Fürdőmánia

Melyik szaunatípust válasszam?

2017. június 19. - fürdőmánia
Nyáron sem kell lemondanod a szanunázásról, hiszen jótékony hatásaira (méregtelenítés, stresszoldás, bőrmegújítás, stb.) ugyanúgy szükségünk van a melegebb napokon is, mint a téli időszakban. Fontos ugyanakkor pár dologra figyelmet fordítanod, ha nyaralás közben még szaunáznál is. A nyári hónapokban különösen figyelj oda a folyadékpótlásra, igyál többet, mint télen, viszont kerüld a nehéz, zsíros ételeket , az alkoholfogyasztást, illetve több és hosszabb szünetet iktass be a szaunában eltöltött 10-15 perces időszakok közé.

Akik szeretik a termálfürdők, wellness hotelek szolgáltatásait végigpróbálgatni, könnyen elbizonytalanodhatnak a szaunarészlegek változatos kínálatát látva: melyik szaunatípust is érdemes választani? Egyáltalán szabad-e többféle szaunát kipróbálni? Nézzük hát végig a nem kevés lehetőséget, és vázoljuk a bennük rejlő lehetőségeket!

4_1.jpg

Általában elmondható mindegyik szaunáról, hogy legfontosabb hatása a szervezetünkre az, hogy átmelegíti a testünk felszínét, ezáltal izzadásra, kiválasztásra, tisztulásra, méregtelenítésre és intenzívebb vérkeringésre és nyirokkeringésre serkenti azt. A szaunázás - ami együtt jár az utána vett hűsítő fürdővel, de legalábbis levegőn történő hűsöléssel - erősíti az immunrendszert, a szívet, ellazítja az izmokat, oldja a stresszt. Fontos, hogy szaunázás közben, vagy utána pótoljuk a kiizzadt folyadékot és ásványi anyagokat, valamint vegyük figyelembe azt, hogy a szaunában a célunknak megfelelő mennyiségű időt töltsünk, ne többet és ne kevesebbet!


4_2.jpg

Kép  

A klasszikus finn szauna

A legismertebb és legelterjedtebb szauna a finn szauna. Kályhája manapság szinte mindenütt elektromos, fala faborítású, levegőjének hőmérséklete kb. 80 C, páratartalma 30% körül van. A páratartalom növelésével nő a hőérzet, viszont csökken a verejték párolgása és a test vízvesztesége is. Tehát akkor locsoljunk vizet a kályhára, ha nem akarunk annyi vizet veszteni. Az ajánlott szaunázási idő egy körben maximum 15 perc, utána jön a hűtőfürdő vagy tusolás. Ha nem akarunk belemerülni a hideg vízbe, ne erőltessük, mert a gyors lehűlés veszélyes is lehet, de a tusolást azért mindenképpen tegyük meg, hogy a kiválasztott méreganyagok távozzanak a bőrünkről.

A szauna hatása attól is függ, hány körre megyünk vissza a kabinba.

Ha csak 1-2 kört csinálunk, akkor a szauna inkább frissít, élénkít, ezt a módszert akkor válasszuk, ha valamilyen feladat előtt állunk, sportolók szoktak egy körre bemenni a szaunába az izmaik bemelegítése céljából. 3-4 kör már inkább relaxáló és regeneráló hatású, fárasztó munka után vagy betegség esetén szokták ezt alkalmazni.

Infraszauna

Az infraszauna fűtőteste nem a levegőt melegíti fel, hanem infravörös sugarak segítségével közvetlenül a bőrünk alá sugározza a hőt. Az infraszauna tehát alacsonyabb hőmérsékleten működik, ami kellemesebb bent tartózkodást jelent. A normál szaunához képest használata az alakot jobban átformálja, az izomzat lazításában hatékonyabb, a nyirokfolyadék intenzív keringetésével jobban serkenti az alakformálást. Emiatt fogyókúra szempontjából jobb. Látványos hatása van a bőrre pórustisztító és sejtregeneráló hatásának köszönhetően.

Az izzadás mennyisége kb. háromszorosa a hagyományos szaunáénak, 20-60-szoros méregtelenítő potenciállal rendelkezik és 3-7-szer nagyobb mennyiségű nem vízjellegű összetevő található a kiizzadt verejtékben. Röviden tehát: hasonló hatása van, mint a finn szaunának, de hatékonyabb.

