivat_5.jpg

Mindent a napvédelemről

Most aztán igazán összegyűjtöttük, amit a nyári napvédelemről tudni kell. Számos fontos és kevésbé fontos szempont derenghet az ember fejében erről az igazán lényeges kérdésről, és tévedések is szép számmal felbukkanhatnak. Mire figyeljünk a napozás során?

mindent_a_napve_delemro_l_1_3721835_960_720.jpg

Miért van szükség napvédelemre?

"Régen nem kentük magunkat, mégsem égtünk le!" Ez a mondat valószínűleg nem egy tudományos szimpóziumon hangzott el! Amúgy teljesen mindegy, hogy mi volt régen, most az van, hogy súlyos bőrkárosodást szenvedhet az, aki nem védi magát a leégéstől. Nem igaz, hogy a bőr hozzászokik az erős napfényhez! Az igaz, hogy a barnulás enyhíti a sugárzás káros hatásait, mert a pigmentsejtekben található melanin nevű festékanyag elnyeli a beérkező sugárzás egy részét, de a bőrkárosító és rákkeltő hatása a napsugárzásnak statisztikusan működik, vagyis egyetlen foton is tud rákot okozni, ha "jókor" "jó helyre" érkezik, tehát minél tovább, minél erősebb napfényben, minél kevésbé lebarnult bőrrel napozunk, annál nagyobb a bőrrák valószínűsége. 

mindent_a_napve_delemro_l_2_pexels-photo-1550913.jpeg

Mennyi időt tölthetünk a napon?

A napfürdőzés jó dolog, hozzátartozik a testi-lelki egészséghez, de az előzőekből az következik, hogy kockázatokat is hordoz magában. A kockázat mértéke a napon eltöltött idővel arányosan nő. A még elviselhető kockázatot jelentő időtartam függ a bőrünk jellegétől, vagyis hogy "fehérbőrűek" vagyunk-e vagy inkább színesek, továbbá függ a lebarnultságunk mértékétől is. Ezeken kívül függ az éppen aktuális légköri viszonyoktól, hiszen délben, tiszta időben jóval nagyobb a leégés veszélye, mint párás időben délután vagy reggel, és az sem mindegy, hogy egy hegytetőn vagyunk, ahol nagyon erős tud lenni az UV-sugárzás. A vízről visszatükröződő napfény erejét is figyelembe kell venni, mikor megbecsüljük, hogy elég volt-e a sütkérezésből, vagy még maradhatunk a napon. És természetesen az egyik legfontosabb kérdés az optimális napozási idő becslésekor az, hogy milyen kiegészítő napvédelmet alkalmazunk.

Melyik fényvédő módszert válasszam?

A napvédelem/fényvédelem leggyakoribb eszközei a különböző kenőcsök, de ne feledkezzünk meg a jó öreg árnyékolásról sem, hiszen ez egy viszonylag egyszerű, biztos módszer, ami sok kérdőjelet nem hoz felszínre! Keressük a napozáshoz a félárnyékos helyeket, ahol kíméletesebben éri a fény a bőrt, és jobban el tudjuk kerülni a leégést. Ezzel kapcsolatban egy fontos megjegyzés: a szórt fény is ugyanolyan hatást fejt ki a bőrre, mint a direkt napfény, csak hosszabb idő alatt, mert a dózis kisebb. Tehát az "árnyékban" ugyanúgy lebarnulunk, csak lassabban. A napernyők használatakor különösen oda kell figyelni a leégés lehetőségére, hiszen bizonyos napernyők anyaga félig átlátszó a káros sugarak számára. 

Az árnyékolás mellett a zártabb fürdőruha/napozóruha használata is megfontolandó. Ennek hatása hasonló az árnyékolóhoz, azzal a különbséggel, hogy mindig magunkon hordjuk. Kisgyerekek esetén működhet különösen jól az, ha inkább rajta hagyunk egy pólót, nem baj, ha vizes lesz, de biztosan megvédi a leégéstől a vállát és a hátát.

Krémek titkai

Ha mindenképpen tűző napon, minimális öltözékben szeretnénk napra menni, akkor maradnak a krémek. Ezek között akkora a sokféleség, hogy valóban nehéz eligazodni, ráadásul a hatásmechanizmusuk megértéséhez egyszerre kell hogy menjen a fizika, a kémia, és a biosz is! A krémmel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy melyik hatóanyagot alkalmazza.

A hatóanyagok között a legjobbak azok, amelyek fizikai napvédelemmel rendelkeznek. A fizikai fényelnyelő hatóanyagok (titán-dioxid, vagy cink-oxid), elnyelik a napfényt, de közben nem bomlanak le, ezért a hatásuk hosszabban tart (kb. addig, amíg le nem mossuk, vagy le nem kopik), ráadásul az egészségre ártalmatlan anyagokról van szó,  hatásuk azonnal jelentkezik, nem kell a felszívódásra várni. 

Az másik fajta hatóanyag kémiai védelmet nyújt a napfény sejtroncsoló hatásával szemben úgy, hogy közben a hatóanyag maga is lebomlik, ezért idővel elmúlik a hatása. A kémiai hatóanyagú napozókrémek felszívódnak a bőrbe, és ott a lebomlás során olyan alkotóelemekre esnek szét, melyeknek hatásmechanizmusa nem mindig ismert, ezért kérdéses az egészségre gyakorolt hatásuk. 

Olyan hatóanyag nem létezik, amelyik a bőrt magát teszi alkalmassá a napvédelemre, a napvédőkrémek azon hatóanyagai, melyek a napfény révén létrejött káros anyagok hatását csökkentik - például az antioxidáns vitaminok vagy a hidratáló anyagok - is hasznosak, de ezek hatása nem erős, inkább csak kiegészíti a védelmet.

Egyre elterjedtebbek az úgynevezett nanorészecskéket tartalmazó napozókrémek. Ezekben a fizikai védelmet biztosító anyag nagyon kicsi szemcseméretben található, ezért logikus, hogy jobban eloszlik a bőr felületén, míg a hagyományos szemcsemérettel rendelkező védőanyag a szemcsék közeiben nem nyújt védelmet, így ott a napnak ugyanúgy ki van téve a bőr, és ha ott keletkezik bőrrák, akkor nem vigasztal senkit, hogy másutt viszont nem keletkezett. A nanorészecskékkel csak az a baj, hogy nem kutatott eléggé, hogy maguk a szemcsék felszívódnak-e a bőrbe, és ott milyen hatást váltanak ki, ezért az óvatosabb bőrgyógyászok nem javasolják ilyen krémek használatát.

 mindent_a_napve_delemro_l_3_-2182515.jpeg

Kozmetikumok hatása

Még egy apró javaslat! Napozás során tehát nem csak maga a napfény okozhat gondot a szervezetünknek, hanem a magunkra kent védőkrémek vagy egyéb kozmetikumok bomlástermékei is. Míg a napozókrémek esetén vitatott, hogy a van-e a kémiai bomlástermékeknek káros hatása, addig a szintetikus kozmetikumok esetén teljesen biztos, hogy van. Ezért napozás előtt feltétlenül mossuk le a szemfestéket, alapozót, rúzst, de még a szúnyogriasztót is, és ha már mindenáron illatosak akarunk lenni, akkor használjunk természetes illóolajokat vagy pl. kókuszolajat. A természetes olajok egy részének napvédő faktorszáma is van, ami azt mutatja meg, hogy hányszorosára növeli a biztonságban napon eltölthető idő hosszát.

 

Tényleg gyerekbarát?

Kétségtelenül sokat fejlődtek az utóbbi évtizedekben a strandok és a fürdők azon a téren, hogy mennyire figyelnek oda a legfiatalabb látogatók szempontjaira. A gyerekek teljesen mást várnak el a fürdőélménytől, mint a felnőttek, sőt még a gyerekgeneráción belül is vannak teljesen különböző korosztályok. Mitől gyerekbarát egy fürdőhely, és mi az, amitől csak gyerekbarátnak látszik?

ke_p_1_furdoblog_j2019_juni26_pexels-photo-261429.jpeg

Nagyon sok olyan cikket lehet olvasni a hazai portálokon, amelyek felsorolják a top 10 vagy top 7+1 hazai gyerekbarát fürdőt. Mi nem kínálunk konkrét ítéleteket a fürdőkről, inkább a szempontokat vesszük sorra. Mitől gyerekbarát egy fürdő? Egyáltalán helyes-e a gyerekeket kiemelni, nem volna-e helyesebb családbarátot írni? Hiszen simán el tudjuk képzelni, hogy a gyerekek remekül szórakoznak a strandon, míg a szülők "pihenése" semmi másról nem szól, mint a folyamatos felügyeletről és aggódásról, hogy az izgalmas csúszdarendszerek és függőhidak dzsungelében a gyerekkel nehogy történjen valami.

 Nem Disneyland!

Nem biztos, hogy attól gyerekbarát egy fürdő, mert színes műanyagcsúszdák és műanyaghidak és műanyagpálmafák szemet ingerlő környezetét biztosítja. A gyerekek persze rákattannak a csalira, ahogy a csokinak sem tudnak ellenállni, úgy az izgalmat ígérő vízi játékdzsungel is izgatja a fantáziájukat, majd másfél órányi vad hancúrozás után nyűgösen és fáradtan dőlnek ki, pihenni persze nem akarnak, hazamenni meg végképp nem, mégis kezelhetetlenül, sőt a fáradtság miatt a baleseteknek jobban kitéve rohannak vissza, a szülő pedig joggal aggódik. Mi a megoldás?

Az igazán gyerekbarát strand nem felpörgeti a gyerekeket, hanem olyan kikapcsolódást tesz lehetővé a számukra, ahol ők is hosszan elmélyedhetnek valamilyen játékban, amihez a fürdő szinte észrevétlenül biztosítja a teret, és nem akarja harsányan átvenni a gyerekek manapság amúgy is visszafejlesztett fantáziájának a szerepét. Ne a tér szabja meg, hogy "játszásiból" hol vagyunk, és mi a történet, hanem a gyerekek fantáziája érvényesüljön, amikor szerepet osztanak valaminek. Például egy hajónak nem látszó elem is lehet a gyerek fantáziája révén hajó, nem kell ráfesteni valami vitorlát csak azért, hogy a gyengébbek is felfogják, hogy az egy hajó, ráadásul lehet, hogy egy másik gyerek ugyanazt a tárgyat bálnának szeretné használni, csak valaki ráfestett egy vitorlát, és máris tönkretette a játékot…

ke_p_2_furdomania_2019_06_26water-2573651_960_720.jpg

Nem gyerekbarát az a fürdő, amelyik csak a vízivilágra korlátozza a gyerekek játéklehetőségeit. A víz vonzza a gyerekeket, ez igaz, de ha kifáradtak, és sikerül rávenni őket, hogy pihenjenek kicsit, akkor nem baj ha a szárazon, lehetőleg árnyékban is találnak maguknak elfoglaltságot, ami lehetőleg nem egy másik kalandpark, izgalmas, de fárasztó csúszó-mászó komplexummal, csak éppen száraz, hanem… A kisebb gyerekek órákig elvannak egy homokozóban, vagy egy kavicsos tengerpartszerű félig vizes, félig száraz helyen. Nagyon sok mesterséges strand is biztosít már olyan lassan mélyülő gyerekmedencét, melynek homokos vagy kavicsos a partja.

