Fürdőmánia

Fürdők a boldog békeidőkben

2017. szeptember 12. - fürdőmánia

Szórakozás, tisztálkodás, gyógyulás. E három céllal jártak és járnak ma is a népek fürdőbe, bár a hangsúlyok manapság eltolódni látszanak a szórakozás felé. Érdemes egy pillanatra megállni és végignézni, hogy jutottunk idáig. Vajon hogyan múlatta az időt a boldog békeidők polgárosodó társadalma az egyre nagyobb számban megjelenő fürdők medencéiben? Miben különbözött ez a világ a ma is egyre fejlődő fürdőkultúrához képest?

Fürdők már a római kor óta voltak szerte a Kárpát-medencében, de a fürdőkultúra igazi aranykora a XIX. században kezdődött. A 48-as szabadságharc előtt, a reformkorban is egyre-másra jelentek meg az úri és a polgári lakosság szórakozására szánt fürdőépületek, és a történelmi viharok után is folytatódott ez a tendencia. Buziásfürdő, Borszék, Herkules-fürdő, Balatonfüred, Karlsbad, Hévíz, Bártfa. Ezek voltak a Monarchia legnevesebb fürdőhelyei, de a budapesti fürdőkkel egyik sem versenghetett. Népszerűségük növekedését csak az Adria felé kiépített vasút elkészülte törte meg, mikor is az arisztokraták Abbáziába, a mai Opatijába kezdtek járni.

A kor társadalmi rétegződésének megfelelően különültek el az arisztokráciának, a polgárságnak és a szegényebb közembereknek szánt fürdők. Persze mindenki az eggyel magasabb osztály fürdőibe vágyott, vagy legalábbis utánozta azok szokásait. Mégis kijelenthető, hogy a polgárosodás jelentette ennek a kulturális szegmensnek is a motorját. Az egyre tehetősebb és műveltebb polgárság virágoztatta fel a Monarchia számos fürdőhelyét.

7_1.jpg

A fürdőzés akkoriban elsősorban a pihenésre és a gyógyulásra kínálkozó lehetőségként élt a köztudatban. A szezon kezdetén, általában június elején megjelentek a gyógyulni vágyók a fürdőhelyen, bejelentkeztek a fürdőorvosnál, akit az elsőosztályú fürdőhelynek kötelező volt alkalmazni a helytartótanács rendelete értelmében. A vendég ezután kifizette a társadalmi pozíciójától függő kurtaxát - vagyis a díjat, amiből működött a fürdő, ezután a neve felkerült a kurlistára, amit évente újság formájában megjelentetett a fürdő, hiszen egy-egy prominens személyiség neve a kurlistán volt a legjobb reklám. A közismert személyiségeknek ezért mentességet is adtak a kurtaxa megfizetése alól. Arany János 1875-től részesült Karlsbadban ilyen figyelmességben, a megtakarított pénzt természetesen jótékonysági célra ajánlotta fel.

7_2.jpg

A budapesti Császár fürdő 1870-ben

Az adminisztratív formaságok után kezdődhetett a kezelés. Persze a fürdőorvos elrendelt a megfelelő fürdők mellett ivókúrákat is a megfelelő arányban. Igen, a gyógyvizek rendszeres iszogatása legalább annyira része volt a regeneráló kúrának, mint a vízben mártózás. Első szempont a gyógykezelés, csak második a szórakozás. Nem csúszdákon visongó kisgyerekektől hangos a korabeli "strand", hanem csendben gyógyuló polgárasszonyok és urak sétálgatnak a számukra kijelölt medencék felé a parkban, udvariasan köszöngetnek, ha illik. Persze a fürdőélet nem csak komorságból állt, a vendégek ismerkedtek, tekéztek, biliárdoztak, egyleteket hoztak létre, amiknek keretén belül bálokat, tombolát, koncerteket és kirándulásokat szerveztek. A füredi Anna bál is egy ilyen fürdőegyleti hagyomány.

Maga a fürdőzés gyakran privát kádakban folyt. Egy-egy fürdőhelyen többtucat magánfülke várta a tehetősebb vendégeket, ahol a mai megszokott fürdőszobához hasonló helyiségben élvezhették a meleg vagy éppen langyos víz hatásait. A közös medencékben is elképzelhetetlen volt a férfiak és nők közös fürdőzése. Külön részlegeket biztosítottak a férfiak és a nők számára, és a fürdőszabályzat pontosan rendelkezett arról, hogy mennyire lehetett megközelíteni az ellenkező nemnek szánt részleget. Tilos volt a fröcskölés, ugrálás, köpködés (!) - hiába, a fürdő egy csendes, nyugodt hely volt még akkoriban.

A fürdőruha forradalma is erre a történelmi időszakra tehető. Különösen a nők viselete ment át komoly változáson. A teljes testet fedő, úszásra alkalmatlan ruha nem csak az erkölcsök miatt nem volt furcsa, hanem azért sem, mert úszni sem nagyon tudtak az emberek abban az időben. A testkultúra fejlődésével, a női emancipációval egyre fogyott az anyag a női fürdőruhákból és kisebb-nagyobb botrányok után eljutott a világ a XX. század derekára a bikiniig és a szabadon látogatható strandokig, ahol már a nem a csendes üdülés a módi.

7_3.jpg

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_furdokultura/ch11.html

http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/07/21/furdok_pest_reformkor

http://www.life.hu/trend/20120712-legyel-olyan-szexi-a-strandon-mint-marilyn-monroe-a.html

Napozókrémek - tippek a megfelelő választáshoz

A nyári strandok zsánerképéhez hozzátartozik a magukra napolajat, naptejet, napvédő krémet kenegető emberek látványa. Ezt a képet persze megelőzi a kép, ahogy a drogériában az ember fia vagy lánya próbál eligazodni az ezerféle leégés elleni szer között, és próbál felelős döntést hozni. Főleg akkor, ha a gyerekei bőrét és szeretné megóvni a káros sugaraktól. Melyiket vegyem? Megpróbálunk támpontokat adni a napvédő krémek vásárlása előtt átgondolandó kérdésekhez.

img_5044n.jpg

Kell-e egyáltalán napvédelem?