Gőzfürdő

A gőzfürdő inkább a mediterrán világból terjedt el, míg a hagyományos szauna az északi országokból. A két izzasztókamra élettani hatásai nagyon hasonlóak, a különbség annyi, hogy a gőzkabinban alacsonyabb a hőmérséklet, kb. 40-60 °C van, viszont a relatív páratartalom akár a 80-100 %-ot is elérheti. A szauna erősen, a kevésbé forró, nedves gőz kíméletesebben izzaszt.  A termálfürdőkben azért érdemes felkeresni a gőzkabint, mert ilyet nem nagyon szoktak magánházakba telepíteni, míg szaunát egyre gyakrabban.
4_3.jpg

Kép  

Tepidárium

Újra kezdenek elterjedni a régi római fürdők szerves részét képező tepidáriumok is. Ezek olyan helyiségek, ahol a hőmérséklet 30-40 fok között mozog, tehát testmeleg légkörben, akár órák hosszat is pihenhetünk, beszélgethetünk különösebb izzadás nélkül - ahogy ezt az ókori rómaiak is tették. A tepidáriumot azok is használhatják, akik valamilyen egészségügyi oknál fogva nem használhatják ki a szaunák jótékony hatását.

Stresszoldás és fürdőkultúra

Gyakran lehet hallani, hogy a stresszoldás egyik leghatékonyabb formája a termálfürdőzés és a szaunázás. Különösen a nagyvárosi, rohanó életmódot folytató emberek mindennapjaiba fontos beilleszteni a stresszoldás valamilyen formáját. De mi egyáltalán a stressz, milyen hatásai vannak életünkre, és hogyan lehet oldani a bennünk kialakult stresszt?

3_1.jpg

"...A nagyvárosi ember fokozottan ki van téve a stressznek a szűk terek, a tömegközlekedés, a zaj, a gyorsabb életvitel és a magasabb társadalmi elvárások miatt…"

Mi a stressz?

A stressz a szervezetünk válaszreakciója a külvilágból érkezett kihívásokra. Felfokozott állapot megnövekedett energiafelhasználással, magasabb pulzusszámmal. Stresszes állapotban hormonháztartásunk is átalakul, bizonyos életfunkciók - mint pl. az emésztés - ilyenkor inaktív állapotba kerülnek. Alapvetően kétfajta stresszt különböztetünk meg: az egyiket nevezhetjük pozitív stressznek is, ez jól körülhatárolható kihívásoknál jelentkezik, mint a sport, a játék vagy valamilyen nehéz, de elvégezhető feladat. A szervezetünk fokozott igénybevétele után jöhet a pihenés, az ellazulás. Ez kifejezetten hasznos, mert edz minket, míg a stressz másik fajtája - nevezzük negatív stressznek - kifejezetten egészségtelen. Ez hosszantartó, nehezen tudatosítható kihívásoknál jelentkezik, ugyanúgy felfokozott állapotban van a szervezetünk, de nincs mód feloldásra, nincs pihenő, a vége általában valamilyen komoly betegség vagy egyéb tragédia lehet. A nagyvárosi ember fokozottan ki van téve a stressznek a szűk terek, a tömegközlekedés, a zaj, a gyorsabb életvitel és a magasabb társadalmi elvárások miatt.

3_2.jpg

Stresszoldás

A stresszt oldani tehát létkérdés. Bizonyítottan csökkenti a bennünk lévő feszültséget a rendszeres testmozgás, továbbá számos tudatosító gyakorlat, pl. a jóga, a relaxáció vagy a meditáció is. A környezetváltozás, nyaralás, kirándulás, séta, a természet közelsége is jó hatással van a belső szorongásra. A másik ember érintése, a masszázs is hatékonyan oldja a stresszt.

3_3.jpg

Víz és stresszoldás

Kimutatható, hogy a víznek már a puszta közelsége is oldja a stresszt. Ha halljuk a víz hangját, csobogását, a hatás csak fokozódik, szinte bárki meditatív állapotba kerülhet egy csobogó patak vagy szökőkút közelében. Belemerülve a vízbe testünk súlytalanná válik, izmaink és ízületeink ellazulhatnak, és mindez pozitívan visszahatva tudatalattinkra, a stresszes állapot is csökken. Meleg vízben az előbbi hatás még fokozottabb, hiszen a hőmérséklet ideális, szervezetünknek a "fűtésről" sem kell gondoskodni, ami megint csak felfokozott, stresszes állapotot eredményezne. A szaunában és a gőzfürdőben a fenti hatások szintén érvényesülnek, ott ráadásul a méregtelenítés is beindul, és mivel a testünkben felhalmozott méreganyagok is csak a stresszt fokozzák, ezek ürülése megkönnyebbülés a szervezetnek.

A víz gyógyító hatását természetesen otthon is lehet élvezni mécsesekkel körberakott fürdőkádban, de ott bármikor megszólalhat a telefon, átcsöngethet a szomszéd, eszünkbe juthat valami fontos teendő, ami miatt megszakítjuk öngyógyító szertartásunkat, és szauna sem biztos, hogy van. Érdemes ezért inkább rászánni az időt, és beépíteni mentálhigiénés gyakorlatunkba kedvenc termálfürdőnk rendszeres látogatását, ahol senki és semmi nem zavarhat meg, mert a környezet teljesen a stresszoldásra van berendezkedve.