ke_p_3_furdomania_2019_06_26playing-1829417_960_720.jpg

Boldog szülő, boldog gyerek

Jól teszi az a strand, amelyik a szülőt próbálja kényeztetni, pihentetni, kímélni, hiszen hosszú távon ez a nyerő stratégia. A gyerekek bevonzása vagy becsábítása sem rossz, hiszen jön vele a szülő is, és az elmúlt évtizedek statisztikái azt bizonyítják, hogy azok a strandok, amelyek izgalmas gyerekvilágot alakítottak ki a régi egy szem gyerekmedence helyett, azok növelték az árbevételüket, viszont hosszú távon még jobban járnak azok a strandok, amelyek a szülő szempontjait is figyelembe vették. Mit szeretne a szülő? Nem szeretne folyamatosan figyelni a gyerekre, hiszen az még fárasztóbb, mint otthon maradni, nem szeretné, ha balesetnek lenne kitéve a gyereke. Ha van még kisebb testvér, akkor lehet, hogy szeretne egy olyan helyet, ahol a kisbabát meg lehet szoptatni, tisztába lehet tenni, lehet altatni. Persze ezeknek a helyiségeknek a kialakítása jó pont, de nem elegendő, hiszen ezalatt jó, ha rá tudja bízni valakire a nagyobb, de mégis csak kicsi gyerekét. Az igazán családbarát strandokon animátorok, óvónők foglalkoznak a kicsikkel, amíg a szülő a másik gyerekkel van, vagy esetleg ő maga is pihen. Sejtjük, hogy ennek megvan az ára…

Egészség…

A gyerekbarát strandok további jellemzője, hogy fokozottan odafigyelnek a vízminőségre. A kicsik bőre a felnőttekénél is jobban érzékeny a klórra és azokra a fertőtlenítőszerekre, melyekkel a fürdőkben biztosítják a kórokozók távoltartását. Léteznek olyan víztisztítási eljárások, amelyek kevesebb klórt igényelnek, vagy éppen semennyit, és sok fürdő él is ezzel a lehetőséggel. Szintén a vízminőség kérdéséhez tartozik az a dilemma, hogy felnőttek bemehetnek-e a gyerekmedencébe. Valóban nem jó látni, mikor felnőttek a gyerekmedence partjáról figyelik csemetéiket, és közben a lábukat áztatják a medence vizében. Ez nem illendő, és sok helyen tilos is, még akkor is, ha nagy a kánikula, és jól esik így hűteni magunkat. Persze az sem szerencsés, ha a 3-4 éves gyerek éppen az első karcsapásokat gyakorolja úszástanulás közben, az apuka pedig messziről, a medence széléről instruálja, mert szabálykövető állampolgárként nem lép a gyerekmedencébe, pedig talán ilyen esetben mindenki elfogadná. Ez egy nem könnyen eldönthető kérdés, többféle vélemény is felmerül. Az Ön véleménye is fontos, írja meg kommentben!! :)

Csúszda-pszichológia

Az első vízicsúszda 1906-ban épült Új-Zélandon, akkor még nem fenéken vagy hason, hanem kisméretű szánkókon csúsztak a népek a vízbe. 1968-ban hozták létre az első vízi vidámparkot San Diegoban, majd a kilencvenes években terjedtek el a fedett, zárt térben kialakított csúszdaparkok, melyeket télen is lehet használni. Azóta el sem tudunk képzelni fürdőkomplexumot csúszdák nélkül. De miért szeretünk csúszdázni?
klarer_magic_eye_16.jpg
The Magic Eye - a világ leghosszabb csúszdája

Minél magasabb, minél kanyargósabb, minél színesebb, minél extrémebb, minél több, annál jobb. Ma ezt várjuk el a csúszdaparkoktól. Van, ahová lifttel kell felmenni, van, amelyik bentről indul, és kint érünk a vízbe, és van, ahol fordítva, van extrém meredek, ahol megtapasztalhatjuk a súlytalanság élményét, és van olyan, ami útközben sötét alagúttá válik, és azt sem tudjuk, hogy hol vagyunk, és kénytelen az ember rábízni magát a Tervezőre…

 Legek…

A csúszdák világában több szempont alapján is tartanak számon legeket. A legkülönlegesebbeknek saját nevük is van.

  • A jelenleg leggyorsabb csúszda a brazil Insano – Fortaleza, itt 41 méter magasról kb. 105 km/h sebességgel lehet lecsúszni.
  • A leghosszabb a német The Magic Eye nevű csúszda, a pálya 22 méter magasról indul, a cső hossza 356 méter és több mint egy perc, mire a végére érünk. Ez hosszúnak számít, hiszen a legtöbb csúszdán az élmény csupán néhány másodperc.
  • A világ jelenleg legmagasabb csúszdája, a Kilimanjaro, amely Rio de Janeiroban, Brazíliában található. 50 méter magasról indulhatunk lefelé, csúszás közben 90 km/órás sebességet érhetünk el. Ennek megfelelően a kaland nem tart sokáig. Másodpercek alatt lenn vagyunk a földszinten.
  • Van egy magyarországi "leg" is. A szegedi Napfényfürdőben a 30 méteres toronyból induló, lifttel megközelíthető 272 m hosszú, zárt óriáscsúszda Európa egész évben üzemelő vízi testcsúszdái között a leghosszabb. 

614290-970x600-1_1.jpegInsano – Fortaleza: a leggyorsabb

Miért szeretünk csúszni?

A vízicsúszdák népszerűsége mögött felnőttek és gyerekek esetében eltérő mechanizmusok működnek. A gyerekek természetüknél fogva keresik a kihívásokat, gyakorlatilag így tanulnak. Tudat alatt olyan helyzetekhez vonzódnak, amelyek fejlesztik őket valamilyen szempontból, ennek természetes része a kihívás és az izgalom. Ez kicsit olyanná is válhat, mint a drog, hiszen azt már régóta tudjuk, hogy az izgalmi állapotban termelődő adrenalin egy saját magunk által termelt drogként viselkedik. Ennek a hatása alól a felnőttek sem mentesek, de a felnőttek közül kevesebben kattannak rá annyira az extrém izgalmi helyzetekre, mint a gyerekek. A csúszdaparkok tipikus látogatói nem azok, akik a fürdőből egyenesen ejtőernyőzni vagy sziklamászni mennek. Ez arra utal, hogy vannak más motivációk is, hiszen a vízicsúszda szinte kockázatmentesen kínál izgalmat, kalandot. Talán kevesen tudják, hogy mivel csúszdázás közben olyan testhelyzeteket vagyunk kénytelenek felvenni, olyan izomcsoportok és testfunkciók mozdulnak meg, melyeket hétköznapi körülmények között szinte soha nem használunk. Ezért a csúszdázás sportnak sem utolsó, főleg, ha lépcsőn kell felmászni a starthelyre, és nem lift visz fel. A test kilép a komfortzónájából, és a delikvens érzi, hogy valami megmozdul a testében, akkor is, ha pocakos,  akkor is, ha hétköznap ülőmunkát végez. Ilyenkor javul a nyirokkeringés, elkezdődik a méregtelenítés, és azt érezzük, hogy léptünk egyet az egészség irányába.

620x0_1.jpg 

Sokkterápia 

Feljegyezték, hogy a csúszdázás alkalmas a víziszony legyőzésére is. A víziszony az egyik leggyakoribb fóbia. Lehet súlyosabb, és lehet enyhe is a szorongás mértékétől függően, és attól, hogy a víziszonyos milyen helyzetektől érzi magát pánikban: pusztán a víz jelenlététől, vagy esetleg csak attól, hogy nem ér le a lába, vagy vizes lesz a feje. Vannak, akiknek sikerült kigyógyítani magukat az enyhe fokozatú víziszonyukból azáltal, hogy bátran belementek "extrém" - legalábbis számukra extrém - helyzetekbe. Ha elindultunk lefelé a csúszdán, akkor már nincs visszaút, és mivel van időnk szembenézni a pánikkal, és átfordítani azt egyfajta beletörődésbe, esetleg kíváncsiságba, ezért megtörténhet a csoda, hogy a pánikoló a nagy csobbanás után nevetve kászálódik ki a víz alól, és büszkén zsebeli be a neki drukkolók elismerését. Ezt a módszert természetesen csak önkéntes alapon szabad kipróbálni. Ha valakit mások kényszerítenek olyan helyzetbe, melytől pánikol, akkor a fóbia valószínűleg inkább erősödik, gyerekek esetében pedig végképp ne alkalmazzuk.
maior-toboagua-mundo-brasil-riodejaneiro-barradopirai-aldeiadasaguas-parkresort-viajantes-desbraveomundo6_1.jpgKilimanjaro - Rio de Janeiro

 

 

  

Képek forrásai:

https://knaattractions.com/wp-content/uploads/2018/06/Klarer_Magic_Eye_16.jpg

https://f.i.uol.com.br/fotografia/2016/06/08/614290-970x600-1.jpeg

https://ripost.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-09-17/42b0e0ab53f703f9298657f80905c4cf/620x0.jpg

https://desbraveomundo.com/wp-content/uploads/2017/04/maior-toboagua-mundo-brasil-riodejaneiro-barradopirai-aldeiadasaguas-parkresort-viajantes-desbraveomundo6.jpg

Mérnöki csodák a háttérben...

Nem is gondolnánk, hogy a strandok és fürdők üzemeltetése milyen magasszintű mérnöki tevékenységet igényel. Míg a vendégek gondtalanul strandolnak, csúszdáznak, élvezik az élménymedencék világát, addig a háttérben egy komoly műszaki apparátus biztosítja az egész rendszer működőképességét. Lássuk, milyen problémákat kell megoldani a mérnököknek, hogy mi és a gyerekeink nyugodtan pancsolhassunk?

termalfurdo_palatinus_1_1.jpg

A fürdők vagy akár az arisztokrata díszkertekben található szökőkutas medencék megtervezése és a vízellátás megoldása már évszázadokkal ezelőtt is komoly kihívást jelentett az adott kor mérnökei számára. Már az ókor óta tudunk fürdőkről, ahová rézcsöveken vagy ólomcsöveken keresztül vezették a vizet. A megfelelő víznyomásról vagy a gravitáció gondoskodott, vagyis egy magasabban fekvő vízlelőhelyről vezették a helyszínre a vizet, vagy rabszolgák folyamatos munkája biztosította a vízellátást.

Napjainkban a strandok vízgépészete nem korlátozódik a vízellátás biztosítására, bár az is nagyon fontos. Még meg sem érkezett a víz az uszodába, de máris egy fontos kihívás előtt állnak a mérnökök, ugyanis a vízben oldott számtalan vegyület megannyi problémát okoz annak ellenére, hogy sokszor éppen ezen vegyületek miatt áztatjuk magunkat a gyógyfürdőkben.