Nyáron, főleg vízparton elkerülhetetlen a napozókrémek használata. Nagyon sokat kockáztat az, aki virtusból vagy tájékozatlanságból nem ken magára semmit, és mégis sok időt tölt a tűző napon. Bőrtípustól függ, hogy ki mennyi idő alatt ég le, de senki nem vészelhet át félnapokat leégés nélkül a strandon. A bőrnek van természetes UV-védelme, a melanin az az anyag, ami a bőr barnaságáért felelős, és elnyeli a káros sugarakat. Barna bőrű emberek szervezete több melanint képes termelni, ezért ők nagyobb biztonságban vannak, a fehérebb bőrűek viszont szinte azonnal leégnek a napon. A nyár során megszerzett barnaság is nagyobb védelmet jelent, tehát ha a nyár elején valaki még 30 faktoros naptejjel kente magát, lehet, hogy a nyár végére már elegendő lesz neki egy alacsonyabb faktorszámú védelem is.

sunscreen-1461335_1920.jpg

Mi a faktorszám?

Apropó faktorszám: nézzük, pontosan mit is jelent a készítményeken olvasható faktorszám? Egy 30-as faktorszámú naptejjel 30-szor annyi időt tölthetünk a napon leégés nélkül naponta, mint nélküle. Például egy átlagos ember a legerősebb napfényben kb. 20 perc alatt leég, tehát a 30-as naptejjel akár 10 órát is eltölthet leégés nélkül a napon. Egy északi típusú, világos bőrű ember, aki csak 3 percet tartózkodhatna a napon leégés nélkül, ugyanazzal a 30-as naptejjel már másfél óra után elkezd leégni.

A napon biztonságban eltölthető idő tehát nem csak a naptejünk faktorszámától függ, hanem a bőrtípusunktól és a napsugárzás erősségétől, összetételétől is!


UV-A és UV-B
 

A bőrünket károsító ultraibolya sugarak két fajtáját különböztetjük meg: a látható fényhez jobban hasonlító, kevésbé nagy energiájú UV-A és a kisebb hullámhosszú, ezért nagyobb energiájú UV-B sugarakat. Mindkét sugárzás öregíti a bőrt és roncsolja a DNS-t, ezért rákot okozhat. A napvédelemmel kapcsolatos faktorszám megállapításánál általában az UV-B védelmet vizsgálják csak, pedig az UV-A sugarak is legalább annyira károsak a legújabb kutatások szerint. Ezért azokat a krémeket keressük, amik széles spektrumúak, vagyis kiszűrik mindet.

A legalaposabb tájékozódásért akár a Fogyasztóvédelem tesztjeit is érdemes átolvasnunk itt: https://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/teszt.htm#naptej

Fizikai, kémiai fényvédelem

A napvédő krémek összetevői között vannak fizikai fényvédők és kémiai fényvédők.

A legbiztosabb védelmet a fizikai fényvédők adják, ráadásul kevés káros hatásuk van, mert nem szívódnak fel a bőrön át, hosszantartó védőréteget képeznek a bőrünkön a fénnyel szemben - hacsak nem mossuk le fürdőzéskor. Ilyen a cink-oxid és a titán-dioxid. Hátrányuk, hogy nem esztétikus a fehér védőréteg, amit alkotnak, és az a ruhánkon is foltot hagy. A kémiai fényvédők ezzel szemben felszívódnak a bőrbe, és ott nyelik el a fényt úgy, hogy ezáltal maguk is elbomlanak, tehát hatásuk gyorsabban elmúlik, ráadásul a bomlástermékek sokszor nem ismert hatást fejtenek ki a szervezetre - allergiás reakciókat, gyulladást okozhatnak. Ezért kell mellőzni a többi kozmetikumot is napozáskor, mert fény hatására lebomlanak, és a bomlástermékek hatása váratlan fordulatokat is hozhat.
sunblock-1461397_1920.jpg

Felesleges és fontos anyagok a naptejben

Bőrünk komoly terhelésnek van kitéve minden napozáskor, ezért napozás közben is és utána is olyan anyagokkal kell ellátni, amik regenerálják. Gyulladáscsökkentő, hidratáló növényi kivonatok, antioxidáns vitaminok jól jönnek a napozókrémbe a fényvédő hatóanyagok mellé. Ilyen az E-vitamin, a shea vaj, kakaóvaj, kókuszzsír, a levendula illóolaja vagy az aloe vera. Ami viszont feleslegesnek tűnhet a naptejben, mégis magától értetődően belerakják: a tartósítószer, az emulgeálószer, a parfüm. Ezekkel az a gond, hogy csak az állagát teszik látszólag jobbá a krémnek, fényvédelmi szempontból viszont “haszontalanok”.

Összefoglalva tehát:

1) Mindenképpen használjunk napvédelmet a strandon, annak faktorszámát a bőrünkhöz igazítsuk!

2) Ne higgyük, hogy a napozókrém mindenható, mértékkel napozzunk akkor is, ha magas faktorszámú krémet használunk!

3) Kisgyerekeket mindenképpen magas faktorszámú krémmel kenjük, és ne tegyük ki őket erős napsugárzásnak!

4) Válasszunk olyan krémet, ami széles spektrumú, nem, vagy minimális mennyiségben tartalmaz illatanyagokat és tartósítószert, vízálló, van benne fizikai fényvédő, vannak benne antioxidáns vitaminok és bőrápoló növényi kivonatok!

Bónusz: Napvédő krém házilag

Napvédő krém házilag

Eléggé furcsán hangzik, hogy ha a nagy kozmetikai laboratóriumok nem tudnak megfelelő napvédő krémet gyártani, akkor próbáljuk meg otthon összebarkácsolni magunknak, de lehet, hogy ez most mégis lehetséges.

Hozzávalók: 50 g shea vaj, 50 g kakaóvaj, 100 g kókuszolaj, 60 g méhviasz, 50 g cink-oxid, eukaliptusz vagy levendula illóolaj.

A méhviaszt és a kakaóvajat olvasszuk fel, majd adjuk hozzá a shea vajat és végül a kókuszolajat. Amikor minden összekeveredett, vegyük le a tűzről az edényt, adjuk hozzá az illóolajat, és végül keverjük hozzá a cink-oxid port!

