Fürdőmánia

Hogyan működik a hullámmedence?

2019. augusztus 26. - fürdőmánia

Strandra nem csak a nyugalom, a relaxáció miatt járunk, hanem azt is szeretjük, ha némi izgalom is vegyül a szórakozásba - természetesen komoly kockázat nélkül. A strandokon található hullámmedencék a tengerparti hullámok élményét nyújtják az embernek, ám itt nem kell számolnunk olyan veszélyekkel, mint amik a valódi tengerpartokon leselkednek a fürdőzőkre. Mikortól léteznek hullámmedencék, hol találhatók most, és egyáltalán hogyan működnek?

hogyanmukodikahullam1.jpg

Magyarországon 1925-ben a Csillaghegyi strandon létesítettek először hullámmedencét, ami az akkori Európában is kuriózumnak számított. Nem sokkal később, 1927-ben a Gellért-fürdő parkjában épült a következő hullámfürdő, majd 1937-ben a Palatinuson, de még abban az évben Hajdúszoboszlón is megnyílt egy hasonló látványosság. Az alábbi filmhíradó részlet az 1927-ben készült a Gellért-fürdő bővítése utáni megnyitón.

Manapság a legtöbb modern strand büszkélkedhet hullámmedencével. A hírekbe akkor kerül csak be, ha valamilyen különlegességet tud felmutatni. Ilyen volt például, mikor a Dagály-fürdő olyan hullámmedencével rukkolt elő, melynek hangja a tenger hullámait a legtökéletesebben utánozza. Természetesen a legnagyobb alapterületű, a legmagasabb hullámokat produkáló mind-mind hírértékkel bír. Las Vegasban például homokos partú hullámmedence is van, ami valóban a tengerpart illúzióját kelti. Magyarországon egyelőre ilyen még nincs, de a hagyományos hullámmedencét szinte bárhol megtalálni.

Máshol pedig surf-parkot létesítettek, ahol hullámlovasok próbálnak deszkájukon a mesterséges hullámokon. 

hogyanmukodikahullam2.jpg

Veszélyes-e?

A hullámmedence kívülről nézve talán veszélyesebb, mint a hullámokból átélve a kalandot. Ahogy a természetes hullámoknál, úgy a hullámmedencében is magával ragadja a víz az embert, de aztán visszateszi nagyjából oda, ahol volt. De míg a tengerben a rövid tehetetlen sodródás során akár sziklákkal vagy a meder nagyobb kavicsaival kellemetlen találkozások történhetnek, addig a medence sima talaja nem okozhat veszélyt. Mivel a medencében együtt ringatózók nagyjából azonos fázisban mozognak ide-oda, ezért egymást sem üthetik meg nagyon. Veszélyt akkor okozhat csak a hullámmedence, ha kisebb gyerekek egyedül pancsolnak a hullámok között, és a magas hullámok feldöntik, és ő éppen rossz ritmusban próbál felállni vagy levegőt venni. Ezért ha magas hullámokat kelt a hullámmedence, akkor kisebb gyerekek csak szülői felügyelettel legyenek jelen akkor is, ha a gyerek jól úszik. Ez természetesen igaz akkor is, ha nem mesterséges hullámokról van szó, hanem a tengerparton fürdik a gyerek a nagyobb hullámokban.

hogyanmukodikahullam3.jpg

Hogyan működik?

A mesterséges hullámok létrehozása nem is ördöngösség. Alapvetően négy módszert alkalmaznak. 

1)

A legelterjedtebb módszer mechanikus mozgatással hozza létre a hullámzást. Egy téglatest alakú beton aknában egy szintén téglatest alakú dugattyú szerű testet mozgatnak fel-le villanymotorokkal, ez magával ragadja a medence vizét, és azt is fel-le mozgásra készteti. A hullámok magassága elérheti az 1-1,5 métert is a hullámhegy és a hullámvölgy között mérve. A hullámkeltés gyakorisága 12-15 hullám percenként. A módszer hátránya, hogy nagyon energiaigényes. Egy kb. 600 m2-es medencéhez tartozó dugattyús hullámkeltő gép teljesítménye elérheti a 60 kW-ot (!!). Ez egy 80 lóerős autó maximális teljesítményével egyezik meg.

2)

Kevésbé energiaigényes az ún. hullámlabda. Ezt a 90-es években fejlesztették ki. Lényege, hogy a vízbe helyezett nagy átmérőjű műanyag labda belsejébe egy villanymotorral hajtott mechanikus szerkezetet építenek, mely föl-le mozgásra kényszeríti a labdát, az pedig a vizet. A rendszer akkor tud csak nagy hullámokat gerjeszteni, ha a medence oldalfala függőleges, így a visszaverődő hullámok egyesülhetnek az újabban keletkező hullámokkal. Ha a medence oldala lejtős, akkor nem verődik vissza a hullám, nem jön létre az erősítés. Ennek a módszernek az előnye, hogy bármilyen medencébe utólag is beépíthető, nem kell a tervezés során bonyolult építészeti megoldásokról gondoskodni.

hogyanmukodikahullam5.jpg

3) 

Létezik még pneumatikus működtetésű hullámmedence. Ez nagyon hasonló az elsőhöz, melytől abban különbözik, hogy nem dugattyú mozgatja föl-le a víztömeget, hanem nagyteljesítményű légszivattyúk préselnek levegőt egy kamrába így szorítva ki onnan a vizet, majd a nagy felületű szelepek kinyitásával lehet kiengedni a levegőt a kamrából, hogy a helyére ismét visszajöhessen a víz.

4)

Az árasztásos megoldás lényege az, hogy egy hatalmas víztömeg zúdul egyszerre a medence vízterébe végighömpölyögve a medencén. A működési mechanizmusa a következő: nagyteljesítményű szivattyúval a medence vízteréből rövid idő alatt felszivattyúzzák a vizet egy magas tárolóba, majd a nagy keresztmetszetű zsilipek kinyitásával nagyon rövid idő alatt a nagymennyiségű víz visszajut a medencébe. A berendezés energiaigénye a nagy szivattyúzási teljesítmény miatt jelentős, valamint költséges építészeti kialakításokat is igényel.