Az elsőszámú ellenség a vízkő. A vízben található szabad szénsav kiválása következtében elkezdődik az oldhatatlan kalcium-karbonát kiválása is. Ez a vízkő, ami kirakódik a csővezeték falára, és folyamatosan csökkenti keresztmetszetét. Eltávolítása történhet mechanikus, vagy sósavas kezeléssel, de akár mágneses tér segítségével is, mert a vízben lévő mészkő kristályok mágneses térben apró részekre esnek szét, így nem tudnak összekapcsolódni és a vezeték falára lerakódni. A cső körül elhelyezett erős mágnesek hatékonyan megóvják a vezetéket a vízkövesedéstől.

csillaghegyistrand2.jpgDe nem csak a vízkő jelenthet gondot. A termálkutak vize a megengedettnél magasabb gáztartalommal rendelkezik, melyek közül a metán a legveszélyesebb, így azt el kell távolítani. A gáztartalmú víz a gáztalanító berendezés felső részén lép be, majd tálcákon és terelőlemezeken áramlik lefelé. A nagyfelületű tálcákon történő áramlásnál majd ütközőkön és csepegtetőtálcákon átjutva az oldott metán jelentős része kiválik.

A metánon kívül még számos anyagot kell eltávolítani a vízből ahhoz, hogy szinte ivóvíz minőségű, nem csak emberre, de a medencék szerkezetére is ártalmatlan vízben lubickolhassunk. A vízben oldott szén-dioxid szénsavat hoz létre, ami a medencék beton és fém szerkezetét korrodálja. A kalcium-oxid keménnyé teszi a vizet. A fürdőkben leginkább ioncserén alapuló vízlágyító készülékeket használnak, amelyek a kalciumot és a magnéziumot kivonják, és nátriummal helyettesítik, ezáltal csökkentve a víz keménységi szintjét. Megint más eljárások szükségesek a vízben oldott vas, mangán és arzén eltávolítására. gellert-07.jpg

Ha már ilyen tiszta vizet hoztunk létre, akkor azt nem fogjuk pazarolni. Ezért szükségesek a nagy teljesítményű víztárolók, melyeket legtöbbször a földbe süllyesztve helyeznek el. Legtöbbször vasbetonból építenek, fontos a tökéletes vízzáróság és hőszigetelés. A tároló feladata, hogy a fürdő egyenetlen vízfogyasztásából adódó vízmennyiség ingadozásokat kompenzálja, mintegy tartalék vízmennyiséget képezve, ezáltal biztosítva a zavartalan vízellátást. Gondoljunk egy feszített víztükrű medencére, ahová beugrik akár 100 ember, nem kevés vizet kiszorítva a túlfolyón keresztül.

Ekkor van nagy szükség arra, hogy a víz egyenletesen áramoljon ki a medencéből, úgy hogy közben a tökéletes vízszint is biztosítva legyen. Mindezt a rengeteg vízmozgást nagyteljesítményű szivattyúk biztosítják, melyek a tisztítóberendezésekkel, mérőműszerekkel, tárolótartályokkal együtt helyezkednek el a hangszigetelt gépházban, és megbízhatóan végzik a munkájukat, míg a strandolók gondtalanul élvezik a strandolást.

szechenyigyogy.jpg

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

http://www.termalfurdo.hu

https://termalfurdo.cafeblog.hu/

https://www.vgfszaklap.hu

http://termalonline.hu

Mi a menü strandon?

Aki strandol, az meg is éhezik. A strandoknak szinte külön, semmi mással össze nem téveszthető gasztrokultúrájuk van. Lássuk, mennyit változott az utóbbi években a strandmenü! preview.jpg

A strandokon nehezen ér véget a retrókorszak. Nem csak a menü, de sokszor a büfének otthont adó épület is múltidéző: hatvanas-hetvenes évekbeli modernista pavilon, előtte színesre festett vaslábú székek, betonasztalok. Rosszabb esetben eltűnt a retróérzés, és valami értéksemleges műanyagkultúra vette át a helyét. Az ételekkel hasonló a helyzet. A lángos örök. Azt biztosan nehéz lesz száműzni a strandokról, sőt nem is szabad, hiszen gyakorlatilag hungarikumról van szó. Mellette megjelent a hot dog, a gofri, úgy tűnik, csak idegen nevű étel játszik…, hamburger, csipsz, meg persze a jégkrém. Akinek nem tetszik ez a felhozatal, az otthonról hoz szendvicset vagy főtt kukoricát, és a saját pokrócán falatozik. Valljuk be, a zárt terű élményfürdők esetén még nehezebben csiszolódik össze a fürdőkultúra és a gasztronómia, hiszen a párás levegőjű üvegpalotákhoz nem illik a lángosszag, vagy a grillező illata, de egyéb gasztroélményre sem túl stílszerű vágyni egy szál fürdőruhában a nedves miliőben.

is-swimming-after-eating-really-dangerous_ashx.jpg

A neves budapesti termálszállók már most élen járnak a fürdőkultúra és a gasztronómia ötvözésében. Például a Rudas fürdővel egybeépített Rudas Bistro kínál magasszintű kulináris élményt a közel 500 éves fürdőben való mártózással együtt. Természetesen itt nem két csúszdázás között kap be valamit az ember. A kapcsolt szolgáltatást érdemes egy nyugodt, romantikus wellness hétvége keretében igénybe venni, és az étterembe már rendesen felöltözve átmenni egy igazi kulináris kaland céljából.

A Rudas mellett a Széchenyi fürdő is büszkélkedhet egy neves étteremmel. A Széchenyi Kertvendéglő Budapest szívében, a Széchenyi fürdő épületének tövében található. A fürdő és a vendéglő szerves kapcsolatát mutatja, hogy az étterem zárt teraszán télen a burkolat alatt lévő meleg termálvíz gondoskodik a fűtésről. Az éttermet 1927-ben nyitotta meg Marth Károly közvetlenül a fürdő megépülése után. Az akkor még Ezerjó néven üzemelő vendéglő 1996-ban vette fel gróf Széchenyi István nevét.

A sorból természetesen a Gellért fürdő sem maradhat ki. A fürdőző vendégek éhségét a sokatmondó nevű Gellért Grill Garden teraszán lehet friss, minőségi fogásokkal csillapítani.

A fürdőkben és strandokon található étkezdéket legtöbbször nem a fürdő üzemelteti, hanem külön vállalkozó. Talán ezért is fordulhat elő, hogy az étkezde, büfé, bisztró szolgáltatásai gyakran nem hozzák azt a színvonalat, mint amit a fürdő képvisel. Természetesen a két cég közötti szorosabb együttműködésből a vendégek is, a fürdő is, és természetesen a büfé is profitálna.

dsc_6777-nzmqcvruk3lkbvw07ckpm10ksaq9q22he6oqkg7q4g.jpg

A fővárostól távolodva elsősorban a balatoni strandok világában figyelhető meg egyfajta gasztronómiai újhullám. Számos főzőmagazin is számontartja a Balaton környéki strandokon fellelhető igényes étkezdéket, és a "street food" fogalma mellett kibontakozott a "lake food", ami sajátos tóparti elegye a hagyományos ízeknek és a modern konyhának. Jellemzője, hogy helyi, szezonális, sokszor bio alapanyagokból dolgozik, és bátran újragondolja a hagyományos ételeket. Persze ez nem olcsó, de ha értékteremtésről van szó, akkor nehéz árérzékenynek maradni. A tóparti strandokon lehorgonyzott sütödéknek és büféknek olykor akkora lett a népszerűsége, hogy a balatoni önkormányzatoknak külön gasztrojegyet kellett bevezetni a strandok teljesárú belépőjegye mellett azok számára, akik borús, strandolásra alkalmatlan időben szeretnének a tóparti büfében étkezni.

20120815-langos-balatoni-bufe-strand-kaja.jpg

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://s3.envato.com/files/221322535/preview.jpg

https://www.dignityhealth.org/-/media/cm/media/images/skyword/articles/is-swimming-after-eating-really-dangerous.ashx

https://rudasbistro.hu

https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/1208/20120815-langos-balatoni-bufe-strand-kaja.jpg

Nyitnak a strandok! Hozd formába magad!

3 fontos tipp

Természetesen télen is lehet járni uszodába, szaunába, termálfürdőbe, de a vízpartra mégiscsak inkább a melegebb hónapokban vágyik az ember. Jól esik ilyenkor közvetlenül érintkezni az elemekkel: a vízzel, a széllel, a napfénnyel, de még a napozóágy műanyagjával is, csak ne kelljen több réteg ruhát viselni végre. Persze ügyelni kell arra, hogy nehogy felkészületlenül érjen a régóta várt strandszezon! Hamarosan nyitnak a budapesti strandok kültéri részei! Hogyan készülj a vízparti lazulásra?

image003.png1) Csínján a napozással!

Nagyon fontos, hogy az első strandolások során csak rövid ideig menjünk a napra. A bőrben található pigmentsejteknek időt kell hagyni ahhoz, hogy kellő védelmet alakítsanak ki a nap káros sugarai ellen. Bőrünknek szüksége van az éltető napfényre, de veszélyt is tartogathat a mértéktelen napozás, ezért fokozatosan szoktassuk hozzá a bőrünket a nyári naphoz! Ha már tavasszal is élünk a strandolás áldásaival, akkor is legyünk óvatosak, hiszen a márciusi, áprilisi napon is le lehet égni. Ezért ilyenkor is csak naponta 10-15 percet töltsünk a tűző napon, és vegyük figyelembe a napozáskor szokásos tényezőket: a bőrtípusunkat, azt, hogy délben, vagy ettől eltérő időpontban szeretnénk a napon tartózkodni, de még az is számít, hogy van-e víz a közelünkben, aminek fényvisszaverő hatása megsokszorozza a nap erejét. Értelemszerűen inkább válasszuk a reggeli vagy a délutáni órákat a napozáshoz, és ilyenkor, kora tavasszal is érdemes napvédő krémet használni, ami segít abban, hogy ne érje sokkhatásként a bőrünket a nagyerejű napfény!

pexels-photo-257832.jpeg

 2) Mozogd formába magad!

Felmérések szerint az emberek önértékelésének egyik legfontosabb szempontja a súlyuk. Ez nem meglepő, hiszen komplett iparágak épülnek az emberek súlyproblémáira, illetve a problémák megoldására. Fittnesztermek, fogyasztótea termelők, éhségcsillapító hipnotizőrök mind ebből élnek. A strandon minden látszódik, nem lehet egy ügyes öltözködési trükkel eltüntetni a felesleges kilókat - vagy legalábbis nagyon nehezen lehet leplezni, és ha már az ember a strandra megy, akkor ne azzal foglalkozzon, hogy megőrizze a látszatot! Jó hír, hogy a súlyproblémákra a te kezedben van a megoldás, nem kell másokra várni, a még jobb hír pedig az, hogy igazából még pénzbe sem kerül. Főleg akkor vagy jó helyzetben, ha a téli lustálkodás miatt csak egy kis fazonigazításra van szükség a has, a combok vagy a fenék környékén. Tavasszal elő lehet venni a bringát, és ha csak a munkahelyedre biciklizel meg vissza, akkor az már napi közel egy óra mozgás, és még a buszbérlet vagy a benzin árát is megspóroltad! Persze most jönnek a kifogások, hogy nem jó a forgalomban biciklizni, meg hogy beleizzadsz a ruhádba, és nem jó egész nap az összeverejtékezett holmiban dolgozni… Kifogásokat könnyű gyártani! De megoldásokat sem sokkal nehezebb, főleg akkor, ha komolyan változtatni akarsz, és felszabadultan szeretnéd érezni magad a strandon! Úgyhogy hajrá! (Mellesleg éppen véletlenül böjti időszak van a hagyományos kalendárium szerint.) De akár maga a strandolás is lehet a formába hozás eszköze, hiszen az egyik legegészségesebb mozgásforma az úszás.

image004.png

3) Bőrradír

A bőr nem érzi túl jól magát a téli hónapokban, hiszen folyamatosan sok réteg ruha fedi, nehezen szellőzik, ezért könnyebben kialakulhatnak bőrbetegségek. Különösen azokon a testtájakon, ahol egyébként is sok verejtékmirigy található, vagy más okok miatt rosszabb a szellőzés, például a lábon. Nem túl kellemes élmény, és a többi strandoló felé sem szép gesztus, ha úgy kezdjük meg a strandszezont, hogy kezeletlen gombás fertőzéseket viszünk magunkkal a vízbe. Ezeket mindenképpen illik kikezelni még a strandszezon előtt, ha észrevesszük a bajt. De tavasszal érdemes ellátogatni egy bőrgyógyász szakemberhez akkor is, ha nincs semmilyen fertőzéses bőrbetegségünk, mert előfordulhat, hogy a szakember észrevesz olyan problémás anyajegyet vagy más elváltozást, ami a korai stádiumban még könnyen műthető, és jobb az ilyeneken átesni még a strandszezon előtt, és nem a partról nézni a vidám pancsolókat hátunkban a varratokkal!

pexels-photo-69198.jpeg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.szechenyifurdo.hu

www.pexels.com

Hány éves kortól mehet egyedül a strandra a gyerek?