 

források:

https://vitalitasportal.com/elonyos-megjelenes/napozokremek-hogyan-hasznaljuk/

http://www.naturalisa.hu/blog/karos-anyagok-a-kozmetikumokban-naptej-es-napozokrem/

http://okoanyu.blog.hu/2012/07/19/napozokrem_hazilag

https://ewopharma.hu/a-legjobb-naptej

Bőrápolási tanácsok strandolás előtt és után

Strandolni, uszodába menni a felüdülés szinonimája. Pedig a lélek önfeledt kikapcsolódása a bőr számára komoly terhelés. A napfény és a víz igénybe veszi testünk külső rétegét, pedig pont ilyenkor akarunk a leginkább vonzónak mutatkozni, ezért strandolás előtt és után is gondoskodni kell a bőr egészségéről.

Napfény

Mi fenyegeti nyáron strandoláskor leginkább a bőrünket? Elsősorban a napfény, aminek káros hatásait nem lehet eltúlozni. Jobb félni, mint megijedni, gondoskodjunk tehát megfelelő fényvédelemről! Ha a megfelelő napvédő krémmel rendszeresen és alaposan bekenjük magunkat, akkor valóban önfeledten élvezhetjük a napfényt - természetesen nem egész napon át. A déli órákban nem ajánlott napon tartózkodni. A megégett bőr gyorsabban öregszik, és csúnya maradandó pigmentfoltok is megjelenhetnek a leégett területeken.

Kiszáradás

A napfény nem csak leégetheti a bőrünket, de ki is szárítja. A szervezetnek amúgy is nagyobb a vízleadása a kánikulában, ezért folyamatosan kell gondoskodnunk folyadék utánpótlásról! Nyáron napi három liter folyadék sem sok! Inkább gyakran igyunk keveset, mint ritkán sokat, mert a szervezetünk nem tudja hosszan tárolni a nedvességet, a felesleget kiválasztja a veséken és a bőrön át. Nem csak a napfény, de az uszodák vize és a sós tengervíz is kiszárítja a bőrt, tegyünk hát a dehidratáltság ellen! A legtöbb napvédőkrémben van hidratáló összetevő is, de a napozás, strandolás után feltétlenül használjunk nedvességet pótló krémet - inkább természeteset, mint mesterségeset! A legjobb az a napozás utáni krém, ami a verejtékkel távozó ásványi sókat is pótolja, és az esetleges bőrirritációka is nyugtatja.

piotr-chrobot-276747.jpgPhoto by Piotr Chrobot on Unsplash

Smink és illat

A strandon fontos, hogy vonzónak mutatkozzunk, de az egészség még fontosabb. A sminkben és a dezodorokban található egyes összetevők megváltozhatnak a napfény hatására, és allergiás, gyulladásos tüneteket okozhatnak, ezért kerülni kell a strandon a sminket és dezodorral sem javasolt befújni magunkat. Ha nem szeretnénk, hogy kellemetlen illatok jelenjenek meg a verejtékezés hatására, használjunk olyan krémet, ami illóolajokat tartalmaz, ezek többsége, például a levendula és az eukaliptusz nem érzékeny a napfényre viszont a citrusfélékkel vigyázni kell! Természetesen a gyakoribb tusolás is megoldást jelent, ez azért is fontos, mert a melegben intenzívebb a verejtékezés, kitágulnak a bőr pórusai, könnyebben megtelepszenek a kórokozók és pattanásokat okoznak.

Szőrtelenítés

A hölgyek többsége és még az urak egy része is szőrtelenít, mielőtt strandra megy. Sajnos ilyenkor mikrosérülések keletkeznek a bőrön, és könnyen begyulladhatnak a sebek nem éppen esztétikus pöttyöket varázsolva a szépen szőrtelenített bőrfelületre. Ennek oka részben a kórokozók megjelenése, részben az erős napfény lehet. A megoldás az, hogy a strandolás előtt legalább egy nappal hamarabbra időzítsük a szőrtelenítést vagy bármilyen más, apróbb sérülésekkel járó beavatkozást, például a kozmetikusnál végzett bőrkezelést, vagy akár a tetoválást.


img_9272.jpgFotó: www.budapestgyogyfurdoi.hu 

Étkezés

A bőrön át közvetlenül nagyon sok tápanyag felszívódik ugyan, de csak krémekkel, nem lehet így eljuttatni a bőrhöz minden szükséges molekulát. A bőr számára nagyon fontos összetevő a kollagén, ami a rugalmasságát adja. Fontos még az omega-3 zsírsav, a különböző antioxidáns vitaminok, amik a káros szabadgyököket semlegesítik. Ezek a szabadgyökök részben a helytelen táplálkozás, részben pedig a napfény oxidáló hatása miatt jelennek meg a bőrben.

Ha ezeket a hasznos anyagokat mind be szeretnénk juttatni a szervezetünkbe, akkor sok halat, zöldséget, gyümölcsöt, és kevesebb szénhidrátot, cukrot, vörös húst kell fogyasztani, akkor lesz szép és egészséges a bőrünk!

lauren-lester-205923.jpgPhoto by Lauren Lester on Unsplash 

Forrás: 

http://natura-kozmetika.hu/nyari-borapolas/

Hogyan napozzunk, hogy ne égjünk le?

Egészen a múlt század elejéig státuszszimbólum volt a fehér bőr, hiszen csak az engedhette meg magának az árnyas szobában hűsölést, akinek nem kellett a tűző napon aratni, kapálni vagy más paraszti munkát végezni. Aztán a XX. század második felében beköszöntött a bikini-korszak és az új napkultusz - mindenki szeretett volna minél barnább lenni. Mára valami megváltozott, mintha erősebben sütne a nap, vagy az ózonréteg vékonyodott el, nem tudjuk - mindenesetre nagyon oda kell figyelni, hogyan napozunk, hogy ne legyen a vége csúnya leégés vagy még súlyosabb bőrbetegség.

