Fürdőmánia

Fürdőmánia

Törökfürdők Magyarországon

2021. szeptember 27. - fürdőmánia

            A 150 éves török megszállás nemcsak a kávézást és a szókincsünk kibővülését hozta el országunkba, hanem a törökfürdők megjelenését is. Ezek hatása ma is érződik, ugyanis a törökök által épített fürdők közül több is áll a mai napig és eredeti funkcióját szolgálva várja a kikapcsolódni és gyógyulni vágyókat.

Az 1540-es évektől kezdődő fürdőépítési láznak elsősorban vallási oka volt, a mohamedán vallás szerint ugyanis a rendszeres szertartásos mosakodást a napi imák előtt folyó, vagy csurgó vízben kellett elvégezniük. Már ekkoriban felismerték, hogy egyes termálvizek gyógyhatással is bírnak, ezért általában egyből a termálforrások fölé épültek ezek a törökfürdők. Megkülönböztették a szimpla tisztálkodási fürdőket (hamam), valamint a gyógyfürdőket (kaplisda vagy ilidzsa). Szintén a sajátságos fürdőlátogatási gyakorlatukhoz tartozott, hogy reggel a férfiak, délután a nők használhatták a fürdőket. A társasági élet központjai voltak, ahol a látogatók nemcsak közösségi életet élhettek, hanem a legkülönfélébb szépészeti és „wellness” kezeléseket, masszázsokat is igénybe vehettek.

A török hódoltság alatt egyes becslések szerint 75 fürdő működött a megszállt országrészben, és ezek közül öt olyan fürdő maradt fenn az országban, ami egy-egy korábbi törökfürdő utódjának tekinthető. Ezek az akkoriban táblafürdőként, vagy deszkafürdőként emlegetett Király Gyógyfürdő (eredeti nevén Horosz kapu); a zöldoszlopos Rudas Fürdő (Jesil direkli); Veli bej fürdő (Veli bég), amit kapali, azaz zárt fürdőként is említenek; az akkoriban a Debbag-Chane nevet viselő Rác Fürdő (Kücsük); valamint a Gellért Gyógyfürdő területén lévő fürdő, amelyet akkoriban Sárosfürdőnek neveztek. Ez az öt működő fürdő nem tűnhet soknak, de azt figyelembe kell venni, hogy a törökök kiűzése után teljesen elhanyagolták ezeket az épületeket, ezért már az is nagy szó, hogy ennyi megmaradt. Több törökfürdő azonban nem maradt fenn, pedig például a lőpormalminak nevezett fürdő számított annak idején a legnépszerűbb törökfürdőnek. Ezeken felül a régészek még feltárták a Pasa szeráj és a Tojgun pasa budai fürdők maradványait is. Ezek mellett Budapesten kívül is számos törökfürdő működött, többek között Egerben, Esztergomban, Gyulán, Pécsen, Szegeden, Szekszárdon, Székesfehérváron, azonban ezek közül egyedül csak az egri törökfürdő maradt fenn. A török fürdők emellett rányomták a bélyegüket a későbbi évek fürdőépítészetére is, a jellegzetes építészeti elemeket rengeteg fürdőben felismerhetjük a mai napig.

A 16. századból fennmaradt fürdőink sokféleképpen őrzik a több szempontból  különleges történelmüket. A Király fürdő 1570-ben épült Szokoli Musztafa uralkodása idején. Ez volt a törökök egyetlen olyan fürdője, amely az akkori várfalon belül helyezkedett el, és emiatt nem is rendelkezik saját melegvizű forrással. A Lukács fürdő környékéről szállították a termálvizet egy fenyőfából készült vezetékben, mivel a napi mártózást akkor sem hagyhatták ki, ha netán harc dúlt a várfalon túl, ami elválasztotta őket a többi fürdőtől. A Rudas szintén egy török-kori fürdőt ölel közre, amely viszont egy korábbi, még a magyarok által épített Johannita-rendi ispotály maradványaiból jött létre. A fürdőt több közeli termálforrás is táplálja a mai napig. A Rudas magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere. Ezekre az oszlopokra támaszkodik a félgömb alakú, felülvilágítókkal áttört kupola. Ez az egyetlen ilyen módon épített törökfürdőnk, az összes többinek robosztus falak tartják meg a mennyezetét. A Veli Bej fürdő épülete szintén Szokoli Musztafa pasa ideje alatt épült, 1574-ben, és ez a mai legnagyobb török-kori fürdőnk. A Felhévíznek is nevezett terület akkoriban mocsaras volt, ezért a velencei épületekhez hasonlóan a fürdő alapjait is cölöpök tartják a mai napig. Útleírások szerint olyan forró vizet adott a forrása, hogy hideg víz hozzáadásával tették elviselhetővé a hőmérsékletét.

A törökfürdők tehát az akkori mindennapokban is jelentős szerepet játszottak és a mai napig kikapcsolódást nyújtanak a látogatóknak. Nemcsak a gyógyvizek jótékony hatását kutatva érdemes ellátogatni ezekbe a fürdőkbe, hanem egy vizuális időutazás élményét megtapasztalni is.

https://assets.4cdn.hu/kraken/7UCoEqEPppvo1PCw8s.jpeg
https://www.furdoszovetseg.hu/wp-content/uploads/2017/12/egri-torok-furdo_1920x640.jpg
https://simenyi.hu/wp-content/uploads/2019/12/SIM1110a.jpg
süti beállítások módosítása