A tinédzserek a strandot legkevésbé sem a relaxáció és a pihentető olvasgatás terepének tekintik némi úszkálással. Ők ismerkedni, szórakozni, a falkában betöltött szerepüket erősíteni járnak oda, ezért lépten-nyomon a határaikat - vagy legalábbis a házirend határait - feszegetik nem kis gondot okozva az úszómesternek, a szüleiknek és a többi vendégnek. Hamarosan nyitnak a strandok külső részei Budapesten és az ország többi részén is, mire kell odafigyelni a tizenévesek szüleinek?

blackout_slider_4.jpg

 

Az "érett" felnőtt valóban regenerálódni, pihenni jár a strandra, újra találkozni az elemekkel, míg a kamaszok számára ez egy újabb versenyhelyzet. Nem csak egymással rivalizálnak, de a felnőttekkel is, folytonos bizonyítási kényszerben élnek - főleg a fiúk, bizonygatni kényszerülnek a rátermettségüket, a bátorságukat, hogy minél népszerűbbek legyenek a bandában, a lányok előtt, mindenütt.

Ki tud messzebbre fejest ugrani a partról? Ki mer háttal lecsúszni a csúszdán? Ki dobja erősebben a labdát a medencében? Ezt mind prezentálni kell, nem elég egy könyvvel a kézben a pokrócon hasalni, és okosakat mondani.

A gond pedig az előbb felsorolt kihívásokkal az, hogy veszélyesek, és hogy mindegyiket tiltja a legtöbb strand házirendje. Nem véletlenül, hiszen ezek a "kihívások" a kockázatok mellett, zavarják a többi fürdőzőt. Az úszómesterek éppen ezért kénytelenek fokozottan figyelni a tinédzserek viselkedésére. Miért nem mennek akkor ezek a fiatalok a folyópartra, ahol nincs úszómester, és nem zavarnak senkit? Örüljünk neki, ha nem mennek, hiszen ha más számára kevésbé veszélyes is az elhagyatott folyóparton duhajkodni, a számukra viszont veszélyesebb a kiszámíthatatlan vad vizekkel viaskodni felnőtt felügyelet nélkül. Mellesleg éppen ezért tilos is a fürdőzés számos folyóparton. 9-b.jpg

Egyáltalán hány éves kortól lehet egyedül elengedni a tinédzsereket a strandra?

A legtöbb strand 14 éves kor alatt követeli meg a felnőtt kísérő jelenlétét, de van olyan strand is, ahol 12 év a határ. Ezen túl a házirendek külön szabályozzák a csúszdák, szaunák és gyógymedencék látogathatóságának korhatárát. A kamaszok tehát bátran járhatnak egyedül a strandra, szüleiknek nincs más választása, mint hogy indulás előtt a lelkükre beszélnek, hogy mire vigyázzanak: "Ne rohangálj a csúszós járólapon! Várd meg, hogy a csúszdán leérjen az előtted csúszó! Tiszteld az úszómester kéréseit!" El tudjuk képzelni, hogy a kamasz az instruálás közben milyen képet vág. "Ne ugrálj a kisgyerekek fejére! Ne úszkáljatok keresztbe az úszósávokon át! Ne nyomd a víz alá a haverjaidat! Ne menj a mély vízbe!" - Na persze - jön a válasz, inkább csak gondolatban.

Apropó mély víz! Az a minimum, hogy csak akkor engedjük el a strandra egyedül a barátokkal a gyerekünket, ha biztonságosan tud úszni. Ennek a kérdésnek nem 14 éves korban kell előkerülni, hanem már jóval korábban, kisgyermekkorban meg kell tanítani úszni, hiszen a kamaszkori strandolás során ezt már inkább titkolják a fiatalok, és akár az is megtörténhet, hogy úgy csinálnak, mintha tudnának úszni, pedig nem...

Statisztikák

A jó hír a kamaszok szüleinek, hogy a statisztikák szerint nem a kamaszok esnek leginkább strandbalesetek áldozatául. Csalánba nem üt a mennykő, a virgonc ifjoncok valahogy túlélik a balhét mindig, határfeszegetés ide vagy oda, úgy tűnik mégis csak odafigyelnek a biztonságukra, még ha az úszómesternek ez nem is tűnik fel. A szomorú valóság az, hogy a kisebb gyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve a szülői jelenlét ellenére is. A baj egy pillanat alatt megtörténik, és nem óvja meg a kicsiket a balesettől a szülő, ha éppen napozik, míg a gyereke egyedül rohangál, csúszdázik, vagy egyéb élménymedencében keresi a kalandot, hiszen - ismerjük el, - a kisebbeket sem kell félteni, ha a határok feszegetéséről van szó, utólag pedig már másodlagos, hogy ki volt a felelős.

1524643993-eewtgxviy_md.jpg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://funfield.worldsecuresystems.com/

www.palatinusstrand.hu

https://infostart.hu/

Iszapot a fáradt ízületekre!

Ki ne emlékezne a Tenkes kapitányának arra az epizódjára, melyben a labancok rá akarják tenni a kezüket a Siklós melletti Büdöstapolca értékes gyógyiszapjára és gyógyvizére, majd a Tenkes kapitánya jól rászedi az ezredest, miközben orvosnak öltözve (vagy inkább vetkőzve) sárral keni be. A gyógyiszapos kezelés nem csak a Tenkes kapitányának az idejében volt elterjedt gyógymód, de évezredekkel korábban is, és manapság is sokan élnek vele. Mi a hatásmechanizmusa az iszapkezelésnek, milyen eredményeket várhatunk a gyógyító iszaptól? f_c3_bcrd_c5_91mester09.JPG

Hazánkban Alsópáhokon,  Hajdúszoboszlón, Hévízen, Makón és Tiszasülyön található természetes gyógyiszap. Magas ásványanyag tartalma, egyéb kémiai és fizikai tulajdonsága miatt már az ókori egyiptomiak és mezopotámiaiak is alkalmazták gyógyászati célokra. A híresebb gyógyiszapokért akár ezer kilométerekre is elutaztak a gyógyulni vágyók, vagy magát az iszapot szállították messzi földre, és adták el magas áron. Az iszapkúra alkalmas bőrbetegségek gyógyítására, mivel nem szárítja ki túlságosan a bőrt, de eltávolítja a felszínéről a felesleges, elhalt hámréteget, ásványi anyagaival vitalizálja a bőrsejteket, csökkenti a bőr gyulladásos tüneteit. Ezért nem csak bőrgyógyászok, de kozmetikusok is használják az iszappakolás módszerét szépészeti kezelések alkalmával.

Az iszap ízületi problémák esetén is hatásosnak bizonyul, általában meleg, 42 Celsius fokos iszappal szokás a pakolást elvégezni, akár az egész testen, akár csak a beteg testrészek környékén. A meleg iszap hatására javul a vérkeringés, fokozódik az anyagcsere a beteg szövetekben, ezáltal beindul a méregtelenítés, az iszapban található ásványi anyagok és nyomelemek hatékonyabban felszívódnak. mud_baths_at_saki_sanatorium_in_evpatoria_2c_russia.JPG

A gyógymód hatásmechanizmusa hasonló a termálvizes fürdő hatásmechanizmusához, de van egy lényeges különbség: igaz, hogy az iszapnak a vízhez hasonlóan nagy a hőtartó képessége, de mivel rossz hővezető, ezért lassabban adja át a meleget az emberi testnek, ezért a szervezet és a bőr számára nem okoz akkora megterhelést az iszapkezelés, mint a termálvizes kezelés.

A meleg oldja az izmokban folyamatosan jelenlévő legapróbb görcsöket is, ezért az iszapkezelés stresszoldó hatású, az egész szervezetre jótékony, vérkeringést javító hatást fejt ki. Különösen erős ez a hatás, ha medencés iszapfürdőt vesz a páciens, de a különböző pakolások is hatékonyak.

A gyógyító iszapot akár otthon is kipróbálhatjuk. A tiszasülyi gyógyiszapot, amit kolopi iszap néven forgalmaznak - kis és nagy kiszerelésben meg is vásárolhatjuk a budapesti gyógyfürdők többségében (Széchenyi, Rudas és Lukács fürdők ivócsarnokaiban), és otthon, magunknak elkészíthetjük a pakolást akár gyógynövényes főzettel kiegészítve. A Tiszasüly közigazgatási körzetébe tartozó Kolop már több mint 100 éve elismert fürdőhely, az ott kitermelt iszapot 1968-ban minősítették gyógyiszappá, és mivel a budapesti neves gyógyfürdők kútjaihoz nem tartozik iszaplelőhely, ezért a kolopi iszapot használják iszapkezelésre ma is. A Gellértben már 1920 óta kolopi iszapban relaxálhatnak a gyógyulni vágyók.

Ellenjavalt a meleg iszapos kezelés - hasonlóan a termálfürdőzéshez - szívbetegségek, visszeres betegségek és heveny gyulladásos betegségek esetén.

Érdekesség, hogy a gyógyiszapok és -agyagok egy részét nem csak külsőleg, hanem belsőleg is alkalmazták. A geofágia (földevés) általános szokás bizonyos bennszülött törzsek körében, a megfelelő agyag lelőhelye a törzs értékes titka, de sok állat is így gyógyítja magát, vagy így szerzi be a hiányzó ásványi anyagokat. Az agyagban lévő kaolin megköti a belekben felhalmozódó méreganyagokat, a szerves agyagokban található baktériumok pedig kiegyensúlyozottá teszik a bélflórát.

Természetesen akár külsőleg, különösen pedig akkor, ha belsőleg szeretnénk kísérletezni iszapkúrával, mindenképpen kérjük ki szakember véleményét! pa-9432674-1024x786.jpg

      

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.hogyvolt.blog.hu

www.commons.wikimedia.org (Nurses giving women mud baths at Saki sanatorium in Evpatoria, Russia. Courtesy of the National Library of Medicine)

www.flashback.com

 

A víz az új arany

A víz világnapja - március 22.

