Fürdőmánia

Mi az a balneológia, avagy tudomány-e a fürdőzés?

2020. március 20. - fürdőmánia

A bálna is fürdik, még sincs köze a balneológiához... Tréfát félretéve: mi a csuda az a balneológia, és miért jó nekünk? A balneológia röviden: a fürdőzés tudománya. Természetesen nem elsősorban az otthoni tisztálkodásra kell gondolni, hanem a gyógyfürdőkben történő fürdésre orvosi kezelések során. Persze nem attól lesz tudományos, mert az orvos nézi, hanem mitől?...

balneo1.jpg

Noha gyógyfürdők ősidőktől fogva léteznek, a balneológia mégis viszonylag fiatal tudomány. A Magyar Balneológiai Egyesület 1891-ben alakult meg, Európában másodikként, hiszen a kontinensen csak a berlini előzte meg. Kétévente rendez világkongresszust a Nemzetközi Balneológiai Társaság, melynek két ízben magyar elnöke is volt: 1929-ben báró Korányi Sándor, 2002-2008 között pedig Bender Tamás. Az első kongresszust éppen itt Magyarországon, a Gellért szállóban tartották 1937-ben. Ebből is látszik, hogy hazánkban fontos szerepet játszik a balneológia. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy gyógyvizekben gazdag ország vagyunk, érthető, hogy tudományos igényességgel, tudományosan megalapozott ismeretek mentén szeretnénk felhasználni ezt a kincset. Ez nem csak presztízskérdés, hanem kőkemény anyagi kérdés is, hiszen a biztosítótársaságok - érthető módon - csak akkor finanszírozzák a betegek gyógykezelését, ha annak hatásosságáról tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. Ezeknek a bizonyítékoknak a keresése, összegyűjtése, alkalmazása a balneológusok feladata.

balneo3.png

Csak fürdő?

A kutatások kezdettől fogva az egyes gyógyvizek hatásosságának a kimutatását szolgálják. És mivel a gyógyvizek nem csak arra alkalmasak, hogy fürödjünk bennük, hanem ivókúrára, inhalálásra, iszappakolásra is használhatók, ezért a balneológia ezek gyógyhatását is vizsgálja és használja.  

Mai tudásunk szerint a gyógyvizek részben fájdalomcsillapító hatással bírnak, de részben vagy egészben meg is szüntetnek bizonyos betegségeket. Reuma, gyomorbaj, tüdőbaj, nőgyógyászati problémák, bőrproblémák, szívbetegségek, idegrendszeri betegségek. A tudomány sokszor nem érti teljes mértékben egy-egy gyógyszer, gyógyvíz vagy gyógynövény hatásmechanizmusát, de ha precíz statisztikai módszerekkel ki lehet mutatni a hatást, és el lehet különíteni egyéb hatásoktól, akkor megalapozottnak tekinthető az alkalmazhatósága.  

Milyen egyéb hatásoktól kell elkülöníteni a gyógyvizek hatását? 

1)

Például a placebótól. Ha egy embernek azt mondjuk, hogy tíz napon át egy nagyon hatásos gyógyvizet fog kapni a fájdalmira, a fájdalom akkor is enyhülni fog, ha sima csapvizet adunk neki, mert a szervezet önbecsapó funkciója elhiteti vele, hogy hat a gyógyszer. Persze a valódi gyógyvíz fogyasztása esetén a fájdalom nem csak rövid időre enyhül, hanem tovább. De meddig? Itt kezdődik a tudomány. Ha el akarjuk dönteni egy gyógyvíz hatásosságát, akkor kell egy kontroll csoport, amelynek tagjai nem gyógyvizet kapnak, és kell egy csoport, akik valódi gyógyvizet. Majd figyelni kell a különbséget a két csoport sorsa között. Sokszor nem egyszerű olyan álgyógyvizet készíteni, amelyről tényleg nem lehet megállapítani, hogy benne van-e az adott hatóanyag, vagy sem, de a balneológusok megoldják. 

2)

A másik hatás, amelyről le kell választani a gyógyvíz hatását, az a levegőváltozás, környezetváltozás hatása. Ez is olyan, mint a placebo: lehet, hogy már attól jobban érzi magát az ember, hogy kimozdult otthonról, pedig még közelébe se ment a gyógyfürdőnek. Ezért a gyógyvizek hatásosságát tipikusan ambuláns módon, vagyis úgy vizsgálják, hogy a beteg normál életritmusa ne boruljon föl, ne lépjen ki a hétköznapi menetrendből és környezetből. 

3)

Aztán ott van a kémiai és a fizikai hatások elkülönítése. A fürdőzés során a betegre egyszerre hat a gyógyvíz kémiai összetétele, vagyis a benne oldott ásványi anyagok hatása, illetve magának a víznek a fizikai hatása: nyomás, hőmérséklet, vagy a benne tapasztalható súlytalanság. Itt megint jöhet a kontroll csoport, akik ugyanolyan hőmérsékletű csapvízben lubickolnak, és mellettük azok, akik valódi gyógyvízben. 

balneeo2.jpg

Kontroll csoport

A balneológus kutatóknak sokszor nem egyszerű összeállítani a megfelelő létszámú és összetételű kontroll csoportot, hiszen ki örülne annak, ha megtudná, hogy valójában nem is kapott gyógykezelést, hosszú heteken át feleslegesen járt el a kezelésekre, csak úgy csináltak vele, mintha kezelték volna, mivel egy tudományos kísérlet kontroll csoportjának a tagja volt. Legtöbbször idős, beteg emberek veszik igénybe a gyógyvizek hatását, ezért nem szerencsés játszani az ő naivitásukkal, de ezt persze nem is teszik a balneológusok, a cél nem szentesíti az eszközt, a vizsgálatokat kizárólag etikus módon hajtják végre klinikai adatok elemzésével vagy önkéntes csoportok bevonásával. 

 

Forrás: doki.net, bmm.hu, matud.lif.huhttp://www.budapestgyogyfurdoi.hu