Fürdőmánia

Mindent a napvédelemről

2019. július 15. - fürdőmánia

Most aztán igazán összegyűjtöttük, amit a nyári napvédelemről tudni kell. Számos fontos és kevésbé fontos szempont derenghet az ember fejében erről az igazán lényeges kérdésről, és tévedések is szép számmal felbukkanhatnak. Mire figyeljünk a napozás során?

mindent_a_napve_delemro_l_1_3721835_960_720.jpg

Miért van szükség napvédelemre?

"Régen nem kentük magunkat, mégsem égtünk le!" Ez a mondat valószínűleg nem egy tudományos szimpóziumon hangzott el! Amúgy teljesen mindegy, hogy mi volt régen, most az van, hogy súlyos bőrkárosodást szenvedhet az, aki nem védi magát a leégéstől. Nem igaz, hogy a bőr hozzászokik az erős napfényhez! Az igaz, hogy a barnulás enyhíti a sugárzás káros hatásait, mert a pigmentsejtekben található melanin nevű festékanyag elnyeli a beérkező sugárzás egy részét, de a bőrkárosító és rákkeltő hatása a napsugárzásnak statisztikusan működik, vagyis egyetlen foton is tud rákot okozni, ha "jókor" "jó helyre" érkezik, tehát minél tovább, minél erősebb napfényben, minél kevésbé lebarnult bőrrel napozunk, annál nagyobb a bőrrák valószínűsége. 

mindent_a_napve_delemro_l_2_pexels-photo-1550913.jpeg

Mennyi időt tölthetünk a napon?

A napfürdőzés jó dolog, hozzátartozik a testi-lelki egészséghez, de az előzőekből az következik, hogy kockázatokat is hordoz magában. A kockázat mértéke a napon eltöltött idővel arányosan nő. A még elviselhető kockázatot jelentő időtartam függ a bőrünk jellegétől, vagyis hogy "fehérbőrűek" vagyunk-e vagy inkább színesek, továbbá függ a lebarnultságunk mértékétől is. Ezeken kívül függ az éppen aktuális légköri viszonyoktól, hiszen délben, tiszta időben jóval nagyobb a leégés veszélye, mint párás időben délután vagy reggel, és az sem mindegy, hogy egy hegytetőn vagyunk, ahol nagyon erős tud lenni az UV-sugárzás. A vízről visszatükröződő napfény erejét is figyelembe kell venni, mikor megbecsüljük, hogy elég volt-e a sütkérezésből, vagy még maradhatunk a napon. És természetesen az egyik legfontosabb kérdés az optimális napozási idő becslésekor az, hogy milyen kiegészítő napvédelmet alkalmazunk.

Melyik fényvédő módszert válasszam?

A napvédelem/fényvédelem leggyakoribb eszközei a különböző kenőcsök, de ne feledkezzünk meg a jó öreg árnyékolásról sem, hiszen ez egy viszonylag egyszerű, biztos módszer, ami sok kérdőjelet nem hoz felszínre! Keressük a napozáshoz a félárnyékos helyeket, ahol kíméletesebben éri a fény a bőrt, és jobban el tudjuk kerülni a leégést. Ezzel kapcsolatban egy fontos megjegyzés: a szórt fény is ugyanolyan hatást fejt ki a bőrre, mint a direkt napfény, csak hosszabb idő alatt, mert a dózis kisebb. Tehát az "árnyékban" ugyanúgy lebarnulunk, csak lassabban. A napernyők használatakor különösen oda kell figyelni a leégés lehetőségére, hiszen bizonyos napernyők anyaga félig átlátszó a káros sugarak számára. 

Az árnyékolás mellett a zártabb fürdőruha/napozóruha használata is megfontolandó. Ennek hatása hasonló az árnyékolóhoz, azzal a különbséggel, hogy mindig magunkon hordjuk. Kisgyerekek esetén működhet különösen jól az, ha inkább rajta hagyunk egy pólót, nem baj, ha vizes lesz, de biztosan megvédi a leégéstől a vállát és a hátát.

Krémek titkai

Ha mindenképpen tűző napon, minimális öltözékben szeretnénk napra menni, akkor maradnak a krémek. Ezek között akkora a sokféleség, hogy valóban nehéz eligazodni, ráadásul a hatásmechanizmusuk megértéséhez egyszerre kell hogy menjen a fizika, a kémia, és a biosz is! A krémmel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy melyik hatóanyagot alkalmazza.

A hatóanyagok között a legjobbak azok, amelyek fizikai napvédelemmel rendelkeznek. A fizikai fényelnyelő hatóanyagok (titán-dioxid, vagy cink-oxid), elnyelik a napfényt, de közben nem bomlanak le, ezért a hatásuk hosszabban tart (kb. addig, amíg le nem mossuk, vagy le nem kopik), ráadásul az egészségre ártalmatlan anyagokról van szó,  hatásuk azonnal jelentkezik, nem kell a felszívódásra várni. 

Az másik fajta hatóanyag kémiai védelmet nyújt a napfény sejtroncsoló hatásával szemben úgy, hogy közben a hatóanyag maga is lebomlik, ezért idővel elmúlik a hatása. A kémiai hatóanyagú napozókrémek felszívódnak a bőrbe, és ott a lebomlás során olyan alkotóelemekre esnek szét, melyeknek hatásmechanizmusa nem mindig ismert, ezért kérdéses az egészségre gyakorolt hatásuk. 

Olyan hatóanyag nem létezik, amelyik a bőrt magát teszi alkalmassá a napvédelemre, a napvédőkrémek azon hatóanyagai, melyek a napfény révén létrejött káros anyagok hatását csökkentik - például az antioxidáns vitaminok vagy a hidratáló anyagok - is hasznosak, de ezek hatása nem erős, inkább csak kiegészíti a védelmet.

Egyre elterjedtebbek az úgynevezett nanorészecskéket tartalmazó napozókrémek. Ezekben a fizikai védelmet biztosító anyag nagyon kicsi szemcseméretben található, ezért logikus, hogy jobban eloszlik a bőr felületén, míg a hagyományos szemcsemérettel rendelkező védőanyag a szemcsék közeiben nem nyújt védelmet, így ott a napnak ugyanúgy ki van téve a bőr, és ha ott keletkezik bőrrák, akkor nem vigasztal senkit, hogy másutt viszont nem keletkezett. A nanorészecskékkel csak az a baj, hogy nem kutatott eléggé, hogy maguk a szemcsék felszívódnak-e a bőrbe, és ott milyen hatást váltanak ki, ezért az óvatosabb bőrgyógyászok nem javasolják ilyen krémek használatát.

 mindent_a_napve_delemro_l_3_-2182515.jpeg

Kozmetikumok hatása

Még egy apró javaslat! Napozás során tehát nem csak maga a napfény okozhat gondot a szervezetünknek, hanem a magunkra kent védőkrémek vagy egyéb kozmetikumok bomlástermékei is. Míg a napozókrémek esetén vitatott, hogy a van-e a kémiai bomlástermékeknek káros hatása, addig a szintetikus kozmetikumok esetén teljesen biztos, hogy van. Ezért napozás előtt feltétlenül mossuk le a szemfestéket, alapozót, rúzst, de még a szúnyogriasztót is, és ha már mindenáron illatosak akarunk lenni, akkor használjunk természetes illóolajokat vagy pl. kókuszolajat. A természetes olajok egy részének napvédő faktorszáma is van, ami azt mutatja meg, hogy hányszorosára növeli a biztonságban napon eltölthető idő hosszát.