6_1.jpg
Manapság a barnára napoztatott bőr az egészség szimbóluma. Nem véletlenül, hiszen számos élettani folyamat igényli a napfényt, például a csontok és a fogak építéséhez szükséges D-vitamin termelődéséhez elengedhetetlen a napfény. A napfény és a szél érintése szárítja, fertőtleníti bőrünket, ellehetetleníti a nedves, fülledt környezetet igénylő gombák, baktériumok elszaporodását, a mitesszerek begyulladását, a pattanások megjelenését. Méregtelenítési folyamatokat indít el a napfény és oldja a stresszt, tehát érdemes napozni, de mindenképpen csak az ésszerűség határain belül.

Mikor napozzunk?

Szinte minden nyári UV-jelentés során elmondják a rádióban, hogy 11 és 15 óra között ne töltsünk huzamosabb időt a tűző napon. Ezt valóban fontos betartani! Ne legyünk türelmetlenek! Ne gyorsan akarjunk lebarnulni a legerősebb napsugárzás ideje alatt, inkább válasszunk olyan időszakot, amikor gyengébb a napfény: délelőtt vagy késő délután, és kezdjük el bőrünk napoztatását már tavasszal, hogy nyárra már legyen egy alapszínünk. Nem szabad elfelejteni, hogy a barnulást azért találta ki a Természet, hogy a barna bőr pigmentjei elnyeljék a fény energiáját, és megakadályozzák a bőrsejtek roncsolódását.

sun-cream-1337629_1920.jpg

Fényvédelem

Ha már mindenképpen kénytelenek vagyunk huzamosabb időt az erős napfényen tölteni, vagy egyszerűen csak nem akarjuk megszakítani a strandolást, akkor alkalmazzunk fényvédelmet! Nem biztos, hogy krém formájában kell gondoskodni bőrünk védelméről, hiszen létezik még széles karimájú kalap, napernyő, sőt léteznek olyan strandruhák, amik részben átengedik a fényt, engedik lebarnulni a bőrt, de nem engednek át a leégéshez elegendő dózist, sőt még vízben is viselhetők.

Apropó víz! Ne gondoljuk, hogy a vízben nem lehet leégni! Úszkálás, strandolás során nem fedi a bőrünket olyan vastag vízréteg, ami megakadályozná az UV-sugarak áthatolását, ráadásul a vízen visszatükröződve a sugárzás intenzitása megsokszorozódik.

Mit jelent a faktorszám?

Ha napvédő krémmel szeretnénk óvni a bőrünket, akkor mindenképpen válasszunk olyan napvédő krémet, ami bőrtípusunknak és lebarnultságunk fokának legjobban megfelel. A krémeken található faktorszám jelentését is fontos ismerni. Egy 30-as faktorszámú naptejjel 30-szor annyi időt tölthetünk a napon leegés nélkül naponta, mint nélküle. Például egy átlagos ember a legerősebb napfényben kb. 20 perc alatt leég, tehát a 30-as naptejjel akár 10 órát is eltölthet leégés nélkül a napon. Egy északi típusú, világos bőrű ember, aki csak 3 percet tartózkodhatna a napon leégés nélkül, ugyanazzal a 30-as naptejjel már másfél óra után elkezd leégni.

Tévhit, hogy a naptejet újra felhordva újrakezdődik a ciklus. Hiába kenegetjük magunkat sokszor ugyanazzal az alacsony fokszámú naptejjel, a napozási időt nem tudjuk nyújtani. Még egy fontos tanács: a napozás előtt hagyjunk időt a napvédő krém felszívódására, tehát legalább fél órával a napfürdő előtt már kenjük be a bőrünket, és nagyon ügyeljünk arra, hogy minden szabad bőrfelület be legyen kenve, hiszen a bőrünk olyan, mint a fotópapír, ahol nem kenjük be, ott le is ég!

Természetes napvédők

Csecsemőket, kisgyerekeket mindig magas fokszámú naptejjel kenjük be!  Ha nem vagyunk kitéve nagyon erős napsugárzásnak, akkor használhatunk olyan krémeket is, amik természetes napvédő anyagoknak tekinthetők. Ilyen például a kakaóvaj, aminek a faktorszáma 5 és 7 között mozog. Más természetes olajok is rendelkeznek napvédő faktorral, ráadásul nem tartalmaznak kétes hatású mesterséges vegyületeket, amik a naptejekben viszont bőven találhatók. A természetes olajokat ha nem is közvetlenül fényvédelemre használjuk, akkor is érdemes ezeket napozás után a bőrünkre kenni, hiszen visszaadják a kiszárad bőr rugalmasságát, ásványi anyagokat és vitaminokat juttatnak a sejtekhez.

6_3.png

Kép

Napozók eledele

A napozás - akármilyen kellemes - mégiscsak egy terhelés a szervezet számára. A napfény hatására felgyorsulnak az oxidációs folyamatok, sejtroncsoló szabadgyökök keletkeznek, folyadékot veszítünk, akár allergiás reakciók is beindulhatnak. A legfontosabb a sok folyadék! Napozás közben és után nagyon sok folyadékra van szüksége a szervezetünknek, hiszen a fokozott verejtékezéssel sok víz és ásványi anyag (például magnézium) távozik! A másik fontos tápanyag, amit már a napozós szezon előtt el kell kezdeni bevinni, az a béta-karotin, ami antioxidáns, tehát semlegesíti a napozás során keletkező szabadgyököket. Szabadgyökfogó még a friss zöldség, gyümölcs. Azokat a táplálékokat, amik viszont a fénnyel szembeni allergiás reakciókat erősítik, kerüljük. Ilyenek például a zeller, a kapor, a pasztinák.

 

Mit illik és mit nem a strandon?

