Fürdőmánia

Csúszda-pszichológia

2019. június 12. - fürdőmánia

Az első vízicsúszda 1906-ban épült Új-Zélandon, akkor még nem fenéken vagy hason, hanem kisméretű szánkókon csúsztak a népek a vízbe. 1968-ban hozták létre az első vízi vidámparkot San Diegoban, majd a kilencvenes években terjedtek el a fedett, zárt térben kialakított csúszdaparkok, melyeket télen is lehet használni. Azóta el sem tudunk képzelni fürdőkomplexumot csúszdák nélkül. De miért szeretünk csúszdázni?
klarer_magic_eye_16.jpg
The Magic Eye - a világ leghosszabb csúszdája

Minél magasabb, minél kanyargósabb, minél színesebb, minél extrémebb, minél több, annál jobb. Ma ezt várjuk el a csúszdaparkoktól. Van, ahová lifttel kell felmenni, van, amelyik bentről indul, és kint érünk a vízbe, és van, ahol fordítva, van extrém meredek, ahol megtapasztalhatjuk a súlytalanság élményét, és van olyan, ami útközben sötét alagúttá válik, és azt sem tudjuk, hogy hol vagyunk, és kénytelen az ember rábízni magát a Tervezőre…

 Legek…

A csúszdák világában több szempont alapján is tartanak számon legeket. A legkülönlegesebbeknek saját nevük is van.

  • A jelenleg leggyorsabb csúszda a brazil Insano – Fortaleza, itt 41 méter magasról kb. 105 km/h sebességgel lehet lecsúszni.
  • A leghosszabb a német The Magic Eye nevű csúszda, a pálya 22 méter magasról indul, a cső hossza 356 méter és több mint egy perc, mire a végére érünk. Ez hosszúnak számít, hiszen a legtöbb csúszdán az élmény csupán néhány másodperc.
  • A világ jelenleg legmagasabb csúszdája, a Kilimanjaro, amely Rio de Janeiroban, Brazíliában található. 50 méter magasról indulhatunk lefelé, csúszás közben 90 km/órás sebességet érhetünk el. Ennek megfelelően a kaland nem tart sokáig. Másodpercek alatt lenn vagyunk a földszinten.
  • Van egy magyarországi "leg" is. A szegedi Napfényfürdőben a 30 méteres toronyból induló, lifttel megközelíthető 272 m hosszú, zárt óriáscsúszda Európa egész évben üzemelő vízi testcsúszdái között a leghosszabb. 

614290-970x600-1_1.jpegInsano – Fortaleza: a leggyorsabb

Miért szeretünk csúszni?

A vízicsúszdák népszerűsége mögött felnőttek és gyerekek esetében eltérő mechanizmusok működnek. A gyerekek természetüknél fogva keresik a kihívásokat, gyakorlatilag így tanulnak. Tudat alatt olyan helyzetekhez vonzódnak, amelyek fejlesztik őket valamilyen szempontból, ennek természetes része a kihívás és az izgalom. Ez kicsit olyanná is válhat, mint a drog, hiszen azt már régóta tudjuk, hogy az izgalmi állapotban termelődő adrenalin egy saját magunk által termelt drogként viselkedik. Ennek a hatása alól a felnőttek sem mentesek, de a felnőttek közül kevesebben kattannak rá annyira az extrém izgalmi helyzetekre, mint a gyerekek. A csúszdaparkok tipikus látogatói nem azok, akik a fürdőből egyenesen ejtőernyőzni vagy sziklamászni mennek. Ez arra utal, hogy vannak más motivációk is, hiszen a vízicsúszda szinte kockázatmentesen kínál izgalmat, kalandot. Talán kevesen tudják, hogy mivel csúszdázás közben olyan testhelyzeteket vagyunk kénytelenek felvenni, olyan izomcsoportok és testfunkciók mozdulnak meg, melyeket hétköznapi körülmények között szinte soha nem használunk. Ezért a csúszdázás sportnak sem utolsó, főleg, ha lépcsőn kell felmászni a starthelyre, és nem lift visz fel. A test kilép a komfortzónájából, és a delikvens érzi, hogy valami megmozdul a testében, akkor is, ha pocakos,  akkor is, ha hétköznap ülőmunkát végez. Ilyenkor javul a nyirokkeringés, elkezdődik a méregtelenítés, és azt érezzük, hogy léptünk egyet az egészség irányába.

620x0_1.jpg 

Sokkterápia 

Feljegyezték, hogy a csúszdázás alkalmas a víziszony legyőzésére is. A víziszony az egyik leggyakoribb fóbia. Lehet súlyosabb, és lehet enyhe is a szorongás mértékétől függően, és attól, hogy a víziszonyos milyen helyzetektől érzi magát pánikban: pusztán a víz jelenlététől, vagy esetleg csak attól, hogy nem ér le a lába, vagy vizes lesz a feje. Vannak, akiknek sikerült kigyógyítani magukat az enyhe fokozatú víziszonyukból azáltal, hogy bátran belementek "extrém" - legalábbis számukra extrém - helyzetekbe. Ha elindultunk lefelé a csúszdán, akkor már nincs visszaút, és mivel van időnk szembenézni a pánikkal, és átfordítani azt egyfajta beletörődésbe, esetleg kíváncsiságba, ezért megtörténhet a csoda, hogy a pánikoló a nagy csobbanás után nevetve kászálódik ki a víz alól, és büszkén zsebeli be a neki drukkolók elismerését. Ezt a módszert természetesen csak önkéntes alapon szabad kipróbálni. Ha valakit mások kényszerítenek olyan helyzetbe, melytől pánikol, akkor a fóbia valószínűleg inkább erősödik, gyerekek esetében pedig végképp ne alkalmazzuk.
maior-toboagua-mundo-brasil-riodejaneiro-barradopirai-aldeiadasaguas-parkresort-viajantes-desbraveomundo6_1.jpgKilimanjaro - Rio de Janeiro

 

 

  

Képek forrásai:

https://knaattractions.com/wp-content/uploads/2018/06/Klarer_Magic_Eye_16.jpg

https://f.i.uol.com.br/fotografia/2016/06/08/614290-970x600-1.jpeg

https://ripost.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-09-17/42b0e0ab53f703f9298657f80905c4cf/620x0.jpg

https://desbraveomundo.com/wp-content/uploads/2017/04/maior-toboagua-mundo-brasil-riodejaneiro-barradopirai-aldeiadasaguas-parkresort-viajantes-desbraveomundo6.jpg