Fürdőmánia

Fürdők a boldog békeidőkben

2017. szeptember 12. - fürdőmánia

Szórakozás, tisztálkodás, gyógyulás. E három céllal jártak és járnak ma is a népek fürdőbe, bár a hangsúlyok manapság eltolódni látszanak a szórakozás felé. Érdemes egy pillanatra megállni és végignézni, hogy jutottunk idáig. Vajon hogyan múlatta az időt a boldog békeidők polgárosodó társadalma az egyre nagyobb számban megjelenő fürdők medencéiben? Miben különbözött ez a világ a ma is egyre fejlődő fürdőkultúrához képest?

Fürdők már a római kor óta voltak szerte a Kárpát-medencében, de a fürdőkultúra igazi aranykora a XIX. században kezdődött. A 48-as szabadságharc előtt, a reformkorban is egyre-másra jelentek meg az úri és a polgári lakosság szórakozására szánt fürdőépületek, és a történelmi viharok után is folytatódott ez a tendencia. Buziásfürdő, Borszék, Herkules-fürdő, Balatonfüred, Karlsbad, Hévíz, Bártfa. Ezek voltak a Monarchia legnevesebb fürdőhelyei, de a budapesti fürdőkkel egyik sem versenghetett. Népszerűségük növekedését csak az Adria felé kiépített vasút elkészülte törte meg, mikor is az arisztokraták Abbáziába, a mai Opatijába kezdtek járni.

A kor társadalmi rétegződésének megfelelően különültek el az arisztokráciának, a polgárságnak és a szegényebb közembereknek szánt fürdők. Persze mindenki az eggyel magasabb osztály fürdőibe vágyott, vagy legalábbis utánozta azok szokásait. Mégis kijelenthető, hogy a polgárosodás jelentette ennek a kulturális szegmensnek is a motorját. Az egyre tehetősebb és műveltebb polgárság virágoztatta fel a Monarchia számos fürdőhelyét.

7_1.jpg

A fürdőzés akkoriban elsősorban a pihenésre és a gyógyulásra kínálkozó lehetőségként élt a köztudatban. A szezon kezdetén, általában június elején megjelentek a gyógyulni vágyók a fürdőhelyen, bejelentkeztek a fürdőorvosnál, akit az elsőosztályú fürdőhelynek kötelező volt alkalmazni a helytartótanács rendelete értelmében. A vendég ezután kifizette a társadalmi pozíciójától függő kurtaxát - vagyis a díjat, amiből működött a fürdő, ezután a neve felkerült a kurlistára, amit évente újság formájában megjelentetett a fürdő, hiszen egy-egy prominens személyiség neve a kurlistán volt a legjobb reklám. A közismert személyiségeknek ezért mentességet is adtak a kurtaxa megfizetése alól. Arany János 1875-től részesült Karlsbadban ilyen figyelmességben, a megtakarított pénzt természetesen jótékonysági célra ajánlotta fel.

7_2.jpg

A budapesti Császár fürdő 1870-ben

Az adminisztratív formaságok után kezdődhetett a kezelés. Persze a fürdőorvos elrendelt a megfelelő fürdők mellett ivókúrákat is a megfelelő arányban. Igen, a gyógyvizek rendszeres iszogatása legalább annyira része volt a regeneráló kúrának, mint a vízben mártózás. Első szempont a gyógykezelés, csak második a szórakozás. Nem csúszdákon visongó kisgyerekektől hangos a korabeli "strand", hanem csendben gyógyuló polgárasszonyok és urak sétálgatnak a számukra kijelölt medencék felé a parkban, udvariasan köszöngetnek, ha illik. Persze a fürdőélet nem csak komorságból állt, a vendégek ismerkedtek, tekéztek, biliárdoztak, egyleteket hoztak létre, amiknek keretén belül bálokat, tombolát, koncerteket és kirándulásokat szerveztek. A füredi Anna bál is egy ilyen fürdőegyleti hagyomány.

Maga a fürdőzés gyakran privát kádakban folyt. Egy-egy fürdőhelyen többtucat magánfülke várta a tehetősebb vendégeket, ahol a mai megszokott fürdőszobához hasonló helyiségben élvezhették a meleg vagy éppen langyos víz hatásait. A közös medencékben is elképzelhetetlen volt a férfiak és nők közös fürdőzése. Külön részlegeket biztosítottak a férfiak és a nők számára, és a fürdőszabályzat pontosan rendelkezett arról, hogy mennyire lehetett megközelíteni az ellenkező nemnek szánt részleget. Tilos volt a fröcskölés, ugrálás, köpködés (!) - hiába, a fürdő egy csendes, nyugodt hely volt még akkoriban.

A fürdőruha forradalma is erre a történelmi időszakra tehető. Különösen a nők viselete ment át komoly változáson. A teljes testet fedő, úszásra alkalmatlan ruha nem csak az erkölcsök miatt nem volt furcsa, hanem azért sem, mert úszni sem nagyon tudtak az emberek abban az időben. A testkultúra fejlődésével, a női emancipációval egyre fogyott az anyag a női fürdőruhákból és kisebb-nagyobb botrányok után eljutott a világ a XX. század derekára a bikiniig és a szabadon látogatható strandokig, ahol már a nem a csendes üdülés a módi.

7_3.jpg

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_furdokultura/ch11.html

http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/07/21/furdok_pest_reformkor

http://www.life.hu/trend/20120712-legyel-olyan-szexi-a-strandon-mint-marilyn-monroe-a.html

A bejegyzés trackback címe:

https://furdomania.blog.hu/api/trackback/id/tr5412823236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.