A víz érték, sőt kincs. Sajnos a kincseket leginkább akkor szoktuk értékelni, mikor szűkében vagyunk az adott értéknek, de a tudatos ember akkor is értékeli, mikor még a bőségnek nem látszik a vége. 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, hogy március 22-ét nyilvánítsuk a víz világnapjává. pexels-photo-861414.jpeg

A régiek a vizet a négy elem közé sorolták a föld, a levegő és a tűz mellé, mert tudták, hogy víz nélkül nincs élet - és a többi három nélkül sincs. Ma már megmosolyogjuk ezt a felfogást, hiszen már általános iskolában megtanultuk, hogy a víz nem elem, hanem vegyület, és a hidrogén és az oxigén az elem, sőt azok se teljesen, mert vannak még elemibb részecskék. Ez persze csak játék az elnevezésekkel, ugyanakkor szemlélet kérdése is. Ha az élet felől nézem azt, hogy mi érték, és mi nem, akkor a víz fontosabb, mint az elektron vagy a kvarkok. Az általános iskola padjában ülve nem biztos, hogy közvetlen tapasztalatom van arról, milyen a vízhiány, vagy milyen az, mikor van ugyan víz bőven, de nem iható, mert sós, vagy szennyezett, ezért életszerűbb a vizet elemi értéknek tekinteni elméleti, tudományos okoskodástól függetlenül.

A Föld lakóinak szerencsésebb hányada sohasem tapasztalta a víz hiányát, sőt magától értetődőnek tartja, hogy kristálytiszta hegyi patakok zubognak megállás nélkül vízeséseken keresztül a víztározóinkba, ahonnan korlátlan mennyiségben nyerhetünk ivóvizet, sőt, még mellesleg áramot is termel nekünk a víz. Az alföldi ember már gyakrabban tapasztalta a szárazság nehézségeit, de okosan együtt élve a folyókkal ott sem volt gond, és a kutak is bőségesen adhatnak vizet, a föld mélye is elláthat minket vízzel, nem csak a hegyek.

Érdekes, hogy bizonyos vidékeken van víz bőven, de valamilyen egyensúlyvesztés miatt az csak az év bizonyos hónapjában áll rendelkezésre, és olyankor is annyira zabolátlanul, hogy minősége rossz, szennyezett. Az indiai monszun idején a folyók magukba gyűjtenek minden szennyet, és medrük veszélyes szennycsatornává válik. A civilizált nyugat gátak közé szorította a folyóit, ezzel utat engedve a gátakon kívüli területek elsivatagosodásának, és kitéve magát az igazán nagy és pusztító árvizeknek, hiszen ritkábban alakulnak ki áradások, azok viszont mindent elsöprőek. A régiek alacsonyabb gátakat építettek, a folyóktól távolabb, így kisebb teher jutott a gátakra, könnyebb volt a védekezés. Mellesleg a folyó termékeny iszappal és nedvességgel, vagyis élettel gazdagította árterét. -ancient-meditation-architecture-234541.jpeg

 

A víz jelképe a nehezen kezelhetőnek, rokona az érzelmeknek, nem véletlen, hogy mikor túlárad az örömünk vagy a bánatunk, akkor a szemünk is megnedvesedik. A mai ember folyókhoz való viszonya kicsit az érzelmekhez való viszonyát is mutatja. "Szorítsuk keretek közé, zabolázzuk meg!" A ráció száraz, kézzelfogható világában érezzük jól magunkat, de ez csak feszültséget szül a két princípium között, és előbb-utóbb átszakad a gát, és akkor már nem lehet parancsolni a hevesebb elemeknek.

Éljünk inkább összhangban a vízzel! Tiszteljük annak minden formáját, legyen az folyó, tenger, patak, kút, eső, forrás, termálvíz!

Mennyire lehet tisztelni a csapból folyó klóros vizet? Vagy a műanyag palackban árult ásványvizet? Bizony lehet! Például úgy, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy honnan jön, és hová megy. Hogy tudatosítjuk magunkban, hogy mire mennyit használunk. Hogy elképzeljük, hogy vannak népek, ahol el sem hinnék, hogy bizonyos országokban jó minőségű ivóvízzel öblítik a WC-ket is. Hogy elképzeljük, hogy az ásványvizes PET-palackok mikrorészecskéi eljutnak mindenhová, a mélytengeri élőlények szervezetébe is. Ha teszünk valamit azért, hogy a folyópart ne a műanyag hulladékoktól legyen színes. Ha megbecsülünk minden csepp vizet, ami az esővel közvetlenül érkezik hozzánk, és összegyűjtjük, és felhasználjuk, ha már egyszer megadatott, hogy bőven jusson belőle máskor is.

És persze úgy is tehetünk valamit a Föld vizeinek érdekében, hogy - főleg gyerekeinkkel együtt - részt veszünk azokon a programokon, melyeket a Víz Világnapja alkalmából szerveznek országszerte. Ilyenkor érdekes kiállítások láthatók a víztornyokban, fürdőkben, és általában mindenhol, ahol valamilyen vízzel kapcsolatos ipart űznek. Budapesten a Széchenyi, a Gellért és a Lukács fürdőkben várhatók érdekes programok. Fókuszban a szépség és az egészség, de lesznek zenés programok és szinkronúszás show is. pexels-photo-327090.jpeg

 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.pexels.com

Mennyire tudatosak a betegek?

Interjú Dr. Ürögi Andrea főorvos asszonnyal

Mennyire ismerik a betegek a gyógyvizeket? Mennyire tudatosak arról, hogy az adott betegségre melyik gyógyvíz a megfelelő, illetve egyáltalán megfelelő-e bármelyik is? Erről kérdeztük Dr. Ürögi Andrea reumatológust, a Szent Gellért Gyógyfürdő komplex fürdőgyógyászati osztályának vezető főorvosát. Inkább a páciensek ötlete a gyógyvizes kezelés, vagy többnyire az orvos javaslatára fordul ebbe az irányba a terápia?

Amióta a wellness-kultúra előtérbe került, azóta a gyógyvizek jelentősége is egyre inkább fókuszban van, különösen azok tudatosak a gyógyvizek hatásairól, akik már kipróbáltak néhány fürdőhelyet, és közvetlen tapasztalatuk van arról, hogy melyik vált be. Ők kifejezetten keresik ezeket a terápiás lehetőségeket, de általánosan elmondható, hogy folyamatosan nő a gyógyvizes kezelések ismertsége.

haley-phelps-119782-unsplash.jpg

Milyen betegségek esetén evidens az embereknek, hogy a gyógyvíz megoldást jelenthet, és mely betegségek esetén feledkeznek meg erről a lehetőségről?

Elsősorban  mozgásszervi bajok orvoslására gondolják alkalmasnak az emberek a gyógyvizeket, kevésbé tudatosak arról, hogy például a kénes gyógyvizek bőrbetegségekre, köztük a pikkelysömörre is megoldást jelenthetnek. Régebben magától értetődő volt, hogy a meddőség kezelésére, vagy krónikus nőgyógyászati gyulladások megszüntetésére is fürdőkúrákat alkalmaztak a nők, ma erről mintha megfeledkeztek volna az emberek. Viszont a sportos életmódot folytató fiatalok körében egyre jobban előtérbe kerül a gyógyfürdők izomlazító, keringést javító, stresszoldó hatása, és a betegségek megelőzésében betöltött szerepe.

Lehet-e veszélyes az, ha nem a megfelelő gyógyvizet használjuk a betegségünk kezelésére? Fordulnak-e elő olyan esetek, mikor a beteg ötletszerűen alkalmazza a gyógyvizes terápiát, és az orvosnak éppen ezért kell utólag segítséget nyújtani?

Igen, sajnos gyakran előfordul, hogy magas vérnyomásban szenvedő betegek nem veszik figyelembe az előírt fürdőzési időt, és túl sokáig tartózkodnak a melegvizes medencékben, ilyenkor előfordulhat rosszullét, ájulás. Elsősorban a medencék hőfoka jelenthet veszélyt, az ásványi anyag tartalom kevésbé hordoz veszélyeket a nem megfelelő alkalmazás esetén. Visszeres lábbal sem ajánlott a melegvizes medencében tartózkodni huzamosabb ideig, hiszen a meleg hatására az erek még jobban kitágulnak. A visszértágulattól szenvedők számára inkább a langyos víz a megfelelő, ha a visszér gyulladt állapotban van, akkor rövid időre sem szabad meleg vízbe menni. Szívbetegeknek, pajzsmirigy problémákkal küzdőknek, érelmeszesedéssel küzdő betegeknek, influenzásoknak nem ajánljuk a melegvizes gyógyfürdők látogatását. Ugyanígy bőrsérüléssel, nehezen gyógyuló sebbel rendelkezőknek sem ajánljuk a közösségi fürdőzést.

Különösen az szokott problémát okozni, hogy a gyógyfürdő látogatása során nem csak a melegvízben áztatják magukat azok, akiknek ez nem javallott, hanem kipróbálják a különböző szaunákat is, amik különösen nagy terhelést jelentenek a keringésre.

szechenyi_1.png

Hazánkban rengeteg külföldi látogatja a gyógyfürdőket. Mennyiben más a külföldi gyógyulnivágyók hozzáállása a betegséghez és a gyógyuláshoz, mint a hazai betegeké?

A külföldiek sokszor csak turistalátványosságként fogják fel a gyógyvizes fürdőket, nem mondhatni, hogy tudatosan alkalmazzák terápiás célokra. Kevesen vannak, akik kifejezetten egy bizonyos gyógyvíz miatt látogatnak el hozzánk. Ebből szokott is gond lenni, nem olvassák el elég alaposan a tájékoztató táblákat, hogy melyik medencében hány percig érdemes tartózkodni, sokszor órákig üldögélnek a meleg gyógyvízben.

A gyógyvizek hatását évszázadok óta kutatják, vizsgálják. Vannak-e olyan friss felfedezések ezen a téren, melyek az utóbbi időben kerültek napvilágra?

Inkább az alkalmazás módszereiben vannak újítások. Egyre elterjedtebb a gyógyvizek által felszínre hozott ásványi anyagok felhasználása kozmetikai termékekben: sampon, arckrém, de a gyógyfürdőzés hatásait otthon is kihasználhatjuk a különböző kristályosított fürdősók segítségével. Sokaknak persze azok az újítások, felfedezések is újaknak hatnak, amik akár már 100 éve léteznek, csak éppen nem tudunk róluk. Ilyen például a Gellért Gyógyfürdőben található sószoba, ami már 100 éve működik, és abban különbözik a hagyományos sótéglás sószobáktól, hogy itt a magas ásványianyag tartalmú vizet mikronnyi méretű vízcseppek formájában bepermetezik a helyiségbe, így azt a betegek belélegezhetik. Tehát a gyógyvizeket nem csak fürdőzésre vagy ivásra lehet használni, de be is lélegezhetjük azokat.

Mennyire tudatosak a betegek arról, hogy létezik társadalombiztosítási támogatás a gyógykezelésre?

Többnyire tudatosak, de mindig akadnak betegek, akik rácsodálkoznak arra, hogy akár kedvezményesen is járhatnának a kezelésekre. Kifizetik a teljes árú belépőt, pedig a TB évente kétszer 15 alkalmat megtérít, ha szakorvos írja fel ezeket a kezeléseket. Nálunk a Gellértben és még két másik budapesti gyógyfürdőben ráadásul komplex fürdőgyógyászati kezelést is kaphatnak a betegek. Ez azt jelenti, hogy nem csak gyógyfürdő és masszázs a része a terápiának, hanem fizikoterápia és gyógytorna is, ráadásul egyénre szabott módon. 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Nem csak az időseké a gyógyvíz, bevonzódnak a fiatalok!