Strandjaink az emberi viselkedés izgalmas terepei. Ha nem is szorulunk annyira szűk helyre, mint a fókák vagy a pingvinek a maguk strandjain, mégis van valami hasonlatosság a két élethelyzet között. A territoriális - vagyis területvédő - viselkedés szép példáivá tudnak lenni a strandon néhány centiméterre egymás mellett napozó, szárítkozó, étkező családok. Milyen szabályokat érdemes betartani, hogy a fürdőzés valóban a felhőtlen kikapcsolódás ideje lehessen, és ne a bosszankodás, vitatkozás emlékeit vigyük haza?
5_1.jpg

Kép

Sokat változott a fürdőkultúra az elmúlt századokban, országról-országra is változik, és társadalmi rétegenként is nagyon változatos. Ami viszont nem változott, és mindig is meghatározta a strandok viselkedésmintáit, az a sajátos helyzet, hogy nagyon sok ember, nagyon közel egymáshoz, nagyon kevés öltözetben, nagyon jól szeretné érezni magát, visszatérni valami ősi, fesztelen, kötetlen állapotba. Könnyű lenne azt mondani, hogy egyetlen szabályt elegendő betartani: amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek, azt te se tedd a másikkal! Ha nem akarsz szotyihéjban, csikkekben gyalogolni, akkor ne dobáld el! Ha nem akarsz megbetegedni, akkor te is tisztálkodj strandolás előtt! Ha nem akarod, hogy a füledbe üvöltsenek, akkor te is légy csendes!

Sajnos ez nem ennyire egyszerű, mert nagyon különböző ingerküszöbbel rendelkezünk. Ami számomra természetes, az a másiknak ember számára vérlázító lehet. Ami engem megbotránkoztat, az neki maga az élet.

5_2.jpg

Kép

Meztelenség

A legvitatottabb viselkedésminták egyértelműen a meztelenséghez kötődnek. Mit és mikor szabad megmutatni? Szabad-e átöltözni az öltözőn kívül? Hiszen akkor csak egy pillanatra mutatjuk meg magunkat teljesen. Szabad-e kisgyereknek meztelenkedni? Hiszen ő még csak gyerek. Szabad-e a nőknek a felsőt ledobni? Hiszen a férfiaknak is szabad! Szabad-e a páromat fogdosni a medencében vagy a medence mellett? Hiszen szeretjük egymást, és végre felszabadultan lehetünk együtt, és intimebb együttlét nem történik - mégis megbotránkoztathat másokat. Szabad-e beállni a büfé előtt kígyózó sorba bikiniben, vagy illik magunkra tekerni egy törölközőt? Hiszen ez mégis már majdnem étterem. Kényes kérdés, hogy csak a tökéletesen esztétikus, kisportolt testalkatúak mutathatják-e meg egymásnak magukat? Egyáltalán illik-e megbámulni egymást? Erre az utóbbi kérdésre végre viszonylag egyértelmű a válasz: nem. Strandra nem azért járunk, hogy másokat megbámuljunk, még akkor sem, ha sokan azért járnak, hogy magukat megmutassák.

Úszómester

Szintén egyszerű lenne az élet, ha a strandon való viselkedés szabályairól csak annyit lehetne elmondani, hogy mindent be kell tartani, ami az uszodai házirendben szerepel. Egy házirend nem tud szabályozni minden emberi helyzetet, és nem is dolga. A házirend elsősorban a biztonsággal kapcsolatos játékszabályokat rögzíti, olyan viselkedésmintákat tilt, ami közvetlenül veszélyezteti a strandon tartózkodók egészségét: ne menjünk a medencébe mosdatlanul, betegen, nyílt sebbel, hogy ne vigyünk be fertőzéseket, ne ugráljunk a másik fejére, ne szemeteljünk, ne dohányozzunk, a csecsemőn legyen vízhatlan pelenka, bizonyos medencéknél úszósapka használata kötelező! Kevesen vannak, akik alaposan elolvassák a strandok házirendjét, de ha a különböző feliratokat, tiltó táblákat komolyan vesszük, már sokat tettünk a békés egymás mellett élés érdekében. Az abszolút alapszabály pedig a következő: az úszómesternek mindig igaza van! Ha ő szól, hogy viselkedjünk rendesen, akkor szót kell fogadni! 

És ha már házirend. Előfordulhat, hogy fürdőnként változnak a házirend előírásai, így amit szabad az egyik helyen, nem szabad a másikon. Van, ahol pl. a hangosbemondón keresztül tájékoztatnak arról, hogy még a kisgyermekek sem lehetnek meztelenek, míg más helyeken ezt nem tiltja a fürdő szabályzata.

5_3.jpg

Kép 

Közelség

A strandolás során a legtöbb feszültség nem annyira a másik meztelenségéből adódik, hiszen annak néha még örülünk is, nem is a mosdatlanságból, hiszen az immunrendszerünk sok mindent elbír, hanem az összezártság érzéséből, abból, hogy nagyon közel kerülünk idegen emberekhez, és nehezen viseljük az ő megnyilvánulásaikat. Különös rítus, ahogy a strandra érkezők helyet keresnek maguknak: ne túl távol a medencétől, mert akkor nem látni rá a gyerekre, ne túl közel, mert akkor mindenki rajtad keresztül fog futkosni, és kevés a hely.

Népes családok kénytelenek törölközőiket arasznyi távolságban elhelyezni egymástól, elviselni, ahogy a másik család beszélget, zenét hallgat, rajtad keresztül szalad, rád csöpögteti a vizet magáról, miközben te olvasnál vagy szunyókálnál. Ha nem a placcodon vagy, hanem a vízben, vagy a vízparton, ott is hangoskodás, fröcskölés, neked pattan a labda, neked úsznak. Nyilván kell egyfajta tolerancia és bölcsesség ahhoz, hogy ne csak bosszankodni járjunk a strandra, és kell egyfajta jólneveltség, hogy a strand ne váljon egy szocreál szatírává! Aki nem bírja a tömeget, keressen egy nyugodtabb zugot a medencéktől távol, vagy menjen egy elhagyatott vízpartra nyaralni! Mindenesetre nem lehetetlen megtalálni az arany középutat odafigyelés és felszabadultság között, és felhőtlenül szórakozva, másokat tisztelve élvezni a városi nyaralások üde színfoltját jelentő strandolást.

 

Melyik szaunatípust válasszam?

