Fürdőmánia

Miért van ekkora termálkincs Magyarországon?

2020. február 21. - fürdőmánia

A Kárpát-medence egy különleges hely. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni! Nem csak a növényvilága egyedülállóan gazdag a környező vidékekhez képest, és nem csak kulturális olvasztótégely immár több ezer éve, de geológiai értelemben is egyedülálló. Igen, a termálkincsről van szó:  Izland, Japán, az USA, Franciaország, Olaszország, Kína és Új-Zéland mellett itt vannak a legnagyobb hévíz készletek. Mi lehet ennek az oka?

termalkincs1.jpg

A magyarországi hévizeknek nem csak a mennyisége egyedülállóan nagy, hanem a minősége is kiváló abból a szempontból, hogy a hőmérséklete ideális a gyógyvizes kezelések és az energetikai felhasználás szempontjából, hiszen nem nehezen hasznosítható gejzírek formájában tör a felszínre, mint a vulkanikus területeken hanem 100 Celsius fok alatti a hőmérséklete. Ráadásul a hévizek összetétele is meglehetősen változatos, ezért a gyógyászati kezelések nagyon széles spektrumában használhatók. 

Hogyan keletkezett, keletkezik ez termálvíz mennyiség?

Két egymástól független dologról van szó. Az egyik a hő, a másik a víz. Máshonnan jön az egyik, és máshonnan a másik.

Honnan jön a hő?

A Föld mélyének a hője a belsejében található olvadt kőzetekből áramlik föl. Meglepő tény, hogy bolygónk tömegének 99%-a több mint 1000 fokos! Ezt a forró anyagot a földkéreg szigeteli el a légkörrel és áttételesen a hideg világűrrel érintkező felszíntől. Maga a hő forrása még nem teljesen ismert. Egyes kutatók szerint ősi bolygóütközések energiája tárolódik még ma is Földünk belsejében. Mások szerint radioaktív bomlások táplálják a meleget. Nagyon kicsi mértékben a Hold és a Nap árapály-hatása is melegíti a bolygó belsejét. Akármi is a forrása, elég meleg, és elég vékony az átlagosan kb. 33 km vastag szigetelő kéreg a 13000 km-es átmérőhöz képest. 

Magyarország hévízkészletének hője is innen származik, és a Kárpát-medence különleges geológiája magyarázza a gazdag termálkincset, ugyanis mifelénk a különösen bonyolult geológiai múlt miatt úgy adódott, hogy a kéreg az átlagosnál jóval vékonyabb, néhol csak 22 km, ezért az alatta lévő forró köpeny jobban felmelegíti a felszínhez viszonylag közel lévő rétegeket is. Nálunk 6-8 fokot emelkedik a hőmérséklet 100 méterenként, ha lefelé haladunk a mélybe, míg másutt csak 2-3 fokot, sőt az ősmasszívumok táján csak 1 fokot. Ezért van az, hogy Dél-Afrikában közel 3-4 km mélységből is bányásszák az aranyat, és a hőmérséklet még "csak" 70 Celsius fok. 

terme_lkincs2.png

Honnan jön a víz? 

A termálkutakból és termálforrásokból feltörő víz kétféle forrásból eredhet. Vagy a leszivárgó és a mélyben felmelegedő rétegvíz alkotja, vagy ősi időkben, évmilliókkal ezelőtt becsapdázódott karsztvíz talál utat a felszínre, vagy hozzuk fel mi, emberek mesterséges fúrásokkal. Sokáig az a nézet uralkodott, hogy a termálvizek jelentős része a leszivárgó csapadékból folyamatosan pótlódik, ezért kimeríthetetlen. Ez a kép sajnos nagyon megváltozott az utóbbi évtizedekben, mert kiderült, hogy a helyzet éppen fordítva van. A termálkutak által felhozott meleg víz jelentős része ősi víz, amely évmilliók óta csendben várt a mélyben arra, hogy valahogy a felszínre kerülhessen. Az ősi óceánok és beltengerek, valamint karsztos vidékek vize nem termelődik újra korlátlan mennyiségben, ezért szigorú szabályok védik ezek kitermelésének a fenntarthatóságát. A kitermelt termálvíz helyett a lehűlt, használt termálvizet köteles visszapréselni a mélybe az, aki a Föld hőjét szeretné hasznosítani. 

Jó hír viszont, hogy a hő - ha nem is a végtelenségig, de - beláthatatlanul hosszú ideig kimeríthetetlennek tekinthető. Tehát ha pusztán energiatermelésre, vagy fűtésre akarjuk használni, akkor a feltörő vizet visszapótolva a hő nagyon hosszú ideig a rendelkezésünkre áll, és vétek lenne nem kihasználni!

11_1.jpg

 

Képek forrásai: termalfurdo.hu, Földtani közlöny, Budapesti Gyógyürdők