Volt idő, mikor a gyógyfürdők elsőszámú látogatói többnyire idős, gyógyulni vágyó emberek voltak. Ez sem a régmúltban nem volt ennyire egyértelmű, és szerencsére ma is egyre kevésbé jellemző. Fiatalok, egészségesek számára milyen lehetőségekkel szolgálnak a gyógyvizes, termálvizes fürdők? 2010dc6085.jpg1565-ben, mikor Arszlán budai pasa elrendelte a mai Király fürdő építését, nem feltétlenül arra gondolt, hogy milyen jó lesz majd idős korában a gyógyvízben áztatni fáradt, vagy éppen reumás tagjait. Feltehető, hogy még a nyugdíjas kor előtt is ki szerette volna élvezni a fürdő áldásait, ahogy ez a török fürdőkultúrában szokás. A fürdő a felfrissülés, a tisztálkodás, a regenerálódás helye, nem csak akkor kell odamenni, ha az ember már beteg. A testi áldásokon túl a lélek és a szellem is töltekezik a víz közelében, oldódik a napi stressztől a megfáradt elme. Fontos filozófiai vagy közéleti kérdések megvitatására is lehetőség nyílik  a párás, meleg gőzben, ahol nem kapkod, nem siet az ember, van ideje alaposan meghányni-vetni a lét végső kérdéseit, de a diszkrét félhomályban nem hangoskodik senki, mert nem kedvez a hely a szócséplésnek és a túl heves politizálásnak. Nem szükséges középkori példákat előcitálni ahhoz, hogy a fürdő társadalmi szerepét illusztráljuk, hiszen pl. a Lukács fürdőről maradt fenn az a városi legenda, mely szerint a rendszerváltás előtt, a budapesti szabadgondolkodó értelmiség itt cserélt nem csak eszmét, de konkrét híreket, információkat is, melyeket a hivatalos lapok nem közölhettek.

Visszatérve Arszlán pasához, ő már nem élhette meg azt az életkort, ahol az ízületi bántalmak valószínűsége megnő, mivel a szultán a katonai kudarcai miatt kivégeztette. Úgyhogy művét Szokoli musztafa fejezte be, és ő oldhatta a napi stresszt a budai hegyek gyomrából feltörő melegvízben.

Nem tagadhatjuk le, hogy a fürdő kicsit az ismerkedés helye is volt mióta világ a világ. Ma már - vagy ma még? - szigorú illemszabályok korlátozzák ezt a szerepét, nem illik tolakodón, rámenősen ismerkedni az alulöltözött, és ezért kicsit kiszolgáltatott másik személlyel, ám volt idő, mikor nemcsak hogy belefért a fürdős etikettbe az ismerkedés, de botrányoktól volt hangos az európai fürdőélet a fürdőkben berendezkedett bordélyok miatt. Japánban a fürdő ezen vonatkozását kicsit elegánsabban, kifinomultabban valósították meg, ezért maradhatott fenn a mai napig a japán kultúrában a törökfürdő sajátos formája (Toruko-buro), ami nem más, mint a fürdő és a bordélyház kombinációja. w6wkoxoph5pir6hqedyu18-gqn-xrc4xopujdbryl56zhs2cchwscgzf4nrz8nmiuztbbunfy_bz5zyskavmqvxujma-e8a2oj6osyqzyixhvae8_ypix-2-rbnslpipvq_s2048.jpg

Elnézve a fürdőközönség utóbbi időszakban tapasztalt “elfiatalodását”, felmerül a kérdés, hogy miért javallott a gyógyfürdők látogatása azok számára is, akik szerencséjükre nem elsősorban gyógyulást keresnek a termálvízben?

1) Stresszoldás

A modern városi élet számtalan formában teszi próbára idegrendszerünket. Rengeteg elvárásnak kell megfelelni, és rengeteg információ áramlik át a tudatunkon, aminek a feldolgozása kimeríti az elmét. A gyógyfürdők atmoszférája segít a kimerült idegrendszer regenerálódásában.

2) Immunerősítés

Különösen télen kerül nagy kihívás elé az immunrendszerünk, mikor számtalan kórokozó támadja szervezetünket, és a hideg időben legyengült védekezőrendszer feladhatja a harcot. A fürdők szaunarészlege segíthet ilyenkor enyhülést adni az áthűlt testnek, hogy átvészelje a téli hidegek okozta sokkot. Nem véletlen, hogy a hideg északon terjedt el leginkább a szaunázás szokása, ami megoldást jelenthet a problémára.

3) Mozgás

A gyógyfürdők legtöbbször rendelkeznek úszómedencével, vagy akár élményfürdő részleggel is. Ezek rendszeres látogatása a legkisebbeknek is élmény, főleg a hideg téli napokon, mikor amúgy is kevesebbet mozog az ember, de a felnőttek is helyesen teszik, ha rendszeresen úsznak, hiszen az úszás egy olyan kímélő mozgásforma, mely nem terheli le a szalagokat, az ízületeket és a gerincet, de javítja az állóképességet, a vérkeringést, és égeti a felesleges kilókat. A mozgás után pedig jól esik ellazulni a szaunában vagy a termálvízben.

4) Betegségmegelőzés

A gyógyvizek számos olyan ásványi anyagot tartalmaznak, melyek bőrön át is felszívódnak, ezért komoly szerepe van a gyógyfürdőnek a szervezet ásványi anyagokkal való ellátásában. Nem feltétlenül kell tudni, hogy az adott pillanatban éppen milyen mikroelemre van szüksége a szervezetünknek, de az biztos, hogy ha lehetőséget adunk ezen anyagok felszívódására, akkor a szervezetünk gondoskodik ezek megfelelő mértékben történő beépüléséről. Ilyen például a kén, mely nagy mennyiségben fordul elő a hazai gyógyvizekben, és nem csak a beteg, reumás ízületek igénylik ennek az elemnek a beépülését, de az egészséges ember csontozata sőt bőre is.

5) Élmény

Az élményfürdő nem csak attól élmény, mert a csúszda meredek, de attól is, hogy a legtöbb gyógyfürdő kulturális örökségünk része, és mikor valaki ellátogat falai közé, és megmártózik a termálvízben, akkor kicsit részese lesz ennek az örökségnek, mert eszébe juthat a mozaikok, csempék, boltívek szemlélése közben, hogy hány híres költő, író, filmszínész, politikus, feltaláló áztatta magát ugyanezen a helyen, és gondolkodott korszakos ötletein, és még hány tehetség fog majd a jövőben ugyanígy ihletet meríteni a Föld mélyéből előtörő energiák segítségével. water-in-ancient-greece-mosaic-miksa-roth-szechenyi-bath.jpg

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://media.vam.ac.uk

http://www.driftwoodjournals.com

http://szechenyispabaths.com

A jacuzzi története egy reumával kezdődött...

A jacuzzi a pihenés, a kényeztetés, a luxus szinonimája. Kevesen tudják, hogy honnan ered az elnevezés. Egyáltalán mióta beszélhetünk jacuzziról?
 
pool-3810389_960_720.jpg
Pezsgőfürdő, masszázskád. Ez a jacuzzi jelentése. A wellness szállodák és fürdők elengedhetetlen tartozéka ma már. A vízsugárral összekevert légbuborékok finoman masszírozzák a bőrünk alatti szöveteket és az izmokat, segítik a nyirokkeringést és a vérkeringést, idegrendszerünket megnyugtatják. A kellemesen meleg pezsgőfürdőben kicsit megáll az idő, az ember megszabadul a stressztől, és szinte megfiatalodva lép ki a medencéből. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen vásárolnak maguknak jacuzzit az otthonukba is, hiszen egy fárasztó nap után jól esik ellazulni a masszírozó vízsugarak között. Akik nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, vagy nincs elég helyük erre a lakásukban, vagy nem akarnak a jacuzzi fenntartásával vesződni, azok a fürdők wellness részlegeiben élvezhetik ezt az élményt. 
 025d53c55fdf23b24cb279ae5008b99d.jpg

pasted_image_0_5.png
De egyáltalán mikor kezdtek elterjedni a masszázsmedencék, és miért hívjuk a masszázskádakat jacuzzinak?
A Jacuzzi annak az olasz származású amerikai családnak a neve, akik először kezdtek masszázskádakat gyártani az 1950-es években. Az ő esetük a tipikus példája annak, hogy az ügyes ember hogyan kovácsolhat előnyt a szükségből, hiszen az első masszázskádat azért készítették, mert egyik rokonuk, Kenneth Jacuzzi reumában szenvedett, és az orvos hidromasszázst javasolt a számára. Mivel a Jacuzzi fivérek repülőgép propellerek mellett szivattyúkat is gyártottak, úgy gondolták legyártják a berendezést a kedves rokonnak. A hét fivér közül Roy volt az, aki üzleti lehetőséget látott meg a pezsgőfürdőben, és tökéletesítette a fúvókákat, amin keresztül a víz-levegő keverék áramlik. Fontos feladat volt még megoldani azt, hogy a nyugtató-kényeztető berendezés ne legyen túl zajos se, illetve fűthető legyen a kád, hogy a víz ne hűljön ki használat közben. Az 1970-es években is folyamatosan fejlesztik az immár medence méretű kádakat - pl. vízszűrő rendszeret építenek bele, hogy a víz átlátszó és tiszta maradjon - így marad a Jacuzzi piacvezető a találmány gyártása során. Ekkorra tehető az is, hogy a termék neve összefonódik a feltaláló-gyártó cég nevével, és ma már a világon mindenütt jacuzzinak hívják a Jacuzzik találmányát. 
A cég ma is létezik, szállodák és fürdők számára szállítanak komplett wellness berendezéseket. 
A jacuzzik közül a legizgalmasabbak kétségtelenül a szabadba telepített, télen is használható típusok, amelyekben a hideg hónapokban lazulhat a boldog tulajdonos. 
A jacuzzikról fontos tudni, hogy ha elmulasztjuk a rendszeres karbantartást, akkor kórokozók telepedhetnek meg benne, és így a használat során azokat könnyen belélegezhetjük. Ezért érdemes az otthoni pezsgőfürdőket rendszeresen szakemberrel ellenőriztetni! A fürdőkben található masszázsmedencék esetében ezt az üzemeltető a többi egészségügyi óvintézkedéssel együtt megteszi.
Képek:

5 tévhit a szaunával kapcsolatban

A szauna egyre divatosabb és elterjedtebb a világban, ám még mindig makacsul tartja magát néhány tévedés a szaunázással kapcsolatban. Lássuk, melyik az 5 legelterjedtebb tévképzet! aquarena-big-21.jpg

1) "A szauna pihentet…"

Ez azért nem igaz, mert a szaunázás közben komoly terhelés éri a szervezetünket: intenzívebb a verejtékezés, a szív is nagy igénybevételnek van kitéve. Az első körben a szauna ezért élénkít, felfrissít, a további körökben már inkább kellemes fáradtságot élhetünk meg, ami könnyen összetéveszthető a kipihentséggel. Ahogy a futók sem a maratonnal kezdik, úgy a szaunázást is szokni kell, tanulni kell a testünknek a terhelést, ezért eleinte kevesebb körrel kezdjünk, és később is figyeljünk oda, hogy ne terheljük túl a szervezetünket!