Nyáron sem kell lemondanod a szanunázásról, hiszen jótékony hatásaira (méregtelenítés, stresszoldás, bőrmegújítás, stb.) ugyanúgy szükségünk van a melegebb napokon is, mint a téli időszakban. Fontos ugyanakkor pár dologra figyelmet fordítanod, ha nyaralás közben még szaunáznál is. A nyári hónapokban különösen figyelj oda a folyadékpótlásra, igyál többet, mint télen, viszont kerüld a nehéz, zsíros ételeket , az alkoholfogyasztást, illetve több és hosszabb szünetet iktass be a szaunában eltöltött 10-15 perces időszakok közé.

Akik szeretik a termálfürdők, wellness hotelek szolgáltatásait végigpróbálgatni, könnyen elbizonytalanodhatnak a szaunarészlegek változatos kínálatát látva: melyik szaunatípust is érdemes választani? Egyáltalán szabad-e többféle szaunát kipróbálni? Nézzük hát végig a nem kevés lehetőséget, és vázoljuk a bennük rejlő lehetőségeket!

4_1.jpg

Általában elmondható mindegyik szaunáról, hogy legfontosabb hatása a szervezetünkre az, hogy átmelegíti a testünk felszínét, ezáltal izzadásra, kiválasztásra, tisztulásra, méregtelenítésre és intenzívebb vérkeringésre és nyirokkeringésre serkenti azt. A szaunázás - ami együtt jár az utána vett hűsítő fürdővel, de legalábbis levegőn történő hűsöléssel - erősíti az immunrendszert, a szívet, ellazítja az izmokat, oldja a stresszt. Fontos, hogy szaunázás közben, vagy utána pótoljuk a kiizzadt folyadékot és ásványi anyagokat, valamint vegyük figyelembe azt, hogy a szaunában a célunknak megfelelő mennyiségű időt töltsünk, ne többet és ne kevesebbet!


4_2.jpg

Kép  

A klasszikus finn szauna

A legismertebb és legelterjedtebb szauna a finn szauna. Kályhája manapság szinte mindenütt elektromos, fala faborítású, levegőjének hőmérséklete kb. 80 C, páratartalma 30% körül van. A páratartalom növelésével nő a hőérzet, viszont csökken a verejték párolgása és a test vízvesztesége is. Tehát akkor locsoljunk vizet a kályhára, ha nem akarunk annyi vizet veszteni. Az ajánlott szaunázási idő egy körben maximum 15 perc, utána jön a hűtőfürdő vagy tusolás. Ha nem akarunk belemerülni a hideg vízbe, ne erőltessük, mert a gyors lehűlés veszélyes is lehet, de a tusolást azért mindenképpen tegyük meg, hogy a kiválasztott méreganyagok távozzanak a bőrünkről.

A szauna hatása attól is függ, hány körre megyünk vissza a kabinba.

Ha csak 1-2 kört csinálunk, akkor a szauna inkább frissít, élénkít, ezt a módszert akkor válasszuk, ha valamilyen feladat előtt állunk, sportolók szoktak egy körre bemenni a szaunába az izmaik bemelegítése céljából. 3-4 kör már inkább relaxáló és regeneráló hatású, fárasztó munka után vagy betegség esetén szokták ezt alkalmazni.

Infraszauna

Az infraszauna fűtőteste nem a levegőt melegíti fel, hanem infravörös sugarak segítségével közvetlenül a bőrünk alá sugározza a hőt. Az infraszauna tehát alacsonyabb hőmérsékleten működik, ami kellemesebb bent tartózkodást jelent. A normál szaunához képest használata az alakot jobban átformálja, az izomzat lazításában hatékonyabb, a nyirokfolyadék intenzív keringetésével jobban serkenti az alakformálást. Emiatt fogyókúra szempontjából jobb. Látványos hatása van a bőrre pórustisztító és sejtregeneráló hatásának köszönhetően.

Az izzadás mennyisége kb. háromszorosa a hagyományos szaunáénak, 20-60-szoros méregtelenítő potenciállal rendelkezik és 3-7-szer nagyobb mennyiségű nem vízjellegű összetevő található a kiizzadt verejtékben. Röviden tehát: hasonló hatása van, mint a finn szaunának, de hatékonyabb.

Gőzfürdő

A gőzfürdő inkább a mediterrán világból terjedt el, míg a hagyományos szauna az északi országokból. A két izzasztókamra élettani hatásai nagyon hasonlóak, a különbség annyi, hogy a gőzkabinban alacsonyabb a hőmérséklet, kb. 40-60 °C van, viszont a relatív páratartalom akár a 80-100 %-ot is elérheti. A szauna erősen, a kevésbé forró, nedves gőz kíméletesebben izzaszt.  A termálfürdőkben azért érdemes felkeresni a gőzkabint, mert ilyet nem nagyon szoktak magánházakba telepíteni, míg szaunát egyre gyakrabban.
4_3.jpg

Kép  

Tepidárium

Újra kezdenek elterjedni a régi római fürdők szerves részét képező tepidáriumok is. Ezek olyan helyiségek, ahol a hőmérséklet 30-40 fok között mozog, tehát testmeleg légkörben, akár órák hosszat is pihenhetünk, beszélgethetünk különösebb izzadás nélkül - ahogy ezt az ókori rómaiak is tették. A tepidáriumot azok is használhatják, akik valamilyen egészségügyi oknál fogva nem használhatják ki a szaunák jótékony hatását.

Stresszoldás és fürdőkultúra

Gyakran lehet hallani, hogy a stresszoldás egyik leghatékonyabb formája a termálfürdőzés és a szaunázás. Különösen a nagyvárosi, rohanó életmódot folytató emberek mindennapjaiba fontos beilleszteni a stresszoldás valamilyen formáját. De mi egyáltalán a stressz, milyen hatásai vannak életünkre, és hogyan lehet oldani a bennünk kialakult stresszt?

3_1.jpg

"...A nagyvárosi ember fokozottan ki van téve a stressznek a szűk terek, a tömegközlekedés, a zaj, a gyorsabb életvitel és a magasabb társadalmi elvárások miatt…"

Mi a stressz?