3_4.jpg

Képek:

http://www.denverpeaceofmindmassage.com/design/wp-content/uploads/bfi_thumb/Simple-ways-to-better-manage-stress1-n1goyxfkwsg1jae3otg2gqjw8lk85kmjta4yci18ks.jpg

http://www.rd.com/wp-content/uploads/sites/2/2017/01/01-Heres-Why-A-Grown-Up-Bath-Is-The-Stress-Melter-You-Need-Right-Now-503037629_PeopleImages.jpg

https://lh5.googleusercontent.com/-9F83UeXZvdQ/UcVDyf5y_bI/AAAAAAAAFME/6sYnJ_T1OTA/s700/steamroom.jpg

Amiben nagyhatalom vagyunk - gyógyvizeink története

Termálvíz-, gyógyvíz-, ásványvíz-nagyhatalom vagyunk! Hiszen kevés olyan hely van a világon, ahol a mélyből feltörő gyógyhatású vizek ekkora gazdagságban vannak jelen. Japán, Izland, Kalifornia, Peru, Bali, Olaszország, Törökország. Ezek a vulkanikus vidékeken fekvő országok versenyezhetnek csak Magyarországgal gyógyvíz, termálvíz terén.

A vulkanizmus jelenléte mindenhol hőforrások jelenlétét is eredményezi, ugyanakkor a fenti országok lakói mintha bátrabban, lelkesebben használták volna ki az elmúlt évszázadokban a földkéreg repedéseiből feltörő melegvizet, és kiterjedt fürdőkultúrát hoztak létre. Panaszkodni nem akarunk, de el kell ismerni, nálunk mintha mindig a betelepülő idegenek ismerték volna fel gyorsabban a természeti kincseinkben rejlő lehetőségeket.

2_1.jpg

Beppu a japán fürdőhelyek közül az egyik legkülönlegesebb, hiszen a világ második, illetve Japán elsőszámú gyógyfürdője a feltörő víz mennyiségét tekintve. A város közel 3750 hőforrással és kb. 168 közfürdővel rendelkezik.

A rómaiaktól az osztrákokig

A Magyarország területén fellelhető gyógyvizek élvezetéről szóló első emlékek a megszálló rómaiakhoz köthetők, akik Aquincumban és a Balaton-felvidéken hoztak létre népszerű fürdőket. Utána Zsigmond császár és király idejéből vannak emlékek a Buda területén működő fürdőkről. Később - Galeotto Marzio beszámolója szerint - a Mátyás udvarába messziről érkező vendégeket gőzfürdőbe hívták meg. 1536-ban Oláh Miklós esztergomi érsek beszámol arról, hogy a budai Felhévíz gödreiben felgyűlő meleg vízben a parasztok és szőlősgazdák rendszeresen fürdőt vettek. Ez a szokás a mai Lukács fürdő környékén évszázadokig fennmaradt, egészen a XIX. századig.

Aztán persze jöttek a törökök, akik kifinomult fürdőkultúrát hoztak magukkal, ennek építészeti emlékei a mai napig megvannak Budapest fürdőiben: lásd Rudas-, Király- és Rác-fürdő kupolás termei. A török hódoltság után hosszú szünet, majd a kiegyezés után újra fellendül a fürdőkultúra, melynek szép alkotásai a ma is álló margitszigeti és városligeti gyógyfürdők. A kor igazi jelképe viszont az Alduna melletti Herkulesfürdő volt, ami sajnos ma már nagyon rossz állapotban van.

2_2.jpg

A Szapáry-fürdő a dél-erdélyi Herkulesfürdőn fénykorában. Az épület még áll, de az állapota nagyon elszomorító.

Újra divat a gyógyfürdőzés

A szocializmusban mintha kialakult volna egy képzet, miszerint a termálvíz csak reumás öregembereknek való. Ezt a képzetet talán fürdőink akkori állapota is táplálta, viszont az utóbbi húsz évben sokat változott a helyzet. Az újrapolgárosodó Magyarországon sorra nyílnak a termálfürdők Zalától az Alföldig, és nem csak gyógyulni vágyó idősek járnak oda, hanem egy-egy felhős napon megtelnek a Balaton környéki termálfürdők is gyerekes családokkal, köszönhető mindez a számtalan csúszdaparknak és a tisztaságnak. A Budapestre látogató turisták programjának kötelező része valamelyik patinás termálfürdő meglátogatása. A Bükk és a Mátra lábánál a túrázók fáradt tagjai nyernek ellazulást egy-egy egész napos kemény kirándulás után. De romantikus randevúk helyszíne is lehet valamelyik termálfürdő csendes wellness részlege. A téli hidegek önmagukban is stresszt jelentenek szervezetünk számára, nem is beszélve az egész heti munka lelki terheiről, ilyenkor jól esik néhány baráttal belemerülni a pezsgő melegvízbe, és átbeszélni az élet nagy kérdéseit.