2) "A szaunázás megszabadít a felesleges kilóktól…"

Szaunázáskor jelentős a folyadékveszteség a verejtékezés miatt, ezért ha közvetlenül a szaunázás után állunk a mérlegre, akkor valóban érzékelhető súlycsökkenést mérhetünk. Az elvesztett, kiizzadt folyadékot viszont röviddel a szaunázás után pótolni kell, hiszen kiszáradáshoz vezet, ha ezt elmulasztjuk. Az izzadás gyorsítja a méregtelenítést, de a hasznos ásványi sók mennyisége is csökken a szervezetünkben, ezért azokat is pótolni kell! Némileg természetesen csökken a testsúlyunk hosszútávon a rendszeres szaunázás jóvoltából, hiszen az izzadás során gyorsul az anyagcsere, tápanyagokat is égetünk, így jó hatással van a vonalainkra, de gyors fogyást ne reméljünk! 

3) "A szaunázás kiöli belőled a náthát…"

A szaunázás jótékony valóban hatással van az immunrendszerre, hiszen javul a vérkeringés, oldódik a stressz, ezért érdemes szaunába járni a hideg hónapokban, hogy megelőzzük a betegségeket. A szauna tehát a megelőzésben kiváló eszköz, de a terápiában már nem. Megfázásos tünetekkel semmiképpen se menjünk a szaunába, hiszen egyrészt megfertőzhetünk ott másokat, másrészt a megnövekedett fizikai terhelés a szaunában tovább gyengíthet minket. Futni sem járunk betegen! Harmadrészt a magas hőmérséklet különösen veszélyes, ha lázas betegen ülünk be a forró kabinba! Várjuk meg a betegség lefolyását, és az utókezelés részeként már alkalmazhatjuk a szauna enyhébb típusait! wellness-sauna-wood-sauna-relaxation-sweating-bath-2844862.jpg

4) "Szaunázni csak meztelenül szabad…"

Valóban szerencsésebb meztelenül szaunázni, hiszen a fürdőruha megakadályozza a kiizzadt verejték elpárolgását, ám ennél a szempontnál erősebbek a társadalmi konvenciók, ezért a fürdők és hotelek többségében nem csak hogy szabad, de egyenesen kötelező a fürdőruha vagy törölköző viselése szaunázás közben. Minden esetben érdeklődjünk a fürdő személyzetétől, hogy az adott helyen mi a szokás, és igazodjunk az előírásokhoz!

5) "Minél melegebb, annál intenzívebb a méregtelenítés…"

A szauna hőmérséklete fontos szempont, de nem az egyetlen. Nagyon lényeges még az is, hogy mekkora a páratartalom a kabinban. Igaz, hogy a magas páratartalom izzadásra készteti a bőrt, de a folyadékveszteség mégis lassabb, ezért a terhelés is kisebb. Az összes szaunatípus közül az infraszauna a leghatékonyabb méregtelenítő, noha a kabin hőmérséklete jóval alacsonyabb a finn szaunához képest. Ennek ellenére az izzadás mértéke háromszoros a finn szaunához képest, a verejtékben található egyéb vegyületek mennyisége pedig 3-7-szeres. Mindez azt jelenti, hogy sokkal jobban igénybe veszi az anyagcserénket még akkor is, ha a benntartózkodás kellemesebbnek, kevésbé megterhelőnek tűnik, hiszen az infraszauna nem a levegőt melegíti, hanem infravörös sugárzás, vagyis hősugárzás segítségével közvetlenül a testünket.

sexy-woman-women-pretty-beauty-sauna-model-girl-936549.jpg

 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://www.kitzski.at/media/Zoombilder/aquarena-big-21.jpg

https://www.maxpixel.net/static/photo/1x/Wellness-Sauna-Wood-Sauna-Relaxation-Sweating-Bath-2844862.jpg

https://www.maxpixel.net/static/photo/1x/Sexy-Woman-Women-Pretty-Beauty-Sauna-Model-Girl-936549.jpg

Tudtad? A Dandár volt az első népfürdő!

(90 éve hozták a rendeletet…)

A melegvizes fürdők manapság a szórakozás, a pihenés és a gyógyulás helyszínei, de volt idő, mikor a tisztasági fürdés sem a városlakók otthonában zajlott, hanem fürdőbe kellett menniük, ha tisztálkodni szerettek volna. A közfürdők egy részét azóta bezárták, de egy részüket átalakították gyógyfürdővé. Ilyen a budapesti Dandár is. dandar30.jpg

A tisztasági fürdők a középkor derekán voltak nagyon népszerűek Európában, ám a pestisjárványok idején a nép elszokott a fürdők látogatásától, mert elterjedt az a tévképzet, miszerint a pestist a víz terjeszti. A napi tisztálkodás elmaradása kontinensünkön egészen a barokk kor, sőt a felvilágosodás időszakáig tartott, és csak szép lassan, a XIX. század végén vált újra általánossá. Ekkortájt kezdtek közfürdőket építeni kifejezetten tisztálkodási céllal azon néprétegek számára, akiknek otthonában nem volt lehetőség az alapos tisztálkodásra. És bizony, ez a réteg meglehetősen széles volt. Az iparosodó Budapest lakossága megnőtt, vidékről tömegek költöztek a fővárosba, a bérházakba pedig szinte sohasem építettek fürdőszobát, ez csak a gazdagok kiváltsága maradt. Ennek ellenére a fővárosiak még mindig jobban álltak ezen a téren, mint a vidéki Magyarország, hiszen 1910-ben Budapesten a lakások több mint 20%-a már fürdőszobás volt, míg vidéken ez az arány csak az 1960-as évekre érte el a 20%-ot.

A megoldást a közfürdők jelentették, ahol fürdőkádas kabinok várták környékbeli munkásokat, piacozókat, akik a fürdés mellett fodrász és borbély szolgáltatásait is igénybe vehették a napi izzasztó munka után. A tisztasági fürdők létesítését különböző újságok és közéleti szereplők folyamatosan szorgalmazták, végül a Városi Tanács 1928-as határozata alapján minden budapesti kerületben legalább egy. népfürdőt kellett létesíteni. Az első elkészült fürdő a Dandár utcai volt. Megnyitásakor, 1930-ban 16 felnőtt ülőkádja volt a fürdőnek, de a gyerekekre is gondoltak: 14 gyermekkád működött a fürdőben, külön gyerekeknek szánt öltözőszekrényekkel. Törölköző használattól függően 50 vagy 70 fillérbe került akkoriban a fürdés. A vezetéken érkező vizet  helyben melegítették 36-37 fokosra, de más fürdők esetében az is előfordult, hogy szomszédos gyárak felesleges hőjét használták a víz melegítésére.

A Dandár utcai közfürdő egészen 1971-ig eredeti funkciójának megfelelően működött. Ekkor átalakították a megváltozott igényeknek megfelelően gyógyfürdővé, a termálvizet a Széchenyi-fürdő kútjából hozták tartálykocsikon. termalfurdo_dandar900556_1.jpg

 

A Dandár fürdő ma már saját kúttal rendelkezik, mely a Nemzeti Színház közelében található. A mélyből nagyon jó minőségű gyógyvíz tör a felszínre. Összetételét tekintve nagyon hasonlít a Duna túloldalán található Gellért-fürdő vizéhez: nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szulfátos-kloridos hévízről van szó, amelynek fluoridion-tartalma is jelentős. Kiválóan alkalmas az ízületek betegségeinek kezelésére. 2014-ben újra nagyszabású átalakításokat hajtottak végre a Dandár utcai fürdőben, melyek a szolgáltatások körének bővítését eredményezték. A zárt udvarban két különböző hőfokú termálvizes medence került kialakításra, amelyek a téli, hideg napokon is látogathatók, a pinceszint pedig wellness részleggé alakult át, ahol szauna, gőzkamra, merülő medence és pihenő helyiségek találhatók.

Ezek a változások jelzik, hogy ma már nem tisztasági fürdőkre van szükség szerencsére, hanem inkább a stresszoldás és a gyógyulás a cél. Ennek megfelelően a tisztasági fürdők jelentősebb része megszűnt, és csak kevés kapott új funkciót a Dandárhoz hasonlóan, de az egykori közfürdők helyszínén még fellelhetők a múlt nyomai. A Kürt utca 4. szám alatt a volt Tisztasági fürdő helyét például még őrzi a Fürdő feliratú neon, pedig már évek óta nem közfürdőként üzemel az épület. 7915.jpg

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://termalonline.hu/wp-content/uploads/2014/08/dandar30.jpg

http://www.dandarfurdo.hu/static/baths/3/vip_images/7-b.jpg?Dand%C3%A1r%20gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

http://inaplo.hu/neonvadaszat/original/7915.jpg

Ajándékozz pihenést!

Közeledik a karácsony! Valljuk be, hogy a legtöbbünk számára ez nem éppen a kikapcsolódás időszaka! Manapság a karácsony már sokkal inkább az ajándékozás kényszeréről, az ajándékok utáni rohangálásról, a vendégvárásról, főzésről, és a vendégek utáni takarításról szól, és nem a meghittségről, a csendes elvonulásról, a belső fény ápolásáról.

Bolyongunk a bevásárlóközpontokban, próbálunk a pénztárcánknak és az elvárásoknak megfelelő ajándékot vásárolni, de még az se biztos, hogy örülni fog az ajándéknak az, aki kapja. Ráadásul az egész hajsza egy olyan időszakban zajlik, mikor korán sötétedik, mindenki tüsszög, és az áruházak hangszóróiból az elviselhetőnél éppen csak egy kicsivel hangosabban szól a zene. Mindenki tele van stresszel, a szeretet ünnepe a stressz ünnepévé vált. star-2926581_340.jpgMi a megoldás? Hogyan illene ezt csinálni? Az ajándékozás stressze részben abból fakad, hogy az utolsó pillanatra hagyjuk az vásárlást. Aki már nyáron karácsonyra vásárol a szeretteinek, ez megússza az utolsó pillanatos rohangálást. Persze elmarad a stressz akkor is, ha teljesen elhagyjuk az ajándékvásárlást - no nem úgy, mint Scrooge a Karácsonyi énekben, aki utálta az embereket, ezért utálta a karácsonyt is, hanem úgy érdemes elhagyni az ajándékvásárlást, hogy helyette rászokunk az ajándék készítésre. Ezzel rengeteg pénzt és rohangálást takarítunk meg, továbbá nem terjesztjük a bacilusainkat a plázákban, és nem is kapunk másoktól bacikat, ráadásul személyes ajándékot adhatunk a szeretteinknek és nem valami tucatterméket. Ehhez persze kell idő és kreativitás - meg egy egyezség, hogy oda vissza ez történik, és nem sértődik meg az unokaöcséd, hogy "csak" egy saját készítésű polcot vagy dobozt kap, bezzeg a nagyiéktól xbox-ot kapott…

De ennél is tovább lehet lépni! Nem kötelező a saját készítésű ajándék, hiszen lehet adni olyasmit is, ami nem kézzelfogható. Manapság, amikor a tárgyak elöntenek minket, és már azt sem tudjuk, hogy hogy szabaduljunk meg tőlük, akkor felértékelődnek az élmények, amik nem foglalnak helyet, nem kell elpakolni őket ezerszer, mint a múlt karácsonyra kapott játékmacikat. A másik embernek ajándékozott élmény lehet egy mozi, vagy színházi előadás, egy masszázs, egy közös kávézás, vagy aki megengedheti magának, egy utazás. De élmény a közös vacsora vagy ebéd is.