A stressz a szervezetünk válaszreakciója a külvilágból érkezett kihívásokra. Felfokozott állapot megnövekedett energiafelhasználással, magasabb pulzusszámmal. Stresszes állapotban hormonháztartásunk is átalakul, bizonyos életfunkciók - mint pl. az emésztés - ilyenkor inaktív állapotba kerülnek. Alapvetően kétfajta stresszt különböztetünk meg: az egyiket nevezhetjük pozitív stressznek is, ez jól körülhatárolható kihívásoknál jelentkezik, mint a sport, a játék vagy valamilyen nehéz, de elvégezhető feladat. A szervezetünk fokozott igénybevétele után jöhet a pihenés, az ellazulás. Ez kifejezetten hasznos, mert edz minket, míg a stressz másik fajtája - nevezzük negatív stressznek - kifejezetten egészségtelen. Ez hosszantartó, nehezen tudatosítható kihívásoknál jelentkezik, ugyanúgy felfokozott állapotban van a szervezetünk, de nincs mód feloldásra, nincs pihenő, a vége általában valamilyen komoly betegség vagy egyéb tragédia lehet. A nagyvárosi ember fokozottan ki van téve a stressznek a szűk terek, a tömegközlekedés, a zaj, a gyorsabb életvitel és a magasabb társadalmi elvárások miatt.

3_2.jpg

Stresszoldás

A stresszt oldani tehát létkérdés. Bizonyítottan csökkenti a bennünk lévő feszültséget a rendszeres testmozgás, továbbá számos tudatosító gyakorlat, pl. a jóga, a relaxáció vagy a meditáció is. A környezetváltozás, nyaralás, kirándulás, séta, a természet közelsége is jó hatással van a belső szorongásra. A másik ember érintése, a masszázs is hatékonyan oldja a stresszt.

3_3.jpg

Víz és stresszoldás

Kimutatható, hogy a víznek már a puszta közelsége is oldja a stresszt. Ha halljuk a víz hangját, csobogását, a hatás csak fokozódik, szinte bárki meditatív állapotba kerülhet egy csobogó patak vagy szökőkút közelében. Belemerülve a vízbe testünk súlytalanná válik, izmaink és ízületeink ellazulhatnak, és mindez pozitívan visszahatva tudatalattinkra, a stresszes állapot is csökken. Meleg vízben az előbbi hatás még fokozottabb, hiszen a hőmérséklet ideális, szervezetünknek a "fűtésről" sem kell gondoskodni, ami megint csak felfokozott, stresszes állapotot eredményezne. A szaunában és a gőzfürdőben a fenti hatások szintén érvényesülnek, ott ráadásul a méregtelenítés is beindul, és mivel a testünkben felhalmozott méreganyagok is csak a stresszt fokozzák, ezek ürülése megkönnyebbülés a szervezetnek.

A víz gyógyító hatását természetesen otthon is lehet élvezni mécsesekkel körberakott fürdőkádban, de ott bármikor megszólalhat a telefon, átcsöngethet a szomszéd, eszünkbe juthat valami fontos teendő, ami miatt megszakítjuk öngyógyító szertartásunkat, és szauna sem biztos, hogy van. Érdemes ezért inkább rászánni az időt, és beépíteni mentálhigiénés gyakorlatunkba kedvenc termálfürdőnk rendszeres látogatását, ahol senki és semmi nem zavarhat meg, mert a környezet teljesen a stresszoldásra van berendezkedve.


3_4.jpg

Képek:

http://www.denverpeaceofmindmassage.com/design/wp-content/uploads/bfi_thumb/Simple-ways-to-better-manage-stress1-n1goyxfkwsg1jae3otg2gqjw8lk85kmjta4yci18ks.jpg

http://www.rd.com/wp-content/uploads/sites/2/2017/01/01-Heres-Why-A-Grown-Up-Bath-Is-The-Stress-Melter-You-Need-Right-Now-503037629_PeopleImages.jpg

https://lh5.googleusercontent.com/-9F83UeXZvdQ/UcVDyf5y_bI/AAAAAAAAFME/6sYnJ_T1OTA/s700/steamroom.jpg

Amiben nagyhatalom vagyunk - gyógyvizeink története

Termálvíz-, gyógyvíz-, ásványvíz-nagyhatalom vagyunk! Hiszen kevés olyan hely van a világon, ahol a mélyből feltörő gyógyhatású vizek ekkora gazdagságban vannak jelen. Japán, Izland, Kalifornia, Peru, Bali, Olaszország, Törökország. Ezek a vulkanikus vidékeken fekvő országok versenyezhetnek csak Magyarországgal gyógyvíz, termálvíz terén.

A vulkanizmus jelenléte mindenhol hőforrások jelenlétét is eredményezi, ugyanakkor a fenti országok lakói mintha bátrabban, lelkesebben használták volna ki az elmúlt évszázadokban a földkéreg repedéseiből feltörő melegvizet, és kiterjedt fürdőkultúrát hoztak létre. Panaszkodni nem akarunk, de el kell ismerni, nálunk mintha mindig a betelepülő idegenek ismerték volna fel gyorsabban a természeti kincseinkben rejlő lehetőségeket.

2_1.jpg

Beppu a japán fürdőhelyek közül az egyik legkülönlegesebb, hiszen a világ második, illetve Japán elsőszámú gyógyfürdője a feltörő víz mennyiségét tekintve. A város közel 3750 hőforrással és kb. 168 közfürdővel rendelkezik.

A rómaiaktól az osztrákokig

A Magyarország területén fellelhető gyógyvizek élvezetéről szóló első emlékek a megszálló rómaiakhoz köthetők, akik Aquincumban és a Balaton-felvidéken hoztak létre népszerű fürdőket. Utána Zsigmond császár és király idejéből vannak emlékek a Buda területén működő fürdőkről. Később - Galeotto Marzio beszámolója szerint - a Mátyás udvarába messziről érkező vendégeket gőzfürdőbe hívták meg. 1536-ban Oláh Miklós esztergomi érsek beszámol arról, hogy a budai Felhévíz gödreiben felgyűlő meleg vízben a parasztok és szőlősgazdák rendszeresen fürdőt vettek. Ez a szokás a mai Lukács fürdő környékén évszázadokig fennmaradt, egészen a XIX. századig.