2_3.jpg

A Széchenyi-fürdő Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma 21 medencével

Miért olyan gazdag gyógyvizekben Budapest?

Budapest fekvését sok más világváros lakói irigylik, ráadásul nem csak a felszíne, de a mélye is különleges, hiszen a mélyben barlangok és azokból kitörő hőforrások találhatók. Budapesten hivatalosan 19 különböző gyógyvizet tartanak számon. A termál- és gyógyvizek a vízben oldott ásványi anyagok összetétele, mennyisége és a víz hőmérséklete alapján is nagyon változatosak.

1.jpg

A Széchenyi Gyógyfürdő gyógyvize Budapest második legmélyebb kútjából 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre

Van itt egyszerű langyos karsztvíz, van termális karsztvíz, van termális mélykarsztvíz, továbbá mesterségesen fúrt kutak is. Ilyenek például a margitszigeti és a Széchenyi fürdőt ellátó városligeti kutak. A legtöbb budapesti fürdő vize alkalmas mozgásszervi betegségek kezelésére, az ivókúttal rendelkező fürdők (Széchenyi, Lukács, Rudas) vize pedig emésztőszervi problémákra javallott. A Széchenyi Fürdő vize bőrgyógyászati panaszok enyhítésére is kiválóan alkalmas, más jótékony hatásai mellett.

És most lássuk, hogyan keletkezett az a sokfajta hőforrás, ami Budapest gazdagságát gyarapítja.

2.jpg

A Király fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül.

Egy kis geológia

Közismert, hogy hazánk alatt a földkéreg viszonylag vékony. Ezért a föld mélyéből áramló hő sokkal könnyebben jut felszínre. Míg másutt kb. 30 méterenként emelkedik a talaj hőmérséklete 1 fokot, addig Magyarországon átlagosan 20-22 méterenként. Ráadásul jól hőszigetelő kőzetek fedik le ezt a hatalmas energiát, így a hő csak vizek segítségével tud a felszínre áramlani. Vizek pedig vannak bőven a mélyben. A víz elsősorban karsztvíz formájában van jelen hegyeink gyomrában, vagyis a mészkőhegység repedésein beszivárgó csapadék gyűlik össze a hegyek belsejében, és bukkan felszínre a hegy lábánál. De lehet a mélyben - főleg az Alföldön - porózus kőzetekben tárolt ősi víz is, ami még a földtörténet korábbi korszakaiban esett csapdába.

A termálvíz gyógyhatását az határozza meg, hogy felszínig tartó útja során milyen kémiai összetételű kőzeteken szivárgott át, onnan milyen ásványokat oldott ki. A Budai-hegység geológiai szempontból Magyarország egyik legösszetettebb hegysége. A hegységet felépítő mintegy 30 különféle kőzet-, illetve üledéktípus 220 millió év földtörténetét hordozza magán.

A hegység jelenkori kinézetét és szerkezetét leginkább a 8-26 millió évvel ezelőtt kezdődő eróziós folyamatok határozták meg, melynek során a hegység porózusabb mészköves részeiben összefüggő vízáramlási rendszer alakult ki, amely több mint 150 barlangot hozott létre a Budai-hegységben.

Barlangok Budapestje
Kétmilliós fővárosunk épületei alatt 50-60 méterrel még a 21. század elején is kilométernyi ismeretlen barlangjáratokat tártak fel a kutatók. A budai oldal Rózsadomb-Szépvölgy alatt felfedezett barlangjainak összhosszúsága meghaladja a 33 kilométert. A 19. század végén még kevés nagy barlangot ismertek, mert nem voltak természetes bejárataik. Kivétel volt talán a budavári labirintus. A bányászat, az építkezések, a csatornaépítések nyitották meg a későbbi nagy barlangok első szakaszait. A Molnár János-barlang nagyrészt víz alatt található járatait a Malom-tóból indulva fedezték fel a búvár barlangkutatók. Magyarország jelenleg második leghosszabb barlangja a 20,1 kilométer hosszú Pál-völgyi-Mátyás-hegyi-barlangrendszer, mely két barlang (a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi barlangok) mesterséges összekötésével született.

3.jpg

A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.



Forrás:

http://www.budai-hegyek.hu/index.php?budaihegyek=geologia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91i