A wellness az egyik legdivatosabb szó manapság, és nem véletlenül, a legtöbb ember a rohanó világban leginkább nyugalomra, stresszoldásra, pihenésre vágyik. A wellness fogalma nagyon sokrétű, de leginkább a melegvizes fürdőkre, a szaunákra, a masszázsra gondolunk a hallatán. A tél közepén a meleg az, amire a legjobban vágyunk. A már korán besötétedő utcáról belépni a fürdők meghitten megvilágított, párás atmoszférájába - nincs ennél jobb, és érezni, hogy a melegvíz átmelegíti testünk minden porcikáját, azokat is, melyek a napi jövés-menés során ki vannak téve az áthűlésnek. Ezt az élményt adni karácsonyra igazi telitalálat! ljqfqxqa0ryxwnbgo9rp3goj63ahm1bre3qob-i6idqdzbmt3bxx30po5dmbbrutb9zcb58grxpl6i0hcit8br7ho0f3m4kuyypr1byzedp4objfbybbs7eahksgr0hlmpoj9axodxm91hywa93bzwywhnp4h9137u8ufq_s2048.jpg

A fenti igazságot persze a fürdők is tudják. Számtalan klubkártyával, kedvezményes bérlettel készülnek azoknak, akik úgy döntenek, hogy pihenést, felüdülést ajándékoznak karácsonyra. Szinte valamennyi fürdő kínál ajándékutalványt, és mindenki megtalálhatja a kedvére való és a pénztárcájához illő változatot, amiből azután kedvünkre való bérletet is vásárolhatunk!

Ha pedig igazán maradandó élményt és mégis tökéletes pihenést szeretnénk ajándékozni valakinek, akkor a fürdőbelépőt megfejelhetjük egy szállodai szobával is. Egyetlen nap Budapesten egy wellness hotelben vagy máshol az országban, valóban örök emlék a jövő számára, és feltöltődés a jelen számára.

wellness-285587_960_720.jpg

 

 

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

https://cdn.pixabay.com/photo/2017/11/07/11/28/star-2926581__340.jpg

http://nuvomagazine.com/wp-content/uploads/2017/01/rsz_2_credit_steven_christensen_architecture.jpg

https://cdn.pixabay.com/photo/2014/03/11/22/56/wellness-285587_960_720.jpg 

Hamarosan felújítják a Király-fürdőt

Egy patinás fürdő felújítása mindig nagy esemény, hiszen nehéz összhangba hozni a régmúlt örökségét a modern elvárásokkal. Kevés európai város mondhatja el magáról azt, amit Budapest magáénak tudhat: a számtalan régi melegvizes fürdő egyszerre érték, és egyszerre építészeti kihívás. A több mint 500 éves Király fürdő még a török korban épült, ezért különösen nagy figyelmet igényel az átépítése. masodik-13_1.jpgAz utóbbi években már lehetett tudni, hogy a Király Gyógyfürdő felújítása esedékes, hiszen erre legutóbb az 50-es években került sor, miután a második világháborúban súlyosan megsérült. Azóta történt néhány kisebb felújítás, de nagyobb átalakítás nem. Még előtte 1825-ben építették át a fürdőt, amikor is a kornak megfelelő klasszicista jelleget öltött, de megmaradtak a török épületrészek a maguk jellegzetességeivel. 

Magát a fürdőt még az 1500-as évek derekán építtette Arszlán budai pasa. A fürdő a vár területén belül épült, noha itt már nem találhatók hőforrások. Ennek oka az, hogy a pasa egy esetleges ostrom alatt is szerette volna élvezni a melegvizes fürdők örömeit. Így hát messzebbről, a Lukács fürdőt is tápláló forrásokból kellett a vizet a várba vezetni. Annak idején ezt még fenyőtörzsekből vájt vízvezetékekkel oldották meg, ma már természetesen fémcsövek szállítják a gyógyvizet ugyanonnan. Arszlán pasa már nem mártózhatott meg az általa megálmodott fürdő vizében, mert a szultán valami miatt kivégeztette, úgyhogy utódja, Szokoli Musztafa mártózhatott benne ráérő perceiben. 

Buda visszafoglalását követően több család is birtokolta a fürdőt, és a helyiek mindig az éppen aktuális tulajdonos nevén emlegették azt. 1796-ban került a fürdő a König család birtokába, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. kiralyfurdo6.jpgA fürdőt ma üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. pályázatot írt ki a fürdő bővítésére és felújítására, melynek 2 millió forintos díját a 3H Építésziroda nyerte meg 2017-ben. Az első díjas munkánál különös összhang alakult ki az új és a többrétegű történeti épület között, feszes, tiszta hátteret ad az új épület a barokk, török, klasszicista épületegyüttesnek, összefogva mindhárom korszakot negyedikként. Tisztasága, logikussága műszaki tartalmában is visszatükröződik. A bíráló bizottság nem csak ezt a tervet értékelte, több más pályázó ötletei is meg fognak valósulni a munkálatok során, melyek 2019 második felében indulnak, és 2020-ig fognak tartani. Az építkezés megkezdése előtt régészeti feltárások zajlottak a nagy múltú fürdő területén. elso-2_1.jpg

Reméljük, hamarosan megújult térben élvezhetjük majd a Király gyógyvizét, mely nátriumot is tartalmazó kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos-kloridos hévíz, de fluoridion-tartalma is jelentős. Ízületi betegségekre, félheveny ízületi gyulladásokra, porckorongsérvre, idegzsábára, a csontrendszer mészhiányos állapotaira, sérülés utáni állapotok esetén kiváló. 4-b.jpg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

http://www.kiralyfurdo.hu/static/baths/5/vip_images/4-b.jpg?Kir%C3%A1ly%20gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/csodaszep-lesz-a-kiraly-furdo-ha-felujitjak-most-igy-nez-ki/

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2017/12/kiralyfurdo6.jpg

http://epiteszforum.hu/a-kiraly-gyogyfurdo-rekonstrukcioja-es-bovitese

http://www.kiralyfurdo.hu/aktualis/felujitas

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/70/42/elso-2.1.jpg

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/70/42/masodik-13.1.jpg

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91

Ki lehet-e izzadni a betegséget?

Itt a hideg, irány a szauna!?

A hideg közeledtével az ember nagyobb kedvvel megy a szaunába, különösen akkor, ha érzi, hogy "valami bujkál benne", vagyis kezd beteg lenni. Ha szerencséje van, akkor az áthűlés okozta gyengébb immunrendszer összeszedi magát, és nem lesz a betegségből semmi, de ha nem, akkor jön a láz és az elhúzódó tüsszögés, köhögés. Régen azt mondták, hogy a láz a barátunk, mert segít legyőzni a betegséget. Valóban ki lehet "izzadni" magunkból a kórokozókat, vagy mese az egész? Szabad-e ilyenkor szaunába menni? women-936549_960_720.jpg

A képlet viszonylag egyszerű, de azért óvatosan kell bánni azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy megfázásra a meleg a gyógyír. Az valóban igaz, hogy a hideg nem tesz jót az ember immunrendszerének, és nem véletlen, hogy magát a megbetegedést is mifelénk úgy hívják, hogy megfázás. A téli időszakban valóban megnő a felsőlégúti megbetegedések gyakorisága, és ennek csak részben az az oka, hogy kevesebb vitamindús zöldséget eszünk, hanem a hideg és a hangulatrontó sötét is gyengíti szervezetünk ellenálló képességét. Az sem tesz jót a környező levegővel közvetlen kapcsolatban lévő szöveteknek, hogy hatalmas hőingásokat kell elviseljen, hiszen a szobából kilépve akár 20-25 fokos különbségeket is kénytelen elviselni. De ha állandó -5 fokban kellene létezni, természetesen az sem lenne kellemes.

Ezért valóban jó, hogy ha a hideg időszakban rendszeresen szaunázunk, hiszen ilyenkor az erek kitágulnak, azok a szövetek is elegendő vért kapnak, amik egyébként a hideg miatt  automatikusan kicsit összehúzzák az ereiket, hogy ne legyen túl nagy a hőveszteség. A szervezet is ezért "találta ki" a lázat, hiszen a betegség ellen való küzdelemben fontos, hogy a sejtekhez elegendő tápanyag és oxigén jusson, ilyenkor minden aktivizálódik, a test energiaháztartása nem takarékos üzemmódban működik, hiszen ha baj van, akkor nem szabad spórolni az erőforrásokkal, hanem minél előbb le kell győzni a betolakodó bacilusokat és vírusokat. De a láz nem sokáig a barátunk, ha egy-két napnyi háborúskodás után az immunrendszer győzedelmeskedik, akkor minden rendben, de azon túl már veszélyes a magas láz. Lázas állapotban tilos a szaunába menni, mert a szauna többlet hője már fölösleges, és a szauna igaz, hogy egészséges, de mégis csak egy terhelést jelent a számunkra. A felgyorsult anyagcsere, a folyadékveszteség kifárasztja a szervezetet, ahogy a sport is. Betegen nem megyünk sportolni sem, noha az izzadás önmagában nem rossz, de legyengülni még jobban senki sem akar. young-woman-2239269_960_720.jpg

Tehát a mondás, hogy ki kell izzadni a betegséget, önmagában nem butaság, de túlzásba vinni a hőbevitelt veszélyes lehet. A szauna viszont az egészséges szervezet számára nagyon ajánlott, ahogy a sportolás is, mert komoly egészségmegőrző hatása van.

Természetesen nem mindegy, hogy milyen szaunatípust választunk a hideg őszi estéken (vagy reggeleken) egészségünk megőrzése érdekében. És az sem mindegy, hogy hányszor, milyen hosszan ülünk be a szaunába. Általában elmondható, hogy minél több körre ülünk be a szaunába, annál inkább relaxál, de ki is merít, viszont az 1-2 körös szaunázás élénkít, energetizál. Az is elmondható, hogy minél magasabb a hőmérséklet a szaunában, annál erősebb a méregtelenítés és a véráram élénkülése, viszont annál jobban meg is terheli a szervezetet. A legkíméletesebb a tepidárium, ahol a hőmérséklet nem túl magas, akár órákon keresztül el lehet üldögélni a 30-40 fokos melegben, a gőzfürdő hasonló élettani hatásokat vált ki, mint a finn szauna, de a magas páratartalom miatt nem annyira intenzív a verejtékezés, ezért kisebb a folyadékveszteség, kisebb a terhelés. Az infraszauna a test mélyebb rétegeit is átmelegíti, és a méregtelenítés még intenzívebb. Ki-ki az ízlése és a teherbíró képessége alapján válasszon magának szaunafajtát a betegségmegelőzés, a téli stresszoldás, alakformálás és a méregtelenítés céljából, de ha mégis kitör rajtunk a láz, akkor szüneteltessük ezt a remek téli időtöltést!

20-b.jpg

 

 

Forrás:

www.budapestgyogyfurdoi.hu

Képek:

www.pixabay.com

www.paskalfurdo.hu