Aztán persze jöttek a törökök, akik kifinomult fürdőkultúrát hoztak magukkal, ennek építészeti emlékei a mai napig megvannak Budapest fürdőiben: lásd Rudas-, Király- és Rác-fürdő kupolás termei. A török hódoltság után hosszú szünet, majd a kiegyezés után újra fellendül a fürdőkultúra, melynek szép alkotásai a ma is álló margitszigeti és városligeti gyógyfürdők. A kor igazi jelképe viszont az Alduna melletti Herkulesfürdő volt, ami sajnos ma már nagyon rossz állapotban van.

2_2.jpg

A Szapáry-fürdő a dél-erdélyi Herkulesfürdőn fénykorában. Az épület még áll, de az állapota nagyon elszomorító.

Újra divat a gyógyfürdőzés

A szocializmusban mintha kialakult volna egy képzet, miszerint a termálvíz csak reumás öregembereknek való. Ezt a képzetet talán fürdőink akkori állapota is táplálta, viszont az utóbbi húsz évben sokat változott a helyzet. Az újrapolgárosodó Magyarországon sorra nyílnak a termálfürdők Zalától az Alföldig, és nem csak gyógyulni vágyó idősek járnak oda, hanem egy-egy felhős napon megtelnek a Balaton környéki termálfürdők is gyerekes családokkal, köszönhető mindez a számtalan csúszdaparknak és a tisztaságnak. A Budapestre látogató turisták programjának kötelező része valamelyik patinás termálfürdő meglátogatása. A Bükk és a Mátra lábánál a túrázók fáradt tagjai nyernek ellazulást egy-egy egész napos kemény kirándulás után. De romantikus randevúk helyszíne is lehet valamelyik termálfürdő csendes wellness részlege. A téli hidegek önmagukban is stresszt jelentenek szervezetünk számára, nem is beszélve az egész heti munka lelki terheiről, ilyenkor jól esik néhány baráttal belemerülni a pezsgő melegvízbe, és átbeszélni az élet nagy kérdéseit.

2_3.jpg

A Széchenyi-fürdő Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma 21 medencével

Miért olyan gazdag gyógyvizekben Budapest?

Budapest fekvését sok más világváros lakói irigylik, ráadásul nem csak a felszíne, de a mélye is különleges, hiszen a mélyben barlangok és azokból kitörő hőforrások találhatók. Budapesten hivatalosan 19 különböző gyógyvizet tartanak számon. A termál- és gyógyvizek a vízben oldott ásványi anyagok összetétele, mennyisége és a víz hőmérséklete alapján is nagyon változatosak.

1.jpg

A Széchenyi Gyógyfürdő gyógyvize Budapest második legmélyebb kútjából 1246 méter mélyről 76 °C hőmérsékleten érkezik a felszínre

Van itt egyszerű langyos karsztvíz, van termális karsztvíz, van termális mélykarsztvíz, továbbá mesterségesen fúrt kutak is. Ilyenek például a margitszigeti és a Széchenyi fürdőt ellátó városligeti kutak. A legtöbb budapesti fürdő vize alkalmas mozgásszervi betegségek kezelésére, az ivókúttal rendelkező fürdők (Széchenyi, Lukács, Rudas) vize pedig emésztőszervi problémákra javallott. A Széchenyi Fürdő vize bőrgyógyászati panaszok enyhítésére is kiválóan alkalmas, más jótékony hatásai mellett.

És most lássuk, hogyan keletkezett az a sokfajta hőforrás, ami Budapest gazdagságát gyarapítja.

2.jpg

A Király fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül.

Egy kis geológia

Közismert, hogy hazánk alatt a földkéreg viszonylag vékony. Ezért a föld mélyéből áramló hő sokkal könnyebben jut felszínre. Míg másutt kb. 30 méterenként emelkedik a talaj hőmérséklete 1 fokot, addig Magyarországon átlagosan 20-22 méterenként. Ráadásul jól hőszigetelő kőzetek fedik le ezt a hatalmas energiát, így a hő csak vizek segítségével tud a felszínre áramlani. Vizek pedig vannak bőven a mélyben. A víz elsősorban karsztvíz formájában van jelen hegyeink gyomrában, vagyis a mészkőhegység repedésein beszivárgó csapadék gyűlik össze a hegyek belsejében, és bukkan felszínre a hegy lábánál. De lehet a mélyben - főleg az Alföldön - porózus kőzetekben tárolt ősi víz is, ami még a földtörténet korábbi korszakaiban esett csapdába.

A termálvíz gyógyhatását az határozza meg, hogy felszínig tartó útja során milyen kémiai összetételű kőzeteken szivárgott át, onnan milyen ásványokat oldott ki. A Budai-hegység geológiai szempontból Magyarország egyik legösszetettebb hegysége. A hegységet felépítő mintegy 30 különféle kőzet-, illetve üledéktípus 220 millió év földtörténetét hordozza magán.

A hegység jelenkori kinézetét és szerkezetét leginkább a 8-26 millió évvel ezelőtt kezdődő eróziós folyamatok határozták meg, melynek során a hegység porózusabb mészköves részeiben összefüggő vízáramlási rendszer alakult ki, amely több mint 150 barlangot hozott létre a Budai-hegységben.

Barlangok Budapestje
Kétmilliós fővárosunk épületei alatt 50-60 méterrel még a 21. század elején is kilométernyi ismeretlen barlangjáratokat tártak fel a kutatók. A budai oldal Rózsadomb-Szépvölgy alatt felfedezett barlangjainak összhosszúsága meghaladja a 33 kilométert. A 19. század végén még kevés nagy barlangot ismertek, mert nem voltak természetes bejárataik. Kivétel volt talán a budavári labirintus. A bányászat, az építkezések, a csatornaépítések nyitották meg a későbbi nagy barlangok első szakaszait. A Molnár János-barlang nagyrészt víz alatt található járatait a Malom-tóból indulva fedezték fel a búvár barlangkutatók. Magyarország jelenleg második leghosszabb barlangja a 20,1 kilométer hosszú Pál-völgyi-Mátyás-hegyi-barlangrendszer, mely két barlang (a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi barlangok) mesterséges összekötésével született.

3.jpg

A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.



Forrás:

http://www.budai-hegyek.hu/index.php?budaihegyek=geologia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91i